Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-17 / 187. szám
WE LB T9 r AK If 3 9 augusztus / >. mm GENFI JELENTÉS „JÖVŐRŐL“... Eredményt önmagában egyetlen ország : em érhet el, országcsoportok elhatároására van szükség, hogy a világ a példátlan gazdasági válságból kilábaljon A Népszövetség az ipari államok túlzott agrárvédelmi politikája ellen. — Rendezetlen reakció. Búzaár és árképződés. — Önellátás. — Mérsékelt te tir: rno, középszinvonal. — Lassú áremelkedés a világpiacon és a kivitel élénkülése várható. Az általános gazdasági helyzet rendezésétől us a világgazdasági kapcsolatok helyreállításától függ boldogságunk GENF. (A/ Ellenzék svájci tudósítójától 1 Sir Frederic Leith-Ross következtetéseit a Népszövetség gazdasági bizottsága magáévá tette. Bár az agrárvédelemben érthető önvédelmi rendszert lát, mai túlzott formájában karosnak és oktalannak tartja. Hibájául tudja be, hogy a világ gazdasági egységét suknem annyi egyéni árterületre bontotta, ahány állam ma vámvédelmi politikát űz. A különböző „válságmódszcrck“, mint a prémiumok, kon tinge utál ások. monopóliumok külföldön és belföldön káros kihatásnak. A kontingenseket pld. a különböző országok között meg kell osztani, aminek elengedhetetlen következménye, hogy egyes országok mindig megrövidítve érzik magukat, megtorlással élnek és igy az aimigy is nyugtalan politikai atmoszférát a közgazdasági torzsalkodások is kedvezőtlenül befolyásolják. Belföldön ismét a kontingensek megosztása késedelmet és zavart okoz, egyenlőtlen versengést teremt és erkölcsi szempontból kárt tesz, mert visszaélésekre, burkolt monopóliumokra és igen sokszor korrupcióra vezet. Agrárpolitika Ezek az észrevételek nem azt jelentik, hogy a Népszövetség mereven elzárkózna az ugrárvédelemtöl. Csak mai, túlzott alkalmazásában lát benne át nem gondolt és ..rendetlen reakciót“ a válság tünetei ellen. Amint Leith-Ross is kimutatta, a válságot jórészt maga az agrárvédelem is siettette, megszüntetni pedig éppen hogy nem tudta, sőt inkább általánosította és kimélyitette. A háború előtti mérsékelt agrárvédelem a népszövetségi szakértők szerint nem volt más, mint a nemzeti vagyon koronkénti méltányos és célszerű ujraszétosztása. A történeti és a szociális fejlődés mindenképen indokolja, hogy a kormányok, ha kell, még a többi lakosság rovására is védelemben részesítsék a mezőgazdasági néposztályt. Még a túlnyomóan ipari lakosságú államok, mint Anglia is, különös gondot fordítanak a mezőgazdasági lakosság érdekeinek megóvására. A falusi lakosság értéke nemcsak mint őstermelőé felbecsülhetetlen. Benne minden ország politikai és nemzeti utánpótló erejének forrását őrzi. Éppen ezért nem érvényesülhet a mezőgazdasági problémák megoldásánál sohasem százszázalékig a szabad áruforgalom elve. A mezőgazdaságnak nyújtott védelem csaknem a legrégibb és legáltalánosabb szociális segély, de nem szabad olyan méreteket öltenie, hogy végül is a nemzetközi érintkezés kerékkötőjévé válva, megbénítsa annak az ipari országnak is gazdasági tevékenységét, amely eredetileg az agrárvédelmet, egész sereg más ország mezőgazdasági lakossága megkárosításának az árán, a saját mező- gazdasági lakossága érdekében éleibelép- tetie. A jelentés a továbbiakban a mezőgazda- sági termények árképződésével foglalkozik. Árképződés Mérsékelt és okos agrárvédelmet és ugyancsak mérsékelt és körültekintő tervgazdaságot (a kifejezést magát a jelentés érthető okokból nem használja) egyebek között azért is helyesel, mert a mezőgazdasági lakosság önmaga nem tud az árhullámzások ellen védekezni, ami viszont az iparban a munkaadók és a munkások szervezkedése folytán bizonyos fokig lehetséges. De bizonyos fokú állami irányítást azért is helyesnek tart, mert a kisbirtokos, ki terményéből él, sem a konjunkturális változásokat, sem a kereslet ingadozásait, közvetlenül ellenőrizni nem tudja, ezekről a jelenségekről sokszor csak késve, kizárólag az árak eséséből értesül s azt hiszi, hogy az áresés ellen csak többtermeléssel tud védekezni. Ezek a körülmények bizonyos fokig az ipari és a mezőgazdasági árak közötti „diszparitást“ növelik. A kiegyenlítődést a népszövetségi szakértők elvben a mezőgazdasági árak emelkedésétől várják, ennek az útmutatásnak mindaddig azonban kizárólag elméleti jelentőséget tulajdonítanak, amig még a búzának, mint a legelterjedtebb gahonanemünek sincs tulajdonké- peni világpiaci ára. önellátás A kormányoknak Leith-Ross által is említett törekvését, hogy ellátásukról lehetőleg maguk gondoskodjanak, a jelentés gyakorlati szempontból szerfelett pesszi- misztikusaii itéti meg. Lehetetlennek tartja, hogy egy jövő háború esetén a hadviselő államok megfelelő munkaerőről tudjanak gondoskodni és élelmiszerhehozutal nélkül el tudják látni a hadsereg és a nemzet szükségleteit. Valószínűbb, hogy jelentős kereslet indulna meg az elérhető nemzetközi piacokon. Ezzel kapcsolatosan a jelentés azokra a nehézségekre figyelmeztet, amelyek az utóbbi évek pangása után feltétlenül beállanának, ha átmenet nélkül és még hozzá rendkívüli körülmények közöli, tekintélyes árucsere lebonyolítására kerülne sor. KözépszinvoDal A jelentés végül a termelés és az árak szempontjából vizsgálja az agrárvédelem kihatásait. Fejtegetéseivel azt bizonyítja, hogy a túlméretezett agrárvédelem csakis túltermelést eredményezhet, mert a gazdát okvetlenül lübb termelésre csábit ja, ha tudja, hogy terményéért a hozzávetőleges világpaiei árak bárom és négyszeresét kaphatja. A túltermelés azonban feltétlenül aláássa az egész mesterségesen felépített agrárvédelmi rendszert. Egy eredetileg behozatalra utalt és mezőgazdasági termeléssel nem régóta foglalkozó államra már egy váratlanul bő termés is káros kihatású lehel, mert mihelyt termésfeleslege részére kiviteli piacról kell gondoskodnia, egész agrárvédelmi elgondolása automatikusan önmaga ellen fordulhat. Csakúgy, mint Leith-Ross, a Népszövetség többi gazdasági szakértője is kizárólag azt a megoldást tartja az ipari államok szempontjából is célravezetőnek, ha mérsékelt véd vámokkal kö/épszinvoualon rögzítik a mezőgazdasági termények árait. Ezzel a túltermelés ellen is védekeznek és bizonyos kereteken belül, visszatérve a mezőgazdasági behozatalhoz, piacot biztosítanak ipari termelésük számára. A jövő?... A jövőt illetően a jelentés bizonyos jelekből a világpiaci árak lassú emelkedésére következtet, ami a kivitel élénkülését vonná maga után. Ezzel kapcsolatosan figyelmezteti a kiviteli államokat, hogy szervezkedjenek időben a nemzetközi áruforgalom felvételére, nehogy a rendszertelen verseny és kisérő tünetei, a szabálytalan áresések, a beviteli államokat agrárvédelmi politikájukban megerősítsék. A mezőgazdasági problémák végleges megoldását azonban a népszövetségi szakértők csak az általános gazdasági helyzet rendezésétől és a világgazdasági kapcsolatok helyreállításától várják. Okulva az eredménytelen világgazdasági konferenciákon, hozzáteszik, hogy eredményt önmagában egy orszaíg sem érhet el, legalább is egyes országcsoportok egyidejű elhatározására van szükség, hogy a világ a mostani példátlan gazdasági válságból ismét kilábalhasson. Az augusztus végén összeülő vegyesbizottság alkalmasint még pénzügyi természetű észrevételekkel és ntmutatásokkal fogja kiegészíteni a gazdasági bizottság jelentését, a szeptemberi közgyűlésen pedig valamennyi tagállamnak módjában áll a kérdéshez hoz- zászólani. Szekula Ágnes. UTINAPLÓ: Magyarok a végeken ... Tanulságos séta a Sibiu-i magyarok közöli, akik kél nemzet közé beékelve fejlesztik a kultúrál. — Szomszédságok, jogvédoiroda és ingyenes orvosi rendelő; egy magára- kagyolt népegység mintaadó szervei... SIBIU. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.! Pár nappal ezelőtt futó, színes riport- 1 ban, néhány könnyed impresszióban számoltam be a nyári Sibiuról, az erdélyi szászság legerősebb bástyájáról lapunk hasábjain, j Szándékosan csak a nagy sikert aratott I mintavásárról, Fabritiusról, az erdélyi szász- j ság békés húrokat pengető „Führer“-jéről i és néhány apróságról! számoltam be, de nem j érintettem cikkemben a sibiui magyarság j életét. i Ismétlem, szándékosan hagytam ki ezt a fejezetet, amely több erdélyi beszámolóim, j városportréim során, egyes cikkeim gerin- ’ cet képezi, azért, mert ennek a városnak a ! magyarsága, ennek a magárahagyolt népségnek mintaszerű szervezettsége, külön fejezetet, külön cikket érdemelt . . . Magyarok a végen . . . Sibiu magyarsága egész Erdélyben páratlan és jellegzetes viszonyok között, él. Sibiu, a szászok büszke, ódon és nagytradicióju . Herroannstadtjia, ma is természetesen, akár- I csak az impériumváltozás előtt, megőrizte 1 szász többségét, amelyet kifelé is, a különböző közigazgatási szervekben is reprezen- j tál. I Viszont az erdélyi románság életében is i büszke szerepet foglal el a háboruelőtti ro- j mánság kulturcentruma, amely az impériuma ; átvétele óta nagyot is nőtt, úgy politikai, j mint kulturális viszonylatban, román jelen- j tőségben. j És a sibiui magyarság a román és szász j népfaj közé beékelve, éli le eseménytelen ! életét . . . i Voltak, akik ennek a városnak az életét figyelemmel kísérve, aggódlak a sibiui magyarságért, abban a hitben, bogy a csekély- számú magyar lakosság, amely adottságainál és életkörülményeinél fogva, amúgy is beszéli anyanyelvén kiviil a német és román nyelveket, kénytelen lesz míigáramaradottsá- gában asszimilálódni a két népfaj valame- í lyikéhez és annak kultúráját, esetleg nyelvét saját nemzeti kultúrájának róvására elsajátítani. Nem igy történt . . . E sorok Írója, akinek már többször módjában állott a sibiui magyarság kulturális és felekezeti intézményeit végiglátogatni, megelégedetten és örömmel tapasztalhatta, hogy a sibiui magyarság magáramaradottságában, egyedüllétében, még jobban megerősödött és megedződött. A sibiui magyarok — becsület és tisztelet jár ki ezért kulturális és egyházi vezetőinek — kevés kivétellel, ma is, egész törhetetlen lelkű magyarok, akik a törvényadta jogokat és kötelességeket respektálva, illeszkednek be a város közigazgatási és kulturális életébe, anélkül, hogy a két uralkodó népfaj jellegzetességeit átvennék. Nem ülnek fel a külföldről importált jelszavak, kevéssé törődnek a szászság belső harcaival és azoknak kimenetelével, mert lefoglalja őket saját kisebbségi sorsuk. . . A sibiui magyarság szinte üvegházban él, elzárva, a külső behatásoktól. És az üveg- ház lakói mégis szépen fejlődnek . . . Érdekes kezdeményezés, amely más Yárosban is elférne ... A sibiui magyarság pár évvel ezelőtt uj szervezési formál kezdeményezett a magyar népiközösség kebelén belül német mintára, amely igen megfontolandó és értékes sikerrel járt. A német ,,Naehbarschaft“-ok mintájára, a sibiui magyarság vezetői u. n. „szomszédságokat- teremtettek meg, amelyek igen nagyban hozzájárultak a népi öntudat fenntartásához. Sibiu magyarsága most három „szomszédságában van megszervezve. A „szomszédságok“ 300 családfőből állanak és egy u. n. „szomszédatya“ felügyelete alatt működnek, gazdasági és kulturális problémáik érdekében. A szomszédságoknak ugyanis semmiféle politikai vagy felekezeti jellegük sincsen és Történnek; még csodák, mert Istennek hála, velem is csoda történt, igy kezdi levelét O. S. timifjoaraí szabómester, majd igy folytatja: bosszú esztendőkön át szenvedtem gyomor és bélbetegségben. A világon mindent megpróbáltam, hogy szenvedéseimtől megszabaduljak, de állapotom napról-napra rosz- szabbodott. Egyszer figyelmessé lettem egy lap hasábjain megjelent cikkre, amely közölte, hogy Amerikában felfedeztek egy uj csoda-gyógynövényt és annak kivonata 10—lf> éves gyomor, bél, vese, máj és ideges betegségeket meggyógyít. Nem sok reményt fűztem már hozzá, de gondoltam, ezt is megpróbálom és áldom azt a pillanatot, amelyben elhatároztam a „Gastro D“ kipróbálását. Ez a gyógyszer csodát tett velem. Rövid 3 hónapos kezelés után teljesen meggyógyultam, étvágyam visszatéri, egyáltalán nincsenek fájdalmaim, munkaképes és jókedvű vagyok. A legnagyobb hálával gondolok a Császár gyógyszertárra Bucureşti, Calea Victoriei 124, ahonnan a „Gistro D“ gyógyszert 130-— Lei utánvéttel küldik. csak egyetemes gazdasági és kulturális célokat szolgálnak. A három „sibiui“ szomszédság gyakran rendez kulturális előadói tanfolyamokat és műsoros előadásokat és a szomszédságok tagjai a legtestvéribb egyetértésben élnek egymás között és a többi szomszédságokkal. A sibiui mintát, tudomásunk szerint, több más erdélyi városban is követték, kisebb- nagyobb sikerrel. Szerény véleményünk szerint a szomszédságokat országszerte meg kellene szervezni, mert az. erdélyi magyarságnak, szüksége van hasonló társadalmi berendezkedésekre. És ha már itt tartunk, beszéljünk még a sibiui magyarság másirányu, érdekes és értékes kezdeményezéseiről. A sibiui magyar párt agilis vezetősége. Krcs. Kornél nyug. ezredessel, mint elnökkel és Ludwig Gyulával, mint a párt főtitkárá- I val az élén, a szomszédságok közreműködésével az arra szorulók, aggok és gyermekek számára a tél folyamán állandó menedékhelyet tart fenn, mig most a tagok — sajnos, igen gyakori jogi természetű sérelmeinek — elintézésére külön jogvédő irodát és a párt betegei számára ingyenes orvosi rendelőt tart fenn. Ingyenes orvosi rendelő, jogvédő iroda, menedékhely, mennyi értékes kezdeményezés. amelyet sok erdélyi város követhetne . . . És álljon itt végül egy társadalmi és egyesületi seregszemle is: A sibiui magyarság dolgozóinak szine-java. kereskedők és iparosok a Magyar Polgári Körben találkoznak, amely tavaly ünnepelte 50 éves fennállásának jubileumát ünnepélyes külsőségek között. Az egyesületnek, amelynek mintegy 200 tagja van, saját kétemeletes székhaza és kaszinója, 4000 kötetes könyvtára van. A virágzó magyar kulturegyesület immár nélkülözhetetlenné vált a sibiui magyarság életében. Hézagpótló szerepet tölt be a magárama- radt magyar iparosréteg ifjú generációjának nevelésében a Magyar Iparos Ifjúsági Önképzőkör, amely immár 28 éve áll fenn és mintegy kétszáz tagot számlál. Nagy könyvtárával, nívós kulturális szervezettségével és előadásaival tovább fejleszti a fiatal magyar iparosokat, akiknek helyzete itt sem rózsás ... Végül jelentős szerepe van a sibiui magyar nők munkájában a sibiui Református Nőszövetségnek, amelynek tagszáma százon felül mozog és amely gyakran rendez műsoros előadásokat, amelyeknek bevételei szociális célokat szolgálnak . . . Szándékosan nem említünk neveket . . . A sibiui magyarság vezetői mind, egytől- egyig a helyükön vannak és ezért nem várnak külön elismerést . . . Benczel Béla. Legjobbmódszar a román nyelv elsajátítására; 159 Lei AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYABAN Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva is, mely esetben egy-egy rész csak 75 U.
