Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-07 / 152. szám

1939 /alias 7. BLIEW 7 ÜK WKsmmmmesjees Sárkány Ferenc Ünnepi beszéd arcképének leleplezése alkalmából Elmondta t GYALUS FARKAS Személyi kultuszt csinálni csakis észtnek szolgálatában szoktam. Azt kutatom ily esetben, hogy az, akiről szó van, mily össze­köttetésben állott korának közéletével és ve- zot.ő széliemi áramlataival. Néhai Sárkány Ferencről, kollégiumunk egykori tanáráról megemlékezve abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyúttal kora nevelési esz­méinek ismertetését adhatjuk. Nehogy abba a tévedésbe essék bárki, hogy az elmúlt idők középiskolai tanárai csupán tetszésük, vagy személyes, humánus hajtaniuk szerint ötletszerűen taníthattak. A református egyház autonóm főhatósá­gai a régi hagyományok állapján, ami sok­szor azt is tette, hogy a legújabb pedagógiai elvek szerint, melyek e hagyományok helyes­ségét kutatásaik által kitűnőknek ismerték el, szóval a tapasztalat által kívánt szabály­zatban gondosan megállapították szeretve féltett iskoláik tanítási elveit és módját. A régi gyakorlatot az ötvenes évek osztrák abszolutizmusa eltörülte és uniformisba buj­tatta e zsarnokság által sugallt Entwurf sze­rint. Amint iS6o—éi-ben már az abszolu­tizmus gyengülni látszott és tarthatatlansága a józan ész előtt nyilvánvaló lett, az előre­látó erdélyi református egyház bizottságot küldött ki tanügyi szervezeti szabályrende­let javaslat kidolgozására. Ebbe a bizottság­ba egy fiatal» tanárt is beválasztottak, Sár­kány Ferencet, a kolozsvári református kollégiumnak öt esztendő óta működő köz- tanítóját. Ez a fiatal férfiú 1822-ben szüle­tett, Szilágycsehen. Fia volt az ottani refor­mátus papnak, Sárkány Farkasnak és felesé­gének Diószeghi Sárának. Az apa, e gyerme­kének ötéves korában meghalt. Az árva fiú nyolcéves korától huszadik évéiig Ziiahon vé­gezte az elemi és gimnáziumi osztályokat, kitűnő szorgalommal és erdménnyei. 1842—46-g, kétkét éven át a jogi és theológiai tanfolyamokat végezte a kolozs­vári református kollégium falai közt. Oly szorgalmas és jeles volt, hogy 23 éves korá­ban, 1845-ben már a mennyiségtan szaktaní­tója, mert néhány hónap alatt legjobban ő tette le a vizsgát, melyet a kollégium egy helyettesítésül szükségessé vált szaktanítói alkalmazásra kívánt. 1848-ig tanította a mennyiségtant, felsőbb osztályokban is. Ekkor külföldi szaktanuimányutra akart menni, ehelyett azonban nemzetőr, majd 1849-ben hazája védelmére honvéd lett és hadnagyi rangot ért el. Csatában is részt- vett és a szabadságharc leverése után ő is bujdosott, de közben szorgalmasan tanult. 1851 — 1853-ig ismét a református kollégium­ban tanított és 1853—-54-ben egy teljes éven át, a bécsi egyetemen az akkori idők legjele­sebb tanárait hallgatta, amint ez régi taná­rainknál szokásban volt. Bécsi tanulmányai után visszatért Kolozsvárra, itt a reformá­tus kollégiumban segédtanár lett. Következő esztendőben, őszre már állandó segédtanár­nak nevezték ki. Majd 1858-ban az akkor rendszeresített számtani tanszékre rendes ta­nárrá kinevezték. Sárkány Ferenc a kollé­giumban a jurátusságtólj kezdve, az ellenőri tisztet és végig a tanári és igazgatói állásig minden munkát végzett, amire intézetének es egyházának az ő személyétől szüksége volt és mindent hűségesen és sikerrel. Harminckétéves korában tanulmányút járói visszatérve megnősült 1854-ben, feleségül vevén Seres Máriát, néhai Seres László ügy­véd leányát, akivel 42 .évig boldog házas­ságban ólt. Kilenc gyermeke közül három korán maghalt, kettő mint asszony hunyt el. Egyik lánya Marika, hitvese Bartha La­jos esperes diáktársunknak. Most már csak annyit egyelőre további életéről, hogy har­minc esztendőn át tanirkodott és 1885-ben nyugalomba lépett, 11 év múlva pedig 75-ik é’etévében elhunyt. Lássuk azonban, hogy milyennek kelltett lennie egy erdélyi református tanárnak 75 ev előtt való kívánalmak szerint.? A szabályzat, melynek megalkotásában Sárkány Ferencnek is része volt, az alkot­mányos korszak kezdetétől 1884-ig volt ér­vényben, utána köztörvény intézkedett. Az a négy esztendő, melyben Sárkány Ferenc a mi osztályunkat tanította 1879—80-tól 1882—3-ig még a régi református szabályzat szerint folyt le. Parádi Ferenc néhai taná­runk, Sárkány Ferenc egyik veje Az erdélyi református oskolák állapot rajza cimü mü­vében, 1896-ban megírta, hogy az erdélyi református egyházkerület szabályzata mire helyezte a fősulyt. Az állami hasonlóirányu rendszabályoktól a reformátusokéi abban különböztek, hogy a felekezeti hatóság a tanári egyéniség meg­becsülésére helyezi a fősulyt. A rendszer es tanár teszik ugyan az iskolát, de bárminő is a rendszer, azt a tanárok testesítik meg. És olyannak mutatkozik a valóságban, a mi­nővé azt a tanárok teszik. Szakismerettel, pedagógiai tapintattal* biró, lelkes tanárokkal jó, tudatlan, felületes emberekkel rossz. Az egyházi rendtartás előnyös és előkelő voná­sa az, hogy nem tekinti a tanárt egyszerű hivatalnoknak, hanem a közműveltség ter­jesztésére hivatott tényezőinek, akinek foly­tonos ihletre van szüksége, hogy erőt ne ve­gyen rajta a pedánsság, a (gépiesség, akinek a képzőművész formaérzékével kell bírnia, akinek hangulatot keli! gerjesztenie, hogy a holt anyagba éltető szellemet lehelljen . .. aki necsak az igazság hirdetője legyen, hanem arra is törekedjék, hogy azt szép alakban érzékitse meg. Ne csak az értelemhez szól­jon, hanem a képzelelemnek is táplálékot, a kedélyt is fölmelagitse ... Parádi részletes fejtegetésében súlyt helyez arra, hogy a tanároknak nevelői hatással! kell bírnia, mert nálunk a tanár nemcsak oktatni, hanem nevelni is tartozik. „így lesz egész egyénisége, tetteinek teljes láncolata az isko­lán kívül is az emberi, polgári és a családi erényeknek s az őszinte vallásosságnak za­vartalan jellemtükrévé, mely mindenütt, a társadalomban is, a műveltség jótévő suga­rait árasztja szét.“ Ezek a humánus, okos és mindig modern elvek a szabadsági levegő­jében gyökeret vertek és gyümölcsöztek. Most háromnegyed század múltán nem csu­pán kegyelettej, nem az ifjúságra visszaem­lékezés rózsaszín szemüvegével nézve, hanem tárgyilagos kritikával mérlegelve azt találjuk, hogy büszkék lehetünk arra a szellemre és műveltségire, mely nálunk a régi hagyomá­nyokat követve ilyen tanárokat kívánt és képezett ki. Ilyenek voltak valóban a mi tanáraink kiválóbbjai, akiknek egyik kitűnő mintaképe volt Sárkány Ferenc. Neki jutott a legnehezebb föladat, mert a ridegnek látszó, de örök igazságot, a meny- nyiségtant kellett tanítania, ö azonban neve­lői hatásával!!, jóságával, türelmével enyhí­tette tárgyának szárazságát és személyének köteles szigorúságát. A fiatalságihoz való me­leg ragaszkodás volt benne. A tanteremben igazi jóságos apa volt. Az apró és éretlen csinyeket bölcs nyugalommal fogadta. Szi­gorúan megdorgálta, aztán röigitön elfeledte. Haragot nem tartott. Ha valaki szolgafiu volt, azzal csak oly jóságosán beszélt, sőt még melegebben, mint, mintha gróf fia lett volna. Ezért is tiszteltük oly nagyon. Taní­tása világos, egyszerű és gyakorlati volt. A jóakarat kérdezési módjában is megnyilvá­nult. Nem megfogni, hanem tanítani akart akkor is, mikor kérdezett. Kedélyes, jóságos humora néha kicsilknt, egy-egy vidám meg­jegyzése egész napon át mulatságunkra szol­gált. Csipős kritikájától féltünk. Nemcsak a mennyiségtanra tanított, hanem a jó mo­dorra és illedelmes viselkedésre is. Pontossá­gáról, igazságszeretetéről egész mondakör járta az iskolában. Legnagyobb megtiszteltetés, mely minket életünkben ért, hogy midőn! a hatodik gim­TÖRTÉNELMI NAPTÁR 1677 julius 2-án született Rádai Pál énekköltő, II, Rákóczy Ferenc titkára. Ö volt a „Rec- nudescunt vulnera ..kezdetű lines röpirat szerzője, mely a II. Rákóczy Ferenc szabad­ságharcát indokolta a külföld és a hazai körök előtt. 1S36 julius i-én Kossuth Lajos megindítja a „Törvényhatósági Tudósításokat“. 1844 julius i-én Kossuth Lajos megválik a Pesti Hírlap szerkesztésétől. 1848 julius i-től „Kossuth Hírlapjában“ szól a nemzethez. 1848 julius <-én Kossuthot a pesti belvárosi ke­rület választja képviselőjévé, E választás ér­telmében tagja lesz az első magyar népkép­viseleti alapon álló országgyűlésnek. 1848 julius ii-én Kossuth férés beszéde, mely­ben az országgyűléstől katonát és 42 millió forintot kér az ország védelmére. 1S49 julius 8. A magyar szabadságharc harmadik részének: az orosz, beavatkozásnak az ideje. Kossuth a kormánnyal együtt kénytelen el­hagyni a csak nem rég visszaszerzett Pestet. Távozásakor kijelenti, hogy legkésőbb két hónapon belül vissza fog térni. Életében többé nem térhetett vissza Pestre. Kossuth Lajos nemcsak a magyar történetnek egy darabja, hanem a magyar nemzeti tudat ki- szakithatatlan része. Amikor nevét leírjuk, egy egész kor elevenedik meg előttünk. A mult szá­zad közepének egy teljes évtizede, sőt az előtt és az után is még az évek hosszú sorának min- Ij den eseménye úgy fut össze az ő alakjában, hogy a kort az azt példázó embertől megkülönböztetni alig lehet. A kortársak tisztelete, lelkesedése a fiákban és unokákban áhitattá és rajongássá fo­kozódott. Sokszor már csak a rajongás és az áhitat maradt meg belőle, a szimbólumnak ki­járó tisztelet, úgyhogy sokakban elveszett annak a világos tudata, hogy kinek is szól ez az áldás. Kossuth Lajos alakjával kapcsolatosan ez a tör­téneti kutatás nagy kérdése: hol van a kapcsolat a valóság és a legenda között? hogyan lett, mi­lyen események és körülmények révén a nagy- ember életéből még nagyobb: nemzeti szimbó­lum? mi a történetnek és a legendának a vi­szonya Kossuth életében? Nemcsak esetlegesen vetjük fel itt ezeket a kérdéseket. Julius eleji Kossuth dátumainak aL kalomszerüsége vezet el ezekhez s a legutolsó Kossuth.könyv, Hegedűs Sándor alig féleszten­deje megjelent tanulmánya: „Kossuth Lajos, le­gendák hőse“ ad választ a kérdésekre. Kossuth alakjának és szerepének, egyéniségé­nek és a legendának a kialakulása egyaránt fog­sága idejére esik. Fogsága súlyos sérelme volt az akkori magyar világnak. Elitélik két újságért: az „Országgyűlési Tudósításokért“ és a „Tör­vényhatósági Tudósításokért“, melyek bár tény­leg forradalmiak, uj hangnak voltak, de formá­jukban kevés volt olyasmi, amit törvénytelenség­nek lehetett volna tekinteni. Az 1832—36-i re- formországgyülések tanácskozásairól, majd az or­szággyűlés bezártával az ország különböző tör­vényhatóságainak, vármegyéinek és városainak a tanácskozásáról adtak beszámolót ezek a lapok. Terjedelmesen közölték a liberális ellenzéki párt vezéreinek beszédét és szarkasztikus beszámolót Írtak a konzervatív párt és a kormány tevé­kenységéről. Valójában hallatlan merészség volt ez az, abszolutizmus és a cenzura akkori kor- n szakában és egészen bizonyos, hogy a kormány­hatóságok még annyi ideig sem tűrik meg eze­ket a lapokat, mint amennyi ideig tűrték — ha tényleg rendes nyomtatott újság formájában je­lentek volna meg. E lapok ugyanis levelek vol­tak: „Kossuth Lajos levele“, melyet ő megirt egy példányban és amelyet az érette lelkesülő fiatal jurátusok, diákok másoltak le. Ez a kéz­iratos lap igy magánlevél gyanánt terjedt el és szolgálta a magyar szabadelvüség politikai pro­gramját. 1837 májusáig folytatja Kossuth ezt a mun­kát. A bécsi kormány rendeletére e hónap ele­jén Tudósításaiért börtönbe vetik. Két évig tart vizsgálati fogsága s a végleges Ítéletben e két éven kívül még négy esztendei elitéltetést kap, melyből azonban már csak egyet tölt ki; 1840 május elején királyi amnesztia folytán kiszaba­dul. A börtön három esztendeje az az idő, amelyre esik Kossuth Lajosnak az embernek és a legendák hősének a kialakulása. A börtöni csöndesség alakítja ki, de nem egy, hanem két Kossuthot mintáz: köztük van a börtön fala s ez a fal többé sohasem tud eltűnni. Az egyik Kossuth megépül a börtönben: a tömlőé mélyén önmagába mélyül s összekovácsolja mindörökre egész lelki állványzatát. A másik Kossuthot a tőle elszakított nép formálja ki, mely megkezdi a legendaszövést a börtön körül. A börtönben Kossuth ráébred annak a nagy vigyázatnak a hatására, mellyel körülveszik, saját értéke, sze­repe nagyságára. Érzi, hogy bár egy pókháló kö­zepette van, a pókháló reszket az ő mozdula­taitól. öntudatának kialakulásával párhuzamo­san megy szorgalmas tanulása: franciául, és an­golul tanul és végigtanulja egy tízkötetes lexicon értékes anyagát — egyéb könyvet nem engedtek be hozzá. Benne van a lexikon hatodik köteté­ben a Freiheit, szabadság címszó is — és ő a katonai börtön félhomályában, a porkoláb hozta lexikon betűjéből felépiti lelkében a szabadság­nak azt a széttörhetetlen rendszerét, mely az­után mindig a lelke és egyénisége lett. Ezalatt kialakul a legenda Kossuth ja is: az ország egyik végétől a másikig visszhangozzák nevét; ügye g közösségi sérelem; alakja mártir-alak; Wesselényi 18.000 forintot gyűjt családja számára; harcát uj és uj munkások folytatják és kiszabadulása örömünnep. így alakul ki a két Kossuth alak s a kettő közt a kapcsolat az, hogy valahányszor ez a kettő összeér — abból annak a kornak a leg-s nagyobb eseményei születnek, olyan lobbanásj cikázik fel, mint amikor az ég villamossága egy-! másra dördül. Valamennyiszer nem találja meg’ egymást ez a két Kossuth: csillagok hullása kö­vetkezett reánk. Itt a Kossuth kérdés kulcsa. Életét végig lehet nézni e szempont alatt. Tör­téneti naptárunk visszaemlékezésének ez már nem feladata —, de utalnunk kell még, talán mint legragyogóbb bizonyítékra, Kossuth julius n-i nagy beszédére. Középiskolák tananyagának szerves része, ismert helyeit felidézni fölösleges. De csodás ereje és hatása bizonyít a Kossu^i alakjára megtalált magyarázó elv helyessége mel­lett. Ezt várta a közönség, a nemzet, mindenki, hogy a szorongatott helyzetben, a magyar sors mély pontján a vezér, e hős élre álljon és fel­vegye a közös gondot. Beszéde ennek a vállalá­sát és beteljesítését jelenti. Így lesz érthető és megmagyarázható a nemzet életének ünnepi, ál­dott összeforrása a nagy veszélyben Kossuth sze­mélyes adottságain és hatásán túl a neki kirótt szerep betöltéséből. názium után külön vizsgát, ri/gorózumot tettünk, miután megfogadtuk, kézadással, hogy megtartjuk az iskolai törvényeket, a mi öreg tanárunk nem tegezett többé, ha­nem, az „ur“ megtisztelő címmel tüntetett ki. A következő évben igy szólt: „Maradjon ülve az ur, ha jól felel, igy is meghallga­tom.“ Mily jó, mily bölcs volt ez a bizalom, ez a megtiszteltetés, mily súlyosan kötelezett minket arra, hogy kiérdemeljük, hogy köte­lességünkön felül is tanuljunk, dolgozzunk. Hozzáteszem: ha valamelyik diákja bajban volt és fölment öreg professzorához, bizo­nyos lehetett benne, hogy segítsége nékül ■nem fog) tőle távozni. Láttam boldogan és büszkén, mikor öröm ragyogott jóságos arcáról, Fia Lajos, aki ké­sőbb utódja volt tanszékében, majd igazga­tója is lett a kollégiumnak, akkor a mi időnkben, mint helyettes tanára a fizikának kérdezett a közvizsgán. Azokban a pillana­tokban, melyeket az öreg professzor fiára vetett, aki teljes szakértelemmel és nyuga­lommal kérdezett, benne volt az ő apai szi­vének egész boldogsága... És ez az öröme még közelebb hozta őt szivemhez. Megérde­melte ezt a nagy lelki gyönyörűséget, ő, aki az apai szeretet melegét nem élvezhette, mint apátián árva, majdan éveken át, mint az egyházi árvák felügyé ő-tánára, az atyátlan árváknál valóban atyát pótolt. .. Már családos ember voltam, magam is apa, .mikor halála után, ezt is írtam róla: „Az utóbbi években néha találkoztam haj­dani kedves, jó professzorommal a koozs- vári kaszinó olvasótermében. önkéntelenül egyenesen ültem és egy-egy félénk pillantást vetettem reá. Istenem, csak ne szólitana fel, hogy most feleljek a matézisből! Ekülyednék szégyenlecemben. Vagy ne intsen: „Tisztes­ségesen, egyenesen üljön az ur! ne rázza úgy a lábát, hisz nem nyavalyatörős!“ Most, ime ismét körünkbe érkezett, meg­jelenik ez ősi intézet pantheonjában, jelesei­nek csarnokában. Hulljon fe ercképéről a lepel, hadd gyönyörködjünk jóságos vonásai­ban és mint egykor tettünk tanárainkkal, ha beléptek hozzánk, álljunk föl tiszteletére. Háláink, szeretetünk fogadja őt most is, több mint félszázad múltán, mikor ebben a teremben érettségi vizsgán kérdezett minket és akkor is jelét adta szeretetének, melyet megőrizünk szivünkben. Egy éve mult, midőn Kovács Dezső bará­tunk, ez intézet tanára és igazgatója búcsú­zott tőüüinik ugyanitt, azzal a fájdalmas, ked­ves megjegyzéssel is, hogy a kollégiumi ta­nárról ném marad egyéb fönn, mint anek­doták személyéről. Akkor nyomban szere­tettel megcáfoltam e felsóhajtását. Most lát­hatná és erezhetné: talán látja és érzi azt, amit, kérlek titeket ez intézet tanárait, ked­ves tisztelt barátaimat, higyjetek meg ne­kem: Sok munka, csalódás is, fájdalmas ke­serűség is, méltatlanság is érheti a tanárt pályáján. Ámde jósága és szeretete nem vész kárba. Nemcsak munkájának eredményei által, hanem tanítványainak éltük végéig tartó és a hagyományokba is átmenő szere- tetében és tisztelet ebem. ktmm \ ^ÍAIV sr \ az Europa-EüenzéK olcsó egyéni pausálkuráva! gfe Vajda panzió: 7 napra 1.540, 14 napra 3.080, 21 napra 4.620, 28 napra 6.160. Többiek: (Miklós, Jakabffy, Tohcrd, Wagner, Căminul Turis, Floarei Re- giuei): 7 napra 1.400, 14 napra 2.800, 21 napra 4.200 és 28 napra 5.600 lei. Ezen pausálárakban következők fog­lalhatnak bennt: Lakás 1-2 ágyas szo­bákban, teljes ellátás napi háromszori ctkezóssel, Gyorgyószentmiklós vasúti állomásról a Gyilkos tóhoz való ki és visszaszállítás autóbuszokon, oda-visz- sza 28 km., kiszolgálás, összes adók. Indulni lehet bármely napon ! Nagyon fontos azonban indulás előtt legalább tiz nappal a pausálkurát megrendelni és a megrendelt időre szóló összeg fjlét előre kifizetni. - Jelentkezni az Ellenzék utazási osztályánál ieliet Cluj, Piaţa Unirii 9. Telefon 109.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom