Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-22 / 191. szám

t L L E IS /, fi K I li .1 5 it II 11 U H / t U B í t HARC A HM. Ah ELLEN... Kibőviie^ és mo<Sernii! felszereli LkBiázban gyógyi^nalt a járvány- SéórLáz orvosai Tanulságos beszélgetés az igo#gntó>lőorvossol Cl.UJ. (A/ Ellenzék tudósítójától.) Ugv télen. miül nyáron, járványok idején, gyak­ran olvassuk a lapokban azt a már megszo­kottá vált jelentést, hogy: „a beteget bcszál- ütöttük a járványkórházba“. Ez a mondat olyan komoran és ijesztően hangzik, hogy olvasása közben, szinte megborzong az ol­vasó é.s egy barátságtalan épület sötét képe tűnik tel elölte, ahonnan talán naponta in­dul szomorú útjára a hullaszállitókocsi. Pe­dig nein olvan fekete az ördög, amilyennek azt a falra festik . . . Az uj járványkórház A helyi járványkórház, amióta nem lát­tok. csodálatosan uj változáson ment ke­resztül. Az emberemlékezet óta testetlen, re­pedezett falakat kijavították, lefestették és látogatások idején is egész sereg mesterem­ber dolgozik az épületek rendbehozásán. .4 járványkórház udvarán, ahol azelőtt szemét­dombok róttak. szinpompás virágágyak emelkednek és meglepően barátságossá vált az ezelőtti komor és ijesztő környezet. — Mindez uj gazdasági intézőnk, 1 lime­ade ur érdeme — magyarázta szerényen dr. Yidicau orvos, a járványkórház lelke. Huneade és Vindican dr. majdnem va­rázslatos módon alakították át és hozták rendbe az egykor rossz kinézésű intézetet. Modern berendezés dűl az intézel orvosainak a helyzete kétség­beejtő. Vannak orvosok, akik kezelés közben megkapták a skarlátot, vérhast, lifuszl és régig szenvedték ezeknek a betegségeknek minden borzalmát. Inon ezer lej fizetésért. Az intézet eddig nagyon el volt hanyagolva és csak most, miután az állam vette kezelés­be, állott be helyzetében kedvező változás. Az állam ugyanis elhatározta, hogy kibővíti az intézetet, uj puvillonokat épil és a legmo­dernebb eszközökkel szereli fel a kórházai. Mi az a „autovaceinálás*"? 1 nlézelünklien először alkalmazták Er­délyijén az úgynevezett nutovaccinálást. Az orvostudomány két módszert ismeri a jár­ványuk. föképen a skárlál elleni védekezés­re. Egyik módszer a mesterséges szérumok utján gyógyította a beteget, a másik pedig az autovaccinálás volt magyarázza Yidicán doktor. - Ennek a módszernek lényege ab­ban állt. hogy kivonatot vettünk a láhbado- zó skarlátos beteg véréből és miután külön­böző eljárásoknak vetettük alá, beoltottuk vele az uj beteget. Ezáltal a régi beteg véré­ben felhalmozódott nagymennyiségű anti­toxin az uj lieteg vérébe jutott és elősegitet- te itt is az nntitoxinok képződését. •I /// módszerrel c.odidutas eredménye­ket és o haláleseteknek rohamos < zökke­néséi értük el. Ila n tifuszos beteget dis/.nóhussal etetik . . . A haláleseteknek és általában a járványok elterjedésének az oka az örök emberi tudat­lanság Nem ismeri fel idejében a baji és mikot orvoshoz, rohannak, már késő. L/cit figyelmeztetünk mindenkit, hogy különöské­pen most, mikor ill a gyiimölcsszezon ideje, ha gyaníts jelenségeket észlel magán, nagy hozzátartozóján, azonnal forduljon orvos- hnz, mert minden tétovázás súlyos kime­netelű. Ilyen esel fordult elő az elmúlt ev végen, amikor egy súlyos tifuszos beleget hozlak be faluról. Felvettük, megvizsgáltuk es lát­tuk, i.ogy menthetetlen. Hány Înde beteg a fiú kérdezték az orvosok a hozzátartozóitól. Négy hete — volt a válasz.- P.s maguk most hozzák he' Mert nem vigyáztak rá? Vigyáz!ank mi rá kérem nagyon. — Hogyant — Úgy. hogy. mikor disznót öltünk, egész nap elettiilz kolbásszal és sonkánál. Ször­nyen hatolt ez a kijelentés. S legnehezebb étellel, a disznóluissal etették a tifuszost. akinek éleiét mentheti meg egy szigorú diéta! líjból hangsúlyozom, hogy bárki ke­rüljön olyan súlyos helyzetbe, hogy rank szoruljon, jöjjön bizalommal hozzánk. Min­dent megteszünk, hogy vissza szegezzük az egészségét ... Ezzel fejezte he magyarázatát dr. Yidican, az intézett főorvosa. Közvetlen közelről igy fest a félelmetes liirü járványkórház . . . (m. b.) — A kórház négy pavillonból áll és a négy pavillonban száz ágy van elhelyezve — folytatja tovább kísérünk. — Az első pa- villoubau. melyet az ideiglenes jelleggel még a háború alatt építettek, tifuszos betegek vannak elhelyezne. A második pavillonban vannak a skárlátosok, a harmadik pavillon- ba a többi fertőző betegek. A negyedik he­lyiség a megfigyelő, ahol a járványgyanuso- kat vesszük megfigyelés alá. A betegek szá­ma, annak ellenére, hogy most egyik jár­ványnak sincs itt az ideje, meglehetős nagy. Ötven beteget ápolunk, kik közül huszonöt skárlátos. A sóhajok szobája Legtalálóbban igy lehetne elnevezni az in­tézet egyik helyiségét, a fürdőt és féregte- lenitőt. Ide hozzák ugyanis a rendőrségi előállí­tott és a razziákon összeszedett csavargó­kat. Itt ruhájukat fertőtelenitik és amíg ez a művelet tart. féregtelenitik és alaposan megfürösztik őket. Efy-cgv ilyen fürdés alkalmával kétségbe­esett jelenetek játszódnak le. A csavargók, különösen pedig az utóbbi időben városunk­ban gyakran vendégszereplő kóbor cigányok elkeseredett ellenségei a fürdésnek. Makacsul ragaszkodnak az egész hónapi „nehéz mun- kávalt! felszedett mocsok-réteghez és a leg- fnrfangosabh módon igyekeznek menekülni a ,,hatósági fürösztés“ alól. Mikor aztán át­esnek ezeken a rájuknézve kellemetlen el­járáson, a csavargó társadalomban rémhíre­ket terjesztenek a fürdőről. Legújabban a kóborcigányoknak már csak azt kell mon­dani: — Ha nem mondasz igazat, viszünk a „fe­redőbeCi. A megrémült füstösök úgy vallanak erre, mint a karikacsapás. Szemét-tenger és légy-hadsereg Lehetetlen helyen van n járványkórház. Szemétdombon. A deszkapiac. mely a jár­ványkórház közvetlen közelében van elhe­lyezve, szennyes áradatként fogja körül a virágos kis szigetet. állandóan hatalmas légyrajok ostromolják a: ablakokat és az épületből kimerészke­dő betegeket, úgy. hogy az ablakokra sürü sodronyszövetet kellett felrakni és az ud­varra már csak gázálarccal lehet kimerész­kedni. Baktérium és járványtelep öleli körül a kór­ház épületét és mindaddig ez a helyzet nem fog változni, amig vagy a deszkapiacot, vagy a járványkórházat el nem helyezik. Újab­ban más csapás is zúdult a járványkórház­ra. A kóbor cigányokat, amig ki nem tolon- colják őket, a járványkórház mellett helye­zik el. Sátortáboruk szomszédos a járvány­kórházzal és minduntalan előfordul, hogy egy-két hivatlan látogató átugrik a keríté­sen és mindég ragad kezükhöz valami köny- nyen mozgatható jószág. Tífusz, skárlát, vérhas: 1000 lej ■Mindezek, a kórház vezetőin kívül álló hibák ellenére, a kórház, amelynek felszere­lése kitűnő, fontos missziót teljesít. A bete­gek kényelmes, levegős szobákban vannak elhelyezve és naponta ötször étkeznek. Egye­Emlékiratban tiltakoznak a kávésok és vendéglősök a kártyajátékok betiltása ellen Közbenjárásra kérlek fel a törvényhozókat és polgármestereket CLUJ. (Az Ellenzék tudósi tójától.) A par­lament a közelmúltban törvényt tiozott, amelynek az volt a célja, hogy a betegesen elterjedt szerencsejátékokat szőkébb korlá­tok közé szorítsa és a szerencsejátékokat megadóztatva, a befolyó jövedelmeket em­berbarát'! célokra használják fel. Az egészségügyi miniszter a törvény vég­rehajtási utasításában hazárdjátékoknak nyilvánította azokat a játékokat is, ame­lyek nem szerencsejátékok és ezeket is csupán a klubokban és kaszinókban en­gedte meg, vendéglőben és kávéliázban el­tiltotta. A vendéglőknek s kávéházaknak eddig sem ment valami jól a soruk, hiszen városunk­ban egymásután mennek tönkre ezek az üz­letek, amióta pedig az egészségügyi minisz­ter a kártyajátékokat a vendéglőkben, ká­véházakban és éttermekben betiltotta, siralomházakká váltak ezek a helyiségek és csupán a pumpolásra alapított lokálok­ban van vaiami élet. Az egészségügyi miniszter téves törvény- magyarázata városunkban is egy csomó ká­véház és étterem fölött kongatta meg a lé­lekharangot. Ezeknek a halálraítélt üzletek­nek képviseletében Ciociu loan, a helyi ven­déglősiparosok szövetségének ügyvezető elnö­ke és Gedeleanu titkár megjelentek dr. Drá­gáiul polgármester előtt és egy emlékiratot adtak át. Az emlékirat megállapítja, hogy az egész­ségügyi miniszter végrehajtási utasítása tör- vénvsértés, mert ahelyett, hogy szabatosan megállapította volna, mi a szerencse vagy hazárdjáték, az összes kártyajátékokat szerencsejáté­koknak minősítette, holott úgy a hazai szokások, mint a kül­földi joggyakorlat felépítette már a válasz­falat a szórakoztató és a nyereségre alapí­tott hazárdkártyajátékok között. Szórakoz­tató játék az, amelyhez tudás, előkészület, gyakorlat, számitóképesség szükséges, sze­rencsejáték viszont az, amelyhez semmiféle tudás, hozzáértés nem kell és amely kizáró­lag a véletlenen, az úgynevezett szerencsén múlik és tisztán nyerészkedési célból ját- szák. így az olyan játékok, mint a bridge, tarokk, kaláber, tartli, preferance, máriás, kaszinó vagy az egyszerű durák és fekete- péter tisztán szórakoztató játékok és aligha van ember, aki tönkrement, elzüllött, vagy öngyilkos lett volna, mert ezeket játszta, viszont számtalan pisztoly dörrent el és számtalan élet omlott össze a rulett, vagy chemin de fér nyomán, éppen ezért érthetetlen az a miniszteri rendelkezés, amely az előbbi szórakoztató játékokat betiltotta, a szerencsejátékok garázdálko­dásának pedig tág teret engedett. A végrehajtási utasítás sérti az állami jö­vedék bevételeit, mert a szórakoztató játé­koknak nyilvános helyiségekben való betil­tása óta a kártyák eladása csökkent, de sérti az államháztartás érdekét is, mert a tör­vénytelen rendelkezés nyomán a vendéglők és kávéházak forgalma ahv- uyira visszaesett, hogy a bevételek negye­dére lecsökkentek és igy a köztehervise­lési képesség visszaesett. Ma, mikor a szórakozási lehetőségeket nem adhatjuk továbbra, — hangsúlyozza az em­lékirat — már nem járnak hozzánk vendé­geink, legjobb esetben otthon maradnak, legnagyobb részük a klubokba vándorol, ahol aztán egy nagyon kicsiny lépés van a szerencsejátékok asztalához, ahová valószi- niileg elsodródik, ami nem egy esetben fegy­verdörrenésre vezet. Arra kéri az emlékirat az erdélyi és bánáti szenátorokat, képvise­lőket és a városok polgármestereit, hogy járjanak közben az egészségügyi minisz­ternél, hogy a végrehajtási utasítást hala­déktalanul változtassák meg oly módon, hogy a harmadik szakaszban említett szó­rakoztató kárty a játékok a vendéglőkben és kávéházakban külön taxa lefizetése nél­kül is játszhatók legyenek és vonják ki a szerencsejátékok szabályozá­sáról szóló törvény hatálya alól. Ha a mi­niszter a kérés teljesítését megtagadná, arra kéri az emlékirat a törvényhozókat, hogy saját kezdeményezésükből egyszakaszos tör­vényt terjesszenek a parlament őszi ülés­szaka elé. PÁRISI DIVAT legújabb augusztusi száma megjelent a kö­vetkező tartalommal: Nyári ruhák, első őszí modellek, prémdiszes ruhák és komplék, ka­bátok. Gyönyörű fehérnemüek. Nagyított ké- zimunkaiv. Gyermekruhák. Kézimunkák. Kö­vetkező rovatokkal: Szabjunk-varrjunk, di- vatlavél, gyorssegély a konyhában, virág- ápolás, befőzés, őszi nagytakarítás, bridzs­tanfolyam, modern szépségápolás, receptek, anyai örömök, any^ai kötelességek, nyeskoszt, finom krémek, tészták őszi gyümölcsből, Ínyenc saláták és hideg főzelékek. Ára 20 lej. Vidékiek 25 lejt küldjenek be postabé­lyegben. Kapható és megrendelhető: Ellen­zék könyvosztálya Cluj. Piaţa Unirii. Előfi­zetési ára: negyedévre 60, félévre 120, egész- ! évre 240 lej. Nem szabad elfogultnak tennünk a rekláín-kijJemÉnyekke! szemben Tartozom ezzel a megállapítással, mert annak köszönhetem gyógyulásomat, hogv •■gv gyenge pillanatomban feladtam évtize des elvemet és újságban megjelent reklám- közlemény alapján rendeltem gyógyszer! irja dr. It L. Cluj - i középiskolai tanár. 19 évig szenvedtem gyomor- és epehajban, ké­sőbb gyomorfekélyt és gyomorsülyedést ál­lapítottak meg nálam. Sok pénzt áldoztam kezeltetésemre, bejártam számos bel- és külföldi fürdőt, azonban a javulás mindig csak rövid ideig tartott. Többször olvastam a lapokban valami uj amerikai csodagyógy­növényről, de évtizedes elvem az volt, hogy intelligens ember nem ülhet fel reklámköz leménynek. Azonban egy jóbarátom — da­cára annak, én lebeszéltem megrendelte a „Gastro-U“ gyógyszert és rövid idő alatt hallatlan javulás állott be nála. Szégyeltem magam, hogy fel kell adnom elveimet, azon­ban a gyógyulás vágya mindennél erősebb volt bennem és egyáltalán nem bántam rnc-g, hogy én is megrendeltem a romániai vezér- képviselőtől Császár gyógyszertár Bucu­reşti, Calea Victoriei 124. 130 lej utánvéttel — a Gastro-D-t, mert most már biztosan érzem, hogy nemcsak átmeneti a javulás, hanem a végleges gyógyulás utján \agyok. Kibővített ifjúsági énekeskönyvet készít az 1KE CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A reformá. tus ifjúság számára 1925-ben kiadott kb énekes- ’ könyv példányai teljesen kifogytak. Az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület nemrégen elhatározta, hogy az énekeskönyvet újból kiadja, azzal a kü­lönbséggel, hogy abban uj énekeket is elhelyez. A kibővítésre az IKE pályázatot hirdet, amelyeket az alábbiakban foglalunk össze: Pályázni lehet a következő dalokkal: 1. Könyvben, nyomtatásban eddig még sehol meg nem jelent, de református népünk körében énekelt régi egyházi énekekkel- Úgy a szöveg, mint a dallam tekintetében legjobban megfelelő és legszebb ilyen régi vallásos éneket 500 lej első díj­jal, mig a célnak szintén megfelelő és szép egy­házi éneket 250 lej második dijjal jutalmazzuk. 2. Olyan énekkel, melynek szövegét a szerző tetszése szerint választja és a dallamot maga kom­ponálja hcz7,á. szövegben a közösségi gondolat kell, hogy kifejezésre jusson, igy az általános köz. napi gondolatok mellőzendők. A szöveg úgy tar­talmi, mint verstechnikai szempontból művészi kell, hogy legyen. A dallam hangterjedelménél vi­gyázni kell arra, hogy a közepes hangterjedelmet ne haladja túl, hogy a kis diák éppenugy énekel­hesse, mint az egyetemi hallgató. A dallamnak al­kalmazkodnia kell a szöveg kifejező erejéhez és alaphangulatához. 3. Tetszés szerint választandó, alábbi költők verseinek megzenésítésével: Reményik Sándor: „Templom és Iskola", Tompa László: „Utón a jó­ság elébe", Reményik Sándor: „Békesség Istentől." A fenti müvek szövege megszerezhető az Ifjú Er. dély Cluj-i címén. (Calea M. Foch 38.) 4. Ifjúság! konferenciáinkon énekelhető induló­val. Szövegét a szerző tetszése szerint választhatja és í dallamot maga komponálja hozzá. Az indu­lónak lehetőleg egyszerű dallamvonala, dallamve­zetése kell, hogy legyen (könnyebb megtanulás szempontjából) és kerültessék a bonyolult ritmi­ka. — Egyebekben a feltételek, miként a 2. pont­nál. A minden tekintetben legjobban megfelelő munkát 2500 lejjel díjazzuk. Az első dijakat csak abszolút becsű pályamunkának adjuk ki. Fenntart­juk a jogunkat arra nézve, hogy a beérkezett pá­lyamunkák közül azokat is felvehessük a „Zengjen a háiaéneik" cimü énekeskönyvünkbe, amelyek pá. lyadijat nem nyertek. A lezárt jeligés munkák 1935 október hó 15-ig küldendők be az „Ifjú Erdély" kiadóhivatalába (Cluj, Ref. Teológia), ahol az esetleg még szük­séges további felvilágosítások is megkaphatok. Hunyadi Erzsébet: Húsok, körítések, már' (ások. (400 recept. Marhahúsok. Borjúhúsoké Sertéspecsenyék. Malacpecsenyék. Juh és báránypecsenyék. Szárnyasok. Vadak. Ha-< lak.) Kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva is; mely esetben egy-egy rész csak 75 isi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom