Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-18 / 161. szám

2 BLLBTfZAK 113ß ful Inn M. ATI' IR A ROMÁN SA1TÓ PREZENTUL: \/ idt-genekiirk igen fúr­> s;i véh'inénviik van a mi «•ikölcseinki öl. \ I Iii' tk hogy bárkit meg I«-1»»*I vásárolni !\i>mamal>an s ill a „spoir" uok tanfája van, arurlv a/ arcból \ astagsúgáho/ van szabva. Ibböl a folt olásból kiindulva rgv belga lex- idipari tőkéscsoport néhány valutaügyekhcn járatos emberhez fordult Bucureşti lien, a kijaiasi di jat ts előlegezve a megbizotlak- nnk. Arról volt szó. hogy Komániában zá­rolt nagyobb összegű pénzt törvény és ren­deletét, ellenére külföldre szállítsanak Az ügy a/tan közönséges csalássá változott. Nem is ez a fontos, banem az, bogy a bel­gák felölünk mit tartottak Fekete Iranszfer- ie gondoltak, abbéd a dedukcióból kiindulva, hogy miért ne lehetne lekete transzfer, ba Iokele börze is v an'1 \ korrupció veszéllyel fenyeget bennünket l’ui ifikáeió? Nem elég. Nincs ehhez különben sem meg az arra hi­vatottak bátorsága V büntetés pedig teljes menekülést úgysem hozhat. ZORILE: .lean Th. Florcscu Bue.uresti-i ügyvédnek madridi követté történt kineve­zése után újabb jelölt akadt Tilea személyé­ben. Midőn elvesztette azt a reményt, hogy ismét uralomra kerüljön, a Vajda-mozga­lom csődje után a londoni román követsé­get választotta ki magának, légy Cluj-i fa- termelö rég szerény fizetésű hivatalnoka volt hatezer lej havi fizetéssel, ötször bu­kott meg a római jogból s most palotái, milliós jövedelmei vannak Bucuresti-ben, nem szólva tengerparti villájáról. Tiz éve alig szólalt meg, nem adott ki egy munkát, politikai ügyességgel ,, fák tor' lelt mégis s most a londoni követség igényléséhez vett bátorságot. Jean Th. Florcscu és Tilea sze­mélye körül fonjuk tovább a román kül­politikát. Titulescu tiltakozásán kívül beje­lentjük ezennel az egész román közvéle­mény tiltakozását, melyet a gangszterek bandája sohasem fog tudni megtörni. DREPTATEA: Most volt a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség ünnepe Párisban. Mit jelent a szabadság Romániában? Nem reszketünk-e a tiltott dolgok olvasása miatt? Egyenlőség? Milyen egyenlőség az. midőn egyesek munka nélkül bőségben élnek, má­sok pedig nyomorognak annak dacára, hogy földdel rendelkeznek. Testvériség*’ Erről ne beszéljünk. Az ember csak bestia maradt. Egyik a másiknak farkasa. Ezek a jelszók mégis parancsszavak maradnak. A népek nem ismerik a szabadság édes izét s arra vannak utalva, bogy fogaikkal, fegyverrel, vérrel védjék meg azt. ami ebből maradt. A szabadságot meg kell szervezni. Megszün­tetése a legnagyobb hiba. Az abszolutizmus kiöli az önérzetet, mig az állampolgárok őszinte demokrata uralom alatt elérhetik a jobb élethez vezető utat. Nem lehet 18 mil­lió embert átültetni 18 millió talpnvalónak. AURORA: A Goga—Guza összefogás meg­történt. Megállapodtak arra nézve, hogyan kell osztályozni a kisebbségeket arra az esetre, ha majd uralomra kerülnek. Annyi bizonyos, hogy Cuza tanítását nagyban be­folyásolja Goga „kormányképes“ program­ja. Bizonyára még újabb módosítások lesz­nek a közös programban. Mert Goga prak­tikus gondolkozásu politikus. Uralomra sze­retne kerülni s ő tudja legjobban: ennek az a feltétele, hogy felhagyjon a program­mal. így járt Vaida is, mikor a numerus valachicust oly súlyos formában elindította. Vége a Vaida-mozgaloranak. Nem ellenfelei ölték meg, de saját túlhajtott célja. Mennyi­vel okosabban tette volna, ha régi bajtársai mellett marad. PATRIA: A mócok tovább folytatják ván­dorlásukat. A férfiak Bucureşti felé halad­nak, hogy munkára és kenyérre találjanak. Ez valóságos nemzeti tragédia. Gyermekeik házról-házra járnak, koldulnak, a csendőr elkergeti őket. Élő könnyek ezek. hangos tiltakozások annak a népnek részéről, me­lyért nem rendeztek csupán cirkuszokat. Most újabb cirkusz következik a kormány részéről. Ismét eljönnek Lincoln-kocsijuk­kái. Azt mondják, maga Tătărescu fog be­szélni a néphez. Nem akarjuk hinni ezt. A mócok mamaligát és munkát kérnek, nem szónoklatokat. Tényeket akarnak, nem sza­vakat. Ha már nem tudják ezt adni részük­re, legalább annyit tegyenek, hogy hagyják békében élni faluikat. EPOCA: A Népszövetség meghalt. A fran­cia sajtó ezt irja róla; „Abesszínia jól teszi, ha még idejében elintézi függő ügyét Dáliá­val. Abesszíniáról nincs legjobb véleménye a Népszövetségnek!“ Szegény Wilson! Mit szólna, ha látná, milyen csúfságot tíznek müvéből, mint játszanak vele kockajátékot ■Monte-Carloban. A negusnak rossz szériája van. Hogyan kacaghat Hitler, amikor ezeket a híreket olvassa! Az Excelsior szerint jogá­szok hada a Népszövetség összehívásának jogi oldalát tanulmányozza. A Dnce közben azt mondja: „Vigyázzatok, mert különben szerencsétlenséget hozok a világra!“ Az egyik olasz lap ezt még a következőkkel is meg­toldja: „Bizonyára senki sem kívánja. hogy Itália elhagyja a Népszövetséget“. Nyilván­való zsarolás ez. A Népszövetség azonban agóniában van. Inkább haljon meg, sem­hogy igazat adjon Rómának. eh EMRERi SORSOK.,. Seregszemlén az apaSiidai dolgozóház csavargói között Bc*iélgdés a régi lim-lomok közé Lallődó szegényházi vénekkel Cl AJ J (Az Ellenzék tudósítójától.) A b:i- rotnfipiao hátánál, a Bariliu- és Consiliul utcák között húzódik meg az a vidám sarok, amely a város katonaságát és cselédségéi a vasárnapi örömökkel hivatott ellátni. Hajó és körhinták, verklik, céllövöldék áznak és sütkéreznek itt egész héten át, várva az ünnepnapi forgalomra, hang és sz.inözönre, a paraszti felelőtlen élettultengésre. ami árad, hömpölyög és hullámzik olyankor a keserű kenyeret és édes szórakozást nyújtó szúette fatákolmánvok körül. Rövid idővel ezelőtt piszkos, vigasztalan külsejű nagy ház. állott itt, kevésbe vidám életet takarva. Rácsos ablakai mögül kócos, ijedt lejek lestek a külvilágba s olykor, különösen ugv estefelé, zűrzavaros lárma szűrődött át a kormos falakon. Az épület a dolgozóba/, nevet viselte és ide zárták be, hossz.abb-rövidehb időre a város úgynevezett „nem kívánatos elemeit“: a részegeseket, csavargókat, dologkeriilőket, akiknek viszont egyetlen tényleges bűnük abban állott, hogy sem havi abonouaával, sem bejelentett lakás­sal nem rendelkeztek. Az ételt koldulták, éjjelenkén pedig a hidak alatt háltak. Hid alatt hálni pedig szegénynek, gazdagnak egy­formán tilos. Egy kis ismertetés Az intézmény maga Romániában 07 éves. I'ulajdonképcn közigazgatási fogda és a bűn telő törvénykönyv idevonatkozó paragrafusa alapján, amely a csavargást és koldulást ki liágásuak minősíti, a csavargás és koldulás megbüntetésére, valamint a munkakerülők­nek rendes munkára való szoktatására léte­sült. A delikvens bekerülését lehál a szoká­sos törvényes eljárás előzi meg. Rendőrség, ügyészség, majd járásbíróság, ahol ugyan­csak az idevonatkozó törvénycikk alapján Ítélkeznek felette, kora és előélete szerint. A dolgozóhá/.i büntetés minimum 15 nap, maximum egy év. Az utóbbit rendszerint a többszörösen visszaesők kapják. A Cluj-i dolgozóház 18(>5-ben létesült s eleinte csupán 15—20 embert őriztek benne. A háború és a háború utáni idők azonban mind jobban és jobban kitermelték ezt a típust, mind több és több lezüllött. leron­gyolódott, magából kivetkőzött csavargót dobtak az. utcákra, úgy hogy az utolsó idők­ben már szűknek bizonyult befogadásukra a Baritiu-utcai ház, ami különben szépészeti szempontból sem vált túlságosan előnyére a belvárosnak. így két évvel ezelőtt, 1933-ban felsőbb rendelkezés alap ján a vugabund-fogda a közeli Apahidára került, a vigasztalan, komor épületet pedig még abban az évben lebontották. Köszönöm kérdésit, már jobba' “kán Megtudom, hogy özvegy Ríkkfulvy Kovát* Júnosnénuk hívják az ura birtokos volt 'Bor oski ukón s már 30 éve özvegy. Gazdagok voltunk nagyon motyogja bólogatva de mindent elvitt I «dák Sári. Hogy hogy? kérdem megütközve IJgy kérem, hogy boldogult uram min dent elmulatott a városba a • /iné znökI.' I. — És biztos, hogy pont Fedák Sárival7 — Hát persze. Csak ö lehetett kérem, mert én csak öróln hallottam életemben. (Szegény Fedák, már mindent rákennek.) A férfiak közölt sok a hajdani intellek- Aiel, Van tanító, törvényszéki jegyző és olt találjuk Molnár Albertet, az egyik nemrég megszűnt napilap rikkancsát, aki a háború alatt az osztrák-magyar hadseregben mint főhadnagy szolgált. Édesapja egyik Sálaj- megyei község református lelkésze volt. A szerbek bevonulása után menekülnie kellett Szabadkáról, hazajött Erdélybe, ahol azon­ban már senkije sincsen és hadirokkant lévén, hosszú ideig csomag- hordással. majd ujságárulással kereste kenyerét. Két éve már a szegényház lakója. * Sötét este indulunk vissza. Az ég alján felhők takarják el a csillagokat, köröskörül hatalmas csend, csak a szél futkos az alvó völgy felett s a csöndesen bólogató fáknak emberi sorsokról mesél. Pálffy Lili. Nagy sikeré aratott Timi- soaran a. Jedermann szabadtéri előadása TíMISOARA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hugo von Hofmannsthal Jcdcrmannját mutatták a napokban Timisoarán, szabad ég alatt a váro­sunkból elszármazott Forgács Sándor művészi vezetése alatt. A Timisoara-n első ilyszerü pro­dukció nagy sikert aratott s az ottani lapok va. lóságos kis tanulmányokat szentelnek az elő­A „vagabundok“ között A7 apahidai telep kilenc holdas területen \ fekszik, közvetlen a vashid mögött. Mint ki­sajátított birtokrész egy ideig Cluj város gazdasága volt. 1923-ban azonban az állam tulajdonába ment át s az állam földművelési területe lett. 1932-ben a város újra vissza­vette jogos tulajdonát, amit még nem irtok telekkönyvileg az államra és több meg nem \ valósult terv után a városból kilakoltatott j dolgozóház céljára szavazták meg. Jelenleg csupán 49 csavargó van a tele- J pen. Negyvenkét férfi és hét nő. Öregek és | munkaképtelenek valamennyien, mert a fit,- | talahb. nehéz munkára is alkalmas csavar­gókat innen egy uapi itt tartózkodás után a Bueuresti-i és Livada-i inunkakolóniákra viszik, ahol mindenféle műhely, gyár és föld­munkát végeztetnek velük, inig az ittmara- dottak közül a férfiakkal kizáréilag köny- | nyebb mezei és kerti munkát, a nőkkel pe- ; dig csak szénagyüjtést és gyomlálást. Lakó- i suk egy kisebb és egy nagyobb, feltűnően tiszta, kaszámyaszerüen berendezett terem, egyik a férfiak, másik a nők számára. A falak hosszában egyforma vaságyak szalma­zsákkal. lószőrpárnával és pokróccal. Az étkezés naponta háromszor történik: reggel és este leves, délben cgv kevés hús. A város saját büdzséjéből tartja fenn az intézetet, mely célra évente 264 ezer lejt vesznek fel a költség­vetésbe. Ebből az összegből, tekintet nél­kül a foglyok állandóan váltakozó létszá­mára. egy ember teljes napi költségére 12 lej 25 bánit irányoznak elő. — Márciustól szeptemberig 100—200 csa­vargó fordul itt meg — mondja az intézet gondnoka. — Nyáron a többség inkább ma­gvar és cigány, télen azonban 90 százalékuk havasi móc, akik a nagy hidegek beálltával éhes farkascsorda módjára ereszkednek le a városokba, a telepen pedig jól érzik magu­kat. az ő viszonyaikhoz képest fejedelmi el­látás miatt. 4 „Crainqucbille“ és társai Esti hét óra. A szolgálatos őr kinyitja a kaput és két fegyveres katona között bevo­nulnak a munkából jövő „vagabundok". Sö­tét és piszoktól fekete rongyaikban tépett varjusereg benyomását keltik, ahogy jön­nek felénk fáradt bukdácsolással a zöld gyepen. Ahogy közelebb érnek, néhány is­merős arc bukkan elém. Ott van Kormos bácsi, aki tavasszal még szamárkordén járt házról-házra és zöldséget árult. Kicsi, so­vány, ijedt tekintetű emberke. Anatole France Crainquebille-jét juttatja eszembe. Tavasszal még zöldséget árult, de a viszo­nyok rosszak, az üzlet megbukott és ő ide- ■ került. (De nem hamis bukásért.) Aztán özv. I Moldovánné, aki egy harmadrangú vendég- I lőben volt sokáig a higiénia őre. ; — Kiteltek kérem — mondja vádoló han­i gon. — Egy protekciós miatt. (Istenein, ha i meggondoljuk, hogy ma még egy ilyen állás- j hoz is protekció kell.) I Es ill van Tibád József né, aki hosszú, ; hegyes orrával és káráló hangjával olyan, I mint egy csupasznyaku „csóré“ lyuk. Még 1 rövid idővel ezelőtt három ótvaros gyermek­kel és hangos jajgatással koldulta végig a, piacot reggelenként. — Hol vannak a gyermekei? — kérdem résztvevő hangon. Tibádné vizenyős szemei meglelnek köny- nyel:-— Óh! nem is tudom, kezeit csókolom. Egy sovány rongyos férfi megszólal mö­götte: Egy se az övé kérem, csak bérelte őket1 Tibádné szeméből egy pillanat alatt ki­apadnak a könnyek: — Hazug disznó, fogja be a pofáját — rikácsolja. Rongyos, törődött embercsoport ez. Igazi csavargó csak egv van közöttük. Magas, seb- helyes arcú cigány. Rostás Csucsuj. De ö nem nyilatkozik. Egy házzal odébb... A lelep másik oldalán az ugyancsak Cl új­ról kitelepitett városi szegényház húzódik meg. ötven lakója van: 24 férfi és 26 nő. akik közül összesen hét román. A többi magyar. Életmódjuk csak annyiban külön­bözik a csavargókétól, hogy jobb kosztot kapnak és szabadok. Az intézet 580 ezer lejt emészt fel évente a város bevételéből, amely összegből na­ponta egy ember ellátására 13 lej 75 bani jut. Valamennyien Cluj-i polgárok, jóval túl a hetvenes éveken, minden vagyon, vagy hoz­zátartozó nélkül. Lakásuk három kisebb és egy nagyobb terem, az előbbi a férfiak, az utóbbi a nők részére. Virág és háziáldás A nők szobája, mint mindenütt, itt is me­legebb, barátságosabb. A huszonhat ágyas terem szinte 26 kicsiny szobának hat. Min­den ágy mellett kedves régi lomok. Ládák, edények, virágok, az ágy fölött a falon házi­áldás, fényképek, szentképek, cifraernyős lámpák. Gazdáik olvasnak, motoszkálnak, kötögetnek. Az igazgató szerint csendesen megférnek egymás mellett, ami nem is cso­da. Ebben a korban már . . . Amit elvitt Fedák Sári! Ahogy belépünk, felélénkülnek, körénk sereglenek. — Hogy van Kováts néni? — kérdi az igazgató egy mosolygós arcú nénikétől. adásnak. A Jedermann! Hofmannsthal nem a szabad­téri színpad számára irta, s a darab zárt szín­házban meg is bukott. Annál furcsább cs érthe­tetlenebb utólagos, nagy karrierje, amely Salz, burgból indult ki s Reinhardt nevével van kap­csolatban. A timisoarai előadás lelke Forgács Sándor volt, aki Jávor Alfréddel rendezte a darabot. Alapos, lelkiismeretes, kifogástalan rendezésben ismerte meg a város közönsége a nagy apparátust kívá­nó müvet, amelyet méltányolt a timisoarai kö­zönség s kultúra szempontjából nagyon sokít jelentett az előadás, amely fellelkesitecte az igazi művészetet szerető közönséget. A színészek között Forgács Sándor a címsze­repben nagyszerűt produkált. Mélyen átérzetc alakítása határkövet jelent azon a színészi pálya­futáson, amely sokrétű s mindig nemes progra­mú. A közönség lelkesen ünnepelte. F. Bárdy Teréz is kitűnő volt, valamint a többiek is, akik resztvettek a nagyszabású és nagysikerű előadá­son. ISÍí.i! ! f r I SZERDA: CAPITOL-MOZGÓ: Nagy premier! BOR... DAL... SZERELEM!... Bájos bécsi operett. Főszerepben: Grell Theimer, Ivan Petrovich. Nyári helyár: Lei 20. EDISON: Két szenzáció! I. TIED A DALOM. Jan Kiepura, Jenny Jugo. II. BORZAL­MAS ÉJSZAKA. Loretta Joung, Gene Raimond. Kezdete 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: Rövid nyári szünet. OPERA-MOZGÓ: Premier! A SZTAiMBULI KÉMNŐ. Izgalmas kémdráma pazar ki­állítással és eredeti felvételekkel. Fő­szerepben: Mirna Loy, Georg Brent. Lionel Atwill. ROYAL-MOZGÓ: Csak két napig! I. STAN ÉS BRAN, mint szárazdadák. II. ARANY. Hans Albers, Brigitte Helm. Előadások: 3, 6 és 9 órakor. IIISM AUTOCAR UTAZÁSOK MlfÜIDIE?! PROGRAM: Indul Olajról Budapest — Becsbe vasárnap, julius 21 és 28-an, augusztus 4, 11, 18 és 25, szeptember i-én. Vissza Clujra kedden, juh 23 és 30-án, augusztus 6, 13, 20 és 27-én, szeptember 3 és 10-én. Julius 28-án és augusztus 25- én kirándulások Prágába, Bu­dapest és Bécsen keresztül. Kedvezményes vízumok! Jelentkezés az Automobil Club Turisztikai hivata­lában, Str. Reg. Maria 16. Cluj. Telefon 13-12. — „Dacia“ utazási iroda Oradea, Bv. Reg. Ferdi­nand 9. Telefon 9S8 és Will Gusztáv Aiud, Prinţul Carol 19. szám. Részvételi dijak: Cluj— Budapest és vissza Lei 990. Cluj — Budapest: Lei 600.— Cluj — Budapest — Wien Lei 1200. — Oradea—Budapest és vissza: Lei 700-—. Óra dea — Budapest: Lei 400*— Megfelelő iratok mellett az utlevélkérésekeí elintézzük. — A program módosításának joga fenntartva ! 1! rasasssE?:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom