Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-20 / 189. szám
F BLL BWZÉK I 9 15 M ii (/ u a r f u § 2 (t Rendben toSyS te a vasúti miihclymunhások tiltakozó nagygyűlése Cl.IM. (A/ Ellenzék tudósítójától.) A ro- mAni.it vasúti műbél vmmikások országos eivezete tegnap délelüti tartotta meg nagy gyűlését a helybeli Epitöuiunkás Otthon itisz- !<*nnélx'n. \ gyűlésen megjelentek a s/.erve- • et C.lnj-i, Bucureşti i. Timisoara i, Oradea-i, l’.iseaiii-i tagozatának kiküldöttei, hogy meg- N itassák sérelmeiket. A gvülést Popovici Alexandru, a szervezet helyi tagozatának elnöke nyitotta meg néhány üdvözlő szóval, mely után a gyűlés célját ismertette. Ismertette a vasutasok sérelmeit tárgyaié) memorandumot, melv a vasúti műhely'munkások összes sérelmeit es kívánalmait foglalja magába és amit a napokban az illetékes hatóságok elé fognak terjeszteni. beszéde további részében felsorakoztatta a sérelmeket: a munkabéreknek a létminimum alá csökkentését, a hivatalosan megállapított munkaidő benemtartását. a nyugdíjasok körüli visszaéléseket. Hátért továbbá a vasúti miibelymunkások kisebbségi rétegeire kötelező nyelvvizsgákra, aminek célja nem a: állam nyelvének tökéletes elsajátítása. hanem a: illetékes hatóságok által tervbe vett leépítésnek egg különös módja. Az elnöki megnyitó után Green Nicolne és Serbu Milan (Cluj), Mátyás János (Oradea), Marghitu Gheorghe (Timisoara), Gegin Adolf (Paşcani). Rasiga Kungu (Simeria)-i kiküldöttek emelkedtek szólásra és beszédeikben erős hangon ostorozták a vezetők lclkiisnie- retlcnségét, a protekció-rendszert, a munkabérek megállapításának igazságtalan voltát, valamint a leépítési terveket. Utolsónak Kandel Ignác, a szociáldemokrata párt -helybeli tagozatának főtitkára beszélt, szolidaritásra és kitartásra buzdítva az egybegyűlteket, maid a párt legmesszebbmenő támogatásáról biztosította őket. A csaknem négy órán át tartó nagyjelentőségű gyűlést a megszavazott memorandum szövegének felolvasása zárta be. Jámbor bácsi jubileuma Oíven év után emlékeiről beszél a jubiláló tánctanár A Cluj-i nyilvánossági joggal biró református leányfőgimnáziumban a beiratás augusztus 24-én kezdődik. BeáratkozhatLk, vailáskülönbség nélkül, minden magyar anyanyelvű tanuló. A beiratkozáshoz szükséges okmányok: születési anyakönyvi kivonat, egyházi keresztlevél, iskolai bizonyítvány, ujraoltás; bizonyítvány. A jelenben érvényes szabályzat szerint a javítóvizsgák szeptember 4. és 5-öcén reggel 8 órakor kezdődnek. Az I.ső osztályosok fel vérei: vizsgájának ideié: szeptember 3-ikán reggel 8 óra. Tárgya: román és magyar nyelv, számtia. Az V.-ik osztályosok felvételi vizsgájának ideje: szeptember 7-ikén reggel 8 óra. Tárgya: romin, nye&v, a románok történelme, Románia földrajza, mennyiségtan, francia nyelv. Az iskolai év megnyitása szeptember ij.ikén dél. előtt ii órakor lesz. A rendes tanítás 16-ikán veszi kezdetét:. Föivétel az Oradea-i orth. zsidó fiú- és leánygimnáziumba. Az Oradea.i orth. zsidó hitközség közel févszázados nyilvánossági jogú fiú- és leány- gimnázrumában az 1935 — 36-ik tanévre szóló jelentkezések: folyamatban vannak. A fölvétel iránti kérvények legkésőbb augusztus hó 25-ig nyújtandók be. Melléklendő okmányok: iskolai, születési, ujraoltási és állampolgársági bizonyítványok. A beiratások aug. hó 25—31. között tartatnak megKereskedő, vállalkozó, iparvállalat, bank, tisztviselő, orvos, ügyvéd, mérnök, tanár, magánzó, egyik sem nélkülözheti a CHERESTESIU-íéíe nagy román szótári! Leszállított árban a 4 kötet most €sak 495“— lel az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portómentesen szállítjuk. CLUJ. (A/ Ellenzék tudósítójától.) Ugy :VH előttem, mint ahogy tanítványai előtt állhatott valamikor regen, ezelőtt 50 évvel. Lógó szárú ferenc jóskában, hosszú orrú cipőben, csikós nadrággal, kemény ingmel lel és fekete csokürnyakkendüvel. Csak 11/ arcát bontották 1h‘ a ráncok, haját fehérítették be a gondok és hátát hajlították meg alig észrevehetően az évek. Kemény, szürke szeme maradt a régi. így ismerték régen és igy ismeri ma is mindenki a Kincses Város ünnepelt Jámbor bácsiját. A jubiláns Ölvén éves jubileuma alkalmával keressük fel kedvenc tanyáján, az Iparos ügylet olvasótermében az 50 éves jubileumát ünneplő) népszerű tánctanárt és állítjuk meg interjúra hegyezett ceruzával. Mióta tanit már Jámbor bácsi? — hangzóit el az első, s/.iikségképeni kérdés. Régi. megbámult újságokat és iratokat térit ki előttünk és rövid keresés után rámutat ujjúval az egyikre: — Itt van. Olvassa, fin nem beszélek a levegőbe, én írással bizonyítok. Lgv hivatalos, pecsétes bizonyítvány volt, amelyben Lapp Jenő kerületi kapitány bizonyította. bogy id. Jámbor Mihály Kossuth Lajos-utca 40. szám alatt lakó vivő és tánctanárnak 1885 óta bejelentett tánciskolája van. Lgv pillanatra szédülten állott meg kezemben a ceruza. 1885 . . . 1935. ölvén év... Egy félszázadig igazgatta estéröl-eslére a kri- nolinos. estélyiruhás tanítványok botorkáló lábait ez az előttem álló, kopott ferencjóskás, feszes tartása öregember . . . Megilletődve, mint egv fin az apjának tettem fel a következő kérdést: — Mi indította Jámbor bácsit arra, hogy tánctanár legyen? Maga elé nézett, elgondolkozott, aztán válaszolt : — Egy Kajetán nevii oradeai tót táncmesternél tanultam fiatalkoromban. — 0 fedezett engem fel, taníttatott ki és nemsokára ugy l>elejöttem a tánc tudományába. hogy elhagytam mesterségemet, ugy. hogy tanítványai szívesebben tanultak nálam, mint nála. A kezdet nagyon fellelkesi- tett. tánciskolát nyitottam, átjöttem ide és itt vagyok már 50 év óta. A tanítványok Tudom, hogy néni kaphatok pontos választ. de kíváncsiságból mégis megkérdezem: — Hány embert taníthatott ezalatt az 50 év alatt? Felsóhajt. — Hej, ha azokat össze tudnám gyűjteni, olyan hadsereg lenne, amellyel országot lehetne hódítani. A régi jó időkből még most is jönnek hozzám szakállas tanítványok gratulálni és esküdöznek, hogy nem hitték volna, hogy ennyi ideig maradok közöttük. Most már tűzbe jött és ömleni kezdett belőle a beszéd: — A mai román vezető emberek közül sokan tanultak az én tánciskolámban. Emlékszem, akkor még terméskövekkel volt kirakva a főtér és a templomtorony alig látszott a falak köré épített házaktól. Négy csodálatos képességű tánctanár tanitolt abban az időben. Mind évtizedes múltú szakemberek voltak, mások nem érvényesülhettek, mert a mágnások, akik nagy gondot fordítottak a tánc és illemtanra, csak kitünően képzett emberekre bizták gyermekeiket. Azóta nagyon lecsúszott a mesterségünk. Ma már mindenki taníthat, akinek egy könnyen megszerezhető engedéWe és négy elemije van. Régi táncokról —- Melyek voltak a régi idők kedvenc táncai ? — A menuette, gavotte és lanceé. De nemcsak voltak, hanem ma is kedvelt táncai az előkelőbb köröknek. Ezek nem fognak eltűnni hónapok alatt, mint a mai táncok, hanem századok mulva is ugyanolyan mozdulatokkal fogják járni, mint száz évvel ezelőtt. Nagyon divatos volt még a palotás és a körmagyar. Micsoda táncok voltak ezek a mostani táncokhoz képest! Oda finomság, hallatlanul kifejlődött ritmusérzék, előkelőség és erkölcsösség kellett. Ma összetapadnak és izzadva ránganak a rumba ütemén . . 4 — De ez is csak nálunk lehetséges. Külföldön miniszteri rendelettel zárják be azokat az iskolákat, ahol összeérnek a táncosok. — Mi Jámbor bácsi jelenlegi tisztsége a tánctanárok szövetségében? — Én vagyok a Tánctanárok Romániai Szövetségének az alelnöke. Elnök nem lehettem, mert nem tudok románul. Az egyesület elnöke mégis egy magyar ember, Izsák Ferenc székely tánctanár. Az eddig tanitolt táncai közül melyik tetszik a legjobban? Azt hittem, hogy ezzel nehéz kérdést adok fel. Tévedtem. Gondolkodás nélkül válaszolt: A régi, úgynevezett gruciöz táncok, a menuette, gavotte és a lanceé. Ezeknek a tanításához és táncolásához kellett a legnagyobb tudás, tehetség. Itt mutathatta meg valaki, hogy mit tud. Az uj táncokról A modern táncoknak művészi értelem- Ihmi inennyi az értékük? Semmi. Századok óta nincs uj tánc, mert ma már kétlábba! nem lehet semmi újat csinálni. Akármilyen zseniális, modern láncol mutatnak Ix- előttem, mindig meg tudom mondani, hogy melyik lépést melyik régi láncból vette át. Semmi sem uj a nap ulutt. Mindent megcsináltak előttünk a régiek. Hiába erőlködnek, hiába lopnak innen-on- nan az uj táncok szerzői és csinálnak hozzá 11 j zenét, mindig elmondhatjuk: most megint csináltak sok jó régi táncból egy, uj, de rosz- s/at . . . Nagy kedvvel lapozgat papírjai között. Régi lapkivágásokat mutat, amelyek tánciskoláját hirdetik, hatalmas plakátot bont ki, amely uj kolont hirdet és tudtára adta mindenkinek, hogy a lányok csak megbízható gardedámmal jöhetnek és hogy „vendégeket“ meg ..nézőket“ nem fogadunk. Csendesen panaszkodik a mai tánctanárok ellen, akik lezüllesztik ezt a pályát, krajcárokért tanítanak és tánciskolájukban szabad utal engednek az érzékek tomboláiénak. Mult — és jelen — Nálam sohasem táncolhattak kedvük szerint, összesimulva a párok, magasak voltak a dijak, vaskaiaposnnk mondottak és mégis mindig tele volt a tánciskolám . . . — Most, ahogy «visszapillant Jámbor bácsi az elmúlt 50 évre, mi az érzése, érdemes volt-e küzdeni, kínlódni és jól választotta-e meg a pályáját? Kiegyenesedik előttem és mély meggyőződéssel mondja a feleletet: — Érdemes volt. Gyönyörű pálya a miénk. Ha újra születnék, újra tánctanár lennék. — Ugy hallottuk, hogy Isac Emil müvé- sz ti inspektor kitüntetésre fogja felterjeszteni Jámbor bácsit? — Bővebbet erről nem tudok mondani. fin is csak a jubileumot rendező tanítványaimtól hallottam. Megköszönöm felvilágosításait és elbúcsúzom. Jámbor bácsi gondosan összerakja öt- 1 ven munkás évének illatos emlékeit és finoman, elegánsan meghajol. Az. interjúnak vége. (M. B.) Hz ember színesebben egészséges és gazdag, mini szegény és beteg Ezzel az aranyigazsággal kezdi levelét I)r. B. M. brasovi földbirtokos. Majd igy folytatja: nálam megvolt az előfeltétel: annak, hogy teljesüljön ez a közhelyszerű igazság és ha az általam jelend < használt „GASTRO D“ gyógyszert 10 évvel ezelőtt feltalálták volna, egészségben és jólétben telt volna el eddigi életem is. 10 évig szenvedtem gyomor és bélgörcsökben, az utolsó években rnár mindent kihánytam. 16 kgr-ot fogytam, a szén védés ugy megöregitett, hogy 34 évem dacára 50 évesnek néztem ki. Apámtól örökölt szép vagyonom majdnem ráment kínzó betegségem kezelésére. Már felhagytam minden reménnyel, mikor egy barátom felhívta figyelmemet az amerikai gyógynövényből készült. „Gastro D“ nevű gyógyszerre, amitől ő is meggyógyult. S most — 3 hónapi kezelés ulán — örömmel közlöm, hogy teljesen meggyógyultam, ingerlékenységem megszűnt, teljesen nyugodt vagyok, visszanyertem munkaképességemet, s ezzel családi boldogságom is újra visszatért. Örök hálára vagyok kötelezve a Csiszár gyógyszertárnak Bucureşti, Calea Victoriei 124, a .i a „Gastro D“-t 130 Lei utánvéttel küldte. cA JELENTŐS FÜZET. Az Országos Magyar Párt kisebbségi és történelmi szakosztálya még május hó folyamán Oradean vrtaelőadá- sokat rendezett, amelynek anyagát, a fölolvasásokat teljes egészében, a hozzászólásokat bö kivonatban most 147 oldatos füzet közli Jakabffg Elemér dr.-nak, a szakosztály elnökének a kiadásában. Érdekes és értékes munka. Balogh Arthur dr. megismertet bennünket a nemzetek szövetségéhez benyújtott legutóbbi panaszokkal, Paál Árpád dr. a kisebbségi jog erkölcsi szempontjaival, Soós István dr. a nemzetközi jogvédelem és belső törvényhozás viszonyával, Kovács Árpád dr. a román honosság rejtelmeivel, Hegedűs Nándor az okokkal és körülményekkel, amelyek miatt a kisebbségi jogok kimaradtak a népszövetségi alapokmányból, Ár- vay Árpád és Röszler Viktor dr. a nemzeti totalitás és munkavédelem kérdésével. Pá- recz György dr. az uj büntetőtörvény kisebbségi vonatkozásaival, Becsky István a kisebbségi könyvtár szükségével és fölállítás lehetőségeivel. Természetesen a nagyszámú és átgondolt hozzászólások, amelyeket a határszéli városokból és Clujról egybesereglett résztvevők kiszélesítették és elmélyítették az előadói emelvényről elhangzott érdemes anyagot, nagyon tanulságosak és jellemzők. <JA. , .. . Színes házak Odorheiuról jelentik: Eddig a házak is csak szürkék voltak, vagy kélszinüek. mint az emberek. De azért akárcsak az emberek között, közöttük is akadt egy-két nevezetesség. Sőt alkalomadtán egyéniség. Az egyik nevezetes lett, mert egy világhírű iró, államférfi vagy tudós született vagy halt meg benne, vagy csak benne aludt egyetlenegy éjszakán. A második valamely stílusnak tökéletes alkotása. A harmadik méreteivel ejti csodálkozásba az embereket. Máskülönben pedig szürkék, mint a vere- I bek. Nálunk azonban ilyen különlegességek I nem igen vannak. Csak voltak valamikor, mert az idők változásával a nevezetességek is megváltoztak. A Császár-ház és Gábor Áron háza. Ma már nem nevezetesség az a ház, ahol I. Ferenc császár annak idején megszállt s a város akkori polgármestere mosta ragyogó tisztára a császári fogatot. S a Thuróczy Mózes háza sem, amely egy maroknyi nép hősi nagy küzdelmének az emléke, ahol Gábor Áron hatvankilenc ágyút öntött a templomok harangjából. És az sem, ahol 48-ban húszezer font lőport készített Szacsvay János gyógyszerész. Ezek ma már csak szürke csövek. Vagy ugy is mondhatnék, szimbólumok: Császár- ház és Gábor Áron háza. Határkövek . . . Egy-egy korszak mesgyé- jére tűzött gyenge violák. Emlékek . . . Nótába illő gyenge violák. De az uj időknek, uj dalaik vannak. ...Há- romszinü házak. A közelmúltban három-négy is épült merész, élénk sziivekkel. Amíg nem festették le, szürkék voltak, mint a környezet. Habár a művelődés vagy szolgálatából csak mellékszerep jutott neki — könyvek és újságok árusítása, kiszolgálás szerepe — mégis stílusosabb, Ízlésesebb és szebb lett volna, hacsak szürkén, egyszerűen és közvetlenül szolgálja a kitűzött célt. Csakhogy a nemzeti jelleg nem a külsőségekben — nem a falon — kel! megnyilvánuljon, hanem az építő és tiszta irodalomban, a könyvek emelkedett szellemében. Ettől eltekintve, bármely nép nemzeti színei nagyobb tiszteletet érdemelnek, minthogy ilyen alkalmazásukkal szinte köznapivá tegyék őket. (I. 1.) Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. £ kisebbségi és emberi jogok előhareosa* TÁRSAS AUTOCAR UTAZÁSOK KÖLTŐIDRE!! PROGRAM: Inda! Clujfól Budapest—Bécsbe vasárnap, augusztus hó 25, szept. 1-én. Vissza Clujra kedden, augusztus hó 27-én, szeptember hó hó 3 és 10-én. — Augusztus 25-én kirándulások Prágába, Budapest és Bécsen keresztül. Kedvezményes vízumok! Jelentkezés az Automobil Club Turisztikai hivatalában, Str. Reg. Maria lő. Cluj. Telefon 13-12. — „Dacia“ utazási iroda Oradea, Bv. Reg. Ferdinand 9. Telefon 988 és Will Gusztáv Aiud, Prinţul Carol 19. szám. Részvételi dijak: Cluj— Budapest és vissza Lei 990. Cluj — Budapest: Lei 600.— Cluj — Budapest — Wien Lei 1200. — Oradea—Budapest és vissza: Lei 700"—. Oradea — Budapest: Lei 400’— Megfelelő irat ok mellett az útlevél kéréseket elintézzük. — A program módosításának
