Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-04 / 176. szám

4­/ 9 J 3 a u fi u u z ( u t 4. ELI H /V Z fí K acar * B3SH*snHMK»£ vikZtaaBtnaAsaait 1 ■ Y’^rrMLZT-ar??*. unttsa u Cserkészükön Lengyelországban kiáltnlliik idejük :\ „csiiviij‘‘-l. Mindig hol <(<>K iii'vcli's volt n válasz. A 11 y«*I rlminlás $|>a!d. Husrezren az esőben. — ,,CsenrseIíink ésaurfo- grantokatf a «Ilink. — IVebezen megy a nyelvtanulás II. SIWl A (A/ Ellenzék tudósi ló jától.I ,lu 11 us 14 ón. vasárnap nyitotta im'|t ünnepé- Íves keretek közölt a/ öss/cscicglelt húsz- ■ M lón vi cserkész idolt Mosi’ii'ki 1 ol köztársasági oliiölk. u spalai nemzetközi nagy- tábort. Korán röggel telefonértesítést kapott a román tábor vezetősége. hogy kilőne ura­kor az ünnepélv szinhctyén. a/ Arénában kell legvon a csapat. Kilőne előtt ti/ perocol lengyel oserkész.tiszl jelentkezett a parancs­nokságnál os közölte, bogy el kell indul­nunk. Mindönki 1 ondboszodto magát, elővet­tük a zászlót és megindultunk a gyülekező hely felé. Itt már ..telt ház-', illetve tér fo­gadott Az óriási kiterjedésű téren minden lalpulattnvi helyet elfoglaltak a lengyel cser­keszek is cserkészlányok nyílegyenes festői sorai, akik valóságos zászlóerdö alatt vár­tak az ünnepély kezdetét. A tömeg közepén gv üres folt zöldéit. A mi fenntartott he­lyünk a németországi lengyelek és a magya­rok között. Bevezettek. Húszezren az esőben Hűlni. Nyújtották elénk a ceruzát és a kis jegyzőkönyveket. Mikor aláírva visszaadtuk, katonásan összeverték a bokájukat: I)/enkiije! Köszönöm’ Olyan kedvesen mosolyogva mondották ezt. hogy nem lehetett nekik ellenállani. Mindig hat órakor kellett hazafelé indul­nunk, hogy megérkezzünk kilenc órára. Csuvá.j! Ez. volt a lengyelek és egyúttal az egész tábor köszöntése, K/.zel tisztelgett egymás­nak minden cserkész, lln valaki nagyon udvarias akart lenni, mindig a szemben jövő anyanyelvén köszönt. így aztán elő­fordult. hogy egész, csapatok köszöntöttek be a román „Sániitate*‘-val a táborba. Ha csehek jöttek velünk szemben. .,Nnzdar'‘-ral köszöntöttük étket, a letteknek pedig szin­tén kijutott egy ..Esi innodr,e‘\ \ kiscserké- szeknek csak egyszerű ,,csuj ‘ dukált. Ha leánycserkészek jöttek velünk szemben, szörnyen udvariasak lettünk és messziről szörnyen nehezen ment. Félóráig illesztet­tük jobb sorsra érdemim nyelveinket, amig ki tudtuk mondani azt a szót például, hogy , ('.br/.nszez'1. Tessék csak megpróbálni ki­olvasni. LJgy e borzasztó (ami azt jelentett©, hogy cserebogár). Természetesen legelőször azokat a szavakat tanultuk meg, amire nem leli volna feltétlen szükségünk. \ legelső lengyel s/ó, amit megtanultunk, a ,,slulpe.sk“ szó volt, ami röviden annyit jelentett, hogy fogd be a szád. Ha leányokkal találkoztunk (csekély tízezren voltak a táborban) elővet­tük slágereinket. Hz.sennyi dőlne pienkná pányenyiká. .ló napot szép leány . . . A hatás ilyenkor kétféle volt. Vagy jól ejtettük ki a szavakat és akkor csiklandozó nevetés volt a válasz, vagy pedig nem és akkor úgy bámultak ránk, mint az. uj kapu­ra. Ilyenkor nagyon szerettünk volna vala­hol a föld alatt lenni. Ha valamelyikünk ügyetlenséget követett cl hölgy társaságban: rámordultunk: les do diaboa oson! . . . Ami azt jelentette ma­gyarul, hogy ,,menj az ördögbe, szamár“. A hatás mindig kielégítő volt. Még a könv- nyiik is potyogott a vidám, pirosareu len­gyel leányoknak, ugv nevettek . . . .Mátrai Béla. Tiz órakor ezüst hangú kürt harsan fel a velünk szemben lévő tribün egyik sarkán. Kiül a suttogás, a tömeg vigyázzba mereve­dik és igy köszönti a megérkező Moscieki köztársasági elnököt. Rövid beszédet mond és utána nyomban kezdetét veszi a tribün közepén felállított oltáron az ünnepélyes szent mise. Hirtelen esőfelhők futnak össze a fejünk fölött, a fák panaszosan nyögni kezdenek és záporozva megindul az eső. Kgv ideig szótlanul tűrtük és vártuk, hogy álljon eb ■ • Keltettük kalapjainkat és aki tehette, be­bújt a mellettünk álló magyarok széles körgallérja alá. Furcsa látvány volt. Kgv-egv árvalányhajas magyar fin szétterí­tett köpenyege alatt két-két kabátnélküli, ázott román cserkész. Az egyik pillanatban végigtekintettem a lengyeleken. Megrázóan szép látvány '"olt. Ameddig a szem ellátha­tott. mozdulatlanul állottak a nyílegyenes sorok. Az arcokon vékony esőpatakok csil­logtak és az ingeket átütötte a viz. De nem moccant senki. Türelmes daccal állottak és néztek mind az oltár felé . . . Csenes? Ezt a szót jellegzetes mozdulat követte. Az ember rámutatott egyik kezével nélkü­lözhető jelvényére vagy ruhadarabjára, a másikkal pedig a szemben álló üzletfél óhajtott jelvényét fogta meg. Ha igenlő volt a fejbólintás, akkor kész volt az üzlet, ha pedig „Nye csencs“-el válaszolt a kérdezett, füstbe ment a vásár. Csenes! Ezzel a szóval lehetett röviden jellemezni a tábort, Lázasan csencselt a legkisebb farkas­kölyöktől kezdve a . parancsnokig minden cserkész. Kalapok, szijjak, jelvények, nyak­kendők, botok, ingek, kések, stb. cseréltek igy gazdát és féltve őrzött, remekbefaragott nyakkendőgyürüdet, amelyet egy tőrrel cse­réltél el egy lengyel cserkésszel, harmadnap egy csikágói lengyel cserkész nyakán pil­lantottad meg. Hivatalos árfolyama volt mindennek. Legértékesebbek voltak a ke­reszt alakú lengyel hivatalos jelvények, mert azokat nem volt szabad elcserélni. Ha közülünk valaki mégis csencselt egyet, akkor lázba jött az egész ’ tábor. Bicskák­kal, tőrökkel karcolták, feszegették, hogy valódi-e? Egyik nap lengyel vendégeket kaptunk. Céltalanul ődöngtem közöttük és feltűnt nekem égj* ismerős arcú fiú. Tele volt ide­gen jelvényekkel és láthatólag tanácstala­nul álldogált. Minden kérdezgetés nélkül hozzája csatlakoztam és olyan ékes német nyelven kezdtem magyarázni neki a tábor szépségeit, hogy Goethe valószínűleg meg­fordult volna a sírjában, ha meghallotta volna. Az idegen szótlanul ballagott mellet­tem és csak néha-néha vetett rám egy fur­csa pillantást. Mikor pedig kifulladva és minden tudományomból kifogyva, tanács­talanul megállottám a tábor közepén, felém fordult és röviden, de velősen igy szólt: — Mulţumesc... Az egyik táborunkbeli román fiú volt. Azóta sem vezetek a táborban idegeneket. . . Filmsztárok nyomában ... Sem Chaplin, Max Baer, Marlene Dietrich vagy Lindbergh ezredes nem adhatott olyan hanyag eleganciával autogramokat, mint mi. Csak felvettük legszenvtelenebb ábráza­tánkat és odakarmoltuk: X. Y. Cluj, Romá­nia. Aztán unottan kalapunkhoz emeltük a kezünket és elköszöntünk. Közben pedig befelé nyakig úsztunk a gyönyörűségben. De nem igy volt ez este, mikor hazafelé indultunk vacsorázni. Alig tettünk három lépést, mintha földből nőttek volna ki, állottak meg előttünk az apró és nagy cserkészek. Stop! Nem lehetett mene­Erdélyi képzőművészek Budapesten Mű vészi körökben nagy érdeklődéssel várják a kiállítási BUDAPEST. , (Az Ellenzék tudósítójától.) j Az erdélyi irodalom nagyszerű termékeit ol- I vasva, önkénytelenül tör fel mindenkiből e kérdés: Milyen lehet Erdély képzőművészete? Milyen lehet a hang, szin, forma, mennyi le­het a mondanivalója annak a művésznek, ' aki az erdélyi föld csodálatos légkörében él? Érthető ez a külföldön' mégnyilvánuló ér­deklődés képzőművészetünk iráni, mert az erdélyi léleknek mindig voltak uj meglátásai az egyetemes emberiség számára. És annak ellenére, hogy együtt haladt a legműveltebb nyugattal, mindenkor megtartotta a maga sajátságos egyéni jellegét. Hogy képzőművészeiiink nem képes abban a mederben haladni, amelyre hivatott és hogy róla eddig szélesebb kör. a külföld nem vehetett tudomást, annak legfőbb oka gaz­dasági, de még ennél is nagyobb baj: a szer­vezettség hiánya. A mai társadalmi és gaz­dasági átalakulásokon vergődő világban szer­vezkedés, összefogás nélkül, eredményekhez jutni lehetetlenséggel határos. Épp, mert ilyen nagy harcot kell megvívni képzőművészeinknek, fel kell tennünk egy kérdést: Miért nem tömörültek szerves egy­ségbe? Miért nem alakult meg már eddig egész Erdély képzőművészeit befogadó egye­sület? Tudvalevő, hogy s szervezettség erő. A szervezet mindig érhet el eredményt, a mai társadalmi és világrendben is, az egyén önmagában csak akkor, ha biztos anyagi ala­pon áll. Ezért szükséges halaszthatalanul az erdélyi képzőművészet szervezkedése, együt­tes kiállítások rendezése. Legnehezebb sors minden művész között a képzőművészeké. Hármas nehézséggel kell megküzdeniük. Kifejezési eszközök költséges­sége, a közönséggel fenntartott kapcsolat, vagyis kiállítások anyagi nehézsége és vé­gül és legsúlyosabb a müveik elhelyezése. A budapesti Nemzeti Szalon élén alig két éve uj vezető áll Hubay Andor igazgató. Ki­tűnő szervező képességével, nagy kultúrájá­val, önfeláldozó, kimeríthetetlen munkássá­gával, máris a legjelentősebb kiállító helyi­séggé emelte a 40 éve fennálló művészi egye­sületet. Képzőművészeti tehetségével, nagy­szerű kritikai ízlésével uj célokat, uj életet, uj szellemet vitt a Nemzeti Szalonba. Ennek az európai látókörű embernek nem kerülte el figyelmét az erdélyi képzőművé­szet sorsa. Meglátta annak szükségességét, hogy a képzőművésznek, akinek gazdasági okok nuatt nehéz kapcsolatot találni u közön- séggel. mennyire szükséges és uj munka- kedvre öszötönző, hogy légyénél: életben olyan állomások, mikor több évi munkájá­ról, esetleges fejlődéséről beszámolhat. Az erdélyi irodalom a közönséggel való kapcsolatot illetőleg évtizedekkel előzte meg a képzőművészeiét. Nemcsak a szorosabb ér­telemben vett erdélyi közönség ismeri már, hanem külföldön is. Hubay Andor ezt a le­hetőséget akarja nyújtani az erdélyi képző­művészek számára is, egy erdélyi kiállítás rendezésével, amely elé oly várakozással és szeretettel néznek, melyet az erdélyi képzőművészet bizonyá­ra meg is érdemel. Reméljük, hogy Hubay Andornak ez a szándéka élénk visszhangra talál képzőmű­vészeink körében, akik tudják, hogy milyen nehéz baráti és biztató szó nélkül dolgozni és nemcsak anyagilag, de művészileg, szelle­mileg is minden támogatás nélkül egyedül állani. A Nemzeti Szalon az erdélyi képzőművé­szek előtt nyitva áll. Most már csak tőlüK függ egy budapesti kiállításnak sikeres meg­rendezése. E megszervezés élére most olyan súlyosabb egyéniség kell vezetőül, aki az er­délyi képzőművészet sorsát szivén hordozza s akinek kezében az erdélyi képzőművészek is biztosan tehetik le sorsukat. így azután meg lehetne rendezni az első budapesti kiállítást, mely kiinduló pontja lenne nemcsak az erdélyi képzőművészek to­vábbi külföldi bemutatkozásának, hanem a régóta hiányzó romániai megszervezésnek is. Talán az olyan sokáig tartó magára hagya­tottság korát, a megismerés és megbecsülés ideje fogja követni, mely uj művészi lehető­ségeket és biztosabb anyagi alapot fog nyúj­tani az erdélyi képzőművészetnek. Orbay Zsuzsa. Az összes menetrend változásokat, uj motorosvonatok uj fürdő-vonatok uj autóbusz-járatok menetrendjeitközli a „HEEMES“ vasúti menetrendkönyv legújabb (XXXVIII.-ik) nyári kiadása. Ára: 40, Zsebmenetrend 16 Lei. Érvényes: augusztus hó elsejétől!! — Ára: 40, Zsebmenetrend 16 Lei. Római közbenjárás egy ki nem lizeieii olasz követelés ügyében BUCUREŞTI. I Aj. Ellenzék távirata.) A Munkásbiztositó ‘Pénztái évekkel ezelőtt el­határozta, hogy külön .zervet Aliit fel ott­honok építésére s i-gy olasz tőkéscsoporttól több millió lej kölcsönt vett fel erre a cél­ra. Miután a pénzt felhasználták, a Munka biztosi ló nem lelt eleget visszafizetési köte­lességének s a hitelezők az. olasz kormány segítségéért folyamodtak. A Prezentul jelen­tése szerint ennek következtében a Bucu- resti-i olasz követ megjelent Tátárescu mi­niszterelnöknél s személyesen járt közbe az olasz tőkések érdekében. Tátárescu elren­delte, hogy nyomban utalják át Rómába a kérdéses összegeket. Csak román helység­éi utcaneveket szabadi használni CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A pol­gármesteri hivatal közli a következőket: Te­kintettel a belügyminisztérium i nagyvezér- kar és a postaigazgatóság ; írdeleteire, a nagyközönség tudomására hozzuk: 1. A nyomdák és a grafikai intézetek a mai naptól kezdve nem nyomhatnak semmi­féle olyan nyomtatványt, amelyen a helysé­gek neve nem a hivatalos nyelven van megjelölve. 2. Úgy a lapok, mint a ci ínszalagok a helységnevek román elnevezését kötelesek használni. 3. A leveleket csak abban az esetben kéz­besítik. ha a helység, utcanév a román elne­vezés szerint szerepel azokon. 4. A cégtáblák, rögzített e's mozgójellegü reklámok tökéletes románsággal kell legye­nek megszerkesztve. 5. A rendelet ellen vétőket a törvény meg­felelő szakaszaival fogják bütetni. Európa—Ellenzék olcsó egyéni pausálkurávnl nyaraljon a Fekete-tenger legkellemesebb fürdőhelyén CARMEN-SYLVAN Grand Hotel Movila : (Parkettes, oizveze­I ék es szobák.) Június-Szeptember: Földszint és L emelet 2 személynek luxus kategória napi 540*— 2 személynek L oszt kategória napi 500‘— 2 személynek II. 03Zt. kategória napi 460— 1 személynek L oszt kategória napi 250-— IL emelet 2 személynek luxus kategória napi 500* — 2 személynek I. oszt kategória napi 460‘— 2 személynek II. oszt. kategória napi 440*— 1 személynek L oszt kategória napi 250’— Julius—Augusztus: Földszint és I. emelet 2 személynek luxus kategória napi 700*“ 2 személynek I. oszt kategória napi 600-— 2 személynek II. oszt. kategória napi 540*— 1 személynek L oszt kategória napi 300’— IL emelet. 2 személynek luxus kategória napi 600-— 2 személynek I. oszt. kategória napi 540* — 2 személynek IL oszt. kategória napi 480’— , 1 személynek I. oszt kategória napi 300’— Hotel Bailor : (Földszintjén 100 kabinos meleg iszapfürdő.) Junius—szeptember: 2 személynek L oszt. kategória napi 440’— 2 személynek II. oszt kategória napi 400*— 1 személynek I. oszt. kategória napi 230-— 1 személynek II. oszt. kategória napi 210*— Julius—Augusztus * 2 személynek J. oszt kategória napi 520-— 2 személynek II. oszt. kategória napi 480-— 1 személynek 1. oszt kategória napi 300’— 1 személynek II. oszt kategória napi 260’ — Hotelul Nou: (Családi szillő.) Junius—szeptember: 2 személynek — — — — — — napi 325*— 1 személynek — —--------------— napi 180’— Julius—Augusztus: 2 személynek — — — — — — napi 360'— 1 személynek — — — — — — napi 200-— Fenti pausál árakban következők foglaltatnak bennt: lakás, napi háromszori kitűnő étkezés, mindennapra strandfürdő kabinnal, vágj’ hideg iszapfürdő a világhírű Tekirghiol tóban, összes kiszolgálás, kurtaxák és zenedijak, összes adók. — Gyermekek és gouvernantok a napi panzióért (ágy nélkül) 85’— leit fizetnek. — Nagyon fontos indulás előtt legalább 8—10 nappal jelentkezni, hogy megfelelő szoba le­gyen foglalható. Jelentkezések és felvilágosí­tások az ország összes nagyobb fürdőhelyeire szóló pausálkurákra az ELLENZÉK utazási osztályában, CLUJ, PIAŢA UNIRII NO. 9. - TELEFON 109.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom