Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-16 / 159. szám
t L L I IS /. /í h I <13 3 In i I ii 1 11>. nanu ■HOC Mégy Deva-j kisebbségi tisztviselőt visszahelyezett állásába a Timisoara-i revíziós bizottság Feícbbezésre — ellenőrző nyelvvizsga 1H Y A A,- Ellenzék tudósítójától.) 'MegII t.< 11/ (■ llfll re k, llOgV :i mult óv S/ opt IMII * herében Deva-n megtartóit nyelvvizsga ercd- uirny 1'Ui‘ptMi öt kisebbségi városi tisztvise- I lot bocsátott »'I profok tusi roiiilolotro a/ idö- ko. I bizottság Az elbocsátott tisztviselők nem nyugodtak belő helyzetükbe és a városi tárnics határozata ellen felebbe/éssel éltek a l'imiMKiri) i revíziós bizottsághoz, mely június 3-an tartotta meg az. iigy érdemleges tárgyalását, úgy hogy az. elbocsátott tisztviselőket uj szóbeli vizsga alá vetette. A szóbeli vizsga után azonban még mindig nem hirdethetett Ítéletet, mert, amint az ügyiratokból kitűnt, a prefektusi rendelet a vizsga Írásbeli eredményének sikertelenségére hivatkozott s ezer! bekérte az Írásbeli dolgozatokat is a Deva-i prefektustól. Dr. Miocu prefektus azonban nem volt hajlandó beküldeni Timisoara-ra a tisztviselők Írásbeli dolgozatát, mire a revíziós bizottság folyó hó 1(>-ére beidézte az elbocsátott öt tisztviselőt írásbeli vizsga letétele céljából. A folyó hó 10-érc beidézett Deva-i kisebbségi városi tisztviselők közül egyet azon a címen mentett fel az írásbeli vi/sga alól a bizottság, hogy tartalékos román hadseregbeli liszt s különben is a .szóbeli vizsga al- i kalniával bizonyságát adta megfelelő román nyelvtudásának, inig egy másik tisztviselő nőt román eredete alapján mentett fel a vizsga alól. \ többi három ,,Deva város leírásáról kellett írásbeli dolgozatot készítsen. \z Írásbeli dolgozatok benyújtása után a bizottság azonnal osztályozott és három Deva-i kisebbségi városi tisztviselő közül kettővel szemben hatálytalanította az időközi bizottság elbocsátó határozatát, visszahelyezve őket állásukba a másik két írásbeli vizsga alól felmentett tisztviselővel együtt. \ pernyertes tisztviselők nagy örömmel jöttek haza I imisoara-ról. de állásukat még nem foglalhatják el. amig a városi tanács nem dönt. hogy a revíziós bizottság határozatát megfelebbezi-e a központi revíziós bizottsághoz, vagy egyszerűen visszahelyezi őket állásukba. 1 ’ KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: ííd' z Útikalauz természetjáróknak Rendszerint hosszan és gondosan készülődöm rájuk. 4 hét elején szerdán, de néha már kedden is elhatározom, hogy a hétvéget semmi esetre se töltöm itthoni, elutazom valahova vidékre, a szabad természetbe, a szabad erdők. a szabad patakok mellé. Ilyenkor rekkenö nyáron a szobám hűvös és légytelen. Ez földühit. Olyan helyre vágyakozom, ahol rekkenö nyáron is meleg van, sok-sok légy s nem villany, mint itt, hanem egy maszatos burája gyertyalámpa, melyet esténként szúnyogok, fénybogarak lepnek el. Megállapítottam, hogy őrültség volna nem elmenni innen, ahol elpuhitő kényelem vesz körül s előre örvendek, hogy nemsokára majd egy forró kiránduló vonatban lökdös- nek, poros tanyán, csecses korsóból hörbö- löm a langyos vizet, lihegve és verejtékezve egy lócára dűlök s hiába keresek árnyékot egy gutaütött akácfa lombja alatt, este pedig nem szokott, mósfélméter széles, kél és fél- méter hosszú ágyamban alszom, hanem valahol egy zsúfolt vidéki fogadó fürdőszobájában, a kádban, ahol végre helyet tudtak teremteni nekem egy éjszakára harminc pengőért. Mindez már föllelkesít. Gyorsan cselekszem. Csütörtökön több táviratot küldök oda s táblákat adok barátaimnak egy hegyikilátá szállójában. Ettől kezdve, önérzetem emelkedett. Szánakozó mosollyal nézem a beteges, ványadt pestieket, akik négyfal között, cigarettafüstben pácolódnak s kalácsot, pecsenyét, tejszínhabot esznek. Köszönésüket alig fogadom. Én gondolatban már salátát falok, vackort, nyerspaprikát, az értékes C vitaminja miatt, kezemet vitamindus kenőccsel kenem, sőt a cipőm bőrét is egy err* a célra készült, régóta bevált vitamindus fénymázzal kezelem. Pénteken becsomagoltatom hegymászó bakancsomat, tábori kulacsomat, látcsövemet. Csak féllábbal élek itthon. Lélekben vendég vagyok, idegen, útra röppenő, boldog vándor. Pénteken este korán fekszem, hogy idejében fölébredjek a szombat reggeli vonathoz. Beállítom kelfőórámat. Többnyire ebben a pillanatban kísért meg az a sötét, bűnös, erkölcstelen gondolat, hogy mi történnék, hogyha nem mennék el, hanem annak rendje és módja szerint itthon maradnék. Ezt a gondolatot azonnal elhessegettem magomtól. mint a középkori szerzetes az ördög incsel kedését. Szó se lehet róla. Engem várnak. már öt-lwt embert mozgásit oltom. Előkeresek egy újságot s nézegetem oz időjós- latot. Xcm lesz se vihar, se forgószél, se földrengés. .4 külpolitikai rovatot is átfutom, hogy esetleg nem fenyeget-r egy újabb világháború. Olt is tartós békét jósolnak, a legközelebbi huszonnégy árára. Hirtelen úgy érzem, hogy kapar a torkom s valami alattomos torokgyulladás rostokol bennem. Hónom alá dugom a hőmérőt. Xines lázam. Xem, okvetlenül mennem kell. Másnap reggel a keltőóra frlcsörömpöl, kiugróm az ágyból, megmosakszom, felöltőm horsózöld természetjáró ruhámat, fejembe csapom kacér kis sipkámat, becsukom bőröndömet s már ki is vitetem, hogy a künn várakozó gépkocsira tegyék. Ekkor szoktam elhatározni, hogy mégse megyek. Az. ami az éjszaka homályában oly képtelennek Hint föl, most a derűs reggelen egészen természetesnek, magától értetődőnek látszik. Itthon maradok. Ennyi jutalmat csak megérdemlek egy élet munkásságáért? Mindössze néhány sürgönyt kell föladatnom s kifizetnem a gépkocsit. A kirándulás igy is jóval olcsóbb, mintha elutaztam volna. Egyszerre oly mámor fog el, hogy sikon- gok a boldogságtól. Lassan levelem borsózöld ruhámat s átöltözöm az olt honiba. Nem fekszem vissza az ágyba, dehogy. Teljesen kialudtam magam. Közérzetem pompás. Órával a kezemben elképzelem, hogy megindul a vonat s éles figyelemmel. éberen élvezem azt, amit eddigi kirándulásaimban leginkább élveztem, a hazatérés örömét, ki pihenem az utrakészülés fáradalmát, bőröndömet magam rakom ki, aztán könnyezve üdvözlöm, újra fölfedezem a polgárosullság vívmányait, melyeket egyébként hálátlanul észre se veszek, a vízvezetéket, a telefont, a jégszekrényt, rágyújtok egy erős cigarettára, törökfeketét kortyolok, könyvtáromból találomra kihúzok egy könyvet s lehetőleg úgy olvasom, hogy hátat fordítsak az ablakomba bebókoló természetnek. Hétről-hétre igy róndulok ki, már évtizedek óta. Ennek tulajdonítom, hogy egészségem ma is töretlen s kedélyem kitűnő. TÁRSAS AUTOCAR UTAZÁSOK KÜLFÖLDRE!! Jelentkezés az Automobil Club Turisztikai hivatalában, Str. Reg. Maria 16. Cluj. Telefon 13-12. — „Daci a“ utazási iroda Oradea, Bv. Reg. Ferdinand 9. Telefon 938 és Will Gusztáv Aiud, Prinţul Carol 19. szám. PROGRAM: Inául Clujrót Budapest—Becsbe vasárnip, julius 21 és 28-án, augusztus 4, 11, 18 és 25, szeptember i-én. Vissza Cfej?« kedden, jul. 23 és 30-án, augusztus 6, 13, 20 és 27-én, szeptember 3 és 10-én. Julius 28-án és augusztus 25- én kirándulások Prágába, Budapest és Becsen keresztül. Kedvezményes vizumok! SaasaS .-frútaafasS Részvételi dijak: Cluj— Budapest és vissza Lei 990. Cluj — Budapest: Lei 600.— Cluj — Budapest — Wien Lei 1200. — Oradea- Budapest és vissza: Lei 700-—. Oradea— Budapest: Lei 400-— Megfelelő iratok mellett az útlevél kéréseket elintézzük. — A program módosításának joga fenntartva ! !! aHnnm Ha a legyek megmér ge zéssel fenge get ik élelmiszereinket, Ne bízza rá egészségének, védelmét valamely gyengébb minőségű készítményre. A közepes minőségű rovarirtók nem pusztítják el a legyeket, • csak nehány pillanatra kábítják el őket. Így azután ismét felélednek és tovább terjesztik csiráikat és a betegségeket élelmiszereinken és ruháinkon Ha biztosan és tökéletesen ki akarja pusztítani a legyeket, használjon FLIT-et í FLIT biztosan, tökéletesen és örökr« kipusztitja a rovarokat! Nem hagy foltot. Kérje mindig a fékete szalaggal ellátott, katona védjegyes, sárga pléhdobozt! Szórjon szét FIST PÓRT A FLIT rovarírGigli főzni tanul, mert nem birja a sokféle kosztol RÓMA (julius). Az olasz művészvilágban mosolyogva beszélnek Gigli-nek, a hires tenoristának legújabb tervéről, amelyet palermói rokonaival közölt és amely legkevésbé sem mondható művészi programnak. Gigli azt irja Berlinből rokonának, hogy nem ulazhatik haza pihenőre, mert Berlinből Párisim megy, ahol beiratkozik egy főzőiskolába. Meg akar tanulni főzni, mert nem birja már a változatos kosztot. ..Azt szeretném — irja a világhírű operaénekes — hogy vándorlásom kenyere egyforma legyen. Az emberi szervezet nem birja az ételeknek ezt a nagy variációját, lehetetlen tultenni magamat azon, hogy egy héten legalább három országban telepszem meg és háromféle kosztol eszem. Ez azon1 ban még csak a szelidebb része a táplálkozásomnak. A veszedelmes az, hogy mindenütt igyekeznek kedvemben járni és minden ország szakácsa saját nemzete speciális eledelével tüntet ki engem, aminek azután legtöbbször gyomorrontás a vége. Miután pályámat emiatt nem óhajtom abbahagyni, elhatároztam, hogy elutazom Parisba és ott beiratkozom egy főzőiskolába, ahol megtanulok főzni. így nem leszek kitéve a változatos koszt veszedelmeinek, én magam fogom megfőzni mindenütt ebédemet, vacsorámat“. Röviden tehát Giglit, a nagy énekest nemcsak a színpadon látjuk majd, hanem maga előtt fehér köténnyel a konyhák sütője mel- j lett is, kezében fözőkanállaL ' in 1 100 házasság, 44 válás A szovjetek hivatalos lapjának támadása a könnyelmű szovjetházasságok ellen MOSZKVA, julius hó. Egyre több hang j hallatszik mostanában Szovjet-Oroszország- | ban a könnyelmű házasságok és a könnyű válások ellen. Az Izveszlija, a szovjetkormány félhivatalos lapja legutóbbi számában nagy cikket közöl erről a kérdésről. Éles hangon bírálja a válások elszaporodását s azt a sok fiktív házasságot, amelyet mindenfelé, de különösen Moszkvában kötnek. — Éppen ideje már — jelenti ki, — hogy a házasságkötések és válások körül tanúsított könnyelműséget bűnnek nyilvánítsuk a szovjetrendszer erkölcsisége ellen. — Aztán azt állítja, hogy a szovjetcsalád alapjainak aláásása főként azoknak a lelkiismeretét terheli, akik „még a középosztályban gyökereznek“. 1934-ben 44.851 házasságot kötöttek Moszkvában. Minden száz házasságra 37 válás esett. Az idén az arány tovább emelkedik, májusban 44 válás jutott minden száz házasságra. Az Izveszlija adatai szerint kevés fiatal pár válik el. a válók nagy többsége betöltötte a 30. évét. Szovjetoroszországban I tudvalevőleg általában nagyon fiatalon háza- I sódnak az emberek, úgyhogy ebből a szempontból a 30 évesek már idősebb korosztálynak számítanak. Felhívja a figyelmet az Izvesztija arra, hog\r a válásokból a gyermekekre származik hátrány, annál inkább, mert a válás után a legtöbb apa nem sokat törődik gyermekével. Ezért aztán rengeteg sok a gyermektartás iránti per. A szovjet félhivatalosa szerint a válások egyik főoka, hogy igen sok fiktiv házasságot kötnek, azért, hogy a házas embereknek kijáró előnyökhöz, például jobb lakáshoz jussanak, vagy pedig tartózkodási engedélyt kapjanak a túlzsúfolt Moszkvában. Ezúttal érdekes kimutatásokat közöl az Izvesztija az egyházi házasságokról és keresztelőkről is. Ezek szerint 1935 első felében 22.308 házasságot kötöttek Moszkvában s ezek közül csak 7S-at áldott meg az egyház. A keresztelések aránya már sokkal jobb. az újszülötteknek körülbelül 20 százalékát szokták megkeresztelni. Az egyházi temetések viszont igen gyakoriak.
