Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-03 / 175. szám

r- I t n /v / ft K I •/ i 5 n u q ii M / t ii n I. J+ EE Városunkban is megkEzdték az Épitészkamarai törvény szigorú végrehajtását Építőmesterek tiltakozása a polgármester előtt A helyi városi tanács Icgnjahh határoza­tával a/ i'pilcs/Uamai a cs kiiltus/uiHiiszté riiini sürgetésére Cluj város területére is cl eudelte a/ ópilcszkama rai törvény szigorú \ c^rchajtását \z cpitcszkamai a lekiildötte városunktKi is a vonatkozni épitészkamarai törvénv alapján összeállított ncvjegyzékeket, amelyekben személyenként felsorolja azokat a építészeket és építőmestereket, akiknek az uj törvény alapján jógiik van tervezési munkálatokkal is foglalkozni. .4 nagy többséget kitevő huszonhárom fő­nyi építőmesteri jogkört gyakorló építész- mérnök és okleveles építőmester kimaradt a felfektetett névjegyzékekből. A városi mérnöki hivatal az uj törvényt az építési engedélyek körül július hó öl-vei már alkalmazásba is vette. Így töbl) okleve­les építőmestert és a feluemvett építészeket is beadót! terveikkel visszautasított, illetve arra hívták fel, hogy ínaguk készítette, ter­veiket az építészkamara kimutatásában sze­replő tervező építészekkel írassák alá. A ter­vezés a régi törvények értelmében szabad­foglalkozás volt és csak a műszaki végrehaj­tás felelőssége szempontjából kellett aláírnia a végrehajtásra jogosított, kellő műszaki képzettséggel rendelkezőknek. Tegnaptól fogva a tervezés kötött jog. azt csak az építészkamarába felvett tagok gya­korolhatják. Kiszolgáltatva egy 100 ezer lakosa fejlődő nagyváros tervezési szük­ségletét, hat szabadfoglalkozása és há­rom hivatalbeli építész részére. Az építészkamarába fel nem vett 23 épí­tész, mérnök és építőmester fenyegetett eg­zisztenciájuk védelmére igyekszik minden törvényes lépést megtenni. Az építőmesteri szakosztály tegnap délben rendkívüli ülést tartott. E rendkívüli iiles határozatából ma egy delegáció keresi fel az iparkamara delegátusává! egyelcmlwn a pol gárinestert, akii arra fognak kérni, hogy az építőmesterek jogkörét továbbra is hagyják meg, annál is inkább, mert a városi tanács­nak' mait évi hasonló eélt szolgáltó határoza­tát még a mait évben megfelebbezték a he­lgi felülvizsgáló bizottságnál. \ bizottság az akkor liozoll tanácsi határozatot megsem­misítette és utasította a városi tanácsol, hogy az építészkamarába felvételért folyamo­dott építőmesterek szerzett jogait a terve­zést illetőleg is. tartsa tiszteiéiben mindad­dig, inig felvételi kérésük kinek-kinek egyé­nileg el nem intézteiéit. Ez pedig mind inai napig nem történt meg. Az. építőmesterek most sürgetni fogják a l'.luj-i Ítélőtábla mel­lett működő közigazgatási bíróságnál a szer­zett jogaik védelmére és a jogfosztó minisz­teri rendelkezés megsemmisítésére még a muH évben folyamatba lelt perük érdemi el­intézését. Érthetetlen. hogy éppen a helyi érdemes építőmesteri kar került a legmos­tohább elbánás ala. mert Érdéig és n más csatolt területei; nagyobb városidban aránytalanul több építőmestert vettek fel a: építés;kamara tagjai közé. Az épitöközönség szempontjából is újabb megterhelést es nehezsegeket okoz az uj tör­vény. mert újabb műszaki tényezők kapcso­lódnak he azután az. építkezések végrehajtá­sába. akiket már az épitészkamarai díjsza­bás szerint kell díjazni. Cserkészükön Lengyelországban Cernăuţi—Lwow—Spain. — Haldoklik az első romániai sikló­repülő iskola. — Tündér a hárommolorosban. — Gránát a lem- bergi imádkozok felett. — Megérkezés n bölények parkjába L CERNĂUŢI. (Az Ellenzék tudósitójától.) | Százötvenen sereglettiink össze Romania minden sarkából, hogy részt vegyünk a len­gyel cserkészet 25 éves fennállásának alkal­mával rendezett nemzetközi nagytáborozá- son. Magánéletemben sokan voltak közöt­tünk egyetemi tanárok, orvosok, magas- rangú katonatisztek és egyetemi hallgatók, akik a stockholmi öreg cserkésztáborba in­dultak és csak utbaejtették Spalat. A cser- készruha eltüntetett azonban minden kü­lönbséget. Nem volt köztünk más csak cser­kész és parancsnok . . . „Felgyújtom a repülőgépeket“ Románia első siklórepülő iskolája Cer- nautiban van, a város mellett fekvő repü­lőtéren. Idevezettek ki egy reggel bennün­ket. Feltárultak az óriási hangárajtók és a repülőiskola vezetője, a Cernauti-i opera igazgatója vette át a szót: — Látják uraim ezt a négy motornélküli repülőgépet? Annak ellenére, hogy évente több mint 30 pilótát adunk az államnak, egy bani államsegély nélkül építettük fel kínnal és verejtékkel a gépeket, amelyek az utolsó szegig a tanítványok kezemunkáját és ügyességét dicsérik. Kértem, könyörög­tem, kérvényeztem valami csekély támoga­tásért, mert a gépek százezrekbe kerültek. Hasztalan! Szemükbe mondom önöknek uraim, hogy el vagyok határozva, hogy ha továbbra is ilyen szörnyű magamrahagyatoftságban lesz részem, feloszlatom az iskolát és fel­gyújtom a gépeket ... Tündér a hárommotorosban Hirtelen sziréna kezdett vontatottan üvöl- teni a repülőállomás négyszögletű tornyá­nak sarkán és a borús égen megjelent egy apró pont, a Varsó—Cernăuţi—Istambul re­pülőjárat egyik gépe. Hatalmas kört irt le, aztán apró zökkenés után szembe fordulva velünk, megállt. Odarohaníunk. Felpattant az apró kabinajtó és kilépett egy elegáns szőke lány. A látvány meglepett. Mindenkit vár­tunk volna helyette a repülőgépben, diplo­matát, kereskedőt, turistát vagy újságírót. Láthatólag ő is zavarban volt, mert több órás légi utazás után belecsöppent 150 ámuló cserkész közé, akik annyira elmerültek cso­dálatában, hogy még nem is nyitottak utat neki. Később aztán magunkhoz tértünk. Utat nyitottunk és a lány finom mosollyal vonult el közöttünk, hogy aztán eltűnjön a megálló üvegajtaja mögött. Mi is hátat fordí­tottunk a repülőgépnek és élénken tárgyalva a csodálatos esetet, elindultunk a város felé. Az első fecskék Ahogy átzökkentünk a Pruth vnsuthidján és a lengyel földön zakatolt vonatunk, első megállapításunk az volt, hogy kissé unal­mas a mi hegyhez szokott szemünknek a lengyel vidék. Sik. egyhangú és csak a veté­sek különböztetik meg rokonától, a végte­len, égő orosz steppeéktől. A vasutasok és a vámtisztek nagyon udvariasak és hatalmas ellenzős rombusz alakú sapkát viselnek. A sapka formája nagyon jellemző minden len­gyel hivatalos alakulatra. Ezt viselik a ka­tonatisztek, katonák, rendőrök, cserkészek, villamos kalauzok, hivatalnokok, lövészek és még a taxisoffőrök is. Snyatin állomáson két lány cserkész is felszállt vonatunkra. Nem tudtak egy árva szót sem idegen nyelven, úgy, hogy csak álltunk és bámultuk őket. Rettenetes zavarban voltak és izgatottan tár­gyaltak, nekünk nagyon idegen hangzású nyelvükön. Kilenc órai utazás után elszür­kült az ég és esni kezdett a szomorú eső. Ilyen körülmények között nem lehet azon csodálkozni, hogy valahonnan előkerült egy gyufásskatulya és megindult a „gyufiz.ás? Először csak néhány fülkében kopogtak a dobozok. Később bedugták a fejüket mások is, hogy' aztán szét hordják ennek az izgal­mas játéknak csiráit, lázát. Ha pedig egy óra múlva valaki végighaladt volna a kocsi­kon, furcsa látványban lett volna része: min­den fülkében négy-öt izgatott fej hajolt ösz- sze az ablakok lehajtotta osztalkái felett és figyelte a trikoloros doboz szeszélyes repülő játékát. A játékot aztán bevezettük a lengye­leknél is. Az unalmas tábori éjszakákon gyakran hajoltak az ebédlő asztal felé a táborőrök, gyufiztak ... ' Gránát a lembergi imádkozok felett Ez a román határtól 150 km.-re fekvő ha­talmas város magán viseli a világháború j szörnyű bélyegét. Házakat mutatnak nekünk, amelyeknek falaiban halomszámra állanak az orosz, golyók. A környéken gránátokat, acélsisakokat vet fel a szántó-velő paraszt ekéje és sokszor fehér embercsontok fordul­nak ki a vastag, fekete földből. Rövid időnk volt a város megtekintésére és első utunk a I katolikus templomba vezetett. Gyönyörű J épület volt, amelyet kímélet nélkül lőttek össze az oroszok. A hátsó falában meghagy­tak emlékül két hatalmas gránátot. Egyiket láncra kötötték, a másikat befalazták és jám­bor turistákat ijesztenek vele. Bent a tem­plom csarnokában magasan a padok és a hívek feje fölött egy másik hosszúkás, bar­na acél löveg függ a láncon. Körülötte a csiiCsivcs mennyezet sziliéiül rliilö hatalmas világos foil jelzi azt az üregei, amelyet az orosz, ágyuk követe Ivukasz.lotl a tetőbe isten tiszteiéi közben. Senkii sem sebesilett meg meri csorlálatosképcn nem robbanl fel. Kel szedlek a földről és a renoválás alkalmával egy lánccal a templom mennyezetére lüg geszlellék. Sokáig néztük a ragyogó fehér esuesivek közölt sötéllö aeéldarabot, az.tán nagyon fellélegzettünk, mikor kiléptünk a ragyogó lembergi főutcára. Motel „A falevélhez“... \z eredetileg tervbe veti 10 óra helyett éjjel 2 órakor érkeztünk meg a zás/lódisz* ben nszó Spalai állomásra. Csodálatosképen várlak bennünket, egy lengyel csapat vonul! ki fogadtatásunkra. A kölcsönös üdvözlő be- szédek után ellebegtünk egy félájult román ..hip-hip-hip-lmrrát" és egy lengyel ,.csu- vájt“, mert a fáradtságtól és álmosságtól már alig álltunk a lábunkon. Teherautókra raktak bennünket és miután vagy ötször üss/e-v isszaeseréllék a helyünket a vak sö­tétségben megindultunk a tábor felé. Moscic- ki köztársasági elnök gyönyörű parkjában ütötték fel a sátrakat a lengyel fiuk és en­nek hatalmas vasveretes kapuját pillantottuk im g elöszöi t/láu egy keskeny uIra do< n güM az autónk és nemsokára lei akotl < / tisztás közepén. Hotelbe visznek bennünket sugl - egynéhányan n yönyörleljcsen. Tényleg, i rmgyrlek valami hotelről beszéltek. J.gy m gyedóráig vezetlek trendünket a vaksötét ci dőben tovább aztán megállilotlak egy ujabb tisztás közepén. Megdm/sültük szemünket mert csak sátrakat láttunk magunk körül Ez volt a hires szálló? Később aztán kidé riill. tiogy a sátrakat cserkés/.szeinrnel hotel nck lehet tekinteni, mert pompás ágyak vol tak benne és csak éppen a hideg-meleg viz hiányzott. A „hollel' elnevezést a cserkész humor adta a sátortábornak, amelyben a ven (légeket helyezték rendszerint el. A hangú lat, tekintettel arra, hogy az. ágyak még nem voltak felszerelve és nein lehetett rögtön le­feküdni, izgatott volt. Később aztán egyik vidámabb fin felmászott a közelben levő lia talmas fára és kísértetiesen kukorékolni kez­dett. Felbuzogott a nevetés és mindenki k> / deli nyugodtál)!) szemekkel tekinteni a hívo­gató sátrak felé. öt perc múlva megérkeztek a pokrócok és a világosodó lengyel ég alatt boldogan hortvogni kezdett 150 fáradt, ál­mos cserkész. Mátrai Béla. Bateselbiztos-e ön ? — hirdeti professzor Miííais Culpin, aki bebizonyítja, hogy minden hatodik ember hajlamos a bal­esetekre, amelyek csöppet sem véletlenek CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A bal­esetek mondja Millais Culpin professzor -- a legritkább esetben a véletlen következ­ményei. Mondjuk. 6 ember tesz. olyan mozdulatot, amelyben a veszély lehetősége benne van. Öt ember baleset nélkül, a hatodik baleset­tel ússza meg a dolgot. A tudomány ezt a hatodik embert ..bale­set-biztosnak" nevezi. S a hires pszihológus, Culpin rendkívül érdekes tanulmányban el­mondja azokat az okokat, amelyeknek az a következménye, hogy azt a bizonyos hatodik emberi baleset éri. ötöt pedig nem. A hires tudós érdekes kísérleteket végzett ebben az irányban, amelynek eredményét nem régen irta meg egy vaskos kötetben. Minden balesetnek, akár a konyhában, akár műhelyben, vagy az utcán történik, a szen­vedő fél agyának pillanatnyi kondíciója az oka. A balesetek tanulmánya azért lett olyan fontos az utóbbi időben, mert amig az em­beri szerevezel változatlan, addig félszázad óta a gépek óriási haladást tettek és állandó veszéllyel fenyegetik a köztük élő, velük dolgozó embert. ötven évvel ezelőtt az ember legnagyobb sebességet a galoppozó ló hátán érte el. amig ma csak a lábát kell lenyomnia az autó se­bességpedáljára, hogy a negyvenlóerős kocsi akár 80 kilométert is berohanjon egy óra nlalf. Aránylag keveset hallunk a házakban lörtént balesetekről, amig naponta olvasunk a városokban és utakon törlénü szerencsét­lenségekről. Amig a magánházakban az a bizonyos peches családtag, aki állandóan hol a tányérokat, hol saját magát töri össze, le­csúszik a lépcsőn, vagy felborit valamit, ad­dig. ha ez. az ember kikerül az utcára, előhb- utóbb valami jármű alá s az.tán az újságba kerül. Most már az a kérdés következik, hogy ki baleselbi/.tos és ki nem. Az az ember, akivel valami pech törté­nik. vagy tulszórakozott, vagy fáradt, vagy úgynevezett „vándor agy a“ van, amely alatt azt érti a pszihológus, hogy más­hova gondol, mint amit csinál. Például vegyünk egy cselédlányt, akit gazdája elengedett estére, a lány mosogat és boldogan tervezi az elgondolt kellemes estét, gépiesen dolgozik. Egyszerre csak a szobá­ban nagy csörömpölést hallanak és mire a háziasszony kimegy, a lány ott áll kétség- beesett arccal és elpanaszolja, hogv véletle­nül eltört egy pár tányért. Pedig ez a vélet­len minden volt, csak véletlen nem. Akik nem tudnak hátramaradni Melyek azok a sofförök, akik minden előttük menő kocsit meg akarnak előzni és akik elübb-utóbb belekerülnek valami bale­setbe. Ez az o bizonyos embertípus, aki nem képes az utcán valakinek a hátamögölt men­ni, hanem alig várják, hogy elébe kerülje­nek. A legtöbb embert annyira bosszantja az előtte csendesen lépegető járókelő, aki miatt mondjuk egy keskeny utcán képtelen folytatni sietős útját, hogyha nem élnénk civi­lizált világot, képes lenne egy jólirányzotl ökölcsapással leteriteni az előtte levőt. Akik mindig más témába csap­nak át Azoknak az. embereknek 90 százaléka, akikkel mindig történik valami baj, nem mások, mint akik képtelenek két percig egy dologról beszélni, vagy figyelmüket egy do­logra összpontosítani, hanem úgy ugrálnak egyik témáról a másikra, mini a verebek az ágon. Képzeljünk el egy ilyen embert, mi­kor autó vagy repülőgép volánja elé kerül, ahol a legnagyobb concentráció szükséges, mire leépes és milyen kitűnő vezető. Azután van egy embercsoport, amellyel csak akkor történik szerencsétlenség, ha ké­pességeit meghaladó feladat elé állítják. Mondjuk, hogy egy ember 10 évig vezette a saját autóját a legcsekélyebb baleset nélkül. A kocsi teljesítőképessége 30 kilométer volt óránként. Ez az ember egyszer átcseréli ko­csiját hatalmas túrakocsira, elkapja a sebes­ség-vágy, hatvan kilométert akart szaladni óránként, de mivel idegrendszere, keze és szeme nem szokták meg ezt a teljesítményt, a baleset előbb-utóbb szinte matematikai pontossággal bekövetkezik. Mert, amint professzor Culpin mondja, az emberi természet állandó, csak a gépek fej­lődnek drámai gyorsasággal. (M. L.) kr ELLENZÉK a haladást szolgálja. Jt kisebbség: és emberi jogok előhareosa. Húzás 1935 augusztus 15 Állami Osz­tálysorsjáték 8-ik játék, Il-ik osztály! Állami Osz­tálysorsjáték 8-ik játék, 11-ik osztály! A 8-ik játék első, jul. 15-iki húzásán az 1,000.000 lej főnyereményt a nálunk vásárolt 251320 sz. melléksorsieoy tulajdonosa nyerte Ezenkívül még rengeteg nagyobb és kisebb nye­remény volt! - Ujitsa meg sorsjegyét idejé­ben ! Vásároljon uj sorsjegyet! Uj sorsjegy- árak a Il-ik osztályra: negyed 400, fél 800, egész sorsjegy 1600 lei. Megújításuk a további osztályra: negyed 200, fél 400, egész 800 lei , Köztudomású, hogy az ország legszerencsé­sebb kollekturája: Ban­ca Română de Comerţ S. A. Bucureşti, Cluji képviselet: „Ellenzék“ könyvosztálya Cluj, P. Unirii. Telefonszám 109 Postai rendeléseket azonnal intézünk! - A sorsjáték következő hú­zása : 1935. aug. 15! Sorsjegyet szerencsés kollekturától vásárolón!!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom