Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-11 / 182. szám
fi B t.EIWZAK 193I Mufjuuttu* II. ‘‘"''fit—— 1 uh jövőképpen nem is kertiem, hdnnn .ülnöm, v»ly bi/tos vagyok benne. Ilis7.cn, ha Magyarország ríni akar, a korszerűvé finer im\ őv,.i. daságé, a înimW -termelésé a iövő. A. rtjuság, mely elől úgyis löbbc-ke- vesbe be.árultak a hivatalnoki pályák, visz- ' J'd a tödhöz. s a földből csikarja ki az elerhe.' való jogát. Utóvégre a/. Altöd meţ sem közelíti a gyarmatok idegen és sötét világát s az angol ifjúság mégis természetesnek veszi, hogy akinek odahaza nem jut hely, kimegy a gyarmatokra. lhnni sem akarok a fülemnek, mikor meghallom, hogy kevés kivételle j fiatalságnak még mindig a selejtesebbik része mégy gazdász.nak, sért azok is kevesen, káig a pesti egyetemeken tülekednek a felvételért, a Gazdasági Akadémián egészen alacsony marad a létszám .. . Az ember megdöbben s önkéntelenül félelem Önti cl, ha a megvalósít ás felé induló telepítésre gondol. Mi lesz, ha megvalósulnak a keretek képzett, fiatal, lelkes vezetők nélkü . De nyár van s a gondokat elűzi a viig felkiáltás: — Gyerünk vitorlázni! Hogy lesz a kecskéből yachtclub? Hogy lesz a kecskéből yachtclub? Úgy, hogy a keszthelyi öbölben tanyázó fiatal sportolókat, a Keszthelyi Csónakázó és Korcsolyázó Egylet tagjait addig-addig bosszantották a KECSKE névve, mig megelégelték a dolgot és most már az előkelő hangzású KYC (Keszthelyi Yacht Club) betűket viseli a club festői kapuja. A vitorlázás különben is telve van romantikával és humorral, kezdve az érzelgős vonásoktól egészen a vaskos matrózhumorig. 1 logy u kigvaskosxbbal kezdjem, eknoséhék, hogyan kell megállapítani, ill-e a Hajó?I (Tudniillik a vitorlázók minden vizájánmüvet hajónak neveznek, a legősibb, lepedővel íel- szerdt bárkát éppen úgy, mint a legmodernebb áramvonalas vitorlást...) Szóval: bele kell köpni a vízbe s ha a köpés háromszor megkerüi a hajót, akkor a hajó áll... Ha két vitorlás versenyez és az egyik ef- haigyja a másikat, akkor, emlékezve a vásári disznó hazacsalogatására, csúfol ód va hátrakiáltanak: Szórjunk kukoricát?... Kiolt tatnak, hogy majdnem mindig van szél, a viz akkor is fodros s a zászló akkor is leng, ha a szelet nem is érzi az ember. S itt következik a romantika. Széljelzőnek ugyanis női eszményképe eml'lékiUl kért szőke vagy barna hajfürtjét akasztja ki az érzelmes szivü ifjú hajós ... Az idő telik s nekem még ma tovább kell utaznom. A szél pedig annyira elállt, hogy még a hajfürtöcske sem leng . . . Kézbe- veszem tehát az. evezőt s a part felé eveznék, ha . .. — Nem, azt nem engedhetem meg! — kiált fel' a vitorás deli tulajdonosa s addig tesz-vesz a vitorlák között, mig a hajó egy gyönge szellő szárnyán elindul. Vitorlázó ember számára a legnagyobb szégyen, ha evezve cr a kikötőbe! A vitorlás révbe ér, a yachtclub többi lepkéje most indu' ki a vizre. Vendégvitorlások is érkeztek, zene szól, az öbölben most kezdődik az élet. De mennem kell s egy negyedóra múlva a gépkocsi tülkölve repít Hévíz lótuszvirágos, árnyas paradicsomkertje felé .. . Sz Wer ess Jolán. VÁRADÍ MIKLÓS: EMLÉKEIMBŐL S'bísi Samu színészi pályafutása Sebesi Samuról, a finomtoku erdélyi íróról csak kevesen tudják már, hogy valamikor, pólyája elején színésznek is felcsapott volt. Sebesi is, mint annyi más magyar iró, megkóstolta a művészek kenyerét és dicső- ágét, de aztán hamarosan végleg magához zó itotta a toli Sebesivei, mint vándor- színésszel az egyik vidéki társaságnál találkoztam a nyolcvanas évek elején. Abban az időben Várady Ferenc színtársulata Aiud-on tartott előadásokat és a Biazini gyorskocsivá! én is leutaztam egy pár vendégjátékra. A színház titkára fogadott, nyomban rr-egszá Itam a Vágó-féle fogadóban és siettünk A falurossza próbájára. A színház bejáratánál egy ismerős alakot látok, nézem — hát Sebesi Samu. — Szervusz Samu öcsém, hát te mit kercnios címerre. A Castellások címere — mondja. Ezt a nevet haszná ja írásai jegyzésénél, melyek közül egy zavarosan filozofikus drámáját meg is jelentette és utólagosan elküldte nekem. — Látja ezt a címert? A középkorban. Castellás ura voltam. De hisz-e ön egyáltalán a lélekvándorlásban? . .. Aztán megint más tárgyra csap át: — Hogyan vélekedik a régi görögökről? Erkölcsös emberek voltak? Müvészlelkek! A pianínó fölött egy pártás női fejet ábrázó-ó krétarajz van. Ez az ő menyasszonya. A mennyei menyasszony. Szegény vallásos élettárs! A háború kataklizmájától megviselt agyában az elraktározott tudás, hit és érzések között ledőltek a falak és minden egybefolyt, összevegyült. Remekművekről amik megszégyenítik a görög remekműveket és wagneri magaslatu zenérő!, álmodozik. Közben meg vidéki műkedvelő koncertekre jár, ahol a kellő honorárium fejében énekelő falusi libákat kisér. Egész csinos kis betétje van már a postatakarékban. És igy éli az ő 1 áztál ián csendes életét álmodozás és be nem teljesült akarások között — egy igénytelen polgári jólét zavartalan, poros hétköznapjait. . . . Évenként egyszer-kétszer levelet váltunk. Pár nappal’! ezelőtt érkezett meg a levél. Semmi újság, minden a régi, csak éppen a munkanélküliség növekszik . . . Ilyenkor én is emlékezem. Ilyenkor felvillan előttem egy pillanatra, a pár ezer kilométernyi távoliban .szendergő család nyugtalan képe, ahová a benső megnyugvást csak a végső megsemmisülés hozhatja meg . . . Karács Andor. rései itt? — Felcsaptam színésznek — volt a rövid válasz. — Értem, — hagytam rá. — A mágnes vonzott. Helyes. — Szeretettel megöleltem és elváltunk, mert a próbára ke lett sietnem. Megállapodtunk abban, hogy a próba után találkozunk. A falurossza részletes főpróbáját hamar lepergettük, aztán Samuval elindu tam a lakására. Útközben elmondta, hogy: „Nem is gondolod, Miklós bátyám, milyen boldog vagyok, hogy holnap a Kintornás-család népszínműben veled játszom a Samu nevű molnárinas kedves szerepemet.“ Alighogy befejezte örömujjongását, lakásukra értünk, amely a színház közelében vök. Samu kinyitotta az ajtót és én belepve körülnéztem. Egy igen szerény kis szoba volt az egész lakás, benne egy ócska festett asztal, két fazék, egy festett ágy és egy nagy láda. Ez képezte a szoba teljes bútorzatát. Azonnal tisztában voltam Samu ék szűkös helyzetével. Felesége, az ő imádott K árija a kis Bandikát tartotta a karján, azt a Bandikát, akiből azóta már rég Sebesi András lett, az inaktelki református egyházközség mindenki által tisztelt és becsült papja. A viszontlátás örömén gyorsan átestünk és búcsúzóul annyit mondtam: — Legyetek nyugton, ügyeteket én veszem a kezembe. A falu rossza esti előadásán a város közönsége zsúfolásig megtöltötte a kis szinház termét, ott voltak a szín előad ások elmaradhatatlan nézői, a hires Bethlen-koDégium diákjai is. Göndör Sándort és a darab minden egyes szereplőjét meleg ünnepilésben részesítette a közönség,. A következő este a Kintornás-család került színre. Samu, nevű molnárinas szerepét az akkor már népszerű Sebesi Samu játszotta. Mikor a szinen megjelent, felzugott a taps. Jelenés után megismétlődött, az egjész előadás során .annyi taps ott aratott az én Samu öcsém, hogy nekem alig jutott valami. Sebesi határozott tehetséget árult el és mint kész színész jelentkezett a .színpadon. Erről mind jobban meggyőződtem, ahányszor ját- j szani láttam. Utolsó felléptémül! a „Rokkant huszár“-t játszottuk, amelyben Sebesi Samunak a kisbiró szerepében volt nagy sikere. Az egész darabon végig sokat tapsolt és kacagott a közönség) Samu bohókás jelenetein és a legjobb hangullatban hagyta el a színházat. Másnap a Biazini gyorssal hazautaztam, szivemben eggyel) több felejthetetlen emlékkel. Itthon azonnal felkerestem E. Kovács Gyulát és Bartha Miklóst, akiknek elbeszélegészségei és szerencséi hozhat Önnek ez nyaralás, ha szabadságára agával viszi zsebében sorsjegyét nüvé követi, ha sorsjegy van o zsebében. Falun, városban, a hegyekben, a tenger partján a sorsjegy szerencsét hoz önnek és gazdaggá teheti. Az uj terv szerint 140.000 sorsjegy közül 72.319 nyer. A játékosoknak tehát 51.60 %-os esélyük van, hogy a 284.634.560 leiből, amelyet a 4. osztály alatt elosztanak, 6 milliót nyerjenek. Ne menjen nyaralni, mig meg nem vette a milliók sorsjegyet! Az Állami Sorsjáték tem aiudi felléptemet és Sebesi Samu nagy sikerét. De nem hallgathattam el azt sem, hogy Sebesi Samu csaádjával milyen szegényes körülmények között élt — Sebesi Samunak városunkban van a helye — mondottam. — Ezért kedves Gyula bátyám, Bartha Miklós druszámmal azonnal keressétek fel Korbuly intendáns urat és kérjétek meg;, hogy Sebesit, mint kardalost, szerződtessék az itteni színháznál. Az a fontos, hogy egyszer itt legyen, a többi már magától! megy. E. Kovács Gyula és Bartha Miklós közbenjárása eredményes volt és Tóth főpénztáros rövidesen elküldte Sebesi Samunak a szerződést aláírás végett. Sebesi természetesen aláírta a szerződést és két nap múlva kis családjával együtt megérkezett. Hamarosan elhelyezkedett a városban és jelentkezett a színháznál. Jakobi karnagy beosztotta a karba, ahol Sebesi lelkiismeretesen dolgozott. Bartha Miklós és E. Kovács Gyula besegi- tették a színházhoz, elérkezett hát az ideje, hogy én tovább segitsem. Felkerestem Korbuly intendáns urat és rö- I viden elmondtam, hogyr vendégszereplésem alatt Sebesi Samunak milyen nagy sikere volt a kis városkában. Megkértem, hogy a jövő vasárnapra tűzze műsorra a Kintornás- * család népszínművet és a Samu molnáriinas j szerepét adja Sebesi Samunak. — A következő heti műsort éppen most alapítjuk meg — mondja Korbuly intendáns ur — és vasárnapra a Kintornás-családot fogom ajánlani. — Hálásan köszönöm — válaszoltam. — Bimbó Laci nekem is egyik kedves szerepem, Sebesi Samu pedig boldog lesz, hogy Samu molnárt most eljátszhatja Erdély fővárosának közönsége előtt. És ha itt is sikere lesz, biztos â jövője. Megyek, tudatom vele a jóhirt. Sebesit az öltözőben találkám. — Most jövök az irodából — mondom —, vasárnap a Kintornás-családot adjuk elő, vágd ki a rezet! — Sebesi boldog volt, áttanulmányozta újra a szerepet és készült a nagy- jelentőségű fellépésre. Vasárnap este telt ház volt. Sebesi ismerősei, barátai mind megjelentek, kivonult a római katholikus diákság is>, de főleg az unitárius és református kollégium ifjúsága j volt nagy számban jelen. A függönyt széthúzták és amikor Samu, a molnárinas kedvenc alakja feltűnt a színen, koszorú és vá- rágözön repü k a színpadra. Zúgott a taps az az egész előadáson végig, minden egyes jelenet után. Sebesi itteni sikere nagyban felülmúlta az előbbieket. Előadás után Ács Ferenc közös barátunk csárdájában flekken vacsorát rendeztek barátaink a Samu tiszteletére. Sebesi boldog volt, joggal rémé hette, hogy majd csak kikerül a karból, ami már kezdett terhére lenni. Azonban kettétört ez a pályája. Az igazgatóság néhány nem az ő egyéniségéhez illő szerepben léptette fel, ami érthetően elkeserítette, mert ezek a szereplések nem jelentettek számára sikert, sőt, amit eddig szerzett, azt is lerontotta. Sebesi Samu végül is egyet gondok és hátat fordított a dicsőségteljes színi pályának. Ami ezután következett, azt alaposan megírta az én feledhetetlen emlékű, igaz barátom, Kovács Dezső, Sebesi Samu egyik könyvének előszavában. 14 napra 3.500 lei 21 napra 5.000 lei 28 napra 6.500 lei Europa-Eilsnzák OLCSÓ EGYÉNI PAÜSÁLKURÁK Pausálárakban következők foglaltatnak bannt: Lakás a Grand- Bazár szállóban, vagy az Antonia és Adele villákban, napi háromszori étkezés, mindennapra szőlő fürdőjegy, akár a strandra, akár szénsavas fürdőbe, ivókúra, összes kiszolgálás, kurtaxák és zenedijak Nagyon fontos indulás előtt legalább 10 nappal a rendelést feladni, hogy a szoba lefoglalható legyen. A megrendelt pausálkura összegének fele a megrendeléskor, másik fele a knra utalványainak átvételekor fizetendő. - Jelenkezé- sek, felvilágosítások és ingyenes prospektusok az összes pausálku- rákról az Ellenzék Utazási Osztályában Cluj, P. Unirii. Telefon 109 m M ü a <*£ N* K ELLENZÉK UTAZÁSI OSZTÁLYÁBA! Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, $ kisebbségi és emberi jogok eUmareoM*
