Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-20 / 163. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Ser. L G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és k ö n y v o s z t á 1 y : Piaţa Unirii 9. trim. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, éveats 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éven:* 41 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több» JuVI. ÉVFOLYAM, 16 3. SZÁM. SZOMBAT 1935 JULIUS 2 0. MINDENKI GYANÚS, AKI EU Panamák c§ csalások sorozatáról rántottá le a leplet a lmszondtmllllOs valnta-csalős vizsgálata------- 111« UHUT—Ilin ---------­SüSyos vádak a Banca Watfionala eilen. — Hivatalos nyilallíozatfban védÍelíezBik a bankkormányzó. — A vizsgálat újabb szenzációi megint a világ közepe. Mint legtöbbször, ha izgalmas idők köszöntének be. „Vigyázó sze­metek Pórisra vessétek“, mondhatnók a nagy forradalom szegény magyar költőjével, Ba- csányi Jánossal. Mert Franciaország most megint a döntések főtényezője. Sárkányként őrzi a Páris-vidéki békéket jó-rossz egészségi állapotuk mikéntjében, vezeti, mint az olasz- abesszin viszály fejleményei bizonyítják, az európai politikát és jelentékenyen befolyá­sol lűiEdea tengerentúli ügyet, amely az ér­dekeivel szomszédos. Emellett a politikai és gazdasági egyensúlyban anyagi politikájának is irányitó jellege van. Mindenkép nagyhata­lom. Sokban vezérhatalom. Ha jtilius 14-én világszerte féltek, hogy a belső egyensúlya, polgári szabadelviiségének és mérsékelt nép- uralmi rendszerének uralma föiborulván, a jobb és baloldali szabad szervezetek esetle­ges harcából valamely uj politikai szélsőség kerül hatalomra s akkor Európa képe rette­netes megrázkódtatások árán immár egy­színű lesz, most a francia kormány pénz­ügyi parancsuralma idején szorongó szívvel lesik, minő lesz gazdasági helyzetének ala­kulása s ezzel együtt valószínűleg minden­kié? Talán a világhelyzet kulcsa van a zse­bében? E pillanatban Franciaországtól függ szinte a végleges döntés a közgazdasági tör­ténelem egy jelentős fejezetéről, ő válaszol­hat a kérdések egész sorára. A drágulás vagy az olcsóság hulláma győz-e? .gr. í- rad-e nagyban és egészében az aranyblokk, vagy bekövetkezik most már mindenki leté­rése, átmenetileg talán az ezüst beiktatásá­val, a két nemes érc rendszerre? Pénz puf- faszíás lesz-e vagy pénz csökkentés? A vá­sárló érték emelése vagy lecsökkentése? Szó­val arany szegélyű, megrögzitett és fölérté­kelt kevés frank fogja-e vezetni a hozzá ido­mult szövetséges pénzeket és nyugtalanítani a más irányban tájékozódó angol-szász és függetlenül portyázó kisebb pénznemeket, vagy pedig az aranyról leszakított, aláérté­kelt és gummiszerü tömegfrank fog-e szere­pelni, amivel véglegesen napirendre kerül, hogy a gazdasági elzárkózás fentartása, vagy pedig a világforgaiom és szabadelvüscg alap­ján dolgozó közgazdasághoz visszatérés mel­lett jobb-e dönteni? Természetesen mieíőit a franciák segítené­nek eldönteni a világ gazdasági és pénzügyi válságának bonyolult kérdéseit, előbb ott­hon kell dönteniök saját külön válságuk dol­gában. Most érthetően várakozik, szinte mo­hó figyelemmel lesi a világ és természetesen a tőkeképző francia kispolgár és paraszt is — mert ez a tulajdonképem Franciaország — mi ered a bárom napja élctbeléptetett francia pénzügyi diktatúra uj rendeletéinek nyomában? Sikeriil-e tartósan megvédelmez- iri a frank árfolyamát, amelyet még most is több mint 70 százalékos takaró fedez és végét vetni az arany lassú kiszivárgásának, amely azonban még mindig több mint 73 milliárd? Megszűnik gyorsan all milliárdos költségvetési hiány, simán töHesztbetik-e a nagy belföldi kölcsönöket és niegvalósul-e a könyörtelen állami takarékosság, amely nemrég, mikor Poincaré másodszor mentette meg a frankot, 15 milliárd készpénzkészle­tet halmozott fel az államkincstár páncél- szekrényeiben? Gyönyörű nagy harc ez! Lé- legzetállitó! Irigylésreméltó. Történelmi jel­legű. Bizonyos, hogy a jobb és baloldali szélsőségek, az illetménycsökkentést elszen­vedő rokkantak, nyugdíjasok és köztisztvi­selők hatalmas tüntetéseket fognak rendez­ni, de az előjelek szerint hasztalan. Az álta­lános érdek győz valószínűleg. Laval egy második Poincarénak látszik és talán meg­menti a mai frankot, megőrzi a polgári és szabadelvű köztársaságot, lélegzethez segíti a kapitalizmust, tovább éleszti az európai békét s talán hozzá fog járulni, hogy az 1929-ceI kezdődő gazdasági válság a vám- és péazkorlátozásokkal tökéletesen elszige­telt és clbárgyusodott önellátási rendszer ki­szabadul öncsapdáiból. Ha pedig ez nem az ő szerepe, hozzásegíti utódait, hogy lassan és újabb áldozatokkal mégis csak ezeknek a feladatoknak a megoldása felé közeledjenek. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A belga szövőgyárak százmilliós átutalási ügyé­ben a bűnügyi eljárás a közönség lázas ér­deklődése mellett tovább folyik. A Bucu- resti-i törvényszék vizsgálóbírója és az ügyészség fáradhatatlanul! dolgoznak az ügyi­ben, mely most már a belga szövőgyárak feljelentését messze túlhaladta. A csaló Paul Nacht és Vasilescu letartóztatásának meg­erősítése alkalmával az ügyész már bejelen­tette, hogy nem nyugszik addig, mig a panamában szereplő összes személyeket kivétel nélkül a vádlottak padjára nem ülteti. Maga a kormány is igy kívánja. Úgy látszik, hogy a panama révén a visszaélések egész láncolatával fogunk rövidesen megismerkedni. A vizsgálóbíró ugyanis a Banca Nationalánál az utóbbi időben történt összes átutalásokat meg­vizsgálja s azokat a személyeket kutatja, akik az átutalások körül közbenjártak. Bucuresti-ben általában ismerik a befo­lyásos politikusokat és kijárókat, akik igen magas honorárium mellett ilyen kétes szol­gálatra vállalkoztak. A kirobbant panamából az ellenzéken éles fegyvert kovácsolnak. Az el­lenzéki lapok rámutatnak arra, hogy nem képes gátat vetni a visszaéléseknek Tatares- cu kormánya. Ezt a fegyvert egyébként a nemzeti-parasztpárt Cluj-i nagygyűlésén Ma- niu is használta, amikor rámutatott a kül­kereskedelmi téren s a kereskedelemügyi és ipari minisztériumban történt visszaélések­re, amiből főleg azt emelte ki, hogy egy erdélyi származású kereskedő milliókat ke­resett Bucuresti-ben különböző gyanús ter­mészetű üzletekkel s kijárásokkal. Általános vizsgálat A vizsgálóbíró az átutalások egész sora után kutat a Banca Naţionala központjában s az ügyészségen újabb feljelentéseket vár­nak. A kijátszott cégek nem szívesen jelent­keznek, mert attól tartanak, hogy az ügyész vesztegetés címen őket is megvádolja. A nyomozó közegek tudják ezt s igy saját kezdeményezésükből folytatják munkájukat. A vizsgálat tehát elhagyja a Paul Nacht és Vasilescu-bünügy kereteit s az utóbbi idők összes deviza-átutalásait is alaposan áttanulmányozza. Az Ordinea cimii Bucuresti-i lap szerint a Banca Naţionala központjának vezetői is gyanúsítva vannak. Ök adták ki és ők Írták alá a külföldi átutalásokhoz szükséges enge­délyeket s igy panama esetén felelőssé tehe­tők azért, mert az érvényben lévő rendelke­zések ellenére dolgoztak. Ha valaki könyvre, vagy gyógyszerre kért idegen valutát — írja az Ordinea — elutasították, ugyanakkor csa­lók és ki járók közbenjárására százmilliókat utaltak s olyan honoráriumok voltak, melyek egyesek részére késő öregségig is gondtalan életet biztosítottak. A Banca Naţionala nyilatkozata Ezekkel a hirekkel kapcsolatban a Banca Naţionala szükségesnek tartotta, hogy a kö­vetkező nyilatkozatot küldje meg a lapok­nak :-— Egyes lapok különféle bireket közöl­tek bizonyos külföldi hitelezők romániai le­tétjeire vonatkozóan. A Banca Naţionala le­szögezi, hogy ilyenfajta Összegekre nézve mindig a törvények és rendeletek korlátain belül hozta meg határozatát. A Banca Naţionala ezután a belga szövő­gyárak romániai százmilliós követelése te­kintetében hozott határozattal foglalkozik. Megirta az Ellenzék, hogy Paul Nacht és Vasilescu csalók Toni Iliescu liberális szená­tornak, a szenátus alelnökének közbenjárá­sát vették igénybe, ki a Banca Naţionala ’ •>rmányzójánok aláírásával ellátott fontos intézkedést eszközölt ki a jegybanknál. Az intézkedésnek 5 millió lej volt az ára s az volt a lényege, hogy a szövőgyárak százmilliós követelését a liberálisok nagy­bankja, a Banca Romaneasca kezelje s aztán ,,lehetőség szerint“ átutalja. A Banca Romaneasca szerepe Ez az intézkedés sok beszédre és találga­tásra ad most alkalmat. Különös ugyanis, hogy a jegybank a letételre a liberálisoknak épp azt a bankját választotta, melynek kine­vezése előtt igazgatója volt a jegybank kor­mányzója. Ellenzéki oldalon azt állítják, hogy minden devizaátutalás ezen a bankon keresztül történt az uj rendszer óta. — Mit jelent ez a szó ,,lehetőség szerint“? — kérdi az Ordinea. — Kitől függött volna ennek megállapítása? A lap a „sperc“-et hangoztatja. Azt mond­ja, ennek lefizetésétől függött a csalók eljárás- sának eredménye. A Banca Nationalának a sajtó részére adott nyilatkozata leszögezi, hogy a Toni Iliescu szenátor kezébe adott irás nem biz­tosított törvényes jogokat a belgáknak. Újabb szenzációk A vizsgálóbíró tegnap tovább folytatta a CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ma éj­szaka 2 órakor a vasúti pályaudvartól mintegy 150 lépés­nyire fekvő vasúti mühetyhelyiségekben he­ves tűz ütött ki, mely komoly vésze delemmel fenyegette az egész épület épségét. A tűz a festőműhelyben keletkezett és innen to­vábbterjedve, , a vaseszterga műhelyekben végzett hatalmas pusztításokat. Közben a közelben levő kisiroda is tüzet fogott. A festő-műhely berendezése és az ott fel­halmozott anyag teljesen elpusztult. A vas- eszterga-mühelyben a berendezés megsem­misült és a hatalmas vasgépek is megron­gálódtak. A tűz erejét mutatja a kisebb vas­alkatrészek megolvadása. fekete valutások kihallgatását, melynek so­rán Vasilescu „inspektor“ teljesen megtört és előbbi tagadásával szemben beismerte, hogy négymillió lejt adott Cala- torescu ezredes, rendőrchestornak. Most már az összes érdekeltek egyhangúan vallják, hogy a panama „aktiv“ részese volt a rendőrchestor, kit a belga kiküldött előtt „Herr Prefekt“-nek neveztek a csalók. A vizsgálóbíró tegnap az üggyel kapcsolat­ban több házkutatást tartott a fővárosban. Egyes nagy bankokban is kutatások folytak, melyeknek még nem volt meg a eredménye. Calatorescu rendőrchestor ügyében ma újabb házkutatásokat tartanak. A Bata-céget is megzsarolták... Bucuresti-i lapok arról Írnak, hogy a bel­gák, svédek után a cseheket is megzsarol­ták s a Bata-gyártól is milliós „spercet“ vettek a csalók egy átutalás alkalmával. A Curentul kérdést intéz a minősítés te­kintetében egyes 'Bucuresti-i jogászokhoz, akik megállapítják, hogy igen nehéz minő­síteni az elkövetett bűncselekményeket, mi­után a Banca Nationalát nem lehet „közhivatal­nak*' tekinteni. Egészen más lesz a helyzet, ha a panamák közhivatalban álló személyekkel kerülnek összefüggésbe. Hivatalos jelentés szerint teg­nap Inculet belügyminiszter hosszas tanácsko­zást folytatott az ügyben Tătăreseuval, ‘aki ismét elrendelte, hogy ne tegyenek kü­lönbséget a gyanusitottak között. Ugyanilyen rendeletet adott íPop Valér dr. igazságügy­miniszter is az ügyészségnek. Az ügyben szenzációs letartóztatások vár­hatók. A tüzet egy, a közelben lakó vasúti alkal­mazott fedezte fel, aki nyomban a telefonhoz sietett és a tűzoltókat kérte segítségül. A vá­rosi tűzoltók után nemsokára a vasúti tüzo- tók is a helyszínére érkeztek. Három óra hosszat tartott az oltási mun­kálat, mig végre sikerült lokalizálni a tüzet. A tűzoltók munkáját nagyban hátráltatta, hogy nehezen tudtak a vörösre izzott gépek közelébe férkőzni. így is sikerült azonban a kigyulladt helyiségek mennyezetét megmen­teni. A hatóságok képviselői nyomban lelakatol­ták a helyiségek ajtóit. A tűz keletkezésések okát ezideig nem sikerült megállapítani. El­lenőrizhetetlen feltevések szerint a tüzet rö­vidzárlat idézte elő. A kár egyelőre kiszámít­hatatlan. Tűz pusztítóit az éiszaka városunk vasúti műhelyeiben Megsemmisüli a festő-műhely berendezése. — A vaseszterga- műhelyben megolvadtak a gépek. — Klsxámithaiailan a kár  franciák

Next

/
Oldalképek
Tartalom