Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-01 / 173. szám

2 BLEBNZfíK 1911 inpii/ni 1. MIT ÍR A ROMÁN SA|TÓ Szélhámos regény — napjainkból... Hiba. — Ui>ţyan állunk? Maniu. Európa, Vihar. DIMINEAŢA: Baditlrwii pénzügyi államtitkár Parisba utazott hogy ott valutát v/rrey/rn az augusztus 1 on c.'fdfLr., tartozási részlet küive- tnttrr. Az a cél, hogy .dpi buza o» árpatermést Ixas-nálja tel e óéira I Iu e/ a hír megleld a va­lóságnak, abban */ esetben « kormány uj hibát követ el. Nem «/ért, mintha kételkednénk 15a- duloscu tudásában, hanem abból a ütem pontból, hogy ; Böik'í Naţionala helyzetét elauilja s tud- tvil adfa, irtlkép nincs elég idegen valutánk az augusztus i-i esedékesség pontos betartására, Fel­merült tehát a kérdés, miért isméthk meg a régi hibákat5 Miért nem tárják tel egyszerűen az. gazat, s miért nem kérnek moratóriumot a—3 esztendőre? Az exportból eredő idegen valuták ilven célra való felhasználása ugyanis Románia gazdasági életér annyira veszélyezteti, hogy már alig képes megtelelni hivatásának. Hz. a hitelező országoknak sem lehet érdeke, tnerr, amikor egy részletet kit vetünk, ugyanakkor elvonjuk a kül- töldi piacokon szükséges vásárlásoktól ,, valutá­kat s tönkretesszük a kereskedelmi forgalmat s csak az állam szenved ennek következtében. Ha most odaadjuk búzánkat, mit fogunk adni majd hat hónap múlva? Ilyen módon nincs a tartozá­sok kifizetése elintézve. ZORILE: A legutóbb tartott minisztertanács után arc a hírt közölték, hogy ,,jól áll“ a kor­mány, minek az a bizonyiéka. hogy Tatarescu miniszterelnök elment napkurat tartaná Poiana- ba. Bevallom, nem bántana, ha ez a hir igaz vol­na. Meg kell azonban állapítanom emellett azt is, hogy nem áll éppen ilyen jól az ország dol­ga. Az volna tehát kívánatos, hogy egyformán álljanak. Ha az ország az ismert helyzetben van, szabad-e optimizmusról beszélni? Most lepleztek !e egy panamát, melyben milliók táncolnak. Nem az történt, hogy magánszemélyek más magánsze­mélyeket megcsaltak. Arról van szó, hogy a mai rendszer emberei is resztvettek ebben a csalásban s ez.zel rengeteg kárt okoztak az államnak és a jegybanknak. Egy olyan rendszerről van szó, melynek az lett volna a hivatása, hogy megvéd­je valutánkat. Ily körülmények között hogyan állíthatjuk azt, hogy jól áll a kormány? PORUNCA VREMII: Maniu alakja a törté, nelemé. összeveszett pártjával, pártvezéreivel, rokonával és elment Nyugatra. hogy látogassa meg régi barátait s a Habsburgok elleni küzde­lemre hívja fel azokat. Mikor a politikai pártok itthon marakodnak, Maniu Bécben a régi irattá­rokat kutatja, majd Prágában tanácskozik a régi cseh irredentákkal, hogy utat vágjon egy újabb szövetségnek melyben Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgara, Lengyelor­szág együtt volna Romániával. S ez a nagy ro­mán hazaii nem találja meg az őt megillető he­lyet Romániában. NEAMUL: ROMANESC (Jorga írja): Miután a fejlődés minden fokif művésziesen megjárta, Maniu uj látványosságra készül s elhatározta, hogy külföldre indul két testőr kíséretében. — l'-gyik embertől a másakhoz fordul információ- zerzés végett Európában. Közük azoknak név­sorát is, akikkel tanácskozni akar. Magam is szemtanúja voltam egy ilyen tanácskozásnak. Amikor ugyanis egyszer Velencében voltam, vé­letlenül betekintettem a Florian-kávéházba. Ott láttam Maniut s két testőrét az egyik asztal mel­lett. Az emberek jöttek-mentek, künt katona­zene szólt, ők meg porcellánbábuk módjára moz­dulatlanul ültek egymás mellett. Maniu a kávé- házban az európai helyzetet tanulmányozta. DREPTATEA: A mezőgazdák most mérleget készítenek. A földműves egész évben dolgozott, zz égre nézett, esőt és szép időt várt és a vé­gén semmi kézzelfogható eredményt nem ért el. Tudásával, két karjának erejével, lelki kínjaival semmit sem tud felmutatni. Az eredményt zé­rónak keli tekinteni. Nem elég a család fenntar­tására és még kevésbé elég az állam fölseg.résére. Olteniában, Moldovában nincs termés. Egyes helyeken úgy kiégett minden, mintha a föld tég- aégető nagy kemence volna. S amig a falu sze. génysége emelkedik, uj áldozatokat kérnek a po­litikusok Az adók nőnek, a jövedelem esik, nő a teher és a fizetési képesség csökken. Meddig tart még ez? A földműves mamaligát eszik s gyermeke szájától veszi el az ételt, hogy fizet­hessen. Ugyanakkor a liberális vezérek 6co lejes kanoalup dinnyét esznek. Mikor jön a v:har, elvesztik eszüket Ez a pusztulás bizonyitéka. Uj! Mosf je'enl meg! L Si lone; Fontamara Az olasz Marsica parasztjainak (és min­den ország parasztjainak) küzdelme a kavicsos földdel, babonával, lelki és tár­sadalmi vezetőivel. Ára 60 lei. Kapható az ELLENZÉK künyvosztályában, Cluj. Hippii lett a fekctevalutás vasllesciB feggcncböl cs clcsapott bör^nőrbdl Mureai befolyásos hijőrója? Megdöbbentő aJatob <i ietartóitntott panamista előéletéből BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítóját«'»!.) Nagyszerű kalandor-l'ilm Constantin Vasile lYrani Y'usilrseii (antalupnak, a fekele- trans/l'er hősének « leltői lénele, kit egysze­rűen csak Vosileseu Cantalupnak fogunk nevezni ebben a riportban. A kovnesiegény már gyermekkorúban lenézte azokat, akiit csak egy ket lejt loptak. Azt hangoztatta, hogy bolond az, aki nein milliókért követ el csalásokat. S amint az üllőn a tüzes vasat verte, mindig arra gondolt, milyen jó volna, hu minden ütésre egy-cgy hamis pénz szü­letne kalapácsa alatt. A pénz volt minden az ö szemében. Látta, hogy pénzért szép ruhát, cipőt, kalapot, selyem inget adnak a boltokban s gyönyörűséggel gondolt arra: mi lenne, ha a Calea Victoriei-n egyszer ö is igv végigsétálhatna. ttörtö «töltelék Vasilescu-Cantalup nevével már 1889-ben találkozunk a háború előtti idők bűnügyi krónikáiban. A Ramnirnl-Sarat-i törvényszék akkor pénzhamisításért ötévi f egy házra Ítélte, amit aztán a tábla kétévi börtönre leszál­lított. Ezt a büntetést lasi-ban töltötte ki a fekete-transzfer jelenlegi bőse s annyira megszerette a börtön életét, hogy később börtönőri állásra pályázott hamis bizonyítványokkal. Félrevezette a miniszté­riumot s néhány év múlva 111. osztályú bör- tönőrnek nevezték ki Constauta-ba. Itt sem becsülte meg magát. Összebeszélt a rabokkal és éjszakánként kikisérte őket a város másik sarkában lévő kocsmákba, hol nagyokat mulattak. Kidobták állásából, mire kovácsmtihelyt nyitott Constanta-bau apja tanácsára. Vnsilescu-Cantnlup egy sánta szürke lovat veti s a kováesrniihely mellett fuvarozással is foglalkozott. Apja boldog volt. Azt hitte, most már végleg megjavult. Nem gondolta, miért volt szüksége szürke sánta lóra és szekérre fiának. Vasilescu-Cantalup ugyanis az épülő há­zak mellől a téglát éjszakánként elhordta és eladta. Oly merész volt, hogy sokszor az épülő házak közeléből átvitte a téglát a szomszédba. Bűnügyi eljárás indult ellene s megszö­kött a városból. Tasi-bn ment, hol cipőt pucolt az utcasarkon . . . Ismét „fölfelé“ lasi-ban egy Oh. Crislescu nevű Constan­tád ismerősével találkozott, ki Tasi és Chisi­nau között petróleumszállitással foglalko­zott s megfogadta Vasilescu Cantalupot ko­csisnak. összebarátkozott Crislescu egyik női alkalmazottjával s maga is petróleumot kezdett szállítani titokban. A vállalkozót annyira felbőszítette Vasilescu-Cantalup há­látlansága, hogy mérgében agyvérzést kapott s váratlanul meghalt anélkül, hogy vagyona felől ren­delkezhetett volna. Vasilescu a lovak, egv részét elhajtotta. Az özvegy feljelentést tett s a kalandor még idején kereket oldott. Bocurcsli-bcn A háború után aztán Bucuresti-ben talál­juk fényűzően berendezett lakásban. Jó­módban él s Cristescu Iasi-i szobalánya is ott van vele. aki zongorázni tanul. Honnan telik erre? . . . Kiderül, hogy a háborúban gazda nélkül maradt házba költözött anélkül, hogy a bútorozott lakásért bért fizetett volna. Mi­kor aztán hir érkezett arról, hogy a ház tulajdonosa Svájcból hazafelé tart. elköltö­zött s magával vitte a bútorokat. Azt mondják, hogy soha bért nem fize­tett Bucuresti-ben azóta. Mindig ingyen la­kott s megszökött éjjel a bútorával, mikor felgyűlt a kontója. Házépítés Rossz hire volt már és senki sem engedte be házába. Vasilescu-Cantalup elhatározta, hogy házat épit magának. Ingyen telket szer­zett a fővárostól (ennek a titkát senki sem tudja) s az uj házat egyik nagynéniének nevére Íratta. Nem bízott már a lasi-ból hozott szobalányban, uj női ismeretségeket kötött Bucuresti-ben s minden törekvése az volt. hogy azt lerázza nyakáról. A megcsalt asszony aztán kifogott rajta. Saját receptjét alkalmazta vele szemben és egy éjszaka, midőn Vasilescu-Cantalup más­sal mulatott, az uj ház egész berendezését elhordatta. A házigazda boldog volt. Megérte a válás ezt az áldozatot s beadta a válópert lopás miatt. Nagyságos Costiea! Ezután legényéletet élt és üzletekre adta fejét. Nem válogatott. Mindenbe belefogott, mindenütt megfordult. Leggyakrabban a Primaria és a földművelésügyi minisztérium kapuja előtt találjuk. A portás földig emeli sapkáját előtte. — Eljött már a doktor nr? — kérdi. — Itt van „să trăi ti coana Costica!“ (so­káig élj nagyságos Costica nr!). Nagyságos Costica ... Ez a cim csak kép­viselőknek. meg nagyobb uraknak jár ki Bucuresti-ben. Baksissal. szép szóval, taktikával aztán olyan ajtók nyíltak ki egymásután elölte, melyek más egyszerű halandó előtt csak több napos várakozás után szoktak kinyíl­ni. Az volt most már minden óhaja, hogy befolyásos politikai barátot szerezzen magú­nak . . . Az első „török“ Egy Ali Suliman nevű gazdag román alattvalónak valami ügye akadt a földmű­velésügyi minisztériumban. Sokat járt-kelt, nem tudott semmi eredményt elérni, aztán egy Petrescu nevű Bucuresli-i szélhámossal került összeköttetésbe, aki viszont Vasiles- cu-Cnntahipot ajánlotta kijárónak, akinek I 70 ezer lejt Ígértek arra az esetre, ha „ked­vezően“ intézi el az ügyet a minisztérium­ban. Az volt a terv, hogy Ali Suliman sem­mit sem érő kecske és zerge legelőit kisajá­tított prima termőföldre cseréli ki valahol. Ali kérvényt irt. Vasilescu-Cantalup pedig elment a minisztériumba és néhány óra múlva kedvező elintézésről hozott hirt „megbízójának“. Ali bedől — Itt az elintézés!. . . Látod Ali, ez a miniszter aláírása! Fizesd ki a 70 ezer lejt, aztán beadom a kérvényt az iktatóba s né­hány nap után hivatalosan is megkapod a döntést faludban! A török fizetett. Hazament, várt néhány hetet, aztán ismét feljött a fővárosba.- Domnule Costica. mit tettél velem? — kérdezte kétségbeesve. — Ne légy gyerek! . . . Hadd csak, majd minden jóra fordul . . . Jó. hogy felutaztál és figyelmeztettél, hogy „megcsaltak“! . . . Olyan botrányt csinálok, hogy a miniszter is attól koldul! . . . Velem nem fog senki sem kukoricázni! A töröknek tetszett ez a fellépés. — Botrány... Miniszteri, kormánybukás!... „Nagy ember“ lehet ez a Vasilescu! — gon­dolta magában. Nem volt azért nyugta és két hónap múl­va ismét felutazott a fővárosba. A földmű­velésügyi minisztérium előtt épp Petrescu- val találkozott. Ali nem felejtett — Hé pungaş! Adjátok vissza a pénzem, mert feljelentelek benneteket az ügyészsé­gen! — kezdte szemrehányó hangon. A hurok szorult. A belgák éppen akkor kezdtek tárgyalni Vasilescu-Cantaluppal. Minden feljelentés végzetes lehetett volna. S megtörtént az első csoda: Ali a pénzét hiány nélkül vissza­kapta . . . Káprázott a szeme, mikor belenézett Va­silescu-Cantalup ezresekkel bélelt pénztár­cájába. — Szerencsét hoztál Ali! . . . S most meg­vendégellek! .. . Tudom, hogy húst nem eszel, rendelj hát egy kantalup-dinnyét ma­gadnak ! Hatszáz lej volt az a kantalup! Ali soha­sem felejti el az izét. Mikor ette, mind a tíz ujját megnyalta, aztán magas barátjának fülébe súgta: — Érzem az izén, hogy lopott pénzből volt vásárolva . . . Ali azonban nemesen gon­dolkozik. Ali nem felejti el, hogy pénzét visszakapta!... s Ali meghálálja jóságo­dat! . . . Az én házam oltalmára mindig szá­míthatsz! . . . S a török most visszaküldte a 600 lejt, a kantalup-dinnye árát, egy pénzesutalványon Vasilescu címére, hogy ügyvédet fogadhas­son magának. (st.) Jávái legenda Gandhi az aszkéta, a gyújtó szavú hindu apostol harcol hirdet a fehérek ellen. Haarlemben, a gigászi Newyork riégerne- gyedében lelkesedve ajánlkoznak fiatal néger férfiak az abesszin bábomba. A színesek világa lázad és forrong és gvü- löl. Megveti a fehéráron embert, aki nem­csak civilizációt és uj tanokat hozott el neki a maga világából, hanem boldogtalanságot is. Az afrikai négeip rabszolgává tette a fehér ember, paradicsomi lustasága életét felrázta azzal, hogy megismertette vele az alkoholt és az aranyat. Néger rabszolgákat telepített a fehér em­ber az ifjú Amerikába, Cserélte, adta, vette «»kel. mint az állatokat. Es ha Dél és Észak harca fel is szabaditól la őkel. az utódok nem felejtenek. Még ma sem szabad Amerika egyes államaiban beszélni velük, emberi mó- dón vigasztalni őket. örömet okozni nekik. Pénz és börtönbüntetés jár érte. Fájdalmas és szomorú a néger lélek, a néger művészet, a néger dal. Es ugyanilyen szomorú tömeg, lázadó a sok-sok színes em­ber. aki a fehér faj bukását várja és imád­kozik érte lecsukott szemű, vagy szörnyű pillantásu isteneihez. Igen, imádkozik. Van Jávában. Baláviá- ban a zöldéi«'» rizsföldek, alvó tűzhányók és forró napsütötte tengerek világában két is­tenszobor s egy hozzájuk fűződő legenda, két ifjú, szerelmes istenről, akiket elszaki- . tolt egy gonosz szellem. Az egyik szobor Baláviában van. amelyben egy herceg lelke ' él s a másik valahol a Tademaj a szent tüz- I hányó hófedte csúcsa alatt. Ehhez a szohor- I hoz zarándokolnak a karcsú, barna-testű I javai lányok, a lenföldek kis munkásai, ha I szerelmes a szivük. Mert a halott kis her­cegnő a maga boldogtalan szerelmében szí­vesen segit a szerelmeseken. Azt mondják a jávaiak, hogy ha ez a hall­hatatlan két szerelmes újra találkozik egy forró és örökké tartó ölelésben, felszabadul az átok alól a színes emher és ö lesz a föld ura, mert elpusztul minden fehér és minden, amit a fehér ember alkotott. x (M. L.) ÁLDOTT ÁLLAPOTBAN LEVŐ NŐK, ifjú anvák és többgyermekes asszonyok az enyhe ter­mészetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviznek már mérsékelt adagokban való használnia által is könnyű és hig ürülért, úgyszintén rendes gyo­mor. és bélmüködest érnek el. A modern nő­gyógyászat főképviselői a FERENC JÓZSEF vi­zet igen sok esetben kipróbálták és azt kivétel nélkül gyorsan, megbízhatóan és fájdalom nélkül hatónak találták. SZERDA: CAPITOL: Ma! Gaál Frânei és Paul Hörbi­ger a „PARDON TÉVEDTEM“ c. szen­zációs filmben. EDISON: I. LÁTHATATLAN EMBER. H. G. Wells világhírű regénye filmen. Claude Rains és Gloria Stuart-al. II. HOFF­MANN KISASSZONY MESÉI. Annv Ondrával. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. BORNEOI KALAND. Fősz. Rosemary Ames (az uj Marlene Dietrich!, Zassu Pitts. II. TÁNCOS HU­SZÁROK. III. MICKY MOUSE. Szom­baton 6 és 9-kor. vasárnap 3, 6, 9, hét­főn 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: ÁLLAT AZ EMBERBEN. Fősz. Frederic March és Miriam Hop­kins. Lélegzetfojtóan izgalmas film. — Csütörtöktől: AZ ORVOS. ROYAL-MOZGÓ: I. MOSZKVAI ÉJSZAKÁK. Fősz. Harry Baur és Annabella. II. CSAK ENGEM SZERESS. Angol vígjá­ték. Előadások: I. 3.20, 6.20, 9.20. II. ő, 8, 10.30 órakor. SZÍNKÖR-MOZGÓ: ÖRDÖGASSZONY. (Az asszony és a bábu.) Fősz. Marlene Die­trich, Lionel At will, Cesar Romero. — Előtte uj Mickey Mouse és Silly Sim- phonie. 3, 5, 7, 9 órakor. Bankok, vállalatok, iparosok, kereskedők, szabadfoglalkozásúak ■ I részére nélkülözhetetlen a MA ÉRVÉNYBEN LEVŐ I Egyenes adótörvény fi az 1935 április 1-i módosítások­kal együtt. Jegyzetekkel, össze­foglaló magyarázattal. Ára 75 lei Ellenzék könyvosztá­W­lyában, Cluj. Vidékre azonnal szállítjuk!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom