Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-11 / 155. szám

bLLhSZ&K

A fcggzőK panaszolnak orvoslását

ígérték meg «i ^ormcinif képviselőt

A fttizslgt gegaizÄ iaihlâllâsa

Gl.l J. (Az Ellenzék tudósítójától.) A/ rr- irlvi községi je \ .nlv sorából sok punas/, hangzik ol a utóbbi idóbon. A közigazgatási Km vein módosítása során mindig mögt Kled ko/tok róluk s nőm akarták lokintotbo vonni jogos igényeiket. Igv törtónt a/taii. hogy diplomás omborok nyomorúságos bórört kónylolonok szolgálni a falukat s kormány változások alkalmával ki vannak szolgáltatva a profoktusnak, ki a megye egyik szögletéből a másikba helyezi okot családjaikkal, ha a politikai érdek igv kívánja.

A jog\ ók őzért gyűlésre jöttek össze Kedély fővárosában Joan Stoica dr megyei főtitkár elnöklete alatt. Feltárták sérelmeiket s rámutattak arra. hogy ,.a csőd szélén“ áll a közigazgatás. A folytonos változások folytán a falusiak nem tartják tiszteletben a törvényekéi és rendeleteket s a falut a demagógia pLis/tilja. Ebben a helyzetben a jegyzőre hárulna az a feladat, hogy a népet irányit sa. Hogyan tegyen eleget ennek az annyira fontos kötelességnek, midőn köztisztviselők

között legn vomoi uságosahhan van díjazva? \ közszolgálatban levő tisztviselőktől csupán akkor lehet önzetlen, tisztakezii munkát kívánni, ha fizetésük és helyzetük semmi kívánni valót nem hagy maga után. Szükség van tehát külön törvényes intézkedésre, melv megszabja a jogokot és kötelességeket. Nem lehet ezt a kérdést a prefektusok es közigazgatási vezető tiszviselök kedvére bizui s főleg nem lehet úgyszólván fizetés nélkül igénybe venni a jegyzők munkáját, I.eg- több esetben ugyanis csak késve és levonásokkal jtil hozzá a jegyző fizetéséhez. I lógván tudjon ily esetben 1 600 2000 lejből

megélni, midőn társadalmi és erkölcsi szempontból is elöl kell járjon a tahiban? A községi jegyzők jogosan panaszkodnak. Nem kérnek kedvezményi, csupán emberséges elbánást követelnek maguknak. A (Huj i kongresszuson a kormány képviselői is jelen voltak és megígérték, hogy orvosolni fogják az elhangzott panaszokat.

TőrfóniszéHi ttgnész eindhicîcvcl es csendőrt segédlettel tartotta meg

éli rendes hizdíjsiiesei a Simeria i femeiftezesi egyesüld

' - ———aw■ I —

Ha'Yár a tagok kétliarmadpésze kisebbség», az ügyész

iTíégse^ engedélyezne a magyarnyelvűi SeSszóiaÍásokat

DEVA. (Az Ellenzék ludósilójálól.) A .12 ér óta működő ..Első Simeria-i Temetkezési Egylet“ évi rendes közgyűlését f. év március iS-ára tűzte ki, azonban több kellemetlenkedő tag magatartása miatt a közgyűlést nem lehetett megtartani. Látva a vezetőség a tagok magatartását, a dévai törvényszékhez fordult segítségére, ki az ügyet az ügyészséghez tette át, utasítva, hogy a június 30-ára kitűzött közgyűlésen a soros ügyész elnököljön csendőri segédlettel. A junius 30-ára hirdetett közgyűlésen azonban a tagok oly kevés számban jelentek meg. hogy az nem volt határozatképes. így újból halasztást szenvedett a közgyűlés megtartása f. hó 7-ére, mikor is a Simeria-i ,,Mohilla“-féle vendéglőben összegyűlt mintegy 250 tagú közgyűlést Onisor dévai ügyész —, mint hivatalból kiküldött elnök — nyitotta meg. Az ügyész rendeletére megjelent a gyülésteremben a Simeria-i csendőrőrs is. A d. u. 2 órakor megkezdődött gjűilés megnyitó beszédében az ügyész figj-elmeztette a tagokat, hogy teljes csendben viselkedjenek, helyeiket el ne hagyják, ne beszélgessenek, ne dohányozzanak és csak a szólásra engedélyt kapott tag emelkedhetik szólásra, kizárólagosan csak a hivatalos román nyelven (habár a 2050 tag közül 1330 tag, azaz 65 százalék kisebbségi, magyar). Nedelcu loan községi biró. dr.

Condu Pulin dévai ügyvéd magyarázatkérése után Onisor ügyész ismertette a közgyűléssel az okokat, amiért nem a megválasztott elnök vezeti le a közgyűlést.

. Lula X. lelkész ezután az elmúlt évi jelentés valódiságát kifogásolja, azon a címen, hogy a nyomtatásban megjelent jelentésbe foglalt 17 román és 11 kisebbségi választmányi tagok száma nem felel meg az igazságnak. Majd szemrehányást tett Dansoreanu Lazar dévai ügyvédnek, ki fiatal ember létére elfogadta az egylet ügyészi lisztjét, egy idősebb kartársával szemben s kifogásolja jó románságát és román érzelmét.

Dansoreanu ügyvéd, ki közismert nemzeti- parasztpárti (Vaidista) korifeus, csodálkozását fejezte ki Lula lelkész felszólalása mialt s kifogást emelt, hogy a lelkész a tagok jó nemzeti érzését akarja mérlegelni egy olyan egyesületben. hol a tagoknak több mint a fele kisebbségi, tehát nem szabad azt nézni, hogy az az illető felszólaló román, magyar, törők, vagy más nemzetiségű, liánéin csak mint ..tag” jöhet számításba. Ami pedig az ő románságát illeti, azt a közgyűlésre bízza, mérlegelje, hogy melyik jobb román kettőjük közül.

A zajosnak ígérkező, de karhatalommal végül csendben tartott közgyűlés este fél 9 órakor ért véget.

Somos Mdetcf mondott a hadbíróság

Hârtia wnűtotiaf ieiraenfetfelf

CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A j helybeli hadbíróság tegnap reggel 8 órakor ! folytatta az Oradea-i ifjukommunistálc bűn- | perét. A tárgyalás Negulescu őrnagy, kah:- nai ügyész vádbeszédével kezdődött. A katonai ügyész mindenekelőtt a per anyagát és a vizsgálat lefolyását ismertette és a vádlottaknak a rendőrségen adott nyilatkozataival építette fel a vádat. A nyilatkozatok felöl- ' vasasa után általános képet igyekszik adni a vádlottak szerepéről, hosszasan bizonyítva, hogy valamennyien összeesküvést szőttek a jelenlegi államrend erőszakos utón való megváltoztatása céljából. Az államrend elleni izgatás eszközei propaganda röpcédulák voltak, melyekben a lakosságot háború ellenes magatartásra szólították fel. Ezekre a röpcédulákra vonatkozólag megjegyezte:

— Ez az a méreg, amivel a lakosságot el- kábit ják.

A Marzescu törvény 1. szakasza alapján öl-tői 10 évig terjedhető börtönbüntetést, 10 ezertől 100 ezer lejig terjedhető pénzbírságot és politikai jogaiknak 3 évföl 10 évig való felfüggesztését kérte a fövádlot- takra

és 1 hónaptól 3 évig terjedhető börtönbüntetést a többi vádlottakra vonatkozólag.

A vádbeszéd elhangzása után elsőnek Titus Maier védőügyvéd beszélt, aki hangoztatta, hogy a vádlottakkal szemben nincsenek bizonyítékok s minden vád az erőszakkal kicsikart rendőrségi nyilatkozatokon alapszik. Éppen ezért a vádlottak felmentését kérte. Peretz és Kaim ügyvédek szintén a vádlottak ártatlanságát hangoztatták és hosszasan fejtegették az inkriminált röpcédulák tartalmát, mely szerintük nem olyan tartalmú, melynek alapján ilyen súlyos vádat támasszanak a vádlottak ellen. Mircea Georgescu védőügyvéd súlyos szavakban bélyegezte meg az Oradea-i rendőrség vallatási j módszereit és különösen a per tárgyalását képező bűncselekmény minősítése ellen emelt kifogást. Ő is felmentést kér, minthogy nem tartja kellő bizonyítékoknak a veréssel kicsikart nyilatkozatokat.

A védőbeszédek folyamán számos összetűzés támadt a védelem és Negulescu ügyész között, aki hazafiatlanságnak minősítette, hogy a védők azonosítják magukat a vádlottak ügyével.

A tárgyalást 2 órakor felfüggesztették és délután 5 órakor folytatták, amikor Negulescu ügyész válaszolt az elhangzott védőbeszédekre. A védelem hozzászólásai után

1 yJ5 luiiu» ii

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM

fiz 193S. éui 3 Vas honszal idá cíás belföldi h öicsö«

IIü®€§é!ssí prospers

1. A KÖLCSÖN CÉLJA. Az, 1934. évi július 10-én megjelent Monitorul Oficialban közzétett törvény a minisztertanácsnak 19.55 limiiis 21-én kelt 1085. sz. naplója és az 193.5/36. évi állami költségvetési törvény 19. szakasza alapján n pénzügyminisztérium fel* halalmaztalik arra, hogy bocsásson ki 1935. évi 3°/u-os kötelezvények cimc alatt bemutatóra szóló kötelezvényeket, amely ..Az 1935 évi 3%-os konszolidációs belföldi kölcsönt“ képezi.

Ezek a kötelezvények a következő követelések kifizetésére szolgálnak

a) az 1935/36. évi költségvetés II. részébe beirt azon kifizetésekre, amelyek az 1934 április 1-én lezárt költségvetési é\ likvidálására szolgálnak:

b) ideiglenes letéti vevényok kifizetésére, amelyek adóbonokkal, vagy rekompenzáció után kifizetve nem lettek:

c) az 1934 március 31-ig kibocsálotl kincstári bonok:

d) a megyék fölöslegeire vonatkozó kincstári vevények;

f) a románok által birt petróleum járadékok címleteinek;

g) az államnak 1934 április 1-e előliről származó adósságainak kifizetésére, amelyek a lenti pontokba felvéve nincsenek

2. A KÖVETELÉSEK FIZETÉSI ÉRTÉKE. A fenti a — f pontokba felvett követelé- lések fizetésül elfogadtatnak névértékben, amelyekből azonban a törvényes levonások eszközöltetnek.

A megmaradt netto összeg olyképen kerekítendő. hogy vagy három nullával, vagy 500-zal végződjek a szám. Ezért a netto ö.sz- szegböl legfeljebb 249 lej üthető le, vagy ahhoz, legfeljebb 250 lej üthető hozzá.

Akiknek ugyanannál a hatóságnál több követelésük van. azok számára az összes követelések egy fizetési utalványba foglalan- dók össze és a kerekítés az igy elért összegnél alkalmazandó.

A 100 font sterünges petróleum járadékok címletei 36.000 lej névértékkel fizetendők ki.

A bemutatott címleteken rajta kell lenni valamennyi szelvénynek, kezdve 1935 december 1 -töl, valamint a perforált vagy lebélyegzett szelvényeknek 1933 junius 1 - töl kezdve.

A hiányzó kuponokért a névértékből a következő levonások eszközöltetnek:

300 lej az 1933 junius 1-i kuponért,

750 lej az 1933 december 1-i kuponért,

300 lej minden, 1934-ben és az 1935 junius 1-én esedékes kuponokért.

Ebben az esetben a kifizetésre megmaradó névérték a fentiek szerint kerekítendő le vagy fel.

A g) pont alatt emlilett tartozások a pénzügyminisztérium által esetenként megállapítandó névértékben fizettetnek ki.

3. KÖTELEZVÉNYEK. A kötelezvények 500 lej, 1000, 2000, 5000, 10.000, 20.0000 és 50.000 lej névértékkel bocsáttatnak ki és sorszámozva lesznek.

Az 500 lejes kötelezvényekből csupán egy- egy adható ki és pedig csak olyan esetekben. mikor a fel- vagy lekerekités után fen- maradó netto összeg 500 lej.

4. KAMATOK. A kamat évi 3%-ban állapi tta t i k meg, két féléves egyenlő részletben fizettetik ki május 15. és november 15-én. Az első féléves kupon 1936 május 15-én kerül kifizetésre.

A kötelezvények egy, a féléves szelvényeket tartalmazó lappal, valamint egy talonnal lesznek ellátva, amely az első lap lejárta után egy uj szelvény-lap átvételére jogosít.

5. AMORTIZÁCIÓ. A kötelezvények legfeljebb 50 év alatt amortizáltatnak, az 1937 —3S évtől kezdődőleg a piacon való megvásárlás utján.

Ivascu ezredes, a hadbíróság elnöke az utolsó szó jogán felszólítja a vádlottakat, hogy mit tudnak még felhozni védelmükre. Valamennyien ártatlanságukat hangsúlyozták, kiemelve, hogy az önmagukra nézve terhelő

nyilatkozatokat az Oradea-i rendőrség brutális vallató módszereinek hatása alapján tették. Példának felhozták Minszky Lajos vádlott társuk esetét, akinek gyenge szervezete nem bírta ki a kínzásokat és meghalt.

A hadbíróság két órai tanácskozás után hirdette ki ítéletét, mely szerint

Névtelen Józsefet két évre, 10 ezer lej pénzbüntetésre, és 10 évi jogvesztésre,

Csekő Imrét két évi börtönre, 5 ezer lej pénzbüntetésre, 10 évi jogvesztésre, Farkas Lászlót egy évi börtönre, 5 ezer lej pénzbüntetésre és 10 évi jogvesztésre.

Kohn Mózest 8 havi börtönre 10 ezer lej pénzbüntetésre és 10 évi jogvesztésre, FriMinden költségvetési évben a következő amortizáció esedékes:

Az első 10 évben évi 1 — 1 % a kibocsátott névértékből.

A következő 10 évben évi 1.5% a kiboc sátott névértékből.

A következő 10 évben évi 2% a kibocsátott névértékből

A következő 10 évben évi 2.5% a kibocsátott névértékből.

A következei 10 évben évi 3% a kibocsátott névértékből.

Ma valamely évben nagyobb amortizáció történt, mint a fenntebb felsorolt százalékok, az amortizált többlet átvihető költségvetési évre vagy évekre, ha ezt a pénzügyminisztérium szükségesnek tartja, vagy pedig az amortizáció időtartama rövidittetik meg

A vásárlások a piacon történnek, napi áron és csak abban az esetben, ha kötelezvények ára kisebb mint a névérléke.

Ha az árak meghaladják a kötelezvények névértékét s ez ok hói nem lehetne megvásárolni az amortizációra meghatározott évi mennyiséget, az amortizálatlan hányad a következő évre viendő át.

A minden költségvetési évben amortizált kötvények a következő év május 15-én tétetnek közzé.

6 A SZELVÉNY ADÓMENTESSÉGE. A kamatok mentesek az elemi és pótadó (sup- racota) alól.

7. LOMBARDIROZÁS, GARANCIÁK, ÓVADÉKOK. Ezen kölcsön címletei lombardiro- zás végett elfogadtatnak a román Nemzeti Bank. a letéti pénztár és a postatakarékpénztár által. A címletek névértéken fogadtatnak el garancia és óvadék gyanánt, ahol a törvények és szabályzatok ilyeneket elöirnak.

8* A KIFIZETÉS ELÉVÜLÉSE. Azok a kuponok, amelyek 5 év alatt nem mulattatnak be kifizetésre, elévülnek, valamint a visszafizetésre felszólított és 10 év alatt be nem mutatott címletek is.

9. JEGYZÉSI KÉRÉSEK. A követelések tulajdonosai a kéréseiket a következő hatóságokhoz tartoznak beterjeszteni:

a) A lezárt évekből származó követelésekre nézve, amelyek még nem folyósittattak és nem utaltattak ki, vagy kiutaltattak, nem lettek kifizetve: azokhoz a minisztériumokhoz, amelyek az adósságot csinálták (számvevőségi igazgatóságok);

b) az ideiglenes letéti vevényekre vonatkozólag azokhoz a pénzügyigazgatóságokhoz, amely azokat kiadta;

c) a kincstári bonokra vonatkozólag, a pénzügyminisztériumhoz, a kibocsátó igazgatósághoz (költségvetési és állami számviteli főigazgatóság, vagy köztartozások igazgatósága) ;

d) az adóbonokra vonatkozólag az amortizációs pénztárhoz;

e) a petróleum járadéki címletekre vonatkozólag a köztartozások igazgatóságához;

f) minden egyéb tartozásra vonatkozólag a pénzügyminisztérium költségvetési és állami számviteli főigazgatósághoz.

10. MIKOR FOGADTATNAK EL A KÉRÉSEK. A jegyzési kérések az emlilett hatóságoknak 1934 julius 1. és 1935 augusztus 1. között mutatandók be.

A kérések a pénzügyigazgatóságoknál kapható nyomtatványokon készítendők el.

Azok a hitelezők, akik kéréseiket nem terjesztik be 1935 augusztus 1-ig, elvesztik a jogukat ahhoz, hogy követelésük a belföldi konszolidációs kölcsön címleteivel fizettessék ki.

11. A CÍMLETEK KIADÁSA. A címleteket az a pénzügyigazgatóság adja ki, amelyet a kérvényező kérésében e célra megjelölt.

Bucureşti, 1935 junius 23.

Pénzügyminiszter: Victor Antonescu.

edlander Eduardot 6 havi börtönre, 10 ezer lej pénzbüntetésre és 10 évi jogvesztésre, Czuker Rozáliát egg évi börtönre 10 ezer lej pénzbüntetésre és 10 évi jogvesztésre ítélte.

Vakszener vádlottat, aki nem jelent meg a tárgyaláson, távollétében öt évi börtönre Ítélték. Roth Katalin. Kiss Sándor és Wolf András vádlottakat pedig felmentették a vád alól. Az elitéit vádlottak büntetésébe beleszámították a vizsgáláti fogságban eltöltött hat hónapot.

BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK* iottaszükségietét az Ellenzék zenemüosztáíg** utján szerezze be! Olcsó árak! Nagy raktár* készlet! Minden külföldi kiadóval .vJzveíisn összeköttetési