Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-31 / 172. szám

w 2, BLLfíff 7. fiK I93tlatiu»il A kisantant bledi konferenciája előtt: A Habsburg-kérdés és az olasz-francia barátság a román sajtó tükrében A német barátság feltétele BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Bueuresti-i kormánypárti és ellenzéki körök mind többet foglalkoznak a Uubsburg- restauráció kérdésével, mely a kisantant és Balkán-szövetség politikájának tengelyébe került az utóbbi napokban. Az Universul Paul Boncour volt francia miniszterelnö­köt és külügyminisztert szólaltatta meg, ki­nek nyilatkozatát első oldalon közli, leszö­gezve állásfoglalását ebben a kérdésben. Paul Boncour véleménye A francia államférfi egyszerű becsület­beli kérdésnek tartja az osztrák kormány legutóbbi határozatát, mely a restauráció kérdését aktuálissá tette. Paul Boncour tud­ja, hogy a kisantant elfogadhatatlannak tartja ezt s elfogadja, hogy egyedül a kis­antant tudja leghelyesebb módon mérlegel­ni azokat a fejleményeket, melyek a visz- szanyert területek uj csoportosulásából ke­letkezhetnek. A volt francia miniszterelnök és külügy­miniszter azonban leszögezi azt is, hogy nem jelentene nagyobb változást, ha Ottó elfoglalná az osztrák trónt és Becsbe visz- szatérne. Nem akarja felfogását ráerőszakolni a kis- antantra és újból hangoztatja, hogy egyedül az érdekelt szövetséges államok hivatottak dönteni ebben a kérdésben. Véleménye szerint nagy próbának vannak a kisantant idegei most kitéve. Olyan kér­dés merül fel, melyet véglegesen elintézett- nek tekintenek s mégis bizonyosnak látszik, hogy felmerül a terv, mely Ausztria belső helyzetével van egy­bekötve. — Mit csinált Starhemberg Velencében?... Langenrohr osztrák földművelésügyi minisz­ter legutóbbi kijelentései mit jelentenek?... —- kérdi Paul Boncour, aztán kitér a leg­fontosabb kérdésre, az Anschluss ügyére. Megállapítja, hogy a Népszövetség nem tett eleget kötelességének s megjósolja, hogy rosszabb idők következnek Ausztriára nézve. Iorga véleménye A Neamul Romanesc — Iorga lapja — szükségesnek tartja, hogy Románia a hiva­talos olasz álláspontot ismerje a Habsburg- kérdésben. — Annyival inkább szükség van erre, — írja a lap — mert Mussolini hallgat és az olasz felfogásról ellentétes hírek érkeznek. A lap úgy tudja, hogy Olaszország és a kisantant közötti viszonyt rendezni óhajtja s ezt legutóbb Kondylis görög tábornok előtt is kijelentette. Úgy magyarázzák ezt a kije­lentést most Iorga baráti körében, hogy Mussolini tudomást szerzett a Sinaia-i tár­gyalások eredményéről és tisztában van az­zal, hogy a Habsburgok visszatérése hábo­rút jelentene. A Neamul Romanesc rámutat a Le Temps római tudósítójának jelentésére: „A kisantant és Róma közötti ellentétnek az okát abban az olasz hivatalos álláspont­ban kell keresni, mely az Anschluss és a Habsburgok között az utóbbit részesíti előnyben. A Habsburg-restau ráció utolsó kártya marad az olasz kormány kezében arra az esetre, midőn ezt kérni fogják az események'? A Neamul Romanesc kifejezést ad annak a reményének, hogy nem fogja kijátszani Mussolini ezt a kártyát s régi ellensége ma­rad továbbra is a Habsburgoknak épp úgy, mint Benes. — Mussolini környezetéből különben olyan vélemények szivárogtak ki, melyek nem teszik indokolttá az utolsó időben egyes lapok által közreadott riasztó híreket. Ezek a vélemények gondos tanulmányozást igé­nyelnek. mielőtt határoznának ebben a kér­désben — fejezi be cikkét a Neamul Roma­nesc. „Francia—olasz katonai egyezményt címmel hosszabb cikket közöl az „Epoca“ Grigore Filipescu tollából s egy genfi lap római tudósítójával együtt kérdi: — Igaz, hogy Franciaország és Itália egy­mással katonai szövetséget kötöttek? — Igen — ez a felelet. — Az egyezményt akkor írták alá, midőn Gamelin francia ve­zérkari főnök Itáliában látogatást tett. iAz Epoca szerint a következő előzményei voltak az egyezmény aláírásának: A január 7-i római szerződés aláírása al­kalmával a Duce katonai egyezmény aláírá­sára kérte fel a francia kormányt. Március­ban ez a kérdés már sürgős voll. A Duce szabadkezet akart Európában, hogy Afriká­ba csapatokat kiihihessen. A francia kor­mány azt a feltételt kötötte ki, hogy Róma előbb a kisantanttal egyezzen meg. Musso­lini megharagudott erre s válaszként Velen­cébe hívta a magyarokat és az osztrákokat. Páris úgy akart feleletet adni, hogy a kis­antant képviselőit hívta volna meg Genf szomszédságában francia területre. Ez azon­ban csak terv maradt s a tüntetés nem tör­tént meg. Mussolini ugyanis elhatározta, hogy maga fog tárgyalni a kisantant álla­mok külügyminisztereivel. Ez is elmaradt az utolsó pereljen. Nem akart a magyar és osztrák megbízottak nélkül tárgyaló asztal­hoz ülni s támadó beszédet tartott a szená­ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az aradi megsemmisített református lelkészvá­lasztás hullámai nemcsak hogy nem ültek el, de még inkább felkorbácsolódtak és ma már odáig fajultak az események, hogy feljelentés folytán miniszteri biztos érke­zett előbb Aradra, majd Oradea-ra, hogy a felkavart ügyben helyszíni vizsgálatot tartson. „Ha pedig Nagy Zoltán nélkül imák ki a pályázatot . . .‘ Mint ismeretes, az aradi lelkészválasztáson két jelölt küzdött: Balajthv Jenő és Nagy Zoltán. Ez utóbbi pártja kíméletlen harci módszerrel igyekezett je­löltjét megválasztani és nem riadt vissza semmiféle eszköztől, hogy Nagy Zoltánt a maga papjának tudja. A választáson megnyilvánult szabálytalan­ságok arra indították a református egyház illetékes szerveit, hogy a választást, amely­ből csekély szótöbbséggel Nagy Zoltán ke­rült ki győztesnek — megsemmisítsék. Hosszas egyházperrendi tárgyalások után először a Rihor-i egyházmegye bírósága sem­misítette meg a választást, majd pedig utá- I na az egyházkerületi bíróság, mint legfel­sőbb fórum a megsemmisítésen felül még Nagy Zoltánt kizárta a további aradi lel- készválasztásból. A kizárási határozat indokul azt hozta fel, hogy úgy Nagy Zoltán, valamint pártja a választásokon olyan szabálytalanságokat követett el, amelyek miatt csakis a válasz­tásból való kizárást alkalmazhatják. Ezután a határozat után Balajthy Jenő, Nagy Zoltán ellenjelölt je önként visszavo­nult a küzdelmekben való részvételtől. Az aradi református presbitérium erre Kovács Zoltánt állította jelöltnek. Azonban hiába volt a presbitérium min­den békés szándéka, Nagy Zoltán hívei nem törődve a következményekkel, a legelhamar- kodottabb agitációt fejlettek ki Nagy Zoltán érdekében. Nagy Zoltán híveinek elvakult- ságára mi sem jellemzőbb, mint az alábbi nyílt levél, amelyet az egyik aradi újságban jelenítettek meg. A levélben minden református lelkészt megfenyegettek, aki Aradon Nagy Zoltán ellenében fellépni merészelne. — Ha pedig — írják Nagy Zoltán hivei — Nagy Zoltán nélkül imák ki a pályá­zatot, felszólítjuk az országban élő ma­gyar református lelkészeket, vigyázzanak, mert ha pályáznak és elnyerik is az aradi lelkészt állást, itt csak egy üszkös rom­halmazt fognak találni, de betevő falatot és kenyeret a maguk és a gyermekeik ré­szére -— nem. Denunciálnak Nagy Zoltán hivei Már ez a nyilt levél is azt bizonyitotla, hogy Nagy Zoltán hivei mindenre készek és nem riadnak vissza még olyan eszköztől sem, amellyel nemcsak maguknak, de egy­házuknak is árthatnak. Ez az eset is be­következett, mert, amint az aradi lapok rész­tusban. Ezzel aztán eredményt ért el. Páris hau mindenre készek, hogy Mussolini a ué inelekkel ne egyezzen meg. Így került sor a katonai egyezmény aláírására. A mai hely zel pedig az, hogy Páris „modus vivendi!“ kér Rómától szövetsége.*- i részére. Ivz a helyzet most, a kisantant bledi tanácskozá­sa előtt, hol több fontos kérdés kerül rövi­desen eldöntésre. Titulescu álláspontja A Facla cimü Bucuresti-i lap hosszabb cikkel közöl a kisantant terveivel kapcso­latban. A lap egyik munkatársa beszélgetést folytatott erre nézve Titulescu közvetlen környezetéhez, tartozó egyik politikussal, ki a következőket mondta a kisantant belső helyzetére vonatkozóan: A kisantant politikája nem más, mint a békeszerződések tiszteletben tartása. Haj­landó volna Németországgal is összefogni, ha ez lemondana a békeszerződések módo­sításának követeléséről. Miután azonban Né­metország Magyarországgal van szövetségi viszonyban, erről nem fog lemondani s igy nem lehet szó német orientációról külpoli­tikai téren. —- S Jugoszlávia? Belső ügyeivel van elfoglalva. E pilla­natban ott a horvát ügy képez legfontosabb kérdést s olyan megoldást keresnek, mely a horvát párt programjának megfeleljen. Eb­ben a helyzetben Jugoszlávia is kitart a kis­antant mellett. (st.) letesen beszámolnak, a Nagy Zoltán-párt hivei feljelentették saját egyházukat a kultusz­minisztériumban, aminek az lett a követ­kezménye, hogy a minisztérium leküldte a választás ügyének bevizsgálására dr. Jentiu Moise vezérfelügyelőt. A vezérfelügyelő Aradon kihallgatta Nagy Zoltán lelkészt, valamint a feljelentés alá­íróit, majd Aradról Oradea-ra érkezett, hogy a megkezdett vizsgálatot lefolytassa. Mit mond a miniszteri biztos? Szombat délelőtt tanulmányozta a vezér- felügyelő Oradea-n az egyházkerület hiva­talos helyiségeiben az aradi választás és az ezt megsemmisítő egyházbirósági ítéletek aktáit. Munkatársunk felkereste Jentiu Moise dr. vezérfelügyelőt és kérdéseket tett fel a vizsgálat jelenlegi helyzetét illetőleg. Jentiu Mosie dr. az alábbi nyilatkozatot lelte: Nem szoktam a sajtónak nyilatkozni — mondta a vezérfelügyelő — s ezt annál kevésbé tehetem, mert én csak informatív munkát végzek és jelentésem alapján dön­tést csakis a miniszter ur hozhat s neki áll jogában, ha akar, a sajtó számára nyilat­kozni. — Mindenesetre azzal magam is tisztában vagyok — folytatta Jentiu dr. nyilatkozatát — hogy az egyház illetékes szerveinek a törvények által meghatározott keretek kö­zött jogukban áll legjobb belátásukat érvé- nyesileniök. Az én munkáin csupán arra terjed ki, hogy betartották-e az egyház szervei a törvényeket és a szabályokat? Jentiu dr. vezérfelügyelő magatartása egyébként ebben az ügyben a tiszta tárgyi­lagosság munkája, amit végez, neki köteles- I sége. Az egyház meg van győződve arról, hogy autonómiáját sérelem nem érinti, vi­szont a kultusztörvény az állam részére fel­ügyeleti jogot biztosit és előírja, hogy a minisztérium jogosult az ország területén működő egyházakhoz biztosokat leküldeni, akik az egyház ügyirataiba betekinthetnek. Jelenleg most is csupán ez a törvényes folyamat indult el. amiben a világi hatósá­gokat senki sem hibáztatja, ellenben bizo­nyos, hogy minden jóérzésül embernek meg­van a maga véleménye a Nagy Zoltán-párt magukról megfeledkezett embereiről, akik inkább „üszkös romhalmazt“ akarnak látni s mindezt csupán a maguk egyéni elfogult­ságukból, semmint az egyház egyetemes ér­dekeit tartanák szem előtt. Petőfi összes költeményei könyvnapi kiadásban 53 lejér( ízléses kötésben, 430 oldalon. Egész vászonkötésben, jobb papíron 106 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azon­nal szállítjuk. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Táplál közi*. — Láva. — Bankkor- mány/ók. — Repülők — Nem lehet. ÁRGUS: A legutóbb kimuiuiii v/erini Ro­mâni« ellő helyen áll a világon pelagr« bwţveg tekinretében. A Népszövetség kiküldöttei meg állapították, hogy a rossz táplálkozás az oka en. nc-k. Nem fogyasztunk elég kenyeret, fjedig azok­ban a megyékben van a legtöbb beteg, ahol több bűz it termelnek. Felmerül tehát « kérdés: — mennyi kenyeret fogyaszt az ország lakosság.’' Amennyiben 280 ezer vagon az idei búzatermés, s ha ebből 70 ezer vagont akarunk kiszállítón , abban az esetben 210 ezer vagon marad belső fogyasztásra. Ebből azonban 60 ezer vagont fél­re kell tenni vetés céljára, igy 150 ezer vagon marad kenyérre, anv annyit jelent, hogy 213 gram jut naponta egy főre. Borzasztó kevés ez! így az­tán mamaligát e$z;k a mezőgazda és nem csoda, hogy megkapja a pelagra betegséget. TARA NOASTRA: Néhány éve már annak, hogy rámutattunk arra, milyen nagy megrázkód­tatáson mennek át a lelkek. Ez a mai társadal­mi rend szüleménye, mert nincs megfelelő csa­torna a fájdalmak levezetésére. Azt hittük, nem felejtik el figyelmeztetésünket. Apostoli munkát végeztünk, melynek hatása nem maradt cl a ro­mán lelkekben. Folytassuk panaszunkat, vagy más irányban fejtsünk ki tevékenységet? Egyik oldalon becsületes tömeg áll; másik oldalon pe­dig lelketlen és hitetlen emberek tömege a de­mokraták sorából toborozva. A mélyből feltörő láva el fogja elpusztítani ezeket. EPOCA: Mironescu volt az, aki első ízben mozdított el kormányváltozás alkalmával bank­kormányzót. Már akkor felhívtuk a figyelmet ennek veszélyesíégért. — Nem voltunk Bu. rileanu akkori bankkormányzó barátai, de nem hagytuk, hogy elvakitson a politika bennünket. Tudtuk, hogy m fog majd következni, mert is­mertük erkölcseinket. Franciaországban is meg­történt már az ilyesmi, de elvi és nem politikai okai voltak, a bankkormányzó menesztésének. Abban a percben, m-dőn az első bankkormány­zót elmozdították előre lehetett látni, hogy min­den kormányváltozáskor sor kerül erre. így volt és rosszul volt. A Banca Naţionala legtekintélye­sebb szervünk a nemzetközi hiteléletben. Sok­szor az állam hitelét pótolta saját tekintélyével. A rendőrprefckcurán olyan vezető hivatalnok ül, ki elmozdithatatlan a törvénynél fogva. A Ban­ca Nationala-nál bizonytalan a helyzet. Ez to­vább nem mehet. NEAMUL ROMANESC: A repülés terén any. nyi szerencsétlenség történik, hogy nevetségesek vagyunk a világ szemében. Megint két repülő­gép zuhant le egy napon. Borzalommal kérd­jük.: — Miféle gépeink vannak s milyen előké­szítésben részesülnek azok, akik felszállnak ezekkel a gépekkel? Olyan gépeket kaptunk, amiktől a szállítók nem tudtak szabadulni, mi­után az áldozatok száma nem érdekli őket? Fut- ballnak tekintjük a repülést, nem veszélyes vál­lalkozásnak? Szükség van arra, hogy' egy bizott­ság válassza ki 3 gépeket s küldjenek komoly pi­lótákat is, akikkel együtt dolgozónak a miéink, hogy' ne legyen a repülés egyszerű mód arra, ho­gyan szabaduljanak meg életüktől mindörökre. Senki stm ad feleletet? UNIVERSUL: Néhány nappal előbb a román bíróság Ítéletet hozott egy külföldi cég perében. A bíróság kimondta, hogy' nem lehet idegen va­lutát követeim a román kereskedőktől, mert törvényt sértene, ha idegen valutában fizetne. Ez a birói döntés a külföldi piac felvilágosítására szolgált. Hadd tudják meg, milyen a törvény s hogy ezt nem lehet megszegni. Ezt a törvény't tehát alkalmazni kell. Nem lehet kedvezménye­ket felállítani és protekciós személyeket segíteni, mert ez feltűnést kelt külföldön, midőn a biró. ság ítéletet hirdetett már ebben a kérdésben. Mózgószinházak műsora: KEDD. CAPITOL: Ma! Gaál Franci és Paul Hörbi­ger a „PARDON TÉVEDTEM“ c. szen­zációs filmben. EDISON: I. LÁTHATATLAN EMBER. H. G. Wells világhírű regénye filmen. Claude Rains és Gloria Stuart-al. II. HOFF­MANN KISASSZONY MESÉI. Anny Ondrával. 3, 6, 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: ÁLLAT AZ EMBERBEN. Fősz. Frederic March és Miriam Hop­kins. Lélegzetfojtóan izgalmas film. — Csütörtöktől: AZ ORVOS. ROYAL-MOZGÓ: Ma utoljára: I. ORDO- NÁNiC. iFősz. Marcelle Chantal. II. PAT ÉS PATACHON MINT TENGERÉSZEK. Előadások: I. 3.30 ,6.20, 9.20. II. 5, 8, 10.30-kor. Szerdától: Moszkvai éjszakák. SZÍNKÖR-MOZGÓ: VÍG ÖZVEGY. Lehár vi­lághírű muzsikája. Főszerepben Mau­rice Chevalier és Jeanette Macdonald. Előtte Micky Maus. 3, 5, 7, 9 órakor. példátlan botrannga dagadt az áradt retormains papratasitas aggé fiiagy Zoltán lelkész hivei sajtó-nyilatkozatban fenyegették meg a rel. lelkészi kari. — Miniszteri bízfos vizsgába lelül a választást / ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom