Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-06 / 177. szám

^ A® A 3 LEJ TAXA POŞTALĂ FLATTTÄ I IN NUMERAR No. 141.163/1939. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: du;’, Str. I. G. Dúca No, 8. F:ókkiadőhivatal és könyvosztály: Pkta Unirii 9- rzím. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési arak: havonta 70, negyedévre 210, féiévre 4*0, rvrat* 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 23, éviara o pengő. A többi külföldi államokba csak a portók ülő nbdzettel tdb's. LVí. ÉVFOLYAM, 17 7. SZÁM. KEDD 1 9 3 5 AUGUSZTUS 6. ftfegismé ffftgrf&ffdt. Tőrőit Imre fragédlála Agyonlőtte a vadászaton isgiobb barátiét Zöld János autégarázstulaidonos Az áldozat vigyázatlansága okozta a tragédiát. — Öngyil­kosságot kisámli meg Zöld János, akit salát kérésére őrizeSbevett a rendőrség fálkozta/k, aztán vöm elveszítette szeme elöl barátját. Gyanútlanul haladt előre, amikor mintegy 70 méterre, egy előtte álló bozól- ! ban megmozdult valami. Felkapta fegyverét jj és lőtt. A lövés utón borzalmas ordítás hal- l Iái szőtt a bozótból, mire a vadásztársaság j tagjai lélekszakadva rohantak a bozót felé. I Kétségbeesetten integettek vejemnek, aki ak­ii kor ért oda s látta a földön vérében fetrengő barátját. Jancsi barátjai mesélik, hogy vöm felkapta fegyverét és főbe akarta lőni magát. Társai alig tudták kicsavarni ke­zéből a haláltlxozó fegyvert. — Tormát azonnal bérkocsira rakták és teljes sebességgel rohantak vele a sebészeti /klinikára. Máraz utón látták,/hogy a seb halá­los, mert tudták Túromról, hogy régóta fájlalja szivét, amely a nagy vérveszteséget nem fog­ja kiheverni. A dum-dum golyó teljesen szét­roncsolta Turma combját, amelyből hatal­mas sugárban ömlött a vér. A vérzést még a kötés sem tudta elállitani. A sebészeti klini­kán azonnal műtétet akartak végrehajtani Turman, de mire feltették a műtőasztalra, a súlyos sebesült szive megszűnt dobogni. CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap megismétlődött az a tragédia, amelynek néhány évvel ezelőtt dr. Tö^ök Imre, közismert orvos esett áldo­zatul. Ezúttal is vadász-szerencsétlenség történt, amelynek szereplői szintén közismert emberek. Az áldozat Turma Adalbert, 40 éves városi tisztviselő, akit vadásztársa Zöld János, közismert autógarázs-tulajdonos véletlen körül­mények tragikus összejátszása következtében fegyverével olyan szerencsét­lenül sebesitett meg, hogy Turma a műtőasztalon meghalt. Úgy Turma, mint Zöld János iránt rendkivüi nagy részvét nyilvánul meg. Turma régi megbíz­ható tisztviselője volt a vó-ornak. Zöld János pedig egyike a !egrokonszenve- sebb embereknek, akit a tragikus baleset lelkileg teljesen összetört. Hogyan történt a tragédia? Tegnap egy nagyobb vadásztársaság a Filei havasokra ment vaddisznó lesre. Ez az erdőrész, amely a Jára völgyében fek­szik néhány kilométerre Gilau-tól, a város tulajdonát képezi. A társaság tagjai között volt Turma és Zöld János is. A délelőtti órákban, ahogy kiérkeztek, megreggeliztek és azután elhelyezkedett mindenki lesállá­sán. Turmanak legközelebbi szomszédja Zöld János volt. A déli órákban Zöld János, aki erősen figyelte a terepet, azt hitte, hogy az erdő együk bokros részén vaddisznó fejét látja mozogni. Felemelte fegyverét, célzott és lőtt. A következő pillanatban hangos si­koly hallatszott T.v.v.u Uhv/. v,1Rosszat sejtve rohant Zöld legnagyobb megdöbbenésére vadásztársát eszméletlenül, véresen találta. A robbanó golyó, amit Zöld a vaddisznónak szánt, barátját térden találta és ahogy csontot ért, felrobbant és combját és térdét össze- roncsolta. A szerencsétlen embert ideiglenesen bekö­tözték. 'Elkötötték az ereket, ágakból rög­j tönzölt hordágyon lehozták az ut közelébe, ahonnan azután a helybeli sebészeti klini­kára szállították. Útközben Turma folyton vérzett és valószínű, hogy ennek az erős vérveszteségnek tulajdonítható az, hogy mi­előtt hozzáfogtak volna a műtéthez, meghalt. A szerencsétlenség oka A szerencsétlenségnek közvetlen oka Tur­manak egy különös szokása volt. Cigarettát a térdén szokta megsodorni. így történt ez a vadászat alkalmával is. A szerencsétlen sorsú vadász leshelye közelében egy kidőlt fatörzs volt. Várakozás közben Turma rá­tette lábát a fatörzsre és elkezdte sodorni cigarettáját. /Felső testét elfedték a gályák és Zöld a távolságból mozgó lábát a szürke fatörzsön könnyen tévesztette össze a bok­rok közül kibúvó vaddisznóval. A fatörzs külső formája távolról tényleg egy disznó törzsének látszott s ha ehhez hozzávesszük, hogy a fatörzsön Turma lába cigaretta csi- náiás közben mozgott, nem lehet csodálkoz­ni azon, hogy Zöld, aki régi vadász, a mozgó pont felé lőtt és ezzel a tévedésével kioltotta barátja életét és önmagát is bajba sodorta. KI volt m áldozat? Az áldozat, Turma Adalbert 45 éves nőt­len ember. Régóta áll a város szolgálatában. Hosszú ideig a /Filei havasokon hűséges szol­gálatot teljesített. Két évvel ezelőtt belső szolgálatra osztották be és azóta a város gazdasági ügyosztályában dolgozott. Szom­baton délben Regala-utca 2. szám alatti la­kásáról azzal távozott el, hogy vadászni megy, de vasárnap délben feltétlen otthon lesz. Várták is ebéddel, délután bárom óra­kor azután értesültek a végzetes szerencsét­lenségről. A városházára ma reggel kifüg­gesztették a gyászlobogót, a város tisztviselő­kara pedig megdöbbenéssel tárgyalja kar­társuk váratlan elhunytat. Vadászat előtt a lesállásokat Vladescu ez­red« vadászmester jelölte ki és ő állította fel a vadászokat is. Turma Zöld János állá­sától jobbra kapott helyet. Éjjel együtt aludt vele és a legjobb ba­rátja volt. Vadászat közben Zöld látva a mozgó célpontot, az előtte levő térségen reálőtt. Nem i* sejtette, hogy Turma az, aki a bokrok között mozog, mert Turma elhagyta állását, amit pedig a vadászati szabályok szi­gorúan tiltanak. öngyilkos akart lenni Zöld János Mikor Zöld látta barátjának eszméletlen, véres testét, kétségbeesésében agyon akarta lőni magát. Fegyver ét csak erős dulakodás után tud­ták kezéből kiesuvarni. Azután halálos le­vertség vett rajta erőt s nem tudták szavát venni. Turma elszállítása után Ő is bejött a vá­rosba, jelentkezett u rendőrségen és letartóz­tatását kérte. Kérésének elegeti is tettek, nem azért, mintha a halálos szerencsétlenségért ő lenne a felelős, hanem azért, hogy az éj folyamán nehogy végzetes tettet kövessen el. A rendőrségen kihallgatták a teljesen össze­roppant Zöld Jánost és a vadásztársaság többi tagjait és a felvett jegyzőkönyvet ma a kora reggeli órákban áttették az ügyészségre. Ciugudeanu ügyész, Puica rendőrkvesztor és a vadásztársaság tagjai ma délelőtt kiszálltuk a helyszínre, hogy ujrajátszálc le a szeren­csétlenséget és megállapítsák, hogy terhel-e valakit felelősség. Mit mondanak a hozzátartozók? Munkatársunk felkereste irodájában Móritz Bélát, az ismerlnevii sportembert, aki tud­valevőleg veje Zöld Jánosnak. Móritz Béla , kétségbe van esve a történtek felett és maga I sem tudja megérteni, hogyan történhetett a szerencsétlenség, hiszen Zöld János régi, ta­pasztalt vadász, akivel soha semmi baleset sem történt vadászat alkalmával. — Tegnap este beszéltem Jancsival. Le sem tudom imi azt a végsőkig kétségbeesett ar­cot ... — mondotta. — Ilyennek még so­sem láttam. Természetes, hogy az ember eb­ben a lelkiállapotban nem tudja részletesen elmondani, mi történt, de ahogy szavaiból kivettem, a tragikus szerencsétlenség rette­netes véletlennek tulajdonítható. Vöm va­dásztársaival együtt egy vonalban haladt elő­re a terepen. A vidék bozótos volt. Vlades­cu ezredes, fővadászmester állította egy sor­ba a vadászokat. A beosztásnál a szeren­csétlen véget ért Turma legjobb barátja, Zöld János mellé került. Egy ideig még tré­Zöld János is áldozat Ezeket mondotta el Móricz Béla, aki nem­csak veje, hanem testi-lelki jóbarátja is Zöld Jánosnak, a tragikus véletlen másik áldoza­tának. Beszélgettünk Deheleanuval is, Puica rendőrkvesztor személyi titkárával, aki ugyancsak megerősítette Móricz Béla kije­lentéseit: „Zöld János épp olyan áldozat eb­ben az ügyben, mint a szerencsétlen Tur­ma . , .“ A szerencsétlenség hire a kora reggeli órákban terjedt el a városban. Zöld Jánost és Tunnat mindenki ismerte, tudták róluk, hogy jóbarátok voltak, számtalanszor segí­tettek egymás baján. A halálos szerencsétlen­ség hire az egész városban érthető megdöb­benést keltett, őszinte részvét nyilvánul meg Turma családja, valamint Zöld János, fele­sége és kisgyermeke iránt. Géniben csali ideiglenesen mentették meţg a Miért hirdették ki az ostromállapotot ÁStessziniáhaca ? — Tovább tartaraak a háborús készülődések Az olasz—abesszin viszály a szombat esti órákban egyelőre nyugvópontra ju­tott. Az ideiglenes diplomáciai feladatot megoldották és pedig a hideg művészet bámulatos leleményével. — Minthogy Olaszország nem tűrte a népszövetségi határozat formájában való döntést, a három hatalom egy nyilatkozatban sze­gezte le, hogy igyekszik a végleges megoldást meg­találni, a népszövetségi tanács pedig mindössze annyit határozott, hogy tudomásul veszi Itália és Abesszínia további tárgyalását a békéltető bíró­ságban egy ötödik bíró bevonásával, de szeptember 4-én föltétlenül összeül és akkor a viszály teljes egészéről tár­gyalni fog. Addigra persze a strezai három nagy­hatalom vagy elsimítja ezt az egész ügyet vagy szeptember elsején már ki­törhet a háború: igy nem valószínű, hogy a tanács majd határozhat. Szom­baton egyes európai helyeken hire járt, hogy Abesszíniában elrendelték az álta­lános mozgósítást. Ez természetesen nem volt igaz a gen­fi döntés után, amelyhez Abesszínia is hozzájárult; o vaklárma forrása az volt, hogy állítólagos vasúti merény­let miatt Abesszíniában kihirdették az ostromállapotot. A háborús gond azonban még Angliában se szünetel. Híreink a következők: Eden nyilatkozata LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A nép- szövetségi tanácsülés feloszlása után Eden beszédei mondott a világsajtó képviselői előtt. Ezt a beszédet az összes angol rádió- állomások közvetítették. Eden világosan és röviden összefoglalta a viszály egész törté­netét és Anglia közbelépésének jellegét az ő római látogatása után. Ez»* a közbelépés a szerződések, a népszövetségi érdek, a béke szükségének és az angol—'abesszin gazda­sági viszonynak a szellemében alakult. A népszövetségi tanács mosiani magatartása, amely mind a két fél érzékenységét, büsz­keségéi és érdekeit egyformán mérlegelte, egy hónapi tartamra elhárította a világ feje felől a háború veszedelmét. Azonban senki ne higyje, hogy akár a Népszövetség, akár a nagyhatalmak bármilyen fáradozása meg­akadályozhat. egy háborút, ha e viszálvkodó felek egyike inár elhatározta és kijelentette, hogy háborút fog viselni. Ellenben megte­heti a (Népszövetség és a nagyhatalmak fá­radozása, hogy megakadályozza és késlel­tesse a háború kitörését. Meg is történik minden e célból. A helyzet most röviden ez. Tovább tartanak a háborús készülődések LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Termé­szetesen a külközélet angol és idegen ténye­zői mind a genfi döntéssel foglalkoznak s a maguk, valamint a világsajtó felfogása sze­rint óriási megkönnyebbedést állapítanak meg. Komoly reményekkel nézhetünk a jö* vőbe. De fenntartások is vannak. (Folytatása a 8. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom