Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-11 / 182. szám

2 BELEIH TBK 1939 a a § t» • * t u u It. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ lUi?a lga/j »re. — Kegyelemdöfés. — Chség. — HszkSzök, PREZENTUL: Ma mir o«L azon i területen termelnek szakszerűen búzát1, mely nagybirto- kókból megmaradt. A falusiak nem nagy bará­tai j buzatcrmelé>nek. Kevés bu/it, kevés árpát, több kukoricát, lent, hagymát és napraforgót vetnek. Annyit, amennyire szükségük van s csak a többletet bocsátják forgalomba. A falusiaknak nincs komoly szükségük arra, hogy az arakat a kormány fenntartsa. A bu/át a nagybirtok adja. Mikor aztán nem kap megfelelő árat, kénytelen maga is másfajta termeléshez kezdeni. Nyilván­való tehát a mezőgazdák sorsa: — aki buzit tér. :.1 cl, az el fog pusztulni. Hz elsősorban a nagy­birtokot sújtja Romániában. A nagybirtok többet szenved a kisbirtokn.il a kisajátítás óta. UNIVERSUL: Aki külföldön járt közülünk az utóbbi időben, megállapíthatta, mennyi kárt kozott a politikusok étvágya az országnak. — Amikor a brüsszeli interparlamentáris unió tá­ti csíkozásaiban résztvett, román delegátusok fel. 'zólaUsát olvastuk, el tudtuk képzelni, milyen cgadtatásban részesül az a nyilatkozatuk, mely a kölcsönös bizalomra és a gazdasági kötelékek nemzetközt kimélyitéséra vonatkozott. Csalók mindenütt előfordulnak. Akármilyen becsületes és civilizált is egy ország, lehetetlen, hogy fel ne üsse fejét a becstelenség néha, a bűnösök azon­ban nincsenek magas állásban s ha mégis előfor­dul egy-egv ilyen eset, akkor könyörtelenül ül­dözik őket a hatóságok. Ezért kell világosságot követelni a panamákban. Nem lehet tűrni, hogy egy egész népet Ítéljenek el s gúnyoljanak ki a világon azokért, akik munkanélkül szereztek tíz­milliókat. De megérdemli a külföld lenézését az a nép, mely nem tudja keresztül vinni, hogy büntessék meg azokat, kik tekintélyét csorbí­tották s igv ásták alá az ország becsületét. Vilá­gosságot és büntetést követelünk kicsikkel és nagyokkal szemben. Be kell bizonyítanunk a vi­lágnak. hogy nem rokonszenvezünk a tolvajokkal s Romániának igazi arca az, mely minden ha­bozás nélkül a legszigorúbb büntetést is alkal­mazni tudta. Éneikül ott marad a folt homlo­kunkon s nem lesz okunk tiltakozni az e'len, hogy operettirók kigunyolnak s a gangszterek hazájának mutatják be országunkat. A bíróság­hoz fordulunk és kérjük, mentsék meg az or­szág vagyonát és becsületét. TARA NOASTRA: Tony Iliescu vád alá he. lyezése nem maradt hatás nélkül. Ismét megálla­píthatjuk, mennyi tekintéllyel rendelkezik a parlamentáris-rendszer. A szenátus elnökét épp ugv vádolták, mint egy közönséges kijárót. Gyalá­zatot jelent ezi a parlamentáris rendszerre s ke­gyelemdöfés a szenátusnak. Nemcsak politikáról van szó. A panama folytán a jegybank igazgató­ja is leköszönt, ami az egész rendszert megren. ditette. S ez éppen akkor történt, midőn a leg­nagyobb erőfeszítéseket tesszük, hogy kilábaljunk a válságból. Tovább folytatják-e ezt a rendszert? Komolyan foglalkozunk azzal, hogyan lehetne véget vetni ennek. DREPTATEA: Besszarábiát sok szenvedése közben az éhség sújtja. A népet ott az éhség réme riasztja. Nem éppen kedvező az éghajlata, de van ilyen vidék másutt is a világon, az em­berek éhen mégsem halnak. Más oka van tehát annak, hogy annyit szenved Besszarábia. Odaju­tott népe, hogy szalmából készített „kenyeret“ eszik, melybe földet és árpát kevernek. De né­mely helyen még ez is hiányzik! A szó-szoros ér­telmében éhenhalnak az emberek, mert táplálék­hoz nem juthatnak. Koldusbotot vesznek ke­zükbe s más helyet keresnek, ahol megélhetné­nek. A falvak kipusztulnak. Akik otthon ma­radnak, azok ki vannak téve rablók támadásai­nak. A kormány semmit sem tett Besszarábiá. ért két év óta s ez a tartomány ma is szegény maradt. ADEVÉRÜL: Akik meg akarják akadályozni a kapitalista-rendszer összeomlását, jó lesz, ha számot vetnek azokkal az eszközökkel, me­lyekkel ezt fenn lehet tartani. Ezek között a nemzetközi hitelek és kölcsönök is szerepelnek, melyek révén le lehet győzni a válságokat és eleget lehet tenni a lejáratoknak. Tudjuk, hogy ma nevezetséges dolog kölcsönökrői beszélni, mégsem lehet hinni, hogy a fejlődés törvényei el­vesztették jelentőségüket, mert ez magának a kapitalizmusnak is pusztulását jelentené. El kell tehát jönnie a hitel nemzetközi újjászületé­sének. Csupán ez vezethet ki a gazdaisági válság­ból. Járjon az egészség uíján l amit a csodálatos és kipróbált bizfos- fágu óvszer használata álla! érhet el  h éivilágpolitikája Franciaország a helyzet nagy kapukulcsával A takarékossági rendszer — több, mint 11 milliárd költségvetési hiány eltüntetésére vál­lalkozik egyéb pénzügyi műtét mellett a frank tartása és a pénz megszigorítás jelsza­vával már meg vannak az áldozatai ha­lottak és sebesültek formájában is. A fran­cia vérrel pecsételi meg a nagy elhatározá­sokat. Most se jött váratlan és szokatlanul a kis zendülés. A múlt év február 6-án vér ömlött Páris utcáin a pénzügyi botrányok miatt s utána elsülyedt egy csomó kor­mány még a magányából közóhajra vissza­téri Doumergue nemzeti kabinetje is. Csodá­latos-e, ha minden óvatosság ellenére most Laval szigorú rendeletéi, melyek előzőleg szintén kormányokat követeltek áldozatul, most az utcára lendítették a szélső baloldali munkástömegoket és pedig tüneti jelentőség­gel épp a hadikikötőkben é* hadigyárakban, mikor háború szaglik a levegőben és a három nagyhatalom párisi értekezletre készül az olasz—abesszin viszály súlyos gondjai közt. Nem szabad megfeledkeznünk, már eleve nagy megfontoltság kényszere nyilvánult. Amikor iigves fondorlatokkal Laval megkap­ta, mit Bouisson és előzőleg Flandin nem kapott meg: a rendkívüli fölhatalmazást és a kamara elnapolását, hetekig nem élt hatal­mával. Meg kellett várnia július 14 ének el­múlását, hiszen akkorára egyaránt bejelen­tette fölvonulását a Tiizkereszt, a hazafias ifjúság, Action Francaise, a hazafias liga és a velejéig parancsuralmi frankista csoport a jobboldalról, valamint a községi választá­sok nagyszerű eredményeitől fölforralt „kom­munista“ arcvonal egyesült radikális polgári és parasztelem — Bergery, Cot, Daladier tábora — vagyis az úgynevezett népfront a baloldalról. Mind a kettő a „pénzügyi Bas­nyugodtan ily régi, tökéletes imperialista po­litikát folytatni és kacérkodni a lehetőség­gel, hogy három nagyhatalom megegyezése a keletafrikai háborút csirájában elfojtja és ha mégsem, Európát föltétlenül mentesíti tő­le. Bizonytalan és földeritlen hatalmi ten­gely húzódik ugyan Hamburgtól Tokióig, de a középen az orosz mozdulatlanságra tudja kényszeríteni. De, mert annyira laza és fi­nom egy óriási medvetalp nem játsza-e hiába ott a vigyázat szerepét, sőt elindítja helyéből. Alost sulyosodik a ethiopiai kérdés Hiába minden: a genfi tanácsülés sima le­folyása, Abesszínia megnyugtatása, mikor Népszövetségen kivid ugyan, de eldőlt óhaj­tása szerint a békéltető bíróságba ötödik bí­ró kiküldése és határozat szerint szeptem­ber 4-én a viszály összes részleteit meg fog­ják vitatni és másfelől Olaszország lecsilla­pítása. hogy a békéltetés csak az ualuali cse- te-patéra fog szorítkozni, aztán hiába ül ösz- sze jövő héten, Parisban a három nagyhata­lom értekezlete, ismeretlen műsorral, napról- napra határozottabban írnak és beszélnek róla, hogy a háboru elkerülhetetlen. Lehet még huzni. de végül itt lesz. Nincs remény arra, hogy Olaszországot olyan méregdrága nagy előkészület után békekimélő áldozatra bírják akár úgy, hogy az egész Ethiopiát föl­ajánlják gazdasági kiaknázásra, összes kí­vánt ut és vasútépítési joggal, akár úgy, hogy politikai és gazdasági hatalmat kap, de csak a másik kettőveíl megosztozva —, mert Anglia soha semmiképen le nem mond a Tana-tő és a kék Nilus mellékfolyójának a kiaknázását biztositó befolyásról — és arra sincs semmi remény, hogy Abesszínia hamar ták, hogy néni le,het nagy háliorii, mert niii csenek fölhalmozott tőkék és nincsenek ga boimfölöslegek. \ pincézidl arany n \>-n gerentuli magtárok azonban másról valla­nak; különben is Ixíbizonyutt, hogy az eddig hitt gazdasági és politikai törvények mind a fejük tetejére állottak ős a mai kalandos bi zonytalanságban vakon meg lehet akármi! kockáztatni, amikor n sz.ovjet kisórlele/ik gazdaságilag, az olasz, és német politikailag akkor általánosan lehet kísérletezni egy uj háborúval, hiszen még Clernenceati is ugv érezte, hogy a háború nem ért véget a bé­kekötéssel. Minden lehetséges . . . Az bizonyos, hogy Anglia nem fogja tűr­ni a Tanuló körüli érdek-örv elfoglalását és alig hihető, hogy Olaszország ki merne kezdeni Angliával: ennek tudatában Itália sziget é.s az angol hajóhad mint szigettel is elbánna. A Suez is külön hatalmat jelent. Franciaor­szág minden barátság mellett is tartoznék ezt a végletet elhárítani. Világháború? Meg­állapítható, hogy mindenütt kezdik megszok­ni a háború gondolatát, kezdenek megbarát­kozni a lehetőséggel, sőt a háboru világhábo­rúvá elfajulásának a valószínűségével is. Fe­léje tartunk. .Több, ha mentői előbb... Mégis meggyőződésünk, hogy nagyobb arányú há­borús veszedelmet cl fognak hárítani. Csak 15 év telt el s annyi fér a józan kiegyezé­sekre. Lávaszerii cseppfolyós állapotban van a világunk minden vonatkozásban. Épp a legnagyobb és leghatásosabb területeken, az Unióban, a Szovjetben, Keletázsiában, Né­metországban nagy kísérletek folynak, amik­nek békére \»an szükségük. A nemzedéki el­lentét a békevágyó öregeket és a háborút nem ismerő fiatalokat jelentősen szembe­állítja s kétségtelenül hatással lenne a gaz­dasági, főleg a pénzügyi válságra is. De nem ez a biztató. A biztató, hogy olyan ellen­tétek, mint aminő a magyar—jugoszláv vi­szály volt, elsimult és olyan rejtett hábo­rúskodás, mint a lengyel és német meg ki­aludt. Hogy itt van a dunai kérdés rengeteg érdekével. Hogy a lefegyverezetteknek hosz- szu időre volna szükségük. Ha valami ered­ményt elértek legutóbb Genfben, talán újabb eredményt fognak találni Parisban és az újabb Genfben. Ha majd a háborút nem­csak könyökkel súroljuk, hanem a háboru kezd mellbe ütni bennünket, mégis csak ösz- szeszedjük utolsó kis eszünket. Az általános félsznek is szerepe lesz még. De azért az ördög nem alszik. Minden le­hetséges. Az ilyen feszültség korlátlan lehe­tőségek ideje. SFLECT MOZGt HÉTFŐ! KEZD 1 gGRACE MOORE a new-yorki Metropolitan Opera csodás hangú énekesnőjének egyetlen világhírű filme: Csak nete#™ őrlőit l ingu & me: H !! 8 tille“ lerombolásának jelszavát hirdetve. Alig volt vége azonban július 14-ének, már megjelentek a pénzügyi fölhatalmazás ren­delkezései, melyek minden illetményt leszál­lítottak és nagymértékben megfejték a jöve­delmet és örökségeket, a közszükségleti cik­kek árát viszont jelentősen leszállították. Úgy látszik mégis a kelleténél hamarább és szigorúbban jöttek. Laval az engedmények alapján remélte, hogy a tömegek csak elmé­leti tiltakozással fognak élni; július 14-én még a kommün is fegyelmet árult el. Azonkí­vül ölelkező nagy barátság van a szovjettel és a Népszövetségbe való bevezetés, valamint a meg nem támadási szerződések mézeshe­teiben fölhagy a földalatti munkával, leg­alább is addig, amig az olasz—abesszin há­boru ki nem tör. A szélsőjobb a diplomáciát nézi A bresti é.s touloni események bebizonyí­tották, hogy a francia tömeg nincs egészen a fővezérlet hatalmában, vagy talán igen is a hatalmában van aszerint, hogy belső vagy külső kéz dolgozott bennük. Oroszország nem mond le a titkos forradalmasítás alkal­máról, viszont a külpolitikát ismeri az ott­honi vörös vezér és tudja, hogy hiába jön a kamatleszállítás, az árletörés és a munkanél­küliség megszüntetése, még a munkások a közszükségleti cikkek szívesen látott árcsök­kentése mellett is dühöng az állami üzemek­ben végrehajtott bérleszállitás miatt. Ezért jött ez a forrongás, látszólag hasztalan és rossz időben. Laval helyzete nehezült. A pá­risi értekezleten már nem léphet föl akkora erővel, mint legutóbb Genfben, amikor a há­borús veszedelem ideiglenes visszaszorítása körül szinte kizárólag rendelkezett és a két nagyhatalmat „kezelte“. Ugylátszik a munkás mozgalmak elülnek, de a parázs izzik a ha­mu alatt, nagy karhatalmi intézkedéseket kell fenntartani és most a danzigi vámviszály elsimultával ismét élénken kell ügyelni Né­metországra. Már az értekezlet Párisba való kényszerült összehívása — szépséghiba. Ta­lán Laval nem terjesztheti az egyetlen kö­vetkezetes és történelmi megoldást: az 1906-i angol—francia—olasz egyezmény teljes ér­telmű végrehajtását, vagyis Abesszínia füg­getlenségének formális fenntartása mellett rendszeresítsék a három érdekzónára való felosztást, amelyre akkoriban Menelik négus csak ezt mondta: „Semmi közöm hozzá“. Súlyos belső nehézségekkel: a frank fejéről még el nem hárított veszedelemmel az olda­lában, közel az általános választásokhoz, mikor a nép nyilvánvalóan mindennap job­ban és jobban hazafelé tart, nem lehet egész és kisebb méretű fegyveres és diplomáciai nyomásra vagy egyáltalában akár Olaszor­szágnak, akár a három osztozkodó nagyha­talomnak lényeges engedményeket adjon, ha­csak Anglia lehető legteljesebben meg nem vonja tőle eddigi támogatását. Olaszországnak sok a győzelmi esélye Miért is mondana le Olaszország egy va­lószínűleg hasznos hadjáratról? Annyiszor csörgette kardját, hogy végre ki kell rántani. A kockázat se a legnagyobb. Az osztrák kér­dés címén Németország és Jugoszlávia, leg­alább is az elején, mig súlyos bonyodalmak nem jelentkeznek, aligha merne jelentős lé­pést kezdeni ellene. Franciaország nyomaté­kos diplomáciai eszközökkel féken tudja őket tartani s ha az őrület elkapná Lengyel- országot vagy Japánt, Oroszország és a kis- antant egy része szintén résen állana. A hát­ba támadás igen sokáig nem valószínű. És Abesszínia? Kétségtelenül borzasztó terep, de az óriási olasz hadsereg a lehető legmoder­nebb fölkészültséggel nagy veszteségek árán és hosszú kínlódás után — gondoljunk Ma- í rokkóra — mégis csak előre tudna jutni ; egy olyan országban, amelynek mindössze j hat hadteste van. egy negyedmillió ember fo- ; gyatékosnn fölfegyverkezve, máskülönben I csak középkorias gyakorlatlan tömege. Belső i bajok is vannak ott. A legnagyobb baj, hogy í a hadiszereket egyelőre csak egyetlen kis vasútvonalon szállíthat, háboru esetén pe­dig ez se és csak nagyon körülményes és lassú csempészésre számíthat. Nem igazi, vagy tartós ellenfél, mikor tiz repülőgép áll — száll — 500, de szükség esetén ezer és ezerrel szembe. Másik kérdés azonban, hogyha Olaszor­szág a háromhatalmi tanácskozás, a döntő- ■ bíróság és a szeptemberi ülésszak eredmény- í telensége után Franciaország barátságos sem­legessége mögött benyomul Abesszíniába, me­lyet egészen magának igényel és ha a háboru elhúzódik, nem-e kerül élesebb összeütkö­zésbe Angliával, nem romlik el az általános helyzet anyagi és pénzügyi bajok miatt Eu­rópában is? Nem-e romlik meg teljesen fő­leg a lélektani helyzet és aztán itt állunk egy világháború torkában? Eddig azt mond­DUGULÁS ÉS ARANYERES BÁNTALMAK, gyomor, és bélzavarok, mái- ős lépduzzadás, a a has állandó puffadtsága és a rekeszizom gyako­ri feltolódása, hát- és derékfájás ellen a termé­szetadta „FERENC JÓZSEF' keserüviz, kisebb adagokba elosztva, naponta többször bevéve, hat­hatós segítségét nyújt. Tudományos megfigyelé­sek beigazolták, hogy a FERENC JÓZSEF viz al hasi megbetegedések eseteiben — tultáplált, vérbő egyéneknél is — gyorsan, biztosan és min­dig enyhén hat. Mózgószinházak műsorai SZOMBAT — VASÁRNAP: CAPITOL-MOZGÖ: A KIS DÓRIT. Charles Dickens halhatatlan regénye után. Fő­szereplő: Anny Ondra, aki e szerepében utolérhetetlen. 3, 5, 7, 9 órakor. EDISON: I. FÖIIERCEGI NÁSZÚT. Fősz. Willy Fritsch. Paul Hörbiger é.s Trude Marien. II. HALÁLUGRÁS A SZAKA­DÉKBA. Harry Piel-el. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A HÁRMAS GYILKOS. Főszerepben: William Powel. II. KARD ÉS KERESZT. Főszerepben: Don Jósé Moyica. Előadások: szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: KRISZTINA KIRÁLYNŐ. Főszerepben Greta Garbo, John Gilbert. Hatalmas filmalkotás. Rendezte: Rou- ben Mamoulian. Kisérő műsor. ROYAL-MOZGÓ: Szombaton és vasárnap: I. BETYÁRBECSÜLET. II. SZIGET. Fősz. Brigitte Helm, Willy Fritsch. Előadások kezdete: Sziget: 3.20, 6.20, 9.30. Betyár- becsület: 5, 8, 11. Vasárnap d. e. 11-kor matiné. I. ÖNAGYSÁGA SZOBALÁNYA. II. BETYÁRBECSÜLET. SZÍNKÖR-MOZGÓ: Josef Schmidt, a világ leghíresebb tenoristájának utolsó, leg­szenzációsabb filmje: „CSILLAG RA­GYOG AZ ÉGEN". 3, 5, 7, 9 órakor. Hétfőn: Sylvia Sidney. Vasárnap d. e. Jl-kor Josef Schmidt olcsó helyárakkal. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Ellenzék* Senkinek sem REPÜL A SÜLT GA­LAMB a szájába, hanem a szerencse ELÉBE KELL MENNI és vásárolni s meg kell újítania sorsjegyet a BANCA ILIESCU S. A. CLUJ-nál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom