Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-27 / 169. szám

ni I n/vzfiK 19 3 5 I u II u • i 7, Íípiil városunk: európai nívójú stadionja : Harmincmillió lejbe Leriil az uj moJern sportpálya Látogatás a négy év óta tartó munka helyszínén. — Készen áll az uj épületek egy része. — JVfif mond a munkálatokat vezető mérnök? CLUJ. (A/ Ellenzék, tudósítójától) I / év november tizenkettedikén lesz négy eve, hogy a Vlihai park Iái között vidám num* kásesapat jelent meg és kurjongatásoktől lett hangos az erdő. Négy éve annak, hogy megjelentek itt az első talicskák, az első csákány belevágott az anyaföldbe és szorgos kezek feküdtek neki a földnek, hogy megépítsék Románia legnagyobb, legszebb, legmodernebb, legideálisabb fekvésű és legegyetemesebb sportpályáját, a Parcul Sportiv Regele Carol 11-1. amelyhez hasonló még a minden sportok őshazájában, Angliában is ritkítja párját. Magyar ember a tervező Hatieganu Gyula egyetemi tanár, az Astra testnevelési alosztályának elnöke kezdemé­nyezte az építést az Astra támogatásával. Magyar embert szemeltek ki a terv keresz­tülvitelére: Kovács Gyula volt városi főmér­nököt. akinek nevéhez a városi sporttelep megépítése is fűződik. Kovács Gyula készí­tette el a terveket, az ő vezetése alatt indult meg ez a hatalmas vállalkozás és ha az anyagiak ugv engedik, rövidesen ő is fogja befejezni. * Elhagyjuk a Kétvizköz utojsó házait és bejutunk a kukoricásba. Poros az ut, poros a levegő, poros lesz a ruhánk, cipőnk, de megvigasztal az a tudat, hogy öt év múlva sima betonút fog kanyarogni a fák között és puharugózásu elegáns automobilok, selvem- ruhás nőkkel haladnak majd a bejárathoz. Bizony szomorú eredménnyel jár össze­hasonlítani a jelent a jövővel. Az épülő stadion Messziről semmi sem sejteti, mi minden csodás dolgot rejteget az a barna kerítés, amely a stadion területét szegélyezi. A kapu már láttatni enged egyet-mást, de araikor belépünk, lábunk belegyökerezik a földbe és elámulunk a csodálkozástól. A színeknek olyan pazar pompája, fenséges összhangja fogadja a belépőt, amely méltó volna egy Szinnyei Merse Pál ecsetére. A zöld külön­féle változatai a haragos tengerzöldtől a vi­dám, könnyű cinoberzöldig . . . s közöttük az apró, pirosfedelü kis épületek, amelyeknek rendeltetése előttünk még ismeretlen. Olyan az egész, mint egy nagyszerűen gondozott, főúri kert. Ha nem látnok messziről a ho­mokhordó fuvarosokat, azt hinnők, hogy el­tévesztettük a házszámot és tévedésből a botanikus kertbe nyitottunk be. Kovács mérnök ur után kérdezősködünk. A munkavezető megmagyarázza, hogy lenn van a bokrok közölt, éppen méréseket végez. Nyilatkozik a tuéroök Napbarnitott, szikár férfi Kovács Gyula, akinek izmos alakján csak úgy feszül a könnyű sportruha. Rendkívül udvariasan áll rendelkezésünkre, Bevezetésül elmondja, hogy az uj stadion tizennyolc kataszteri holdon épül fel. A munkát eredetileg azon a tizenkét holdon kezdték tneg, amelyet még az agrárreform sajátított ki a római kato­likus státustól. A hat holdas részt a mult évben cserélték el a státussal egy másik darab földért. — Ahol most állunk — magyarázza — gidres-gödrös, dombos volt a talaj, amikor nekikezdtünk a munkának. Most? . . . Lát­hatja kérem . . . tükörsima mindenhol. Nagy­arányú földmozgósitást kellett végeznünk. Később már könnyebb volt a dolgunk. — Hogyan került össze mérnök ur Hatie­ganu Gyula professzor úrral? Elgondolkozik, szeme elrévedez a távol­ban kéklő havasokon és szerényen válaszol: — Tudja Isten . .. először ö is külföldről akart hozatni szakembert és véletlenül hal­lotta az én nevemet. Én megértettem, mit akart. Láttam szemében az álmokat és tud­tam, hogy meg tudom majd azokat való­sítani. Megegyeztünk. A professzor azóta is szerelmese és szellemi vezetője maradt en­nek a vállalkozásnak. Nézzen körül kérem... ez itt mind az ő müve . . . ö teremtette elő azt az óriási összeget, amely egy ilyen nagy­arányú építkezés megkezdéséhez feltétlenül kellett. Hat milliót! . . . Elcsodálkozunk . . . hat millió . . . Mi az a hat millió ahhoz képest, amit ez a szerény, de kemény akaratú mérnök úgyszólván a semmiből idevarázsolt. Teuaiszpályák, készülő úszómedencék, három futballpáiya, kápolna, magasugró, tátolugró, sulydobó pályák, külön játék­tér a gyermekek részére és minden clkép zelhető, aiui egy uagy arénához szükséges. Csak most tudjuk igazán értékelni azt a hősies munkát, amelyet ez az egyszerűnek látszó mérnök hatvan l'önvi munkáscsapata élén elért. Ahol állunk, még göröngyös, kö­ves a talaj, homokhordó fuvarosok nógat­ják lovaikat, tovább még túrják a földet, targoncáz/ák az iszapot, de a fák közül már ki'illan a céllövölde piros fedele. Ebben a/ évben be is fejezik. Szemben karcsú, pagoda szerű toronyház: a kápolna. Harangját és keresztjét nemrég szentelték fel együttesen az egyházak. Hatieganu Gyula egyetemi ta­nárt az o j stadion megépítésénél a régi ró­mai közmondás nagy igazsága vezette: mens sírna in corpore sano... ép testben ép lélek.. Négy uszómedence A régi halastóhoz érünk, most itt folyik a legnagyobb munka. Emberek állnak léidig a I A forma már k< vízben es ássák a földi most csak „mélyítenek Négy uszóiuedenee készül. í gy 50 ‘20 uié teres versenypálya, egy nentuszók részére, egy a gyermekeknek és egy a vlzlpólózók- nak. Épül egy strandiéi*- is. Gesz benne homokos és ligetes, árnyas rész. Elénk szél vág arcunkba a havasok felől, távol felhők tornyosulnak és már az esőszag is érzik. Kovács Gyula azonban észre sem veszi, ogy hcdcmelegedell a inngyiirázásba. Ez a terület, amelyen most vagyunk, a gazdasági akadémia kísérleti területe volt. Most olyan, mint a legszebb botanikus- kert . . . Az egészségért Meg is jegyzem ezt az észrevételemet. A mérnök arcán mosoly suhan cl: Be kell vallanom, egyik leglilkosabb gondolatom mindig az voll, hogy nemcsak sportpályát építek, hanem ugyanakkor fiók- botanikuskertet is létesítek. Az ideális sport­pályát vollaképen az erdőben kellene meg­építeni, ahol jó a levegő, ahol (águl a tüdő... ebből a szempontból nem találhattunk volna sehol jobb helyei. Tizenötezer fát, virágot és bokrot ültet­tünk el és büszkén mondhatom, hogy még tizenötöt sem vágtunk ki. l'gy igyekeztünk alkalmazkodni terveink­kel a terephez, hogy egyetlen növényt se irtsunk ki céltalanul. Oil és a halra lin- zódó Malomárok felé mutat — tüzoltótorony készül, amelyen majd a vidéki ifjúság fogja megtanulni a tűzoltás mesterségét és a kü­lönböző fogásokat. Az uj íutbaitpátyák Tovább megyünk a kiépilés alatt álló utón. Előttünk hatalmas, tükörsima füves térség, messziről csak a fehérre mázolt kapuk jel­zik, hogy ezek a fulballpályák. A szokásos 105X66 méret szerint készültek. Két telje­sen egyforma futballpáiya készen van. sőt a múlt évben már használták is őket. ebben az évben pedig rendszeresen tréningeztek rajta. Van egy külön pálya is. félkapura . . . A futópályák is készek \/ különbözteti meg őket a régi sport telepi pályától, hogy liosz- szuk nem negyed angol mérföld (402.25 mé­ter), hanem pontosan 400 méter. Ma sehol- sem mérnek mérfölddel. A kuglipályákon most homokot hordanak. A nyolc vörös- salakos tenniszpálya szintén kész. A leg­modernebb rendszer szerint építettük meg őket ... — magyaráz tovább a maga szag­gatott stílusában vezetőm. — Tribünt nem építenek a fulballpályák- ra? — kérdezem. — Dehogynem, csak ez még a lávoljövö zenéje. Egyedül a tribün építése hét millió­ba kerül, ezt a pénzt pedig egyelőre nem tudjuk előteremteni. A tervek különben már készek. Eszerint betonból épülne, belsejében helyeznénk az internátust vidékiek részére, akiket teljesen sportszerűen itt képezné­nek ki. Átmegyünk a csatornán, amely kettészeli a területet és amelyből az úszómedencék és a strand nyerik majd vizüket. Az előzetes katonai kiképzésben részesülő ifjak számá­ra fenntartott földön vagyunk. Szemben hármas kereszt: a Troica... nemrég koszo- ruzták meg az Ország őrei... Az utakat mindenhol vörösre mázolt, rö­vid vastraverzek szegélyezik. Sehogysem tu­dom kitalálni, mire szolgálhatnak. Szégyen ide, szégyen oda, csak kirukkolok a kérdés­sel. — Villanypóznákat helyezünk beléjük. Igaz, hogy igy valamivel költségesebb, mint­ha egyenesen a földbe helyeznők őket, vi­szont idötlen-idökig eltartanak. Nem gombo­sodnak és nem rothadnak. Élénkzöld virágyágyak melleit haladunk el. Mindenhol dús növényzet, fenyők, nyár­fák, kőrisfák, virágok, rózsák . . . valóságos paradicsom. S mindez egyetlen embernék a müve . . . egy emberé, aki, mintha a legter­mészetesebb volna, minden illetődötfség nél­kül jegyzi meg: Még mindennek csak az elején vagyunk. Igazában most kezd kibon­takozni az, amit meg akartam valósítani. Az uszótribünnek például még a nyoma sem látszik. Padok sincsenek még, pedig lesz né- hányszáz. Lesz könyvtár is... Harminemilliós kiadás önkéntelenül tolul elő a kérdés: — Volíaképen mennyibe is kerül ez a gigászi építkezés? — Harminc millióba — pattog a pontos, lakonikus válasz. Majd azonnal ulánateszi: — Hejh, csak ne játszana a pénz olyan fontos szerepet. A Bucuresti-i ONEF stadion kilencven millióba került, pedig csak fut- ballpályák és egy tribün épült rajta. A Bu- curesti-ek a mult évben itt voltak. Egyik munkavezetőmmel beszéltek és amikor azt mondta, hogy tudomása szerint mintegy há­rom és félmilliót költöttünk el eddig, össze­néztek. elmosolyodtak és sokatmondóan csak ennyit válaszoltak: — Maga biztosan nem tudja..» Pedig csak mi tudjuk igazán, mit küz- ködiink a pénzzel. Mikor leszünk kész? At­tól függ. hogyan és mikor kapjuk meg a hátralévő 24 milliót. Még szerencsénk, hogy egy millió lej értékű vas, fa és egyéb anya­got kaptunk a Resilainiivektől, a Sodronyipar­tól, az államtól és innen-onnan. Nincs elég munkásunk, halvan ember nem elég tizen­nyolc katasztrális holdra... de hiába, nem tudjuk fizetni őket... Egy látszik, az építkezéshez is három do­log szükséges: pénz, pénz és mégegyszer pénz . . . Addig, amig ez a három dolog meglesz, a fiataloknak, az erőseknek még várniok kell. Addig még másutt repül a gerely és a disz­kosz és más pályák fölött viharzik el a győz­tes csapat diadalorditása. Addig a gátnál, vagy a strandon csapkodja a vizet Tisztviselő János és Munkás Péter. De addig sincs meg­állás! A munka nem ismer pihenőt, ha egv nemzedék fiatalságát kell megtanítani arra, hogy legalább egy téren nincs ellenség, csak ellenfél van, nincs gyűlölet, csak szeretettel tel jes kézfogás van és küzdelem, amely ma az én, holnap a te és holnapután az ő győzel­mével végződik ... (ó. j.) Csendőrörsparanesnok és községi bíró ha­lálra kínoztak egy gazdát. Bucuresti-ből je­lentik: A besszarábiai Saicuta községben la- cob Constantin csendőrörsparanesnok és Ca­non Creanga községi biró megjelentek Si- mion Cojocarii gazdánál, hogy kihallgassák egy nyomozás alatt álló ügyben. Kihallgatás közben a csendőrörsparanesnok a gazdára rohant, torkon ragadta és földre teperte, az­tán a biró segítségével egy kötéllel szekeré­hez kötötte, majd vágtatva elindult az Örs­re. Menet közben a szerencsétlen gazda a földre esett s a földön hemperegve tette meg az utat a szomszéd községbe, hol nagy kacagás között ismét rátámadt a csendőr­őrmester s az élet-halál között lebegő gaz­dát újból elverte. A szerencsétlen ember borzalmas kinok között kiszenvedett. Az ügyészség letartóztatási parancsot adott ki az embertelen csendőrőrmester és községi biró ellen. Az uri betörő ddójaaiárdtkirót«'»q elöli (elineiilrhék .i mpqvádoli Idlml asszony! 01. UJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Né­hány hónappal ezelőtt az egész, városban kínos megdöbbenést keltett, hogy két hely beli uricsalád diák-gyermekei több betörést követlek el. Ennek az ügynek egyik mellék hajtása került tárgyalásra tegnap a helybeli járásbíróság előtt. Mint ismeretes, a két uri betörő, kik közül a főkolompos mindössze 15 éves, sorozatos lopásokat és betöréseket követtek el úgy helyben, mint vidéken. A íiatal gyermekeket az ez év áprilisában el­követett Kun Mátyás-lele betörés juttatta a rendőrség kezére, ahol kihallgatásuk alkal mával olyan általuk elkövetett bűncselek­ményeket is magukra vállallak, melyeknek tetteseit hosszú hónapokon keresztül ered­ménytelenül nyomozták. Többek között sor­kénül a Savadisla-i református papnál tör­tént betörésre is, amit husvét első napján követtek el, amikor 1500 lej egyházi pénzt loptak el. Ez a betörés az idősebbik fiú érdeme volt, aki jól ismerte a Savadisla-i pap családját. Nagypénteken odautazott a fiatalember és három napig élvezte a mit sem sejtő lelkipásztor meleg vendégszerete­tét, aki teljes bizalmával ajándékozta meg. \ fiatalember mindezt azzal hálálta meg, hogy cimborája segítségével feltörte a lel­kész íróasztalának fiókját, ahol az az egv- házi pénzeket őrizte é*s megszöktek a pénz­zel, óriási megdöbbenést hagyva maguk után. A fiatalabbik betörő nagyszombat es­téjén érkezett barátja hívására a faluba, ahol az éjszakát egy Mátyás Regina nevű mosónő házában töltötte, akit az ügy kipat­tanása után szintén vád alá helyezett a Tur- da-i ügyészség. Az asszony azonban teljes alibit igazolt s igy csupán kihágásért Imivel szállóvendégét nem jelentette he a rsendör- ségen) került tegnap a helyi járásbíróság elé, ahol kihallgatása után felmentették a vád és következményei alól. A Petőii-ünnepé műsora SIGHIŞOARA. (Az Ellenzék tudósítójától.') Közöltük, hogy a Sighisoara-i Magyar Kaszinó kebeléből alakult „PetőE“ bizottság az évi szo­kásos Petőfi-ünnepélyt folyó évi augusztus 4"én tartja meg két részletben és pedig délelőtt 9 órai kezdettel a felnőtt közönség részére. A műsor itt adjuk: A délelőtt 9 órakor tartandó ünnepély mű­sora: i. „Juhászlegény, szegény juhászlegény“, énekli a sigh soarai ref. dalárda vegyeskara. 2. „Jövendö­lés“. Petőfitől, szavalja: Tordai Lajos. 3, „A to­ronyban“. szólóban énekli Szász Mózes. 4. Beszé­det tart Sípos Árpád, ref. lelkész, ţ. „István öcsémet szavalja István Lajos. 6. Petőfi-mondá- kat ad elő Balázs András Albeşti ;g..tanító. 7. „A vén zászlótartó“, szavalja Péter Ilona. 8. ,;Szüleim halálára“, szavalja Matka Irén. 9. „Ár- valányhaj“, énekli a sighisoarai ref. dalárda. A délután: ünnepély műsora: Délután 4 óra 30 perckor gyülekezés ez Al­beşti. i ref. iskola udvarán, onnan fúvós zenekari kísérettel felvonulás az emlékoszlophoz. Az emlékoszlopnál: 1. Imát mond Fekete La­jos Ormenes unitárius lelkész. 2. Petőfi—Vittek: „Három eredeti magyar dal“; Tárcza—Petőfi-da- lokat énekel az I. G. Dúcai róm. két. vegyes, kar: 3: „Petőfi“, Endrődi Sándortól, szavalja Ürmössy Gyula fíliasi unitárius lelkész. 4. Petőfi­től „Éj van, csend és nyugalomnak éje“, előadja a Bodogájai fúvószenekar. 5. Petőfi: „Lángoló vörösben“, énekli a Bodogaiai ref. dalárda. 6. Emlékbeszédet tart Nagy Endre, a Kemény Zsig- mond Irodalmi Társaság alelnöke, Tg.-Muresről­7. Dr. Tóth—Dürner: „Az az egy gondolat bánt“, énekli a sighisoarai ref. dalárda vegyes­kara. 8. Dr Tóth: „Petőfi szózata“, szavalja id Mátéfi Pál. 9. Deák Gcrőtől „Emlék-ünnepen“, Szabolcska—Harmath: „Grandkaféban“, énekli a Secueni vegyeskar: 10. Petőfitől: „Az én szerel­mem nem a csalogány", „Kislak áll a nagyduna mentén“, játsza az albestsi-i ref, fúvószenekar. 11. Az emlékmű megkoszorúzása. Az emlék.ünnepre a bizottság tisztelettel meghívja az érdeklődőket. Húzás 1933 augusztus 13 A 8-ik játék első, jul. 15-iki húzásán az 1,000.000 lej főnyereményt a nálunk vásárolt 251320 sz. melléksorsjegy tulajdonosa nyerte Állami Osz­tálysorsjáték 8-ik játék, Il-ik osztály! Köztudomású, hogy az ország legszerencsé­sebb kollekturáia: Ban­ca Română de Comerţ S. A. Bucureşti. Cluji képviselet: „Ellenzék“ könyvosztálya Cluj, P. Unirii. Telefonszám 109 Postai rendeléseket azonnal intézünk! - A sorsjáték következő hú­zása : 1935. aug. 15! Ezenkívül még rengeteg nagyobb és kisebb nye­remény volt! - Ujitsa meg sorsjegyét idejé­ben ! Vásároljon uj sorsjegyet! Uj sorsjegy­árak a 11-ik osztályra : negyed 400, fél 800, egész sorsjegy 1600 lei. Megújításuk a további osztályra: negyed 200, fél 400, egész 800 lei. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom