Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-27 / 169. szám

nr LBN 7. AK 1935 lu Hub 2 7, s^o. s. Városunkban ai iskolás gyermekek líz siâiarţkajodbbeteg Megdöbbente adatokat Hozott nuiivenossâgra a két ev Ota folyó orvosi vizsgálat e MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ UNIVERSUL: fobbs.-or rámutattunk *rra, «1 or.'vís; mi.» vil.aigok kinőtt még rrk ölési I» megy kervv.tül s/r rcncsctlenségre. 1 óbt"?ór tanácsoltuk azoknak, akik ni* vannak natalmon Ás a. oknak, ak k a hatalmat követelik, vessenek számot e.’/el a pusztító veszéllyel. — Nagy liji.klomn.al s keserűséggel látjuk, hogy rm mutatkozik semmi javulj» őzen a téren. Az et kokst anaikij továbbra is felüti fejét minden tormában s magasabb fokot ér cl. Semmi sem numit érinterlen, •> betegség bacillus*: rágják ál­ami éj társadalmi szervezetünket. Az egész nép nagy nehézséggel küzd. Minden áldozatot meg­kívánnak tőle és meg is hozza ezt abban a re­ményben. bogi ezzel javu’ni fog a helyzet. S mégis minden zátonyra jut. Mintha összefogtak volna a rossz szellemek, hogy pusztulásba vigyék az országot, mert nincs nagyobb veszély, na­gyobb betegség, mint az erkölcsi érzés hiánya egy állam vezetésében s közigazgatásában. Ha mérle­get készítenének a világon a botrányos üzJctek- rdl. ebben bizonyár« Románia vezetne. Szomorú dicsőség ez. Nincs veszteni való idő. Hogy a pusztulást megelőzzük, sürgős és energikus köz­belépésre van szükség. Kímélet nélkül kell le­csapni m ndazokra, akik érdekelve vannak a csa­lók üzJetciben. DIMINEAŢA: Buzauban a vármegyei prefek­tus elrendelte, hogy a Siriu községben vadházas­ságban élő párok julius zS-in — egyetlen napon — mind törvényes házasságot kössenek. A nász­nagy maga a prefektus lesz minden egyes cser. ben. Úgy létezik, hogy a vadházasság már sza­bály lett ebben a községben. Nem tudjuk, van-e országos statisztika erre nézve, pedig igen értékes tükör lehetne, A Macedóniában, Albániában élő románok között nem fordult vudházasság elő. Egyetlen gyerek sincsen ott, aki törvénytelen lenne. Válóperekben is ugyanez a helyzet. Ezt kell mintaképül veniri- A családi összetartást, mely •z egészség és erkölc* alapja. Az egyház van leg­fontosabb szolgálatra kötelezve ebben a tekintet­ben. A papok kell leküzdjék a vadházasságok terjedését. EPOCA: (Grigore FiÜpescu, • konzervatív párt elnökének cikke): Akármilyen előkészülete* két is tesz Mussolini, nem hiszem, hogy meg* kockáztatná a háborút Abesszíniával, Rossz üzlet volna ez minden tekintetben s a római diktátor sokkal praktikusabb ember, mint beszédeiből megállapítható. A háború mindig kalandot je- ent. i. Mert több éven át tarthat. 2, Nem lehet tudni, vájjon győzelem esetén az angol kor­mány egyszerű jegyzékkel nem-e fogja az elő­nyomulást megtiltani? 3. Nincs kizárva, hogy Ja­pán is beleszól az ügybe. De az olasz készülődé­seknek mis praktikus eredménye is lehet s a Du­ce bizonyára gondolt is erre .mikor a mozgósítást e*rendelte. Az clasz lira aranyfedezetének leszál- i tásáról érkező hirek sokkal komolyabbak, mint első percben gondoltuk. Vájjon nem lehetne valami békés megegyezésről szó ezen a téren? így Musso­lini nem bántaná a Népszövetséget s London nagy kölcsönt nyújtana Rómának, amiben a francia tőke is rész trenne. Ez volna az első elégtétel a Duce s a Népszövetség részére. Aztán Középeurópa kólónrzólásának ügyét intézhetné el Mussolini Abesszínia helyett. Az európaiakkal foglalkozhat, »a az, afrikaiak helyett. Baignád, Prága, Bucureşti kivetkeznek majd Mussolini civilizáció terjeszke- de^ben. Mire tehát a háború? A háborúban meghalnak az emberek. Hagyjuk az ördögbe a hábout és kiáltsuk: ,,ÉSjen a combinazione!“ T.RA NOASTRA: Azzal vádolják Goga Oc- tavian hogy le akarja rombolni a demokrá­ciát * diktatúrái óhajt ültetni helyébe. A de. moAţjjj.ck szántén elfogadnák ezt a diktatúrát, de csoki úgy, hogy ez a tolvajok diktatúrája le­gyen a -ecsüíetes emberek felett. A demokraták és saraink diktatúrája, hogy ez szívja tovább is a románág vérét. A Keresztény-NacionáÜsta párt proramja kimondja, hogy a népet vissza kdl helyeni azokba a jogaiba, melyeket a demo- kráták és strainek elloptak tőle s közvetlen kap­csolatot atar teremteni a nép és azok között, *kik«t megválasztanak képviselőknek. A szená­tusban míjd kinevezett szenátorok lesznek, ki­ket a tekntélyes emberek sorából válogatunk össze. EzJeikivül csupán a testületek s a munkás és termelő osztályok választhatnak szenátorokat. Így aztán » választási csúfságok ki lesznek majd küszöbölve. A választott szenátor határozott ér­dekcsoportot képvisel, mellyel állandó összekötte­tést taint fern. ZORILE: A következő levelet kaptuk egy ügynökitől: — „Az iparjogositvánnyal bíró ügy­nökök nevében tiltakozunk azoknak a befolyásos személyeknek kijárásai ellen, akik beszennyezik mesterségünket. A mi mesterségünk igen nehéz s különleges szaktudást igényel az üzletek lebo­nyolítására. Ne tévesszenek össze tehát bennün­ket az előkelő szédelgőkkel. Azokkal, akik mil­liós kijárásokra használják tekintélyüket. Mi so­hasem vettünk fel 25 milliót olyan medve bőrére amelyet nem szállítottunk pontosan a rendelők­nek. CLU.L (Az Ellenzék tudósitójától.) Váro­sunk a tudomány és műveltség erdélyi köz­pontja. Ez volt a múltban is és ezért kapta nem érdemtelenül — a ,,kincses“ mellé a ..Szamosparti Athén ‘ melléknevet. Iskolák­ban és kultur intézményekben nincs is hi­ány. Van ill mindenféle tanitézet, gyógyinté­zet azonban annál kevesebb. Az emberek, legalább a szegény emberek egészségével ké­véséi törődnek. Még kevesebbet a gyermeke­kével, akiket a jövő reménységének neveztek el és ennek ellenére a legmostohább elbá­násban részesülnek. Csak újabban eszmél­lek rá az orvosok és népnevelők arra, hogy a jövő reménységeinek egészségével többet kell törődni, lv/ért vezették be aztán nálunk, egyelőre csak az elemi iskolákban az ál­landó orvosi ellenőrzést. Két éve tart ez a vizsgálat és ennek ered­ménye most került a nyilvánosság elé. Dr. Emil Graur radiológus a városi ambulancia orvosa két év alatt 9597 iskolás gyermeket vizsgált felül. Átvilágította tüdejüket és megállapította, hogy e:tk közül 1027 ggermek, tehát a megvizsgált gijrrekek 10.7 százaléka tüdő­beteg. Borzalommal kell arra gondolni, hogy ezek a gyerekek halálra vannak Ítélve, mert nem lehet őket megfelelő gyógykezelésben része­síteni. Graur beszámolójában elmondja, hogy az 1933—34-es években 373 tüdővészes gyer­mek családjánál tartott vizsgálatot. 1934— 35. évben 190 családnál és 335 esetben vagy tüdőbeteg gyermek családjában, vagy a leg­—————^mmm■■HHHBKSBBBHHHb közelebbi szomszédok családjában nyílt tü­dőbetegséget állapított meg. Dr. Popovici orvos, a népjóléti osztály ve­zetője, aki dr. Graur megállapításait rendel­kezésünkre bocsájtotta, elmondotta, hogy ezek a tüdővésszel fertőzött gyermekek a családban, az iskolában és az utcán csak úgy szórják a tüdovész bacillusait. A népjóléti hivatal mindent elkövet a ha- lálrailéll gyermekeknek megmentése érdeké­ben. de lehetetlenek. A Szamos-parti Athén­ben a tudomány és műveltség központjában nincs hely, ahová a tüdőbeteg gyermekeket el lehetne helyezni. Sincs kárház, nincs szanatórium, sőt még olyan iskola sincs, ahol a lappangó tüdő- vészben szenvedő gyermekeket orvosi fel­ügyelet alá lehetne helyezni, hogy ott lehetne velük foglalkozni. Rendkí­vül nagy szegénységi bizonyítvány városunk­ban ez a 10.7 százalékos számarány. Fel kell rázza a jövő nemzedékért aggódó em­berek lelkiisineretét, mert ha rövidesen nem vetnek gátat a tüdüvész pusztításának, a nemzet virága“ még mielőtt bimbóba pat­tunna, lehull a: élet fájáról. Megkérdeztük Popovici főorvost, vájjon az ország többi városaiban hasonló-e a helyzet. Azt a meglepő választ kaptuk, hogy ilyen­irányú orvosi vizsgálatot még egyetlen vá­rosban sem végeztek. Nem lehet tehát össze­hasonlításokat eszközölni. A nyugateurópai államokban az iskolás gyermekeknek csak 2—4 százaléka tüdővészes. Ez az alacsony külföldi számarány kiáltó bizonyítéka an­nak, hogy itt valamit gyorsan tenni kell. Babetsbergi csendélet Éjjeli felvételeket látogattam az neubabelsberji atelierjében. A hőségtől, sok különböző fényszórótól, lármától és veretél es munkától, fáradt csend terül el. — .4 tere­bélyes gesztenyefák alatt sétálnak a jelenés­nélküli kedvelt művészei a millióknak. Csen­des, esti szellő mozgatja a fák leveleit. Fer­dén áll a holdsarló Charbin kapuja felelt és visszatükröződik a néma kastély ablakain, melyben egykor a kongresszus láncol!. ftitkn, széf> nyári éjjel. — .4 „drépau- zák“, a kihalt babelsbergi utcák bekóborló- sával szoktak eltelni, de most mindenki a munkahely közelében tartózkodik. — .4 tá­volban gyorsvonat dübörög, messze a hold­fényben repülőgép fénylik. — Ma különösen érdekes felvételek folynak, agg, hogy nem­csak a szereplőket, hanem egy egész csomó film lelkesedő művészt lehet itt találni. — .4 nők külön sarokban, nagy kerek kőasztnl ko­rül susognak egymásközt, egyszerre a szel­lővel, fesztelenül és természetesen, mint okik tudják, hogy maguk közölt vannak és nem a rajongók sokezer szempár ja előtt a vásznon Itt van „ Lel kecske “, a szőke llansi Kno- teck és Trude Marlen. — Amott Brigitte Nor­vég cseveg Rökk Mari kával, az uj szerepek előtanulmányait beszélik meg. — Összedu­gott fejjel beszélget Carola Höhn és Dorit Kreysler, kikben a kellemes este és a hold­világ utazási vágyat ébreszt, — de a mun­ka és a kötelesség nem enged szabadságot és utazást. Brigitte Homey téríti magához az álmo­dozókat. ..Gyerekek, ne álmodozzatok és hagyjátok a szakfecsegést. Beszélgessünk in­kább a nyárról, mondjátok mivel töltitek szabad időtök és a rövid pihenöpercekct? Mielőtt nógatásra kerülne a dolog, én rögtön el is kezdem'1. Rövid, száraz szavakban, fá­radt hangon darálja le: „Én a vizisportol szerelem. Minden szabad percemet csóna­komban töltöm, evezek, vitorlázom és úszók. A legegészségesebb és legfelfrissitöbb szóra­kozás“. „Ez az én sportom is", nevetett Carola Höhn“, csak kár, hogy olyan kevés időt szentelhetek ennek az égi sportnak. De azért én is igazi vizipők vagyok“. „.4 vizet is szeretemi!, szól közbe egy ki­csit félénken Trude Marlen, „de még inkább kedvelem órák hosszat virágzó réteken és mély erdőkön át sétálni. Aztán kóborlás után fáradtan egy szép könyvvel a fűbe dől­ni és vizcsobogás mellett olvasni, az igazi él­vezet“. — Ez olyan igazi Marlenes, kiből foglalkozása még mindig nem ölte ki a ro­mantikát és lágysága a magas gázsik kemény küzdelme mellett is megmaradt. IIansi Knoteck .a „leikecske“ teljesen a ma gyermeke. Órák hosszat tartó autóuta- kat, saját vezetésben, száz km.-es tempóban tart százszázalékos élvezetnek. „Sok virá­got és zöldágat hozok ilyenkor haza. napo­kig örvendek még nekik és aztán sajnálkoz­va gondolok a: annyira ritka, szabad órákra“. Mint szenvedélyes lovaglónő Rökk Mari­ka. ,,Ufa‘ s Stern“, természetesen százszorta inkább szereti a lovat, mint a motort. Álta­lánosan tudott dolog, hogy röviddel ezelőtt került Berlinbe, hogy az Ufa-nál első film­jét, ...4 könnyű lovasságot“, (Leichte Kaval­lerie) megkezdje. „Na és Dórit és mi a maga vesszőparipá­jakérdezi a temperamentumos IJorney a karcsú kis Kreyslcrt, ki kissé álmosan és álmatagon pisicint a holdkiflibe. „A vetés és ültetés, az ásás és gereblyézés legkedvesebb elfoglaltságom“ — mondja az általánosan ismeri, kedves kis kertésznő. ,.És mit csinálnak az uj kalapok és a tar­ka, nyári ruha és kompié anyagok, arról nem nem is beszélnek, mintha az nem volna spart“!? — vetem közbe a háttérből, mire a nem sejtelt megfigyelő, mint zuhafng áraszt­ják el kórusban: „Természetesen ez is minden asszonyhoz hozzátartozik“, kiáltják össze-vissza, .,ben­nünk is felébrednek a női erények. Buzgón hajtanak a divatlapok közé és költőkké lesz­nek. Költeményeket szerzünk selyemből és voile-ból, vászonból és bntis:fból. .4 nyár komponálja hozzá a zenét“. így csevegnek a filmszinésznők a vad­gesztenyefák lombjai alatt, míg a fekete-kék ég bársonyos kabátiát borítja az öreg földre. M. E. Uj Slelan Zwerg; SSiiarS Mária Nemcsak a mindig lenyűgöző hatású írót látjuk ebben a könyvben. Történet­írás is ez a könyv. Minden adata hiteles. Gyönyörű kiállítás, 21 mélynyomásu képpel, 264 lej az Ellenzék könyvosztá­lyában, Cluj, Piaţa Unirii. Régebben meg­jelent könyvei: Lélek orvosai 125. Eras­mus 158, Maria Antoinette 125, Fouche 158, Érzések zűrzavara 66 lej. Harminc vámőrlő malom szüntette be az őrlést a megyében A gabonaértékesitési törvény zavarokat okozott a lakosság élelmezésében CLUJ. (Az Ellenzé ktudósitójától.) A ga­bonaértékesitési törvényt hivatalos magya­rázat szerint a kormány azért léptette élet­be. hogy a gabonatermeléssel foglalkozó gazdák helyzetén segítsen. A törvény életbe is lépett s amíg április elsejéig minden kiló lisztet csak 25 bani fogyasztási adó terhelt, julius 10-ike után aztán még 1 lej 15 bani illetékkel sújtották mindennapi kenyerün­ket. A kormány ezzel az uj adóval eredeti­leg csak a malmosokat akarta megterhelni, a malomipar kárán akart a gazdákon segí­teni s nem vetett számot azzal, hogy ez az egész országban a kenyér drágulását fogja előidézni. De a gabonaértékesitési törvény — bár ez az első pillanatban kissé lehetetlenül hang­zik — komoly zavarokat idézett elő az agrártömegek élelmezésében is. A törvény kimondotta ugyan, hogy az 1 lej 15 banis illetéket csak a kereskedelmi célokra őrlő kereskedelmi malmok kötelesek fizetni, a gazdák gabonáját őrlő parasztmalmok pedig mentesek az illeték fizetése alól. Ám a tör­vény kihirdetésének időpontjában elmulasz­tották a malmokat osztályozni. A nagyétvá­gyú pénzügyminiszter, akit a törvény ellen­őrzésével bíztak meg, nem vette figyelembe a törvénynek azt a rendelkező részét és fináncokat rendelt ki az illeték beszedése végett a vámőrlő malmokhoz is. Erre az volt a válasz, hogy a parasztmalmok be­szüntették működésüket. Csak megyénkben 30 parasztin alom csukta be ajtaját azért, mert a gabonaőrlésért kapott 10 százalékos vámért nem tudnak a fiskusnak kilónként 1 lej 15 bani illetéket fizetni. A parasztmalmok üzemének beszüntetése, amint már előbb említettük, komoly zava­rokat idézett elő a gazdák élelmezésében, nemcsak a vármegye területén, hanem váro­sunkban is. A parasztok nem hajlandók ga­bonájuk után az 1 lej 15 banis illetéket fizetni, a parasztmalmok pedig enélkül nem hajlandók őrlést vállalni, mert a 10 száza­lékos vám nem fedezi ezt az illetéket és igy nemcsak ingyen őrölnének, hanem a vámot saját zsebükből kellene kiegészítsék. A me­gye területén éppen a Mezőségen, ahol csak parasztmalmok vannak, tegnap és tegnap­előtt komoly események történtek. A Sarmas-i szolgaliiró például jelentette a vármegyei gabonaértékesitő bizottságnak, hogy járásában a lakosság hangulata na­gyon elkeseredett, mert a régi liszt kifo­gyott, újat nem őrölnek a malmok, nincs kenyér és bizony éheznek is. Városunkban az alsóvárosi földészek és a Manástur-i gazdák vannak hasonló hely­zetben. Balázs földészgazda, a helyi gazda­sági egyesület elnöke elkeseredve jelentette ki munkatársunknak, hogy most, az aratás közepén sem családtagjaiknak, sem a nap­számosoknak nem tudnak elég kenyeret ad­ni. A város területén még nem osztályozták a malmokat. Nincs vámőrlő malom és ha gabonájukat elviszik erőltetni, nemcsak a vámot, hanem az 1 lej 15 banis illetéket is meg kell fizetni. Gabonájuknak egynegyed része vész igy el, egynegyed részét elpusz­tította a szárazság és igy a gazdák — gabo­naértékesítés ide. gabonaértékesítés oda — nemesük fekete, de keserű kenyeret fognak fogyasztani. A malmok osztályozásával a kormány a pénzügyminisztert, kereskedelmi minisztert és a földművelésügyi minisztérium helyi képviselőit bizta meg. Muresan Iuliu pénz­ügyi főellenör, dr. Muica iparkamarai főtit­kár és dr. Nemes, a megyei agrárbizottság elnöke ennek a bizottságnak a tagjai. Teg­nap kezdték meg munkájukat, bejárták a vármegye összes falvait és ennek eredmé- nveképen megállapodtak, hogy szorosabb értelemben véve a megye területén csak két kereskedelmi őrléssel foglalkozó mümalom van, városunkban. A többi malmok vámőrlő malmok és ezeket fel kell szabadítani a pénzügyi ellenőrzés, illetve az illetékek fize­tése alól, csakhogy ismerve a pénzügymi­niszter mohóságát, ezt a javaslatot valószí­nűleg nem fogják elfogadni. Építészek, mérnökök nél­külözhetetlen kézikönyve Dr. iMöller Károly: Az építőipar tel jes, tökéle­tes encyklo- p?diája.2kö tét, 2300 old., 800 ábra, töb- száz táblázat ZSEBKÖNYV! A két kötet ára: 1452 lej! Az Ellenzék könyvosztályában f|p Cluj, P. Unirii. Vidékre azon- SraőnrasáS nal szállítjuk, utánvéttel is, portó felszámítása nélkül!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom