Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-19 / 162. szám
4 b i. I. b N / fáK / U 3 5 I ul Iu» I ‘i. Vándor utón angliai városok között •.. Apa cs fiú együtt a miniszteri padokban. — Háborús ieícíem. — Gyümölcspiac. — Mezítlábas nők és férfiak. — Harisnyagyárak védekezése az uj divat ellen Anglia, 1935 július hó. (Az Ellenzék londoni tudósítójától). Az express nyolcvan- niérföldes sebességgel eszi a távolságot. A falvak egymásután maradnak el mellettünk, kevés a megállóhely, csak a nagyobb városok és fontosabb gócpontok mentén pihen meg a lihegő gőzmozdony. mely hihetetlen biztonsággal szállítja vándorutasait az ország egyik végéről a másikra. Birmingham A vonat a város közepén álló pályaudvarra szalad be. Süni füst fellegekkel töltve az állomáskörnyéki házak fedele. Az egész város, mely Anglia második városa, egymillión felülálló lakosságával, az iparnak és kereskedelemnek szenteli éleiét. A Midland, az ország közepének ereje, ide koncentrálódik. A katedrálist környező parkban a pihenő emberek közé elvegyülnek azok. kiket a hőség kihajtóit a levegős paikokra s a padokon ülve, a füvön he- verészve kötnek üzletet, adnak és vesz- uek s közben olyan tételektől zug a szomszéd pádon ülő füle, amiről otthon álmodni sem merészel. A városháza uj, hatalmas épület. Mintegy száz éve emelték, mikor a város lakóinak száma h rtelen megháromszorozódott. A környékbeli hatalmas villanyener- giatelepek háború alatt veszélyessé tették a város lakóinak biztonságát, mert a német repülőgépek szívesen kalandoztak el erre a vidékre, hol az energiatelepek megsemmisítése, az ország szive gazdasági életét bénította volna meg. Az utolsó tizenöt év alatt a város hatalmasan szétter- jeszkedett, hosszú kilométersorokban alakultak ki az utcák, mentükben ki3 családi házakkal, apró kertekkel és gyümölcsfákkal körülvéve. A belső két négyzetmérföld a városháza közepén, ma is az élet, az ipar és a kereskedelem centruma. Szombaton délután a foctballmérkőzé- sek jelentik az utolsó látványosságot. Az Aston Villa és Arsenal matchet mintegy hatvanezer ember nézte, kiabálta és lelkesedte végig. Vasárnap a város szive elcsendesedik. A városháza körül álló nagy tudós: Priestley, az oxigén feltalálójának szobrát csak a galambok röpködik körül. Vele szemben áll a város másik nagy fia : Chamberlain József szobra, aki mintegy ötven évvel később dolgozott szülővárosa érdekében. Az utolsó százesztendőben ők ketten adták a legnagyobbat ennek a városnak. Priestley korában a tudós és kereskedelmi elet indul el s egyszerű unitárius lelkész laboratóriumát széttörik ugyan kortársai, cie ennek helyén ma hatalmas gyárak emelkednek, mely a jólét és gazdagság kincsesbányái. Az ő gyülekezetének tagja 3 az utódokra maradt vasárnapi iskola egyszerű tanitója volt Chamberlain József, a város egyetemének, kultúrájának apostola, alapitója, kit a politikai élet elragadott s aki az egész ország gazdasági élete vérkeringésének központjába kerül. Az angliai liberális párt egyik leghatalmasabb századvégi alakja, aki fiával egyszerre — a későbbi külügyminiszterrel s a Locarnopaktum szerzőjével együtt — ül a miniszteri bársonyszékekben. Az elindított fejlődés nem állott meg. A város rohamléptekkel halad. A szobrok csendesen állanak a városháza mellett s a vasárnap békességes csöndjében a régmúlt időről, a kezdetről s az elindulásról mesélnek. A kertvárosok környékén van az egyetemi város hatalmas telepe. Nem messze tőle, a quäkerek tanulmányi intézete, hol a béke áldozatosszivü apostolai és katonái a szeretet fegyvereivel felvértezve készülnek nagy harcuk megvívására, a háború legyőzésére. Birmingham városa velük együtt imádkozik. Mert az energiatelepek légi megsemmisítése a város lakói nagy- részének és kereskedelmének, jóléiének évtizedekre szóló elpusztulását jelentené. Ebben avárcsban vasárnaponként a templomban hivő lélekkel a béke ügyéért imádkoznak. A félelem és rettegés sok embert vezet az örökkévaló Isten trónusa elébe. Worcester Angliai viszonylatban kicsi város. Lakóinak száma százezer körül mozog. Az útikönyvek is keveset tudnak róla mondani. Szép katedrálisa sem a legrégebbi, kevés benne a normán s legnagyobbrésze az angol gótika sajátságos művészetét tükrözi vissza. Kora tavasztól késő őszig mégis egyike a legtöbbet emlegetett városoknak. A folyóvizén és a hajózási csatornákon a környékbeli gyümölcstermesztő kisgazdák ide gyűjtik össze áruikat, honnan szét hordjuk az. epret és a korai almát, később a körtéi és az egyéb gyümölcsöt a nagyvárosok piacai felé. A koránérő ausztráliai gyümölcs, a hatalmas távolság dacára is versenytársa a Worcester kör nyék i angol gyümölcsnek, de minőségben azt nem tudja utolérni. A nagy és előkelő szállodai éttermek, a gazdagok terített asztalaira, nem a domíniumok gyümölcse, hanem a Worcester! és környéki kisgazdák angol gyümölcstenyésztésének darabjai kerülnek. Ezekkel a versenyt, csak a középeurópai s ezek között nem utolsósorban a hires kecskeméti barack tudja a versenyt felvenni, mely nemsokára ott mosolyog minden londoni kirakat ablakában. Leicester Egyike az. angol gyárvárosoknak ipartelepeknek. Az utóbbi időkben s különösen a nyár elején sokat hallunk erről a városról. Az angol selyem és müselyem- feldolgozó gyárak, melyeknek Leicester a központja és a szive, hatalmas mozgalmat indított, az iparfejlesztés és fenntartás érdekében. A müselyemipar egyik legjobban keresett terméke a női selyemharisnya. Ennek legjobb szezonja, tava-ztól őszig volt, amikor a különféle szitui nyári ruhákhoz, megfelelőízinü harisnyára volt szükség. A nyári hat hónap alatt, a szakma 1 a1 isztikubui kiszámították, hogy majdnem minden városban lakó és önállóan kereső angol nő legalább is átlagban bárom pár solyemharisnyái fogyasztott ol, vásárolt meg. A tavaly és az idén végérvényesen lábrakapott a mezítlábasok divatja. A gyárban es a hivatalban, az üzletekben és kirándulóhelyeken s fürdötolepon és a ki« falusi nyaralóban, az angol nő, szinte hat hónapon keresztül alig húz harisnyát a lábára s a divatban buzgó követői a férfiak, kik a nyári tenniazcipöben és szandálokban szintén mezítláb nyaralnak. A harisnyaipur mellett a veszedelem utolérte a zoknikereskodelmet is. Leicesterböl elindulva, hatalmas kampány indult meg a mult hó elején a mezítlábasok erkölcstel “iiségo ellen. A se- lyemtermelő és feldolgozó gyárak elbocsátás terhe mellett eltiltották, hogy munkástul vagy tisztviselőnő mezítlábason, harisnya nélkül merjen gyárban, vagy irodában megjelenni s u 'yanezt az intézkedést foganatosítják azok ellen is, akik magánéletükben az utcán, avagy bármilyen szórakozóhelyen harisnya nélkül merészelnek megjelenni. A leicesteri példát számos más gyártelep is átvette s a harisnyaipar munkásnői kenyérérdekböl az idei nyáron nem viselhetik a kényelmes s egyedül csak a gyáripar érdekei által erkö'cstelennek talált harisnyanélküliség, nu zitlábaskodás divatját. Megvá'toztak az idők. A társadalom ítéletét, mely elfogadta a mezítlábas nyaralást, a kereskedelem és a gyáripar megkontrázta s újságokban elhelyezett, népszónokok által hirdetett hatalmas dörgőhangu erkölcsvédelmi szónoklataival igyekszik a profitőrületet továbbra is felfokozni. * Száguld a vonatunk. Legközelebb máB városokban állunk meg, hogy elbeszélgetve annak ismerőivel, annak belső életébe, problémáiba kutató szemmel beletekinthessünk. Kily ént József. wm Céltalanul bolyonganak lasi-ban a tanfolyamra rendeli kisebbségi tanárok Közjegyzővel bizonyítják, hogy a kurzusnak hire-bamva sincs IASI. (Az Ellenzék tudósitójútói.) Napok óta tétlenül bolyonganak a kisebbségi tanárok lasi-ban anélkül, hogy a beígért kurzus szabályszerűen megkezdődött volna. Otthon hagyták családjaikat abban a tudatban, hogy kenyerükért tovább dolgozhatnak. A becsületes kötelességtudás hozta el őket oly célból, hogy kifogás nélkül eleget tegyenek a miniszter parancsának. Kicsiny pénzüket összerakosgatták, kölcsönt vettek fel, de eljöttek a „kurzusra“, hogy ezzel is bizonyítsák — nem sajnálnak sem anyagi áldozatot, sem fáradságot s készek mindenre, hogy tudásukat szaporítsák. A kisebbségi tanerők nem szórakozni jöttek Iasi-ba. Még egy kicsit várnak, aztán közjegyzővel fogják igazolni a valót, hogy ők ott vannak, de a kurzus sehol sincsen lasi-ban. Aztán táviratot menesztenek a miniszterhez és emlékiratot nyújtanak be egyházi főhatóII. ságaikhoz, melyben rámutatnak arra, bogy julius 10-én rendelték be őket s senkit sem találtak a kitűzött időben az oktatók részéről a tanfolyamon. Szomorú sors az ilyen. Az internátusi ágyak telve vannak bogarakkal s igy kénytelenek drága lakást venni maguknak. Van olyan tanár, aki az ételről mond le a tisztességes pihenőért. A tanárok nagyrésze mégis kénytelen megbarátkozni a férges ágyakkal, mert alig telik kenyérre és vízre s nem jut borsos szobaárakra. Teljesen igazuk van azoknak, akik nyíltan megmondják: — Inkább börtönben ülnénk le ezt az ötven napot, mint ezekben a férges ágyakban! Ezer szerencse, hogy az internátus igazgatója kollegiális figyelemmel siet segítségére a tanároknak. Ez az egyedüli kellemes benyomás a tanfolyamról. Világviszonylatán is rendkívüli esemény! felennének a szegedi szabadtéri előadások Bánlfy Miklós rendez, Mascagni vezényel és Hubay fenő hegedűszólón fánszik SZEGED. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szegeden a Tisza-parti Metropolisban megkezdték a szabadtéri játékok hatalmas színpadának és nézőterének felépítését. Lázas munka folyik a Dóm-téren. Munkások százai ácsolják a fogadalmi templom előtt a hétsiku színpadot, amelyen többezer statiszta fog játszani a legnevesebb színművészek mellett. A főpróbák a jövő héten kezdődnek meg, Bánffy Miklós gróf vezetése, valamint Oláh Gusztáv és Nádasdy Kálmán operaházi rendezők részvétele mellett. Bánffy Miklós gróf az idén is Az ember tragédiáját rendezi. Ezekkel a próbákkal párhuzamosan megkezdődtek a próbák a Parasztbecsületből és az uj szegedi uszódában épített viziszinpadon a Glaukos cimü olasz tragédiából. Az idei szegedi szabadtéri játékok az olasz —magyar kulturbarátság kimélyitésének jegyében zajlanak le. E cél érdekében a rendező bizottság egy reprezentativ olasz és egy magyar operát hoz létre. Az olasz zenei életet Mascagni Parasztbecsülete képviseli és az előadást maga a világhírű zeneszerző fogja vezényelni. A főszerepeket a milánói Scala világhírű énekesnője énekli, az operát pedig a római királyi operaház igazgatója rendezi. A Parasztbecsüleltel egyidejűleg kerül színre Hubay Jenő világhírű színpadi munkája, a Cremonai hegedűs. A Hubay-operára a rendezőség azt az együttest szerződtette, amely legutóbb a budapesti Operaházban nagy sikerrel adta elő a magyar opera-évadnak legnagyobb müvét. A Cremonai hegedűs rendezése monumentális tömegjelenetekkaí és rendkívüli fényhatásokkal színezve egészen kivételes művészi esemény lesz. A Cremonai hegedűs szólóját maga a világhírű zeneszerző, Hubay Jenő játsza. Világviszonylatban is rendkívüli eseményt jelentenek tehát a szegedi szabadtéri előadások. Fontfos Iiatf^ro^itfok-itf Iioiotftf a Famava-Msca- megyei magyar pártf Diciosanmartin. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Ort/.ígo* Mugjrur Párt I arnava-Mx* megyei rugózatának intézőbizottsága a tagok majdnem teljes számú részvételével 1935 julius 15-én tartotta ülését. Az ülést Pekri Géz« vármegyei tagozati elnök nyitotta meg, aki tartalma« és nagy érdeklődéssel kísért elnöki megriy irójJzan ismer, tette a romániaj és mcgyéjebeli magyar lakosság különleges- sérelmeit. A megbeszélések során nagy aggodalommal foglalkozott az. intézőbizottság a magyarságnak a kereső pályákról való fokozatos leszorításával s e tárgyban alapos vita után a következő egyhangú határozatot hozta: „Mély fájdalommal állapította meg, hogy ugyanakkor, amikor a még közhivatalban lévő magyar emberek nyelvvizsgák és hasonló eljárások következtében sorra elveszítik kenyerüket s fiatalságunknak közpályán való elhelyezkedésére a legcsekélyebb lehetőség sem nyílik, a nemzeti munka védelmére vonatkozó- törvény tendenciózus értelmezése s az e körül megindult politikai agitációk magánalkalmazoujaink kenyerét is- veszélyez. tet:k s munka-kereső elemeinknek magán- vállalatoknál való elhelyezkedését is lehetetlenné tenni igyekeznek. Az intézőbizottság Románia alkotmányának, a nemzetközi egyezményeknek s maga. nak a munkavédelmi törvénynek szövegéből minden kétséget kizáróan megállapítja, hogy munkavállalás és alkalmazás szempontjából a teljes jogú román állampolgárok között származás, nyelv, vagy faji eredet alapján különbséget tenni nem lehet s erélyesen tiltakozva minden rnás értelmezés ellen, felhívja a magyar munkaadók ielkns- meretét, hogy már csak >ajác maguk és utódaik jól felfogott érdekében is, utasítsanak vissza határozottan minden olyan alkotmány, és törvényellenes kísérletet, mely e tekintetben őket magyar alkalmazottjaik elbocsátására igyekeznék rávenni. Ugyanakkor az intézőbizottság szükségesnek látja a küszöbön álló országos nagygyűlés utján végzetesen komoly felhívást intézni mindazokhoz, akik ma még Erdélyben ma. gyár tőke, magyar vállalatok és üzletek s általában munkaalkalmak fölött rendelkeznek, hogy ezeket az egész magyarság közös féltett kincseként őrizzék, vezessék s óvják meg a jövő számára, mert minden magyar vagyon pusztulása, minden vállalat megszűnése, vagy tulajdonos cseréje erdélyi magyar családok kezéből üti ki az utolsó darab száraz kenyeret. Az intézőbizottság elhatározza, hogy ez- irányban megkeresi az országos központot s az összes többi megyei tagozatokat hasonló állásfoglalás céljából.“ Tárgyalta ezek után az intézőbizottság a helyi közigazgatási sérelmeket s ezekre vonatkozólag a következőket határozta: „Mélységes megütközéssel állapította meg, hogy a vármegye székhelyének B!a}-ra történt áthelyezése a megye magyarlakta vidékeinek a közigazgatási életből való teljes kikapcsolásával egyértelműnek bizonyult, mely gyakorlati hátrányt még súlyosbítja az a körülmény, hogy a székhelyváltozással egyidejűleg a választott megyei tanács is feloszlattatok s uj megyei tanácsváloszás azóta sem rendeltetett el. A megye közigazgatásának interimar bizottságokkal való vezetése ellen a legerélyesebben tiltakozik s utasítja az elnökséget, hogy az országos központ és a parlamenti csoport utján minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel szorgalmazza, hogy a megyei, városi és községi választások mielőíb rendeltessenek el, már most kimondva, hogy az annak idején a választott tanácsokba bekerülő tagjai utján a legszigorúbb felelősségre vonást fogja indítványozni a jelenleg működő interimár bizottságok tagjai ellen, mindazon intézkedésekért, melyekkel a vezetésükre bizott közületik érdekeit megsértették s vagyonát helytelenül kezelték. Ezek után dr. Vajda Béla főtitkár tett jelentést a folyó ügyekről, mellyel kapcsolatban az intéző- bizottság megadta a. szükséges utasításokat az elnökségnek, kijelölte azokat az intézőbizottság! tagokat, akik addig is az egyes községi tagozatokat azok újjászervezése érdekében felkeressék s kimondta, hogy a vármegyei tagozat közgyűlése augusztus 25-én délután tartassák meg Diciosan- martinban. Az összehívandó megyei közgyűlésnek minél impózainsabb keretekben való megrendezésére készül a vármegyei tagozat elnöksége. Minden felülálló valódi HOMESPUN uri és női divatszöveteket készít és önköltségi áron elad a DOIBRIA Háziszopészsf Fonógépet, szövőszékeket elad betanítási kötelezettség mellett. Egyedüli elárusító hely: eg«; CLUJ, STR. BRATIÄNU No. 5í ||
