Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-12 / 131. szám

6 Hírek az ef|y!i'iinli hó'rcből l )JAKONMSS'/ATESTV 1- REK 1 OCIADA- IWMTETEll ÜNNEPI A HUM 1.VI I RE­FORMÁTUS TEMPLOMBAN. Ma, kedden díjelem ünnepélyes keretek között vesznek lel luit pj-óba testvért a Diakonissza Intézetbe. A/ isientiszteletet dr. Makkai Sándor püspök végzi s ugyancsak ő lógja a togadalonuétele- ket is felvonni a hat nj diakonisszától. \. I. Q. DUCA-I FŐGIMNÁZIUM FELSŐ TAGOZ AT AN AK FEN NT A RT AS A É RT. Odorheáu-róf. jelentik, hogy az 1. G. Duca-i unitárius főgimnázium felső tagozatának fenntartására alakult bizottság gyűlést tartott az unitárius pa roch ián Dr. Elekes Domokos bizottsági elnök elnöklete alatt. A jelenlevők nagy lelkesedéssel és egyhangú állásfoglalással kimondották, hogy a felső tagozatot továbbra is szükségesnek látják és annak fenntartásá­hoz hozzájárulnak. így remélhető az iskola felső tagozata jövőjének biztosítása. A TlMlSOARA-1 MAGYAR NÖEGYLET ÉS A MAGYAR DALÁRDA junius 16-án ünnepélyt rendznek a „Vadászerdőben“. DólL előtt io órakor tábori szentmise, majd refor­mátus istentisztelet nyitják meg az ünnepsé­get. A délutáni órákban aratóünnep. Tarka színpad, lakodalmi felvonulás, székely tán­cok és szépségverseny fogják szórakoztatni a közönséget. TEMPLOM- ÉS HARANGSZENTELÉS SANDULISTI-N. Pünkösd másodnapján szen­telte fel az unitárius egyház a hívek nemes áldozatkészségéből' kijavított tmplomát és annak most beszerzett harangját. A templom- és harangszentelési ünnepség központjában dr. Boros György unitárius püspök állott, aki a felszentelő istentiszteletet végezte. Az ünnep­ség iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg, amelyen a Chij-i egyházvezetők nagy szám­ban képviseltették magukat. LEZAJLOTT A DICIOSANMARTIN-I NÉPMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS. Tudósítónk :e;enti: Az Unitárius Nők Szövetsége junius i — io-ig nagyszabású népművészeti és házi­ipari kiállítást rendezett az unitárius kultúr­teremben. A kiállítás anyagát torockói, kalo­taszegi, madarasi és székely szőttesek és var- rottasok képezték. A rendező nőszövetségi ta­gok a kiál itás alkalmával népviseletbe öltözve tették látványosabbá a kiállítást. A rendezés munkáját id. Gvidó Béláné elnöknő vezetésé­vel, ifj. Gvidó Béláné, Bán Jánosné, Simon Anna, Török János igazgató és Bede Emil segédlelkész végezték. DR. BOROS UNITÁRIUS PÜSPÖK ER- DÖVIDÉREN. Odorheiuról jelentik: A me­gye területén már régóta erőszakos vallási át- téritési kísérletek nyugtalanítják a lakosságát. L.zek a kísérletek különösen az erdővidéki cs a homoi-ódmenti községeket érintették. Dr. Boros György unitárius püspök legutóbbi székelyföldi körútja során ezeket az egyház- községeket végiglátogatta és személyesen hall­gatta meg a felmerülő panaszokat. Legutóbb Oclandon gyűlt össze a környék papsága, ahol számot adtak a főpásztornak az egyházköz­ségek helyzetéről. A MÁRAMAROSSZIGETI REFORMÁ­TUS EGYHÁZI ÉNEKKAR ZÁSZLÓT SZENTEL. Junius i6-án a Református Egy­házi Énekkar ünnepélyes külsőségek között avatja fel zászlóját. Reggel ünnepi istentisz­telet vezeti be a napi programot, amelyen Boros Jenő Satumare-i lelkipáisztor hirdeti az igét. 12 órakor díszközgyűlés lesz, melyen a megnyitó beszédet dr. Inczédy Joksman Ödön mondja. Este diszhangverseny zárja be a re­formátus lúceum tornatermében az egészmapos ünnepséget. ZASZLÓSZENTELÉS SIMLEUL-SILVANIEI- EN. A Kolping legényegylet pünkösd eLsőnapján szentelte fel a legényegyletnek közadakozásból ké­szített szép zászlóját. Délelőtt istentisztelet volt, utána pedig a kultúrteremben ünnepélyes köz­gyűlés keretében kezdődtek meg a zászlószegek be­vetése. Este ugyancsak a kultúrteremben tánccal egybekötött műsoros estély volt. ANYÁK NAPJA DICIOSANMARTIN-BAN. Az Unitárius Egyházközség junius 12-én rendezi meg a szokásos Anyák Napját az unitárius templomban. A templomi ünnepély műsorán Gvidó Béla esperes. Török János igazgató, Simon Anna tanítónő és Bede Emii segédlelkész szere­pelnek. TELÍPLOMI ^HANGVERSENY TURDA-N. Az Unitárius Nőszövecség junius i6-án, vasárnap délután 6 órakor az unitárius templomban hang­versenyt rendez. A műsoron Hihn Irén opera- énekesnő, Markos Albert zeneakadémiai növendék Erdős Mihály és Tonka Károly ének, hegedű és orgona számai szerepelnek. yÍERSENYBEMUTATÓ DALEST Ó-TUR- DäN. A Református Dalkör az országos verse­nyen előadandó verseny darabjait junius 22-én mutatja be az Ó-Turda-i közönségnek. A dalcst jövedelme az Országos Dalosversenyen való rész­vétel költségeinek a fedezését szolgálja. A legnemesebb erdélyi bagyomisyţ képviseli és szolgálja as Biteméi* ELLENZIK EEübJHAZ ÉS ISKOLA „Van egy bizonytalan, de lassan növekvő román református egyház“ Érdekes cikket közölt a Bucuresti-i szép­irodalmi és bölcseleti folyóirat, a Revista Fundaţiilor Regale, Gala Galaction, a hires iró-pap tollából1, melyben az ortodox biblia­fordítás szükségességét hangsúlyozza. Ugyanis a református bibliaiorditások a Britt és Kül­földi Bib iacerjesztő Társaság révén a román­ság között ís elterjedtek. A református biblia- tanulmányozásról nagyon szépen irva, meg­állapítja, hogy eleinte ez nem volt baj. „De“ — folytatja — a háború óta le nem tagad­hatatlan felekezeti harcban élünk. Ma már van közöttünk egy bizonytalan, de lassan­ként növekvő román református egyház. A mi reformátusaink kezében olyan román bib­lia van, amely a protestáns szöveggel meg­egyezik. A protestáns beszivárgásokat a mi egyházunk fájdalmasan érzi. Nyugaton a XVI. században végbement nagy egyházi reform ma kezdődik nálunk. Falvakban és városok­ban, Írástudók és Írástudatlanok közt égni kezdenek a reformáció állal felvetett problé­mák: az egyetemes papság kérdése, hány szentség van? Mi az értelme és hatalma a liturgiának? Szombaton vagy vasárnap kell-c pihennünk? De mindenek fölött c tétel körül folyik a harc: Nőm hiszünk és nem fogadunk e! semmi mást, csak azt, ami a bibliában van megírva éspedig a héber szövegbő. fordított bibliában“. Az iró ellenszerül az uj román bibliafordítás elkészítését kívánja. A cikkből nagyon sokféle tanulságot lehet levonni, egyet azonban le is kél: az Erdélyben lakó népek egymásra gyakorolt hatása nem mese és költők kitalálása, hanem igenis életalakitó valóság. saţuioB—mm Beszámolók az erdélyi reiormáías egyházkerület missziós munkájáról CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az er­délyi református egyházkerület 1933-ban tartott rendes közgyűlésén megalakult „mász- sziói tanács“ a mult hét pénteken Tartotta első ülését. A gyűlés összehívását számos nagyjelentőségű kérdés megvitatása tette szükségessé. A felmerülő problémák letárgya- lása előtt az egyházkerület kötelékébe tar­tozó egyes szervek vezetői tették meg jelen­tésüket az elmúlt két év munkájáról. Minden­esetre ezekből a jelentésekből tiszta képet al­kothatunk,'Tbgy az egyházkerület egyes ala­kulatai milyen értékű munkát fejtettek ki. A megalakulás óta első Ízben összeülő „missziói tanács“ értekezletét dr. Makkai Sándor püspök nyitotta meg. Rámutatott a nehézségekre, amelyek a missziói munka ato- kat hátráltatják. Kéri a jelenlévő egyházi ve­zetőket, hogy további buzgalommal segitsék elő a misszió ügyét. Dr. Imre Lajos teoló­giai tanár, előadó, az egyházmegyék gyüleke­zeteiben a templom látogatásával kapcsolatos adatokat tárta fel'. Megállapította, hogy úgy a templomlátogatás, mint az úrvacsorával való élés csökkenést mutat az előző évekkel szemben, örvendetes tényként szögezi e azonban, hogy a rossz anyagi viszonyok mel­lett is, a perselypénzek szépen gyűltek az el­múlt két év alatt. Legáldozatkészebbek a Hunedoara-i egyházmegye hívei voltak, ahol 6 lej 40 bani évi perselypénz esik átlag min­den egyházmegyei tagra. Ezzel szemben a legszomorubb a helyzet az Alba-Iulia-i egy­házmegyében, ahol alig 0.58 lejt áldoztak a hívek a persely javára. A kerületi Református Nőszövetségek meg­bízásából Póczyné, Kiss Klára főtitkár tette meg titkári jelentését a Nőszövetségek mun­kájáról. A kerület nőszövetségei ma már 26.896 tagot számlálnak a 435 alakulatban. Zágoni Anna a református leányszövetségek utazótitkárnője a lányok szervezkedéséről szá- mo't be, akik ma 104 csoportban, 2375 tag­gal, 41 vezetővel értékes tényezői az egyházi nevelői munkának. Dr. Imre Lajos theológiai igazgató az Ifjúsági Keresztyén Egyesület el­nöke 273 csoportnak a működésével muta­tott rá arra a tevékenységre, amelyet az I. K. E. végez és amely 3966 taggal egyik számottevő alakulata az egyházkerületnek. Érdekes volt Juhász Albert Aiud-i vallás- tanár, a vasárnapi iskolák elnökének a be­számolója. Nem is gondolná az ember, hogy ma az elemi oktatás fogyatékosságai mellett 19.309 református gyermek nyer szellemi táp­lálékot a vasárnapi iskolákban. A kerületben különben 419 vasárnapi iskola működik 623 csoportban, 721 vezetővel. Az iratterjesztés ténykedéseiről dr. Darkó Ákos számolt be. Megállapította, hogy az egy­házi könyvek és füzetek értékesítési lehető­ségeiben visszaesés tapasztalható. Ezzel szem­ben a kiadványoknak 400 állandó megrende­lője van. 1934-ben 3546 énekeskönyv, 476 biblia és 34.134 más füzet és könyv volt ér­tékesíthető. Borbáth Dániel a diakonisszaintézet igaz­gatója, a testvérek munkájára és a Reformá­tus Kórház működésére világított rá. Az in­tézetnek ma 35 képzett diakoniszája van, mig a 22 ággyal megalapított kórház ma 45 ágy- gyal áll a betegek rendelkezésére. Rámutatott még, egy napközi otthon létesítésének fontos­ságára, valamint arra is, hogy számos gyüle­kezetnek diakonisszatestvérre von szüksége. Kristóf György a ref. árvaház jóttevő munkájának ismertetése után közölte, hogy az öreg Kuun-kollégium 66 árvagyermeknek nyújt otthont. Az ország területén 10.190 darab persely van kihelyezve, amelyekből a befolyó összeg tisztán az árvák fé segélyezését szolgálja. A külmisszió munkájáról Horváth Jenő Aninoasa-i lelkész számolt be. Ismertette a fennálló akadályokat, de ugyanakkor leszö­gezte, hogy 1484-re rúg a kü misszió barátai­nak száma és 265 gyülekezet tart fenn szoros kapcsolatot a külmisszió ügyével. Megemlí­tette, hogy Kovács Gcza utazótitkár az év folyamán meglátogatta az összes egyházköz­ségeket, ahol ismeretterjesztő, vetitettképes előadásokban tett nagy szolgálatot a külmisz- sziónak. Horváh Jenő kü ön megemlékezett Babos Sándorról, aki mint az erdélyi refor­mátus egyházkerület első missziónárusa mesz- szekelcten ezer megpróbáltatás között végzi hittérítő munkáját. A hosszasan eltartó érdekes beszámö'ók után az értekezletet délután továbbfolytatták. Ekkor kerültek sorra az indítványok, ame­lyeknek megvitatása számos kérdésben adott igen fontos megvilágítást a jelenlevőknek. (1. z.) _____________________19 39 Junius 12. ISKOLAI HÍREK AZ ELEMI ISKOLÁK VIZSGA!. A közoktatásügyi minisztérium elrendelt**, hogy az. elemi iskolák junius 10-én ícjc/.z.ék i'C a tanitást, de az. 1. és 10-ikr közti időben se vegyenek fel uj anyagot a tanitók, hanem ismételtessék a régit. Junius 13. cs i6-ika kö­zött délelőttönként a tanitók és szülők jeleri- léiélsen nyilvános és ünnepélyes vizsgálatot kell tartani a tanult anyagból, amelynek azon­ban semmiféle képesítési jelentősége nine., csak iskolai ünnepély számba megy s az iskola cs a szülők közötti összeköttetések megerősítésére szolgái. Junius 17-én kezdőd­nek az in pektorátustól kiküldött, az. i.ko a tanerői köz.é nem tartozó megbízott tanító előtt a VII. osztály abszolváló vizsgálatai. Lz.eken az elméleti kikérdezés után a tanuló­kat kerti vagy mühelyi munkában való jár­tasságuk szempontjából is kipróbálják. Az év­záró ünnepélyt 23-án kell megtartani. A MAGÁNISKOLÁK TANKÖNYVEI. Ismételten felhívja a minisztérium a magán­jellegű s így a felekezeti iskolák vezetőségé­nek a figyelmét arra, hogy a jövőben nem­csak, hogy nem szabad az ország határain ki- vül nyomtatott tankönyvet az iskolában hasz­nálni, hanem az ilyen könyveket még enge­délyeztetésre sem szabad e őterjeszteni. Rész­letesen kiterjeszkedik a rendelet a zsidó val­lásoktatási tankönyvekre is, amelyekre szintén teljes szigorúsággal alkalmaztatni akarja ezt a rendelkezést, azt is kivánva, hogy a vallás és nemzeti történettanitásban még hiányzó tan­tervet készítsék el. NYILVÁNOSSÁGI JOGUKTÓL MEG­FOSZTOTT MAGÁNISKOLÁK VIZSGÁI. Azon magánjellegű iskolák közt, melyek állami hatóságok e’őtt kell, hogy vizsgáztas­sák növendékeiket, vannak olyan felekezeti is­kolák is, melyek elvesztvén nyilvánossági jo­gukat, ebbe a kategóriába kerültek. Ezekhez az iskolákhoz háromtagú vizsgáztatóbizott­ságot küldenek ki valamelyik állami intézet­től. A bizottság napidiját az iskoafenntartó fizeti. A bizottságnak legalább két tagja kö­teles az intézet előadási nyelvét birni s az írásbeli dolgozatok közül az egyiknek ezen a nyel ven kell készü nie. AZ ÁLLATVÉDELEMRŐL. A közoktatás- ügyi miniszter elrendelte a fiú- és Jeányközép- iskclák igazgatóinak, hogy megfelelő alkal­makkor beszéljenek a növendékek előtt az álla­tok védelméről és buzdítsák őket a helyi állatvédő-egyesületbe való belépésre. Hasonló előadást az erkölcsnemesitésre szánt órákon is •lehet tartani. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. 4 kisebbségi és emberi jogok előbareoin. VER SZÉPÉ 51HHZ I. FEJEZET. Három gyerek. Ezer­Békevilág, szeptemberi napsugár, nyolcszázkilencvenhárom. A trónon: öreg király. Fehér a szakálla, kék az atillája. Talán mindig öreg volt. A miniszterelnök: kék a szemüvege, fehér a sza­kálla. Talán ő se volt sohasem fiatal. És egy garasért adnak négy tojást. ígló­Ott fehérlik-piroslik békén, a bodzafák közt csillámió Hernád mellett. Gyönyörű tornya szürkéskéken fúródik az égbe. És folyton emelkedik. A Damelisz-boltnak mar este is világos kirakata van. Lőcse felé épitik a vicinális vasutat. Igló az egyik végállomás. Lőcse a másik. Szenzációs. A neve az fesz: Lőcsevölgyi vasút. L. V. V. Mintha a rivális Lőcse város azt mondaná: — Látjátok? Van Vasút. A diákok az ország minden részéből sereg­lenek ide. Szeptemberben tele van a város szülőkkel, gyerekekkel1. Itt-ott gerundiummal a kezükben jelennek meg pofaszakállas matu- rusok, akik már megjárták Kőszeget, Rozs­nyót, Budapestet, dilOiigenter frekventálva a stúdiumokat, szekundába pónáltan jönnek mégis. A kassa—oderbergi vonalon csöröm­pölve közlekednek az első gyorsvonatok. Ja- rabin, a fodrász, borotválkozó szappanból egész gúlát formált az ablakába, úgyhogy Si- menszky doktor, akit harsány hangjáról a „suttogó doktor“ epithetonnal illetett a ne­mes város, meg állott a kirakat élőt és elra- gadatva kiáltotta; — Igló hebt sich! Ebbe a boldog, csöndes világba toppant bele Balogh Andrásné asszonyom Debrecen­ből, kislányával, Balogh Annuskával. Egyene­sen a felvégre igyekeztek, mert ott laktak a Stromm nővérek, akik közül az egyik, Stromm Lujza, iskolatársnője volt Balogh Andrásnénak, anno dazumal, az iglói Tran- gous-leánynevelőintézetben. Mert azt tudni kell, hogy a két jeles magyar város, Igló és Debrecen, igen szoros elki rokonságba keve­redett egy időben. Langyos este volt, amikor Balogh András­né Annuskával megérkezett Iglóra. A perro- non nagy gaudium volt, vidám diákbanda, jöttek Alföldről a fiuk. Hangzott: a Gaudea­mus igitur. Baloghné alig tudott átjutni a hevenyészett diáktáboron. — Hol laknak a Stromm kisasszonyok? — Az alvégen. — Hát gyerünk az alvégre. Nagy gaudiummal fogadták Balogh And­rásné asszonyomat az öreg Stromm kis­asszonyok. — Mi jó szél futta ide erre a vidékre? — Hát . . . azt hallottam, hogy kosztos diákok 1 ellenének . . . Felpattant erre Stromm Lujza: — Dehogy is kellenének, ördögfajzat, po­kol gyereke valamennyi. Az idén nem is ju­tott ránk diák. — Hál Istennek, — sóhajtott Stefi. — Csak fiukkal ne kezdjen az ember! Pláne alföldi lurkókkal. Ide többet egy se teszi be a lábát. (Folytatjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom