Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-06 / 151. szám

1935 fűti as 6. ELLENZÉK sS ■oauiMue ona* HlSStJ Az ország mezőgazdasági terményeinek kivitele az elmúlt évek alatt A kiviteli rendszer állandó változtatása miatt nagyon visszaesett a mezőgazdasági kivitel BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósilójától.) Az Ellenzék többizben ismertette Románia általános gazdasági viszonyait az 1930— 1935. évek költségvetéseinek kapcsán. Rá­mutattunk, hogy Románia kivitele 1930 óta 28 és félmilliárdról 1931-ben 22.2 milliárd- ra, 1935-ben 16.7 milliárdra, 1933-ban 14.1 és végül 1934-ben 13.6 milliárdra csökkent. A külkereskedelem aktiv egyenlege ugyan­ezen években 5.47 millióról 517 millió lejre csökkent. Románia külkereskedelmi mérlegének e leromlása legsúlyosabban az ország mező- gazdaságát érintette, mert az ország gazda­sági éleiében a gabonanemüek mindig döntő szerepet játszottak. Mig 1927-ben a mezőgazdasági termékek az egész kivitel értékének 68 százalékát tet­ték, ez az arány 1931-ben 54 százalékra, 1932-ben 46 százalékra, 1933-ban 34 száza­lékra, 1934-ben pedig 32.5 százalékra csök­kent. Értékben a mezőgazdasági termékek kivitele 1929-ben 13.2191 millió, 1932-ben 7728 millió, 1933-ban 4828 millió, 1934-ben pedig 4442 millió lej volt. A legnagyobb visszaesés az állatexportban jelentkezett, amennyiben äz 1929. évi 1993 millió lej értékű kivitellel szemben 1933-ban csak 404 millió volt a kivitt állatok értéke. 1934-ben már jelentékenyebb javulás áll be a közel keletre. Görögország és Palesztina felé megindult és biztatóan fejlődő állatex­port révén. A gabonanemüek kivitele azon­ban állandó esést mutat. 1929-ben még 8954 millió lejt képvisel, 1932-ben már csak 5730, 1933-ban 3257, 1934-ben pedig 2379 millió a kivitel értéke. A román buza 1932 óta teljesen eltűnt a világpiacról. A román árpaexport 1928— 1932. években még az első helyet foglalta .el a világpiacon, a román tengerikivitel pe­dig a második helyen állott. Ma a román ár­pa helyét az argentínai árpa foglalja el, mig a tengerikivitelben Jugoszlávia került Romá­nia helyére. Igen nagy visszaesést mutat a tojásexport is. Az 1930—31. években kivitt évi 2000 va­gonnal szemben 1932-ben 1855 vagon, 1933- ban 962 vagon, 1934-ben pedig 864 vagon volt a kivitel. Románia mezőgazdasági termékeinek kivi­telében beállott súlyos visszaesés főokai. a tengerentúli konkurrencia és az egyes álla­mokba való bevitel kontingentálása. Emel­lett igen hátrányosan befolyásolja a román gabonanemüek kivitelét a kiviteli rezsim folytonos módosítása is. ami megnehezíti az exportőrök részére a valószínűségi kalkulá­ciót, valamint a belföldi árak magas volta, ami az Ínséges megyék ellátásának szüksége miatt állott elő. Terményárak. Timisoara.ról jelentik: A bán­sági gabonapiacon változatlanul lanyha az irányzat. Hiába van kinálat az összes gabonane- müekben, a kereslet nagyon gyenge. Árak a kö­vetkezők: Bánsági buza 375 — 380 lej, torontáli búza 385—390 lej, tengri 24.0, zab 300, takar­mányárpa 280, korpa 260, takarmányliszt 273, kismalomiiszt zsákkal együtt 630, nagymalmi liszt 630, tökmag 430, bánsági repce 470, ká­poszta repce 4S0 lej métermázsánként. — Brai. lá-ból jelentik: Buza 400, régi árpa 203, uj árpa 195, Muntenia-i kukorica 230, Moldova-i pa. szuly 280, vadrepce 270, erdélyi kukorica 260 —270 lej métermázsánként. — Constanta-i je. lentés szerint: Kukorica 230, zab 260, régi árpa 230, uj árpa 190. repce 260 le) métermázsán­ként. Aradmegye gazdasági fellendülése várható az uj erdőkitermelésektőí. Arad ról jelentik: A ,,Societatea Industrială“ Vata de Jos-i fa­telepén több évi szünet után szeptember hó folyamán újból megkezdődik a munka. A cég az erdő kitermelési engedélyét már meg­kapta, sőt a megrendelések is egymásután érkeznek. Nagyobb rendelést eddig Bucu- resti-ből eszközöltek, de a- mait hét folya­mán angliai és egyiptomi kiküldöttek is tár­gyaltak a telep igazgatóságával nagyobb mennyiségű fa megrendelésének irányában. Az eddigi tervek szerint a kitermelés 15 évig tart, ami igy meglehetősen sok embernek fog munkaalkalmat adni. A megye és kör­nyéke nagyarányú gazdasági fellendülést nyer a Vata de Jos-i erdőkitermeléssel. A pásztorbérek ügye véglegesen elintéző­dött. A helyi gazdaközönségnek — nemzeti­ségre való tekintet nélkül — lapunkban számtalanszor felpanaszolt, évtizedes sérel­me volt az a végrehajtási hadjárat, amelyet a városi tanács — régen hatályon kívül he­lyezett törvényre való hivatkozással — tehát törvénytelenül kirótt adónem behajtásával folytatott. Számtalan küldöttségjárás és ké­relmezés után ennek az ügynek az elintézé­sét a helyi Gazdasági Egylet vette a kezébe, aminek eredménye az lett, hogy a tizenegy éve felgyülemlett pásztorbérekből a városi tanács — méltányosságra való hivatkozással — hét évi adót törölt. Ezt a határozatot a belügyminisztérium is jóváhagyta. De mert nemcsak hét évről, hanem tizenegy évről volt szó és minthogy nem méltányosságról, hanem a törvényes kivetési jogalap hiányá­ról, a Gazdasági Egylet a kérdést felebbezés alapján a helyi felülvizsgálati bizottság (Co­mitetul de revizuire), mint legfőbb felebb- viteli fórum elé vitte, amely bizottság dr. Petrovan Clemente táblabiró, főelnök irányi tása és vezetése mellett kiváló jogi képzett­ségű, tárgyilagos szakemberekből áll. A jú­lius 3-án megtartott tárgyaláson dr. Persescu Ovidiu, a bizottság második tanácsának el­nöke elnökölt, mig a szavazó biró dr. Pom­pei Farcas volt. A várost dr. Pop Dénes tiszti főügyész képviselte, kit mint humánus, nagytudásu jogászt, még a háború előtti időkből ismerünk. A gazdaközönség nevében Balázs István egyleti elnök jelent meg, a felebbezés indokolását pedig dr. Bariba Ig­nác ügyvéd, közismert agilis, kiváló jogá­szunk tömör és jogilag kitünően megalapo­zott előadásban terjesztette elő. A bizottság alapos tanácskozás után a felebbezésnek tel­jes egészében helyet adott, az 1930—1934 évig terjedő időre eszközölt kirovást meg­semmisítette és a városi tanácsot arra uta­sította, hogy az ezen évekre vonatkozó ösz- szes pásztorbérkirovásökat törölje. Ezzel a határozattal az évtizedes, kínos végrehajtási zaklatások megszűntek. UJKÖNYVEK A PMLADIS JULIUS! ÚJDONSÁGAI Christine törvényt bont Irta : Jack Bethea. Forditotta : Pálföldy Margit. Ennek a regénynek fiatal hősnője nem valami könnyen kezelhető teremtés. Aka­ratos, dacos és lázongó természete nem bírta elviselni a szülői ház túlságosan is szigorú, kietlen légkörét és vakon rohan neki az életnek. Amikor azután nálánál is erősebb akarat arra kényszeriti, hogy visszatérjen és élje az egyszerű bányász- családok eseménytelen, egyszerű életét s napról-napra hallja a szemrehányásokat, száját makacsul összezárva várja a pilla­natot, amikor megalázó sorsáért elégtételt vehet. Mélységesen gyűlöli a férfit, akinek jóindulatát kénytelen elfogadni, mert bol­dogsága megrontójának tartja — hiszen el- hidegitette tőle a vőlegényét!... Seiden azonban, a bányatelep teljhatal­I mu, fiatal vezetője, akire ez a fojtott gyü- I lölet irányul, jól ismeri az emberi lélek útvesztőit é3 nem cselekszik semmit sem ok nélkül. Valami titokzatos módon érte­sül mindenről, ami a táborban előadja magát és a bányászok legszemélyesebb családi ügyeibe is beleavatkozik. Nincs sen­ki, aki szeretettel ragaszkodnék hozzá, csak valami félelemteljes tisztelettel hajol meg mindenki az egyéniségéből áradó erő előtt. A bányatelepnek ebbe a lélegzetfojlóan szürke, lappangó feszültséggel teli életébe hasit bele éles villanással a bányaszeren­csétlenség szörnyűsége. A lelkek mélyéről kirobbanó erők nyomán olyan események következnek, amelyek fenekestül felforgat­nak mindent. A menekülést az elemi csa­pásoknak és emberi szenvedélyeknek eb­ből az örvényéből csak egy alapjában véve nemes és tiszta ösztönü leánylélek hoz­hatja meg, aki megacélozza a férfi erejét és hősi uj élet vállalására indítja. Ez a mindvégig lenyűgöző hatású, a világnak és emberi jellemeknek titkaiba romantikus fénnyel belevilágító regény a Palladis Pengős Regényei sorában jelent meg. Az élvezetes és művészi fordítást Pálföldy Margit végezte. A SZERENCSINEK NINCS SZABADSAGA! Mielőtt nyaralni, vagy szabadságra megy, vásárolja meg szerencse-sorsjegyét a 8-ik Sorsjáték ra. Ennek a sorsjátéknak a terve egyesit* magában az összes eddigi előnyöket. © KÉT SORSJEGY KÖZÜL EGYNEK NYERNIE KELL. # A NAGY MILLIÓS NYERE­MÉNYEK MEGMARADTAK. © A SORSJEGY ÁRA ANNYIRA ALACSONY, HOGY MINDENKI VEHET SORSjEGYET. Egész sorsjegy osztályonként 800 lei. @ Negyed sorsjegy osztályonként 200 lei. A Sorsjátéknak négy osztálya van, húzás- minden hónap 15-én. A 4. osztály, október 15-én, újra több mint 200 milliót fog szé­tosztani, mint a j u n i u s 15-iki. összesen 140.000 sorsjegy és 72.319 nyeremény van, 284.634.560 lei értékben. I Vásároljon idejében sorsjegyet ! A szerencsének nincs szabadsága ! Az ÁLLAMI SORSJÁTÉK Colecturile principale din Ardeal, Banat si Bucovina Arad Banca Goldschmidt Casa de Păstrare Generală din Arad S'. A. Braşov „Fortuna“ Alex. Enkelhardt Cernăuţi Banca Comercială Naţională Banca Oehlgisser & Horowiu Alfred Noe. Cluj Banca Iliescu Cluj Oradea Economia Institutul Comercial de Credit* Banca Dacia Union Tg. Mureş Emest Révész Timişoara Banca Centrală Banca de Scont Banca Timişoarei* A magyar Petneházy vezet a pentatíon-iorna egyéni versenyében Budapestről jelentik: A négyes nemzet­közi pentatlontorna második versenyszáma, a párba jtőrvivás magyar sikert hozott. A 20 versenyző közül ugyanis rendkívül izgal­mas küzdelmek után a magyar Petneházy Imre lett első, aki egyben az egyéni verseny ben is az első két nap után első helyen áll A párba jtőrvivás eredménye a következő: 1 Petneházy Imre magyar 30 ponttal, 2. Or gera olasz, 3. Handrick német, 4. Gyllens tierno svéd. A magyar versenyzők közül Barla 11 -ik, Somfai 12-ik, Orbán 16-ik, \ Joós 17-ik. Az egyéni összetett verseny he­lyezése az első két versenyszám után a kö­vetkező: 1. Petneházy 4 ponttal, 2. Han­drick német 5 ponttal, 3. Gyllentierno svéd 5 és fél ponttal, 4. Birk német,. 5. Boismann svéd. A magyarok közül Somfai 10-ik, Bar- ta 14-ik, Orbán 17-ik. Joós 20-ik helyen áll. A nemzetek versenyében 1. Svédország, 2. Olaszország, 3. Németország, 4. Magyaror­szág. Ma a pisztolylövést tartják meg, mely újabb magyar sikert igér. Gábor (Universitatea) nyerte a kerületi (etmiszhajnohságoi A férfi párost ss U-versenyzök nyerték CLU.T. (Az Ellenzék tudósitójától.) A ke­rületi lenniszbajnokságokon tegnap megtar­tották a férli egyes és páros döntőit, melyek az U-versenyzök sikerével végződtek. A férfi egyes döntőjében Gábor U 6:2, 7:5, 4:6. 6:0 arányban biztosan győzött Wartenberg TC ellen. A harmadik helyen Benedek BTV és Pusztay TC végeztek. Az I. oszt. férfi páros győztese a dr. Ma­lian—Gábor U-kettös lett, mely a döntőben 6:1. 8:6, 6:2 arányban verte a Pusztay— Wartenberg TC párt. Harmadik a Dunky— Benedek KAC és Radó—Simon Haggibbor pár lett. Ma az alsóbb osztályú döntőket tartják meg. Összeállították az AMTE csapatát az Universitatea ellen Aradról jelentik: Az AMTE vezetősége az U elleni csapatot tegnap a következőképen állította össze: Bugnariu, Csajka—Kovács, Szurdi—Szaniszló I.—Dvorzsak, Cucula — Szida—Magold—Szaniszló 11.—Gerold. Ez a csapat nagy játékerőt képvisel és azt az egyetemi csapat csak legjobb játéká­val győzheti le. Az U csapatát cs*k ma este állítják össze. Kertész I., a sokszoros magyar váloga tott játékos az AMTE uj edzője Aradi tudósítónk jelenti: Az AMTE ve/e tősége uj edzőt szerződtetett le Kertész I Gyula személyében, aki a régi. legendás hi rü magyar válogatott csapatban tizenegyszei játszott a középcsatár posztján. Kertész I szombaton már megérkezett Aradra és ö ki szitette elő az AMTE-t az U elleni mérköztS re. A csapat edzője, mint ismeretes, Szanis ló I. János volt, az ö leigazolása, mint j;í

Next

/
Oldalképek
Tartalom