Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-03 / 148. szám

2 fíLLRWZfiK 10 3 5 I u II it n 3. Mi A' TI iR A RC) i\\ÁN SA) T() Sport <h rtnikl, Háború. Adó. i 'jk I > jnţtol... Bajţoly momii*. Mtiiiu. UUlMi.V Il.upu .h lapja): Nőm érlek a futballhoz, in« ;in fájdalmat crr/tein, nudüu .1 KHii:Ui csapul s/oti.ii vereségét hallottam. Ni-m leln i megengedni, hog\ Románia halul iiU! adion oly esetben, midőn rés/lvesz a etil. .* • i k. > /1 sportversen veken. Kinyomoztuk I esuny.i crednnnv okai es megállapítottuk, v e l is a politika okozta, miután politi- alti. k a ve.-etöscghen ahelyett. hog\ a sport . rdekeit tartanák s/em előtt minden téren. A ..miau csapat osszeallitasanal ugyanis etnikai“ szempontokat vetlek tekintetbe. Vaida „numerus rnlaliicus' ehe nyert alkal- : la ást s igy g\ö/.o csapat helyett vaidista csapat küzdött Románia s/ineiben. Sokkal ha xfiasabb eszme a/, mely az ország összes erőforrásait felhasználja a győzelem érde­kében. Ezt azonban a Idea vezolese alatt működő or-.'apos Inlhalls/óvetseg néni tudja megérteni, mert 'l ilen \ aidanak adjutánsa. Nem a győzelem ügyével, de az etnikai kér­déssel van elfoglalva. UN IV RSUL: A háborús generációt eltom- pullság jellemezte. Rájöttek azonban arra. hogy a háború nincs végleg kiküszöbölve s •; béke sínes teljesen biztosítva. Sem a nagy­hatalmak, sei l a kisebb országok nem hisz­lek a nemzetközi megállapodásokban, me­lyek a diplomácia szerint azt szolgálták volna, hogy hosszú időn át békét adjanak a világnak. A kis országok — látva a 'egy- verkezési versenyt a nagyhatalmak között — maguk is megelőző intézkedéseket tettek, igy szolgálják védelmüket. Belgium, Hollan­dia, Svájc a jövő háborúban reájuk váró helyzettel foglalkoznak s megszervezik had­erejüket. Ennek természetesen a hadielsze­relés az első feltétele. Nagy a fontossága annak, hogy a hadsereg megfelelő pusztító eszközökkel rendelkezzen. Ideje, hogy mi is felébredjünk a letargikus állapotból s megállapítsuk ezt. ZORILE: A pénzügyminisztérium közhírré leszi, hogy uj behajtási offenzívat indít rö­videsen a márciusban történtekhez hason­lóan. A pénzügyminiszter figyelmezteti a közönséget, hogy június 30. után a ..behaj­tás kellemetlenségeinek“ lesz kitéve. Ez tet­szik nekünk. így kell beszélni, nyillan. Nem fizetsz a terminusig? Megismered a pénz­ügyi inkvizícióval járó kellemetlenséget, lobb tehát, ha megteszel minden lehetőt és lehetetlent s kikerülöd, hogy kerékbe tör­jenek, vagy fejjel lefelé akasszanak fel, ha nem fizetsz. Ez bizonyára gondolkozásra készteti az embereket. Hiszen jól emlékez­nek arra. mi történt két hónappal előbb, midőn kikaparták zsebükből utolsó fillérei­ket. A pénzügyminiszter telefonja folyton csengett, mig a behajtók vörös cédulát ra­gasztottak az ajtókra, mint akkor, midőn az országot kolera pusztította. Ne küldjenek ilyen behajtókat, nehogy az állampolgárok is kedvet kapjanak az utánzásra. Akkor még rosszabb lesz. TARA NO ASTRA: Csak az angol parla­ment igazi. A többi, rendetlen üzemet je­lent. Úgy látszik egyedül az angolok nyertek kellő nevelést parlamenti munkára száza­dunkban. Alig vettük észre, hogy ott kor­mányválság volt és MacDonald átadta helyét Baldwinnak. Könnyen, simán, automatiku­san ment ez. Ha nem vagy angol, nem szü­lettél a parlamenti rendszerre. A párisi „Le Temps“ is beismeri ezt, midőn következő­ket Írja: „Mit várhatsz a parlamenttől, mely semmit sem tanult, mely a választási érde­keknek mindent alárendel?“ A teljhatalom­ra céloz a lap, amit tudvalévőén nem adott meg a francia kormánynak a parlament. Romániában a londonihoz hasonló parla­ment s parlamenti élet nincsen. A parlament a kormánynak van alávetve s az ellenzéknek nincs komolyabb jelentősége. A francia szín­vonalat sem tudjuk elérni. FRONTUL ROMANESC: Azt mondja Mi- halache, hogy „parasztországban“ minden megváltozik majd. Egyensúly lesz a mező- gazdasági termékek és iparcikkek árai kö­zött, különben Madgearu kisajátítja az ipar­üzemeket. Hebehe! Szegény földműves, majd a kisajátítás után boldogabb leszel. Ez „pa­rasztország“. Elvenni a németektől, magya­roktól, zsidóktól, örményektől mindazt, ami­jük van az „egyensúly“ érdekében. Becsü­letünkre, Mihalache eszelte ki ezt. hogy Vaj­dát gyöngítse. Most már csak az hiányzik, hogy -Mihalache forradalom rendezésére kér­jen engedélyt Marinesculól, mert demokrata országban a botrány és forradalom egyet jelent. PORUNCA VREMII: Mig a diákok kül­döttsége Bucuresti-ben Maniunál tisztelgett, a szomszéd szobában kihallgattam beszélge­tésüket. Mit óhajtanak? — kérdezte Maniu. Semmit! — felelték a vendégek — csak lát­ni óhajtottuk. — Nézzenek akkor meg jól, ilyen vagyok! A nap leégelte az arcomat Badacin-ban. Itt is olyan meleg volt? — 57 fok! . . . Árnyékban? Nem. A napon. — Bizony, nem esik... — mondja Maniu. —- Nem esik! — sóhajtanak a diákok. S Maniu hidegen áll a magas gallérral. A diákoknak tetszett ez s megállapították, hogy igazi hős és jellem. NI V„E£-v**U, 1 ás nof\Ac(J %W *>»«< Creme: Lei 16.- -72.-, Olaj: 55.- âs 66.-, Beiersdorf & Co. S./UE Braşov Hányás kiráiy szelleméi iiivga ianamalk egy gyermektartási perien a spiriiiszia ügyvéd CLU-I (A/ Ellenzék tudósítójától.) A bíró­ságok oli'ilI szereplő polgári ügyek legérde­kesebb részét ;i gyermektartási perek ké­pezik. Ilyen ügyek iránt rendszerint nagy érdeklődés szokott megnyilvánulni. A nagy­közönség pikantériát keres bennük, a jogá­szok pedig a bizonyítási eljárás szövevényes­ségében lelik örömüket. Ilyen joggyakorlatban majdnem páratla­nul álló ügy került a helybeli járásbíróság elé. Az ügyvéd orvosszakértö kiküldését kérte annak megállapítására, hogy ügyfele, az alperes és a gyermek vére teljesen azo­nos összetételű. A törvényszéki orvossz.ak- értö azonban a felperesnüre nézve kedvezőt­len véleményt adott. Hiába való volt min­den fáradozás, a járásbíróság többszöri tár­gyalás után elutasította a keresetet. Felperesiül és ügyvédje nem tudtak bele­nyugodni az elsőfokú bíróság kedvezőtlen ítéletébe s ezért a törvényszékhez felobbez- tek. A mult napokban megtartott tárgyalá­son az ügyvéd T. A. tanúnak a megidézését és kihallgatását kérte, akinek — állítása szerint — biztos tudomása van arról, hogy a felek között hosszantartó meleg barátság volt. A tanú meg is jelent a törvényszék előtt, ahol érdekes vallomást tett. — Spiritiszta szeánszon voltunk pár hó­nappal ezelőtt — mondta. — Egymásután-- — jelentkeztek a szellemek, akik számos vitás ügyünkben döntő fontossága felvilágosítást adtak. Váratlanul Mátyás király szelleme is jelentkezeti s a médium kérdésére kijelen­tette, hogy jelen perben szereplő felek kö­zött szerelmi viszony volt. A szellem meg- sugla azl is, hogy a szerelmes párt másfél évvel ezelőtt Cojocna-íürdön bizalmas kel- lesben látta. Mondanunk sem kell, hogy a nem min­dennapos tanúvallomás mosolyra derítette a szigorú bírókat. Az érdekesebb fordulat ezután követke­zeit. A spiritizmus iránt nagy előszeretettel viselkedő ügyvéd felállott és a világ legter­mészetesebb hangján kérte a bíróságot, hogy halasszuk el a tárgyalást Mátyás király szellemének ni égi elé zéséig. Kifejtette, hogy a perre nézve sorsdöntő en­nek a „tanúnak“ a vallomása, mert abban kételkedni sem szabad, hisz az „igazságos“ Mátyás király szelleméről van szó. A bíróság — amint előrelátható volt — elutasította a spiritiszta ügyvéd kérését s vele együtt az apasági keresetét is. Úgy halljuk, hogy az újabb kedvezőtlen ítélet ellen az ügyvéd az ítélőtáblához feleb- bezett abban bízva, hogy a l»irák itt meg­értőbbek lesznek és meg fogják idézni Má­tyás király szellemét. (—n.) KI lesz az erdélyi görög katolikus érsek? Gyors interţii a román poíilihaí elei egyik kimagasló egyéniségével CLUJ. (Az Ellenzék alkalmi tudósítójától.) Egész Erdély nagy érdeklődéssel várja a kor­mány és a római Szentszék döntését, hogy kire bízzák a görög katolikusok legfőbb ve­zetését. Véletlenül alkalmam volt a helyi vasúti ál­lomáson beszélgetést folytatni az erdélyi ro­mánság egyik vezető férfiával, akinek egy­házi körökkel való kapcsolata közismert s ezért nyilatkozatai a legnagyobb érdeklődés­re tarthatnak számot. — Szívesen válaszolok kérdéseire. Annyit Írtak össze az újságok az érsek választás kap­csán. hogy szükségessé vált a kérdés tisztá­zása. Csak egy kikötésem van, szeretnék teljesen inkognitóban maradni. Tudja, van nekünk románoknak egy közmondásunk, melynek az a lényege, hogy az Isten őrizze meg az emberi egy püspök haragjától. A kért megnyugtatás után a következő kér­dést leltem föl: — Igaz-e, hogy a Blaj-i választáson nem- zetiparasztpárti befolyás érvényesült s ennek tulajdonítható, hogy Niculescu püspök ka­pott többséget Hossu püspökkel szembú, akiről azt állították, hogy a liberálisok bizal­mi embere? — A politikát nem lehet teljesen kikerülni, de mégsem lehet azzal vádolni bennünket, hogy a választást nemzetiparasztpárti alapon csináltuk volna. Hiszen ebben az esetben Ru­sii püspök került volna ki egyhangúan a vá­lasztásból. mint a párt régi kipróbált embe­re, akit miniszterelnök korában Maniu emelt a püspöki székbe. Mi mégis elejtettük ezt a tervet és Niculescu mellé állottunk, mert Ma­niu korábbi ígérete kötelezett minket erre. — Önök nem tudják, hogy a boldogult Su­ci u érsek megválasztását megelőző próbavá­lasztáson a papság egyhangúlag Niculescu püspök mellé állott. Az volt az elgondolás, hogy Niculescu személyében, aki szentéletü ember, igazi főpásztoruk legyen. Niculescu szelídsége volt a főok, amiért reá irányult a papság bizalma, eltekintve egyéb kiváló tu­j Újdonságaitól, amellyel ugv ő, mint a többi I püspökeink is meg vannak áldva, j —- Mamiinak azonban akkor az volt a ki­I vánsága, hogy Niculescu álljon félre és en­gedje, bogy Suciu kerüljön az érseki székbe. Niculescu eleget tett Maniu kívánságának, Suciu lett az érsek. Maniu Ígéretet tett Ni- culescunak, hogy a kövekező alkalommal a választáson övé lesz a többség. Maniu és az emberei megszokták tartani Ígéretüket — ez a Niculescu szavazattöbbségének hiteles tör­ténete. — A három jelölt közül kit fog kinevezni a pápa? — Erre a kérdésre határozottan csak maga a Szent Atya felelhet, annyit azonban én is mondhatok, hogy minden valószínűség sze­rint Hossu püspököt fogja a Szentszék ér­sekké kinevezni. — ? — Megmondom miért. Frentiu püspök va­lószínűleg e! sem fogadná a kinevezést, mert ö mai pozíciójában olyan alkotó munkát vé­gez. amelyet az érseki székben anyagiak hiá­nyában nem folytathatna. Niculescu püspök­ről mindenki tudja, hogy szerény és vissza­vonult életet él és szinte irtózik a gyakori harcos szereplésektől. Hosszú püspök kiváló szónok, aki a konkordátum és a vallásügyi törvény tárgyalásainál a katolikus álláspont javára nagy sikereket ért el és egyházme­gyéjét uj intézmények létesítésével fellendí­tette. Hossu püspök igen nagy szimpátiának örvend a Bucuresti-i vezető körökben. S va­lószínű. hogy a római Szentszék ezt figye­lembe fogja venni az érseki szék betöltésé­nél. Hossu mellett szól, hogy ö volt az át­adója az egyesülést kimondó Alba-Julia-i ok­mánynak, amit irányadó körökben garanciá­nak tekintenek arra nézve, hogy egész műkö­désében az összes románok lelki egyesülésé­nek lesz az apostola. — Van-e komoly alapja annak a híreszte­lésnek, hogy a Szentszék egy Inga nevű ró­mai prelátust fog kinevezni érsekké, bogy a három jelölt közül egyik se legyen megsért­ve a mellőzésért? — Ez a feltevés nevetséges. A nevezett pre- látus fiatal pap, aki nem jöhet komoly szá­mításba. Ugyancsak komolytalan az a másik híresztelés is, hogy az érseki székbe egv fia­tal pap fog kerülni, aki Pop Valér miniszter bizalmasa. Amikor a Szentszék hozzájárult a jelöléshez és abba bárom aktiv püspök ke­rült, akkor teljesen kizárt, hogy ne a jelöl­tek közül nevezze ki az érseket. Kitűnő informátorom már bucsuzni ké­szül, amikor sietve megkérdeztem: — Ha Hossu püspök lesz az érsek, ki lesz az itteni püspök? — Ha már mindent tudni akar, írja gyor­san: Clujra Niculescu püspök kerül. — Hát Lugoj-ra? — Dr. Balon prelátus, Breban, Macavei kanonok, dr. Tiresa volt kanonok közül va­laki. A vonat berobogott, a beszélgetés végétért. A magyar közvélemény nem szólhat bele a görög katolikusoknak ebbe a belügyébe, leg­feljebb őszintén kívánhatjuk, hogy az érseki székbe olyan valaki kerüljön, aki a mai nehéz időkben az igazi keresztény igazsá­goknak hűséges, elhivatott és bátor hirdetője. (-*■) író — az íréért H'lday I.óraiul állam ellen oala izgat ősi polc a hasonló esel el nuyy számából élén­ken kiválik. V éli különös ell>i fejleményekkel Meglepő, hogy a ,,Zátony (,s n „Usütörtöl." föltűnő táryyn és eléggé fölöllü hangja elle­nére mély elvi és személyi rokonszenv ébredt a románság kátékén. Hasonlóval senki sem dicsekedhetik, Eddig, legalább ily mérteiken nem vall rá példa, hagy kényes helyzetben súlyos román magatartás nyilvánuljon. Ha­ding Loránd melleit, külföldön megjelent két irányzato.s konya ellenére rnenlöuallumái <ra vállalkoztak null tiszttársai, megyebeli ro­mán ismerősei, még politikailag oly erősen jellcgzelt személy is, ami nő Mami lelkész, de ami hallatlan és tüntető jelentőségű, igy nem kicsi mértékben politikai hatású is, Vaida volt miniszterelnök szintén kiállt Dódat/ Loránd melleit, meglepő és kitűnő szellemi In jelenté­sekkel Amit Vaida nem tett volt képviselő­társa, vagy oly újságíró érdekében, aki sok­szor tolta polilikni szekerét s a csodálat fő­ágét vet Helfe reá, megcselekedte bizonyára Dadog kél regényéből reá szakadt belső ha­tásra. Talán valami egyéb miatt is, a mosta­ni különös helyzetben, amikor a numerus valachicusi mozgalom élén áll s a legtöbb ember inkább a: ellenkezői tételezte volna föl róla. Vaidánalc vannak Urai cselekedetei, köz­benjár egy-cgy ismerős postás vagy tanító ér­dekében. És van hirtelen fölcikkázó elvi költé­szete. Lám, nem gyűlölöm a veszélyt elen ma- gyar irat, a vakmerőt, a tükröt adót, most különösen, amikor magyarfolással vádolnak. Mindegy. A Daday-pör ezzel kilornyosodott a hasonló porok sorából. Talán ennek kell tulajdonítanunk, hogy most már jelentős ro­mán iró is nyíltan szót emel a művészi sza­badság és a szépirodalom szólási független­sége mellett. Eftimiu megtelte irótársa cselében, amit lő év alatt, leszámítva kezdetünk kezdetén a Costa Fórul: és Mille Constantinok rokonszen- vét, nem cselekedett meg veszélybe julott új­ságíró elvek érdekében se román sajtószer­vezet, se román hirlapirókitünőség. Eftimiu, aki megismerhetett valamit a magyar lélek- böl, államiból és kisebbségiből — lefordítot­ták és előadták magyarul darabjait, sőt volt alkalma hasonló esetből Budapestet is meg­járni — most harcias szót emelt Dadog, mint irótárs mellett, pedig az ítélet feszélyezhette és a magyar iró szerencsétlenségével kapcso­latban a szépirodalmi mü szabadsága mellett is. Sokat jelent, amikor kifejti, hogy a legtöbb román írónak Dadog sorsa esetén már sóbá­nyában kellene szenvedni. Ezzel a vallomás­sal testvéri helyet adóit á magyar szépírás­nak a román szépírás melleit és elismerte a kisebbségi nép egész független és szabad jo­gát a bírálatra és jellemzésre a művészet te­rületén és a művészet formáiban. Ha ezt a szellemei olt látnák mindenütt. a politikai, a társadalmi és a gazdasági téren! Nem kí­vánjuk, hogy személyek mellett foglaljanak állást, mégha súlyos üldözés vagy igazságta­lanság nyilvánul is meg. De szeret nők már látni, valahányszor közös értékű elvekről van szó s vitatni lehet a különböző elbánást a területükön vagy a látható üldözést, vagy a vitatható igazságtalanságot miattuk, akkor szólaljanak meg a régi magyar lovagiassá­gokra emlékezve, a kartárs román tekinté­lyek. Xe hagyják vergődni és pusztulni szó nélkül, segítség nélkül és részvét nélkül az elvek vádlottjait és álclozatail. A Daday-pör- ben reméljük a román katonabajtársak, az elfogulatlan lelkészek, a megértő politikusok nemes föllépése Dadog Loránd az ember és író mellett, egyben a kisebbségi személy és magyar iró melleti a román írók utólagos közbelépésével találkozva, egy nagyon gyors fölmentést vagy kegyelmet fog szerezni Da­dog Lorándnak. Bár megvalósulna Vaida óhajtása és véget érnének a politikai pörök. Hogy ezekre is csak már mint fájdalmas vég­zetre, igaztalan véletlenre gondolhassunk vissza! Szcftia Ggaia: A mâi SzMeiişji Széchenyi István válogatott müveit rendez* te sajtó alá ebben a 480 oldalas könyvben Szekfü Gyula. Az ő művészi keze legalkal­masabb arra, hogy Széchenyi írásaiból kerek egészet formáljon, úgy, hogy abból világo­san álljon az olvasó előtt mindaz, ami lé­nyeges Széchenyi csodái'atos eszmevilágából. Rövid ideig kapható még e hatalmas mü 3 125 lejes könyvnapi áron az Ellenzék könyvoszpályában, Cluj Piaca Unirii. Kérj« a könyvnap’ kiadványok teljes jegyzékét. Egységes, erős olvasótábor segíti diadalra az Elleti/ék. céiktiüzésslí.V

Next

/
Oldalképek
Tartalom