Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-25 / 194. szám

o UUVfíTfZMK f 1933 muyuMXiui 2 3. üimaniaí evangelihn; egyházai! Krtió van: a romániai áj;, hitv. ev. /siiut- . C'-barn rgvha/ aradi, a romániai ár,, luiv. 01 ■>> .v.;oí kon/iszioriális egyház sibiui ,‘kiic*!’.\ e! \ két egylolekrzetü egyház • .-rT.-crenel, mil liónál fogva nem egyesült s bar Ilitl»e.álé;,; a kettő egy, egész szellemi al­maink más cs más, pedig tüicologiailug is - v \olt a gyökerük, amennyiben mindkét - .n a németországi theologiai tudományból táplálkoztak s mindketten hangoztatták a ■ neg nem változtatott ágostai hitvallást, mint a apót. A két egyház azonban történelmi alapon s' kifejlődésében más és mis. \ köz uralom változása idején a magyar- országi budapesti központú bányavidéki és nyíregyházi központú tiszai egyházkerüle­tekről 25—30 egyházközség leszakadt. Zsi­natpresbiteri rendszerűek voltak, nyelvüket tekintve pedig magyarok, németek és tótok. Miután rendszerüknél fogva s mint a szisz ncp és egyház politikájának lépéseac követni nem tudták s zömük már az 1880-as évek­ben emiatt vált ki az országos egyházból s csatlakozott a tiszai egyházkerülethez, össze­köttetést próbáitok egymással szerezni s pró­báltak egy kis püspökségbe tömörülni. A mozgalom élére az akkori még országos egy­ház kötelékébe tartozó cluji egyházközség kiváló lelkésze, dr. Kirchknopf Gusztáv ke­rült, ki hávei unszolására — bár eredeti terve az rollt, hogy egy az országos egyház keretén bedüHlló, de a szerződésileg egyene­sen a püspök fennhatósága aló tartozó fő- esperességec alakit s kisérletét Sibiu-ból is pártfogolták — egyházközségét kiléptette az országos egyházból. Engedélyt kapva az avareszkanus kormánytól, 2 szervezést is megkezdte, alkotmányozó gyűlést is hivott össze, sőt a püspökválasztást is megejtették, azonban az avareszkánusok bukásával az or­szágos egyház a lábéról is éra alatt Kirch­knopfot letörte, Kirchknopfnak repatriálni kellett s egyházközségét visszakényszeritette fegyveres erőszakkal saját kebelébe. Kireh- knopf bukásival a zsinatpresbiteri egyház központja Arad lett; egyházi feje Frint La­jos szuperintendens és báró Ambrózy An­dor világi felügyelő. A egyház szuperinden- denciálís szervezetet kapott, ami azt jelenti, riogy kis lélekszámáná' fogva állami közjogi méltóság nem lehet, befelé azonban szuper- in dentense teljes püspöki méltósággal hatás- cs jogkörrel bír. A szuperin tendenciának ezidőszerint három főesperessége, ezekben huszonkét egyházközsége van. Az egyház- községek zöme, a több, mint húszezer lélek­számú evangélikus erdélyi csángóságból tevő­dik össze. Anyagi, politikai s mis okok niatt elemi iskoláit Cernatfaláu, Brasov, Oradea kivételével feladta, hosszufalui pol­gári iskolája is megszűnt. Problémái közül a legfontosabbak: a) a szuperintendencia végleges elismerése, akárcsak a királyhágói ref. püspökségé, minden fáradozás és ígéret ellenére még mindig késik; b) lelkészképzését 1920 óta a ref. theol. fakukáson viszi vég­hez egyformán, hogy theologusai a fakultás minden kötelező tárgyát hallgatva, külön hallgatják az ev. dogmatikát, ethikát, érv. hitvallási iratok s Luther iratai magyarázá­sát, egyházjogot, liturgiát s tanulnak egy­házi éneket és egyházi zenét evangélikus tan­erőktől. Theologusai az alapvizsgát a fakul­tás tanári kara, a szak- és papvizsgát evan­gélikus bizottság előtt teszik le, mely ma­gát a fakultás szaktanáraival egészíti ki. A papi vizsga után, mivel oltári funkciót, úr­vacsora kiosztását csak felszentelt pap vé­gezhet, a fiatal lelkészeket szuperintenden- ük azonnal felszenteli. A lelkipásztoraik a ref. fakultás kegyes jóvoltából nemcsak ta­nulmányaikat végzik a fakultáson, de részt- vesznek a légációkban, IKE munkában, va­sárnapi iskolai munkában is. Mig saját ott­honuk nem volt, addig a fakultás internátu- sában is kaphattak ellátást; c) nyelvi szem­pontból magyar, német és tót gyülekezetek vannak a szuperintendanciában. Természete­sen mindegyik nyelvcsoport anyanyelvén kapja istentiszteletét, hitoktatását; d) lelké- szi értekezleteken találkoznak, beszélik meg tudományos és gyakorlati kérdéseiket; e) a vasárnapi iskolai és bibliaköri munka a ref. fakultásról kibocsátott fiatal le1 készek aigi- tációjára indult meg. Ez irányban első Kiss Béla cernatfălaui lelkész, ki az evanig. ifjúsági mozgalom első csoportját nemrégiben tagol­tam be szervez’etileg is, az IKE-be; f) az országos egyházzá" való kapcsolatokat most kezdi lassan kiépíteni Argay György timi- soarai főesperes. Legélénkebb kapcsolat ter­mészetesen a szuperintendenciát melegen pártfogoló ref. egyházzal van, mely meg­újulásában a theol! fakultás és IKE révén döntően változtatja meg a szuperintenden­cia égé / vaK'ási alkatát. A fakultáson eddig huszonöt theol. végzett, kik közül néhányat az országos egyház vett át. Külföldi kap­csolatok közül meg kell említeni a Gusztáv Adóit egyletet, azután a svéd, dán, norvég s lőkép amerikai kapcsolatot; g) legnehezebb problémája a szuperintendenciának az anyagi. Némelyik. gyülekezete, pl. .1 sătmari, careii, baia-marei, pürkenoi, barcaujfakii dicscrctre- méltó áldozatot hoz. maroknyi luthcránus- ságácit. Nagyobb egyházközségei, kiváltkép Brasov, Arad, Oradea, Cereii-Mare anyagilag nehéz körüilmcnyek. között élvén is, iskolát építettek, harangokat áHatottak be, Oradea és Arad több százezer lej értékű orgonát. Ha arra gondolok, hogy a szuperintendencia, mint alakulat szervezkedéséhez. milyen -anyagi erőt igényelt, akkor tudjuk méltá­nyolni ezeket a más egyházakban talán je­lentéktelennek látszó áldozathozatalokat; h) kulturális munkáját a szuperintendencia a nőszövecségek és kulturházak révén végzi. A szuperintendencia három gyülekezetének új­ságja is van és pedig a bucurestinek, timi- soarainak kétnyelvű: német és magyar és a hosszúfalualszqginek, mely egyúttal népújság is. Szerkesztője Báró László főesperes, kinek prédikációskötcte közkedvelt a ref. 'félkészek között is. Jelentősebb szépirodalmi sikert Nikodémusz Károly főjegyző ért el novellái­val, verseivel, novclláskötetével, Judás című drámájával', melyet a cluji színház adott elő. A szuperintendencia feje Frint Lajos a maga 86 evével nesztora a protestáns püspöki kar­nak. Munkásságát nemcsak kerülete pedáns és bölés vezetése hirdeti, de a tulajdonkép­pen általa teremtett aradi egyházközség is, melynek gyönyörű templomát, pompás orgo­náját, hatalmas palotáját ő építtette, vagyo­nát ő szerezte s nevelt egy olyan gyülekezetét, melynek minden tagja atyjának tekinti őt. Az ő neveltje a szuperintendencia puritán lelkű, tisztaszivü felügyelője Purgly László volt aradi főispán, nagybirtokos, kinek köz- gazdasági és gazda-ági munkássága is el­ismert. A romániai ág. h. ev. országos egyház ter­ritorial is és konzisztorialis jellegű. Magva az erdélyi territóriumon élő erdélyi ev. egyház, melyhez a közuralomváltozás után csatlako­zott bucureşti, besszarabiai, bukovinai, bánáti egyházkor. Minket mindenesetre elsősorban az erdélyi országos egyház érdekel. 254 egy­házközsége van. Az 1920-as statisztika sze­rint hivei lélekszáma 230.697. Az egyházköz­ségek közti1: öt magyar nyelvű, három ma­gyar-német, kettő románnyelvü, a többi né­met. Elemi iskolája a legtöbb gyülekezetnek van. öt teljes gimnázium, egy teljes reál­iskolája, két algimnázium, egy alreáliskó.ája, egy leányközépiskolája, két nőkereskedelmije, egy tanító- és tanitónőképzője van. Mindjárt itt kell megjegyeznem, hogy lelkészei egy­úttal á'falában tanári képesítéssel birnak s rendszerint előbb valamelyik iskola tanárai s azután mennek át a papi pályára. Csak újab­ban vannak u. n. gruppisták, akik csak theologusok. Képesítésüket a cluji egyetemen, illetve a püspökség lelkészképesitő vizsgáin szerzik. Tanulmányaikat részint a cluji egye­temen, részint németországi egyetemeken végzik. A kettős képesités hozza magával azt, hogy theologiai képzettségük általában alacsonyabbrangu, bár újabban nagyjelentő­ségű theologusaik is vannak, kik közül nem egynek külföldön is neve van. (Glondys, Möckel, Schemer, Reisner, Müller Roth, Netoliczka.) Újabban erős theologiai érdek­lődés érzik. Kitünően szerkesztett hivatalos lapjuk, a Kirchliche Blätter, pompás útmu­tató könyvek, irányok között. Mig régebben úgyszólván kizárólag egyháztörténeti jellegű volit a tudományos munka, most leginkább szisztematikai és világnézeti. Külön kell meg­emlékeznünk dr. Gustav Kischröl, volt kon- zisztóriálls tagról, a cluji tudományegyetem germanistájáról, kinek németországi, sőt franciaországi tudományos körökben is is­mert a neve s D. Victor Rothról, a nagy­nevű művelődés- és művészettörténészről, ki­nek kutatásait a müncheni aesthetikus, Pin- der iskolája dolgozta fel. Az évszázadokon át nagyszerűen kiépített egyház szinezetileg páratlan az egész világon. Külső szervezettsége mögött eleven népi és vallásos élet van. Egy racionaliisztikus kor után >'ázas keresés. Az egyháznak szellemi vezetője elsősorban a filozófiaikig is kitünően képzett püspök, de mellette nagyszabású lelki vezetők állanak, pl. a Brasov-i Möckel s a nemzeti szocialista Brasov—Martinsbergi pap: Wilhelm Staedel. Még az idősebb papi nemzedék inkább kulturális irányitottságu (kulturprotestantizmus), addig az ifjabb nem­zedék mindinkább fordul szivvel-lélekkeí a theologiai kérdések s a népi problémák theologiai értelmezése feilié. I la a nemzeti szooialicwmrs 1933-as éve lel is borította, a szászok egyházi és politikai helyzetét és szinte világ csodájára erplcgctték, hogy a szász egyháza, nemzeti, politikai egység fel­bomlott, ez a felbomlás kemény, férfias küz­delem után megszűnt. A szászéig a maga egyetemében állott újra a rendet részint kö­nyörtelenül1 kemény kézzel, másrészt nagy­szerű diplomáciával cs személyiségének hatal­mas süJyával megteremtő püspök: D. Dr. Victor Glondys felé, aki nagyszerű magatar­tásával az egyházpolitikai és politikai győ­zelmével azt érdemelte ki, hogy az evangé­likus világszövetség bizottságában külön el­nöki tanácsosi állást kreáltak számára. A né­met hivatalos politikai napilapokban is an­nakidején meghurcolt püspök napilapjaink­ban is ismertetett bátorhangu, álllamsegélyt ' védelmező pásztorlevele miatt, melyben a je­lenlegi kormány magatartását államhüscgének legőszintébb nyilvánítása mellett egyházüldö- zésnek és kultúrharcnak nyilvánítja, a román napilapok koncentrikus támadásai közepette áll. A püspök magatartása az országos egy­ház második nagy problémájára mutat rá, a theologiai cs népi kérdés md.Wett, az egyház és állam viszonyának kérdésére. A magyar­sággal ugyancsak nem rokonszenvező, kiváló egyház- és nemzettörténeciró, Teutsch püs­pök egy 1922-ben megjelenő könyvében meg bodogan beszél1 arról, hogy iskoláik megsza­badultak az idegen, felesleges magyar nyelv hiábavaló tanításától (N. B. csak a nyelvet kellett tanitani s nem a nemzeti tárgyakat is) s még meg van elégedve az államnak az is­kolákkal való bánásmódjával. Ma már más hangok hallatszanak. Nálunk is vannak ezen a téren jámbor óhajok. Általában véve a legnagyobb kérdés a régi formáknak és szervezeteknek uj élettel való megtöltése. Elég itt utalnunk a testvér- és nővérközösségekre, melyek nagyszerű pillérei voltak az intézményes egyháziasságnak ugyan, de inkább a nemzeti és kulturális célokat szolgálták, bár az Úrvacsorára való előké­születi serkentésük (Versöhnabend) a legmé­lyebb válási igények kielégítésének kívánsá­gára mutat rá. Az uj vallási életigények föl­lépésére utal az országos egyház liturgikus reformja is, melyet hosszas tudományos és gyakorlati megfontolások a apján D. Reichert dékán vezetése alatt vittek keresztül. A litur­giái reform alapja az Istentisztelet közösségi vonásának, művészi jellegének, irracionális gyökereinek, tradiciómentésének és népi ka­rakterének kidomboritása volt. A reform irányvonalai a Kirch iche Blätter 1926-os év­folyamában jelentek meg. Együk minket leginkább érdeklő problé­mája az országos egyháznak az ifjúsági moz­galom kérdése. A Meschendörfer Corona- jából ismért burschenschaft-os világnak ter­mészetesen régen vége van. Miután a német- országi IKE (DCSV) mindig idegen volt az anyaországban is (angolszász jel egűnek és internacionálisnak, a német nép szellemétől általában idegennek tartották, emlékezzünk vissza a MDKDSz elleni 1910-es támadások­ra) az országos egyház területére dl sem tu­dott jutni, mintahogy úgynevezett pietisz- tikus mozgalomnak tartották — Gemein- schsaftsläute a brassói Scherg lelkész evan­géliumi mozgalmát is. Ez az évtizedekre menő közösségi mozgalom is csak a közura- lomváltozás után vált általában véve rokon­szenvessé. A szász ifjúság igazi ébredése a népi ébredéssel függ össze. Biztató jel, hogy j nagyszabású murikat óborok legnagyobb kérdése az eredményes közműn! ' elvég,/« ■ mdíett a föld, a iaj, elhivatott ág < •' Kij<­(Jentéj egymáshoz való viv.zonya Kiváló v zetői Staedel, Möckel, Schrincr és .1 többiek valamennyien erős dialektikai iskolázott-' gal, bölcsészeti cs termés-zettudományi t i nultságukkal egész emberek, akik .1 gyakor­lati munka mögé határozott vallási hátteret teremtenek. Ha az IKE-ve. vetjük össze a mozgalmat, akkor eltekintve attól, hogy az övéké még csakugyan a mozgalom stádiumá­ban van, hiszen még egészen friss, gyakorlati munkájában sokkal praktikusabb és reálisabb, viszont vallási oldalát tekintve, még mindig sok benne a tapogatózás. A mi gyakorlati munkánk az övékéhez képest, ami a népi fel­adatokat illeti, nemcsak az IKE-ben, hanem az egész magyar ifjúsági mozgalomban szá­nalmasan jelentéktelen. Mikor fogunk mi ar­ról beszélhetni, hogy a magyar iljuság egy­házi vagyonokat, községi legelőket, utakat, malomárkokat hoz rendbe százezres, sőt idestova milliós értékben? És mikor fogunk beszélhetni arról, hogy népi kű.túránk men­tése ifjúságunk és vezetői céltudatos és rend­szeres irányítása és munkája alatt áll? Pedig nekünk nincs ilyen irányú honi irodalmunk még, nincs olyan nemzetpedagógiai irányító­juk, mint mondjuk a ref. theol. Fakultás ta­nári kara, Makkai Sándor (gondoljunk csak a Magunk revíziójára) Koós Káro y (sok írása mellett olvassuk el figyelmesen a Ref. Szem­lében megjelent kalotaszegi egyházmegyei népmentéssel foglalkozó tervezetét.) Az országos egyház végső problémája a mienkke egészen közös. Politikai és kisebb­ségi sorsunk mindkét oldalon, úgy látszik, egymástól érzelmileg is mind jobban és job­ban, úgy látszik, teljesen elsodor. — Napi­lapjaink állásfoglalása mindenesetre arra mu­tat, hogy nekünk még több érzékünk van a szász egyház és a nép kérdései iránt, mint nekik. Sajnos, egyházi kapcsolataink lényegi­leg nem többek üres diplomáciai udvarias­ságnál. Mutatják, hogy úgy az evangélikus, mint a református egyházak még mindig! túl­ságosan el vannak foglalva nemzetiségi kér­déseikké] cs önvédelmükkel s nem elég ke­resztyének ahhoz, hogy sziwel-lélekkeL igye­kezzenek hitben, reménységben és szeretedben találkozni. Az erdélyi protestáns egyházak történetének szánalmasan sivár fejezetét le­hetne megírni ilyen címen: Az erdélyi keresz­tyén felekezetek és az oekomenikus .mozga­lom. Miután t. i. majdnem semmiről sem beszéiheetnénk, ami a belső közeledés szük­ségének gondolatát illeti csak, arról kellene beszélnünk, hogy görögkeleti testvéreinkkel együtt csak Stockholmban vagy másutt ta- lákozunk. Járosi Andor. PÁRISI DIVAT legújabb augusztusi száma megjelent a kő­vetkező tartalommal: Nyári ruhák, első őszi modellek, prémdiszes ruhák és komplék, ka­bátok. Gyönyörű fehérnemüek. Nagyított ké- zimunkaiv. Gyermekruhák. Kézimunkák. Kö­vetkező rovatokkal: Szabjunk-varrjunk, di- vatlavél, gyorssegély a konyhában, virág­ápolás, befőzés, őszi nagytakarítás, bridzs­tanfolyam, modern szépségápolás, receptek, anyai örömök, anyai kötelességek, nyeskoszt, finom krémek, tészták őszi gyümölcsből, Ínyenc saláták és hideg főzelékek. Ara 20 lej. Vidékiek 25 lejt küldjenek be postabé­lyegben. Kapható és megrendelhető: Ellen­zék kőnyvosztálya Cluj. Piaţa Unirii. Előfi­zetési ára: negyedévre 60, félévre 120, egész- évre 240 lej. A feldarabolt istennő Ujjászíí élik egy 2500 éltes szépségkirálynö ATHÉN, augusztus hó. (Az Ellenzék al­kalmi tudósítójától.) A lyoni múzeum legféb tettebb kincsei közé tartozik egy régi görög torzó, amelyet „Mars-eillei Vénusz“-nak ne­veznek, mert sokáig Marseilleben őrizték. A hagyomány szerint Mars erbeben is találták s ezt tartották a legrégibb, Nyugat-Európában megtalált görög szobormaradványnak. Mar­seille helyén tudvalevőleg görög gyarmat volt s igy sokáig senki sem kételkedett benne, hogy a karok és lábak nélküli torzót igazán ott találták. H. Payne, az athéni angol régészeti fő­iskola igazgatója azonban az Akropolisz mú­zeumában megtalálta a Marseii'liei Vénusz tes­tének alsó részét és karjainak darabjait. Ezeket a szoborrészeket még a műit század végén ásták ki az Akropoliszon és azóta őr­zik őket az athéni múzeumban. Payne, a mú­zeum szobrait vizsgálva, arra a feltevésre ju­tott, hogy ezek a darabok a Marseillei Vé­nuszhoz tartoznak. Elhozatta Franciaország­ból a szobor gipszmásolatát és ennek segítsé­gével be is bizonyította, hogy feltevése he­lyes volt. Az athéni és a lyoni szobordarabok tökéletesen egymáshoz illettek. Hogy a torzó hogyan került Marseillebe, az, mint maga Payne irja, valószínűleg örökre titok marad. Még a XVII. században áshatta ki valaki és vihette magával Francia- országba. A szobor különben Krisztus előtt 550-ből származik, kezében galambot tart, haja magasra van tornyozva, ezért tartották Vénusz-szobornak. Payne szerint azonban egyáltalán nem bizonyos, hogy valóban Vé­nuszt ábrázolja, mert a magasra tornyozott haj és a galamb tényleg az istennő jel egzetes- sége, de az Akropolisz olyan szobrain is 1 el­található, amelyek kétségtelenül nem őt áb­rázolják. Tudományos körökben most azt várják. 1 hogy a két város valahogy megegyez:k egy j mással és lehetővé teszik, hogy ismét egy i kerüljenek az istennő szétszórt tagjai. ! ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom