Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-14 / 184. szám
2 fí L L fí N T fi K Kis interjú Pofa Negrivel— Berlinben... "o:íi Negri egészért újszerű Hímjének kulisszatitkai, melyben kellős szer pz játszik és maga is rendez. — Egy színésznő útja. — Hollywood kritikája. Pola Ngri legjobb barátnője: Greta Garbo BERLIN,. augusztus. (Németországi munkatársunktól.) \ telefon másik végén sziin- ))a'.ikus, meleg hang csendül meg, amidőn t'ola Negri másnapra ötórai teára hi\ meg magahoz. Eg\ hang, melyei már annyiszor s oly s,’i\eseii hallottunk a talkie számtalan képeiben, mely oly gyakran csap át egy drámai jelenet csúcsán a szinte cmlie- renteleltiln* . . . egy színésznő hangja sok mélységgel s szépséggel, mely mint valami kábító harmónia nehezedik mindenkire s mint valami varázs tartja hatalmában a hallgatót. Találkozás a filmdivával S amidőn másnap az. elegáns hotelappar- lementben találkozunk, a szép, hosszú mii- vészkéz utánozhatatlan könnyedséggel emelkedik üdvözlésre ... csak akkor ismeri fel az ember a maga egészében ennek a nőnek megragadó személyiségét s azt az. erős egyéniséget. mely a Pola Negri nevet viseli. Csak néhány hete, hogy ismét Európában időzik a film egyik legelismertebb interpretátora, hogy Hollywoodból az Ó-világba tért vissza, oda, ahonnan tulajdonképen ragyogó karrierje megindult, hogy emelkedésében azután nyílegyenes vonalban vezessen egészen Hollywoodig. Visszatért Európába, mert vissza kellett térnie, hogy uj filmjét, a „Ma- zurkát“ Berlinben leforgassa. Greta Garbo, a barátnő — Ki legjobb barátnője Hollywoodban? A válasz meglepő: ,,Greta Garbo“. Két ilyen ellentétes pólus, hideg és szívós az. egyik a nagy Garbó —, meleg és gyengéd a másik: Pola Negri s ez. a két teljes ellentét, amint azt már a természettudomány régi példája is tanítja, a legharmonikusabban egészíti ki egymást; elválaszthatatlan barátok, egymás legőszintébb tanácsadói, mert mindegyik megtalálja a másikban éppen azt, ami belőle leginkább hiányzik'. — S az európai film? „Érdekes, klasszikus, de egy kissé ma már elmaradott s elvont; egyet azonban nem lehet tőle elvitatni: hogy sokkal komolyabban veszi az. emberi problémákat, mint Amerika tanulmányozza és variálja őket, hogy utána a maga egészében emelje ki a bennük rejlő művészi értéket. Ezért jöttem én is Európába, itten a ,,Maz.urka“-filinct leforgatni, mert tisztán éreztem, hogy csak az. ó-világban találom meg azt a rendezőt és partnert, ki megérti ezeket a problémákat, ki nem ceruzával a kezében, hanem sz.ivvel csinálja filmjét s kiben meg van az a zsenialitás, hogy átérezze azt, amit nem lehet sem milliókkal, sem díszletekkel pótolni*'. Az igazi szerelem A teacsészék is kihűltek már, a megbeszélt rövid kis óra régen elmúlt; Pola Negri- nek újból vissza kell sietnie a műterembe, ismét megkezdődik a munka... a púder- doboz fedele könnyedén pattan fel, még egy futó pillantás a tükörbe; a művésznő már csókra nyújtja kezét s Pola Negri, a társaságbeli hölgy, az. ébenhaju elbeszélő mögött halkan csukódik be az ajtó, hogy számára megint csak egyetlen egy elem, egyetlen egy igaz.i, nagy szerelem létezzen: A film ... Doros Ferenc. GOLDMARK FILHARMONIKUS ZENEEGYESÜLET RENDEZÉSEBEN T • INDIO ALFRED JEGYEK: Lepage-ná I és a dr. Kohn \ gyógy tárban hegedümüv.sz önálló hangversenye szerdán, f. nó 14-ér. este9-kora róm. kát. gimnázium dísztermében. Brahms, S. Saens, Vivaldi, Balogh, ni. Z- ngoránál ZsizsimüezsQiiarnööy A legújabb film Bár a művésznő nem mondja el, de szakkörökben most már nyilt titok, hogy ez az uj filmje tulajdonképen saját életének egyik legszebb emlékét rögzíti egy epizód formájában a celluloid szalagra, partnere és egyben rendezője is pedig Willy Forst lesz, ki minden bizonnyal maga sem könyvelhet el kevesebb sikert, mint a tengerentúlról jött szénfekete hajú és szemű művésznő, kit ez a film már csak azért is külön érdekességgel avat, mivel Pola Negri ezúttal először fog a film elkészítésére magára is befolyást nyerni s a rendezés nehéz munkájában, épp ugv, mint Willy Forst is színésze, de egyúttal rendezője is a filmnek, partnerével osztozni. Ez a tény már magában véve is sok újszerűséget enged sejtetni, hiszen ezúttal fog először megvalósulni a színpad és vetítővászon művészeinek az a régi s jogos kívánsága, hogy nem akarják magukat egyszerűen csak „állíttatni“, nem akarnak bábuk, hanem száz százalékban élő s önakaratu egyé^ niségek lenni, de Pola Negri érdekes egyénisége amellett még uj típust fog jelenteni, mint az eddig még csak kevésbé ismert i’ilmrendezőnő avantgárdista megtestesítője. A film maga — amint halljuk — sok feszültséget fog hozni, anélkül azonban, hogy ezzel olcsó szenzációhajhászásra vadászna; mély emberi problémákkal fog foglalkozni, dolgokkal, melyek egész életünkre kihatással vannak s érzelmekkel, melyek a művésznőnek — ki ebben a filmjében még hozzá kettős szerepet is játszik — egész tudásának s tehetségének kibontakozását engedélyezik. Mit mond Pola Negri önmagáról? „A technikai titkokat ugyan nem árulhatom el magának, de ha azt mondom, hogy ebben a filmben egy merőben uj kézirat- tipus is érvényesülésre jut, egy forgató- könyv, mely most már nem csak a szóra, hanem a film plasztikus optikájára is nagy súlyt helyez, akkor máris sejtettem, hogy ez a darab a film s a rendezés történetében is egy uj fejlődési fokot jelent. A „Mazur- ká“-ban a dialógust a lehető legkevesebbre szorítottuk le, míg ezzel szemben az egész filmet egy lágy, szinte fá.jóan mélabus zene fogja aláfesteni, egy Mazurka, mely hazámnak, Lengyelországnak varázslatos levegőjét, romantikáját fogja érzékeltetni, mely bele markol az ember szivébe s könnyeket csal ki még a legszenvtelenebb emberből is . . . mazurka, igen: egy mazurka, melyre én is oly szivesen emlékezem“. — Mondjon valamit kérem magáról, karrierjéről . . . s Pola Negri mesél a kezdetről, a cári hallétről, a nehéz ifjúságról, az első sikerről s első csalódásról . . . színesen bontakozik ki előttünk a míivésszéérés minden mozzanata, annyiszor ismert, megszokott, a müvészlélekké való beteljesülés, mely azonban sohasem vált volna olyan éretté, ha ezt nem maga a sors formálta volna kezeivel. Azután az uj benyomás: Amerika... a blöff és giccs hazája; tulajdonképen a legfájdalmasabb kanossza járás egy igazi művész számára, ki becsületes eszközökkel s önzetlen módon akar komolyat alkotni, de Pola Negri erős egyénisége itt is keresztültör, győzedelmeskedni tud mindezen, hogy helyet kérjen tehetségének a nap alatt. RIPORT BES FŐVÁROSÁBÓL A szovjet északsarki kutatásai mindenné! jobban érdeklik az embereket Chisinauban CHISINAU. (Az Ellenzék tudósítójától.) Nagyon régen érdekelt Besszarábia fővárosa, így éles szemmel figyelem a benyomásokat, hogy abból előlépjen a város igazi arca. Először az ellentéteket keresem. Széles, árnyas utcákon villamosok szaladnak. A kalauzok mind nők, dolgozó nők. csinos, szelíd, galambszürke ruhával. Mind szépek, mintha kiválogatták volna őket. Pedig nem. Kétszer számolják meg a pénzt, amit visszaadnak. Meglep ez a pontosság. Kinézek a vörösszinü „tramvajból“. Szakállas, orosz menekült parasztokat látok feltűnően hosz- szu kaftánban, ezüstláncos, nagy kereszttel nyakukban és félrecsapott zsiradli szalmakalapban. Hölgyek mellett suhanunk el. Határozottan elegánsak, de harisnyát csak este viselnek. Sok teacsarnokot látok. A mozi reklámon magyar huszárokat. A fehér, hatalmas metropolia elé érkeztünk. Átszállunk. Sok diadalkaput, győzelmi ivet láttam már hadvezérek, államférfiak, művészek és háborúk tiszteletére, de Jézus, az emberiség megváltójának emlékére csak itt láttam Chisinauban, a nagy park előtt. Román szöveggel a cirilbetük között olvasom: „Áldott, ki az Ur nevében jött!“ Muíatás két lejből A többi utat gyalog teszem meg. Első utunk Chisinau büszkeségéhez, a gyünyörü j ,,Muzeu National“-hoz vezet, melyet még az I oroszok építettek és szerveztek. Modern, tu- i dományos kutatásoknak igazi kincscsarnoka. ! Különösen az állatvilág organizmusainak j színesen preparált csodái kötik le figyelmemet. Itt láttam életemben először mammut-bőrt szörözettel együtt, melyet az orosz cár ajándékozott a szibériai mammutleletből. Meggazdagodva jöttünk ki a múzeumból a föutra. Betértünk egy elegáns étterembe. Kértünk „egynegyedkiló“ bort, megittuk ketten és két lejt fizettünk érte. Félreértés elkerülése végett irom, hogy Chisinauban a bort kilóval mérik és egy kiló jó bor ára 8 lej. Próbáljon csak valaki Erdélyben két lejjel mulatni!? Minthogy oroszul jóformán semmit sem tudok, románul igyekeztem egyetmást megtudni. A borbély meg a kocsis legjobb informátor a városban. Szóba állunk tehát a „bir- jással“. Beszélgetés közben megjegyzem: — Milyen jól beszél maga románul? — Én nem beszélek jól és csak megtanultam a nyelvet . . . s máris nagyot csapott ostorával lova közé és vágtatott velünk a Carol-park felé. Minden reményem most már a borbély volt. — Borotváljon meg, kérem! — mondom kiszemelt áldozatomnak — s hogy időt takarítsak, mindjárt a habozásnál megkérdeztem: — Ugy-e kérem, maga román?! — Még a jó Isten is tudja — válaszolt —, hogy nem vagyok román! — s a számat is behabozta borbélyom, úgy, hogy nem tudtam neki hirtelen felelni. Általában a román szó mellett sűrűn hallom az orosz nyelvet. Sok orosz és francia- nyelvű, besszarábiai és moszkvai újságot látok, veszek belőlük, igy megtudom belőlük, hogy az oroszok nagy felkészültséggel fogtak hozzá az északi sarkvilág meghódításához. Az oroszok a Sarkon Berganov vezeti az arktikus jégvilág meghódításáért folytatott emberfeletti küzdelmet. 1938-ban lesz vége ennek a gigantikus munkának, melyben jelenleg 30 ezer munkás, mérnök, szaktudós vesz részt. Nerliszkben nikkel és rézbányákat fedeztek fel. Állandóan 76 jégtörő hajó dolgozik repülőgépekkel felszerelve az Északi Sark teljes feltárásában. Igarka telepen ezelőtt 12 évvel csak Petrov depófelügyelő viaskodott harmadmagával a jegesmedvékkel, ma már Igor kának 20 ezer lakája van, akik gyáriparral foglalkoznak. Hatalmas csőmüveket építenek az oroszok az Északi Sark szélén, ahol a szél energiáját használják fel hajtóerőnek. Sok meglepetést rejt még magában ez a mondat, hogy az oroszok dolgoznak a sarkon. Vaida Sándor neve Basarabiában A románság vezető lapjának, a „Viata Basarabiei“ augusztus 10-iki számának vezércikkét olvasom, amely „sötét demagógiának és szemtelen, politikai sarlatinizmusnak“ nevezi Vaida numerus-valachicusát. Becsületes embereket kérünk! Dolgozó embereket kérünk ehelyett! Mi haszna van az országnak, ha az élen egy Dumitrescu generális, Mari- nescu Gavril, egy Tony Iliescu, egy Calato- rescu áll, akik mind keresztény románok, de nem szereznek becsületet sem a román, sem a keresztény névnek“! Ezek a vonások és sorok, amelyek között kiki tetszése szerint megrajzolhatja magának üres perceiben az ország második nagyvárosának igazi képét . . . Lévai Lajos. 193 9 aut/uwxtuM 14. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ , Látványosságok. — Olav/barátok. — Bizalom. — Utak. UNIVERSUL: Egy grefier (jegyző} öngyíl. j kowágot követett el az Ilfov-i törvényszéken- A j kollégáját letartóztatták. Megállapítást nyert. 1 hogy a bíróság egyik pénzszekrényének tanai- 1 mát ellopták és egymással megosztották. Az I egyiknek gyógyszerekre volt szüksége, a máv.k I meg lejáratait fizetéséből nem fedezhette. Két I öreg tisztviselő igy végzi pályáját. Egyiket át. vágott nyakkal találják hivatalának félreeső he. lycn, a másikat börtünőr vezeti kihallgatásra. Annáik a bizonyitéka ez, hogy valami rothad. Miért tettek ilyesmit akkor, amikor csak rövid idő választotta el őket a nyugdíjtól? A lopást csak az ellenőrzés hiánya indokolhatja. Mig ez öngyilkosság meg nem történt: senkinek sem jutott eszébe, hogy a greh’erek által őrzött pénzszekrényt kinyissák. Nem lett volna helyesebb, ha ez kellő időben megtörtént volna? Ügyeljünk és ne rendezzünk a fővárosban ilyen látványosságokat. EPOCA: Aí olasz, és abcsszinbarátok tovább vitatkoznak egymással. táaniu az olaszok győ. zelmét akarja. Az ő indokai azonban egy cseppet sem hatnak meg bennünket. Nem kívánhatunk győzelmet annak, aki ellenségünk. Néhány bizonyitékot is felsoroltunk, de ez válasz nélkül maradt. Ismét kérdjük: — Ki szállított és kinek szállított gépfegyvereket Szt. Gotthard ál. lomáson? Maniu bizonyára igy felel erre: — Mi. után Abesszíniában lesz Mussolini elfoglalva, lemond majd arról, hogy bennünket gyarmatosítson. Nem hiszünk ebben a teóriában, mely legfeljebb három.négy esztendőn át lehet érvényben. Itáliának Jugoszlávia feldarabolása a célja, hogy rátegye kezét Dalmáciára. Amig tehát barátai vagyunk a szerbeknek, nem lehetünk barátai Olaszországnak. Meg kell változtatni radikális módon az ország külpolitikai irányvezetését? Többször halljuk ezt. Ha a kisautant nem respektálja érdekeinket, akkor legyen erőnk ahhoz, hogy felmondjuk a szövet:éget. így megállapod, hatunk Itáliáva], Biztos barátot veszítünk aztáh olyan szövetségesért, aki nyomban elhagy, amint érdekei nem fedik érdekrdet. Nem jobb az ilyen politika, de mégis lehetséges. Az is megtörténhet, hegy a mussolinizmus enyhülni fog az afrikai események hatása alatt. Amint azonban a viharfelhők elvonulnak, ismét a régi Itáliát fogjuk megismerni. Ez kétségbevonhatatlan. Jó lesz tehát, ha jobban megfontolják a következménye, két és lehetőségeket az olasz.barát politikusok. PREZENTUL: A külföldi kereskedelmi tárgyalások eredménye nagy meglepetést keltett. Nem rendelkezünk a külföldi kereskedelmi körök és kormányok bizalmával. Ezt a körülményt nem szabad lekicsinyelni, mert ha nincs is kézzel foghaió következménye most, majd később nem fog ez elmaradni, hiszen a bizalom az alapja a kereskedelem jövő fejlődésének. Most azért panaszkodtunk külföldön, hogy nem elégséges a kivitelünk. Valószinü, hogy ez még in. kább csökkenni fog az előidézett bizalmatlanság következtében. Politikai vezetőinkre háritjuk ezért a felelősséget. AP.GUS: Az idegen első benyomása az, midőn átlépi az ország határát, hogy az Utah itt nincsenek megfelelő karban tartva. Maga a román ember is meg kell ezt állapítsa, midőn átlép a határon valamelyik szomszédos országba. A háború után az utak rosszabbodtak. Politikai érdekből nem vették igénybe a természetbeli.mun- kaszolgáltatást a falvakban, minek következtében az a gondolat kerekedett felül, hogy ez a a munka nem méltó a gazdákhoz. így aztán sem munka, sem a pénz nem folyt be útadókra. Nem csoda tehát, hogy a francia, olasz, svájci, angol utak és a mi utaink között kiáltó ellentétek vannak. A nemzetközi turista-szövetség nem veheti fel Romániát is hálózatába s ha akad is egy- egy külföldi gépkocsi, ez a legrosszabb benyomással távozik az országból. Az utak hiánya nagy bizonyitékot képez közigazgatásunk ellen, amikor ellenséges propaganda folyik a terület- vílkoztacásokra vonatkozóan. Minden versemen felüSálSó valódi HOMESPUN uri és női divatszöveteket készít és önköltségi áron elad a 90MBRIÂ Háziszővészsí Fonógépet, szövőszékeket elad betanítási kötelezettség mellett. Egyedüli elárusitó hely: CLUJ, STR. BRATIANU No. 51 m
