Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-06 / 128. szám

2 ELLENZÉK Az elrabolt gyermek nyomában Oradeai szenzáció aradi lapokban, melynek szálai a Tanítók Háza mögötti cigánynegyedbe vezetnek. — Hatszor operált özv. Bikás Jánosáé elmondja a gyermekrablás históriáiéit Cl.IJJ. (Az Ellenzék tudósilójától.) Néhány | nappal ezelőtt egyik Arad i újságban. Ora- dra-i tudósítás nyomán, érdekes cikk jelent 1 meg. A cikk szerint egy Oradea-i rendőr az utcán félmeztelen gyermeket talált, aki n jl hozzáinlézelt kérdésekre elmondotta, hogy két hónappal ezelőtt kóbor cigánykaraván elrabolta 'árosunkból és az ők fogságába sínylődött, amig végül is szabadon nem en­gedték. A gyermeket, a rendőrségen It'll 'ál­lomása szerint. Bikács Ernőnek hívják, apja nyugalmazott vasúti föellenör s elrablása a Cluj-i Tamplarilor-utca 11. számú ház. előtt történt. Az. egész, híradás az első pillanatban való- szinütlennek hangzott. Mégis: a cikk olyan meggyőző hangnemben volt megírva, fan­tasztikus voltában is olyan sok adatot tar­talmazott, hogy kötelességemnek tartottam utána járni a dolognak. A cél az. volt, hogy megállapítsam, mi rejlik a titokzatos gyer- mekrablási história mögött? Az. eredmény­ről a következőkben számolok be. ember volt. Pék és cukrász. Három éve hall meg. Péksüteményt árulok, de nem vagyok egészséges ... A mull évben hatszor operál­tak meg . . . De még ezt is elbírnám, ha nem volna ilyen rossz, ez a gyermek. Már kis gyermekkora óta nem lehetett birni vele. Mielőtt elszökött is, állandóan az. utcán csa­vargón. Rossz gyermekek a barátai, ez. az oka mindennek. Hamis engedéllyel koldulni járnak, a pénzt pedig elcukrászdázzák és el­mozizzák. Sokszor két-hároin éjjel egymás után nem aludt otthon, hanem valahol a Fellegvárban a csavargókkal... Csak a javító segít Ernőn N alósággal ömlik szájából a panaszkodás, alig tudom megszakítani. — Nem próbálta valahogy megjavítani? — Ó Istenem, dehogy is nem. Egész nap el vagyok foglalva, nem ülhetek mellette, de mindennel megpróbálkoztam már . . . Szép­szóval, veréssel, semmi sem használt... — Javítóintézetbe kéne küldeni?... Hál arra gondolok én is. De azt mond Iák a rendőrségen, még igen fiatal, nem \(‘szik lel... Hogyan lehetne bejuttatni? Hol van most a gyermek? Elküldtem a 'árosba egy emberrel, nehogy elkódorogjon. Ha tetszett volna lát­ni, hogy érkezett haza: rongyokban lógott rajta a ruha tele volt Ictvekkcl . . . Es mégis, mikor megláttam, sirtani örömömben . . . Szemeiben könny reszket s a hangja is fátyolos lesz, mikor folytatja: Azt mondtam egyszer neki, hogy meg­ölöm, ha nem javul meg... Így mi lesz be­lőle? . . . Betörő vagy zsivány! . . . Csak a javítóintézetbe lehelne bejuttatni, hátba ott embert faragnak belőle .. . Regény, amely megelevenedik •Alig másfél éves szőkehaju, rózsásaién csöppség tipeg be a szobába: Bikás Jánosné kisebbik gyermeke. És a tekintetében, me­lyet rávet, szinte kiolvasni a kérdést: vájjon ez is olyan lesz, mint a másik? Néhány biztató szó után elbúcsúzom a szomorú asszonytól. Az utón a város köz­pontja felé gondolkozom, honnan ismerős ez. az asszony? Pár pillanat múlva megka­pom a feltett kérdésre a választ emlékeze­temben. Carlisle: „Vér a véremből“ című könyv hősnője jut eszembe, az anya, aki mindent meglesz, hogy jó útra vezesse rosszra hajlamos fiát, minden bűnét meg­bocsátja és mégis legvégül meg kell érnie bűnös fiának végpuszlulását. Ma ugylátszik a rémhistóriák mögött is csak nyomorúsággal találkozunk és szomorú emberek sorsa szomorít... Karács Andor. ' Az utca néni tud a dologról Tamplarilor-utca. Pár cigány vityiló a Tanítók Háza mögött. A sarkon kovácsmü- hely, mellette egy kövön egykedvűen pipázó öregasszony. Az ablakokban félmeztelen ci­gányszépségek. Olajos arebőrü, csapzott fe­kete hajú rajkók játszadoznak a porban. Megjelenésem általános feltűnést kelt és alig kétszáz méterre az Operától az az érzésem, hogy idegen utazó vagyok, aki trópusi falut látogat meg . . . Tehát a gyermekrablás helyszínén a 11 -es számú házat keresem. A keresésben az egész utca segít, de együttesen sem kapjuk meg a keresett házszámot. A rövid kis utcában nem is létezik 11-es számú ház . . . A Bikács név szintén ismeretlen itt. Mégis találok valakit, aki tovább küld egyik szom­szédos utcába, ahol egy vasúti nyugdíjas fő­felügyelő lakik. Újabb félórai keresés után sikerült felkutatni egy vasúti műszaki főta­nácsost, akinek a neve néhány feltételezett sajtóhibával megfelel a Bikács névnek. Saj­nos, a nyugdíjas főtanácsosnak nincsenek elrabolt gyermekei. A meglévők is túl van­nak már a gyermekkoron. Az első nyom tehát hamisnak bizonyult. De a kudarc nem tántorít el. Elmegyek a nyugdíjasok nyilvántartó iro­dájába és ott keresem a Bikács nevet. Pár percnyi lapozgatás után Margineanu ur ud­varias sajnálkozással kijelenti: — Bikács nevű nyugdíjas nem létezik eb­ben a városban. Nyomon vagyunk Most már a végső ütőkártyához folyamod­tam: elmentem a bejelentő hivatalba, ott remélve megtalálni a keresett címet. Bikács nevű vasúti volt felügyelőt itt sem találtam ugyan, de volt egy özv. Bikás Jánosné, Har- latului-utca 11. számú lakos törzslapja és közvetlen utána Bikás Ernő 11 éves gyer­mek bejelentőhivatali kimutatása, akiben már nem volt nehéz dolog az „elrabolt“ gyermekre ráismerni. A Harlatului-utca az előbb megjárt város­részbe visz. A 11-es számú ház mérges csen- getyüszóval jelenti be a látogatót. A ház az utcáról sokkal takarosabban néz ki, mint innen az udvarról. A lakók érdeklődő kíván­csisággal bámulnak meg: — özvegy Bikás Jánosné itt lakik? — 'Itt kérem a szomszéd szobában, csak most nincs benn . . . éppen most ment ki a kapun . . . visszahívom . .. Pár perc, amig megjön, épp elegendő, hogy körülnézzek a szobában, ahol minden a legsötétebb nyomorról tanúskodik. Ágy, asztal és mosdó az egész bútorzat. A máso­dik széket már a szomszédból kell kölcsön kérni. özv. Bikás Jánosné barna arcát sürü rán­cokkal vonta be az élet. Szinte az az érzé­sem, hogy várt rám, olyan kevés meglepe­tést mutat, mikor belép a szobába, az ide­gen arc láttára. Talán a jobb sorsot remélő várakozás ez, amivel fogad. Nem lopták, szökött i— Van magának egy Bikás Ernő nevű fia, ki két hónappal ezelőtt eltűnt otthonról?-— Igen kérem. .— Olvassa el, mit Írnak a fiáról, mon­dom, és odaadom neki az Arad-i lap cikkét. — Nem lopták el azt kérem, ő szökött meg hazulról. Csütörtökön már haza is hozta egy rendőr Oradea-ról. Olvastam már a cik­ket, a szomszédos boltban látták meg és megmutatták nekem is. Sok mindent össze­hazudott a gyermek. Az én férjem nem nyu­galmazott vasúti felügyelő, hanem iparos OPERA-MOZGO 5 Csütörtöktől nagy premier JÖN Szerda: A MOSZKVAI LÁNY. - Fősz. : Ricardo Cortez és Kay Francis ! A pénz rabjai! M'lliók filmje! Fősz.: Paul Muni, Mary Astor, Do­nald Cook. Helyárak: 10, 20 lei. Előadások 3,5, 7, 9 Â SZÍNES FÁTYOL! GRETA GARBO! Van ugrás a természetben Meghall De-Vries professzor, aki az emberiségei a mutáció tanával ajándékozta meg HÁGA, junius hó. A holland tudományos életet és egyúttal az egész tudományos vilá­got nemrég nagy gyász érte. Meghalt Har­lemben Hugo De-Vries professzor, hires nö­vénytan-kutató, a leszármazástan egyik klasz- szikusa. De-Vrie professzornak növényeken végzett kísérletével sikerült bebizonyítani, hogy a régi Lamarck- és Darvin-elmélet, mely szerint a különböző fajok a viszonyok­hoz való alkalmazkodás révén fokozatosan fejlődnek ki, nem fedi teljesen a valóságot. A természetben ugrások vannak, uj fajok, uj növényi és valószínűleg állati alakok át­menet nélkül, meglepetésszerűen is jönnek létre. De-Vries professzor ezt rendkívüli tü­relemmel és tudással vezetett liliomtenyésze­tében bizonyította be. Óriási virágágyakban tenyésztette ezeket a virágokat és legnagyobb óvatossággal vigyázott arra. hogy a tenyészet tiszta maradjon, semmi más virágból „idegen vér“ tenyészetébe be ne kerüljön. A tovább­fejlesztés mindig a tisztán tartott családon belül folytatódott, fivér- és nővér-virágok kö­zött, nemzedékről-nemzedékre. De-Vries pro­fesszor kísérleti kertjében a liliomok végül is olyan pontosan hasonlítottak egymáshoz, mint egyik tojás a másikhoz. Minden más vi­rágkertben ugyanazonfajta virágok között is különbségek mutatkoznak. De-Vries nevezte „tiszta liliom“ termett. Mindenik szinte leg­kisebb részéig tökéletesen hasonlatos '•olt a másikhoz, minden virágegyéniséget ki lehe­tett cserélni a mellette lévő másik virágegyé­niséggel. És ekkor jött a meglepetés, mely az örölc- léstudomány területén valóságos forradalmat csinált. Ami történt, az valóságos csoda volt. De-Vries professzor tökéletesen egyformává tenyésztett virágai között egyszer csak uj alakú virágok bukkantak fel. Bizonyos volt pedig, hogy ezek az uj virágok minden külső behatásnélkül jöttek világra, a „tiszta vérbe“ semmi szennyezés nem került be. Az uj ala­kú virágok azonban itt voltak. Egyik liliom­nak más alaku levelei, másiknak megválto­zott alakú virága, harmadiknak a növése alakjában lépett föl változás. De-Vries több­ször is ellenőrizte a dolgot és megállapította, hogy kísérletében hiba nem került bele. De honnan származtak ezek az uj formák a tiszta liliomok tudományos biztonsággal tisz­tán tartott tenyészetében? Erre a kérdésre választ máig sem adott a tudomány. Annyi azonban biztosnak látszik, hogy nem kisebb dologról volt itt szó, mint, hogy a tudós megfigyelése előtt játszott le a természet fej­lődésnek egy olyan ugrása, amilyen az eddigi elvek szerint a természetben nem fordulhat elő. De-Vries szemei előtt előzmény nélküli uj életalakok fejlődtek ki. És kiderült az is, hogy az igy létrejött uj egyéniségek nem vé­letlennek, vagy hibás fejlődésnek következ­ményei, hanem maradandóak. Az uj virág egyéniségek utódai ugyanis megőrizték to­vábbra is az ősük által egyszer ugrásszerűen fölvett uj formát. Az uj tulajdonságok to­vább öröklődtek, ami kétségtelenül bizonyí­totta, hogy a változás oka az öröklődés el­sődleges továbbítóiban, a sejtekben rejlik. Valahol itt történik a változás, mely a De- Vries féle ,,mutáció“-t — igy nevezte el a tudomány — megmagyarázza. Ezt a mutá­ciót sikerült később kimutatni, más növé­nyeknél, sőt állatoknál is. Sőt újabban arra is rájöttek, hogy Röntgen-besugárzásokkal mesterségesen is elő lehet ilyen mutációkat idézni. A természettudomány mai állása sze­rint nem a megszakítás nélküli fokozatos fejlődéssel, hanem ilyen mutációk utján fej­lődnek ki az uj fajok. Némely természettu­dós szerint az emberi agy is mutáció utján ugrott valaha elő a majomagyból. És megle­het, hogy egy szép napon ugyanilyen mutá­ció utján fejlődik ki tovább a tökéletesebb ember. De mindez azonban egyelőre csak kombináció. A Harlemben elhunyt De-Vries professzor fölfedezése azonban a természet- tudományi kutatás egyik alapvető fölismeré­se marad mindenkor. Mozgószinházak műsora: SZERDA, CSÜTÖRTÖK: CAPITOL: A KREOL (RAPSZÓDIA. A hawaii szigetek exotikus népének szerelme. Fősz. Carole Lombard és George Raft. ROYAL-MOZGÓ: A KIRÁLYOK KIRÁLYA i(hangosLan). Jézus Krisztus H. B. War­ner, Pilátus Várkonyi Mihály. 15 és 20 lejes helyárak. EDISON: I. TÉT EGY EMBERFEJ. Fősz. Inkisinoff, Harry Baur. II. DALOL A VÁGY. Fősz. Josef Schmidt. 3, 6, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. NEVESS, ÖRÜLJ, SZE­RESS. Fősz. Shirley Temple, Warner Baxter. II. A BAJNOK. Fősz. Wallace Beery és J. Cooper. OPERA-MOZGÓ: MOSZKVAI LÁNY. (Man­dalay) Fősz. Ricardo Cortez, Kay Fra.n- cis. Egységes, erős olvasótábor segít| diadalra az Ellenzék célkitűzéséig** _j 10 3 5 junius 6. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Terméstrtékr'ités. - Kisebbség véde­lem. Coty, Cotyné, Ilon court, Ur­na Vacarcicu. — Az „emberiesség ügyé­szei.“ — Gépkocsik. — Uj tárcák. VIITORUL: Az evő, «mely országos voll, kü­lönösen Moldovábau év Bctszaribában javította meg a terméseket. így jó termésre és nagy mennyiségű, kivitelre alkalmas felesleges ter­ményre lehet számítani, bz. annyival örvende- tcsebb, mert a többi európai mezőgazdasági or­szágokban panaszkodnak. Így a kereslet növeke­désére lehet számítani v ez az árat kedvezően fogja befolyásolni. A kormány részleteiben is tanul­mányozta a terméiértékesiiés ügyét tv tervet ké­szítve, nagy összegeket rendelt ennek keresztül­vitelére. Ezért kell elutasítani a nemzeti-paraszt- párt ajánlatát, mely csak arra jó, hogy nyugta­lanságot keltsen a földművesek sorában. A je­lenlegi pusztulást ők okozták, miután nem tették meg a kellő intézkedéseket az árak fenntartására. UNIVERSUL: Vizsgáljuk meg, milyen hely­zetben van a német kisebbség Romániában. A mult évben i? Sa.tu-M.are megyei német köz­ség elemi iskoláját mentette meg a kormány az elmagyarositás folytatásától. Egy német állam­polgár: Lutz Korodi, tanulmányt irt a „Deutsche Allgemeine Zeitung“ hasábjain erről a kérdésről s a következő megjegyzéseket tette ezzel kapcsolat­ban: ,,Ezt az esetet különösen ki kell emelni. Az ügy korrekt elintézése nagy jelentőséggel bír s figyelmet érdemel a germánizmus s az európai kisebbségi kérdéskomplexum szempontjából.“ Ez az idegen vélemény legjobban bizonyítja, hogyan védjük mi a kisebbségi érdekeket. (Mi *s jól is­merjük Lutz Korodi urat. Szerk.) ÍAPARAREA NATIUNALA: Coty francia nagy­iparos óriási vagyont szerzett munkájával s egyike volt a háború után a leggazdagabb francia embe­reknek. „Ami Du Peuple" cimmel (A nép barátja) címmel lapot indított és ez milliós példányszám- ban jelent meg. Ugyanakkor megvette a „Fi- garó“-t is, mely szintén az ő jobboldali célkitű­zéseit szolgálta. Néhány évvel előbb azonban egy Cotnareanu nevű clegáhs s jómegjelenésü fiatal­ember tűnt fel Párisban, aki udvarolni kezdett Cotynénak. Az ügynek válóper volt a vége, melynek során Coty az asszonnyal vagyonát megfelezte. így került a Figaró is Cotnareanu kezébe, mikor az anyát saját fia: René Coty meg­átkozta. £s Cotoreanu elhatározta, hogy láto­gatást tesz Bucuresti-ben. Miután császári fogad­tatást akart, Paul Boncourt és Elena Vacarcscut is magával hozta. Ünnepelték, tapsoltak neki. Job­ban, mint akármelyik nyugatinak. Meddig fog ez még tartani? NEAMUL ROMANESC: Tizenegy párisi ügy­véd érkezik hozzánk oly célból, hogy Constanti- nescu-Jasi kommunista egyetemi tanár védelmét ellássa. Már kiáltványt is bocsátottak ki, melyben kegyetlenséggel vádolják a román hatóságokat, azt állitva, hogy a vádlott nem bűnös azért, mert résztvett a romániai antifascista mozgalom­ban. Mi értelme van az idegen ügyvédek elhatá­rozásának? Milyen jogon táknadják a mi bírósá­gainkat olyan ügyben, amely teljesen bennünket illet? Vájjon Románia egy gyarmat, melynek szüksége van ,,az emberiesség ügyészeire“ s szószó­lóira? A kormánynak nincs szava? ADEVERUL: A gépkocsibalesetek tovább tar­tanak a fővárosban és a vidéken. A kocsik tul- gyorsan hajtanak. (Mentői jobbak az utak, orrnál gyorsabban haladnak, a balesetek számát szapo­rítva. A vezetők gondatlanságát minden lépés után megállapíthatjuk. Egyik csak félkézzel tartja a kormányt, a másik hátra és oldalra tekint. — Van olyan, aki őrült iramban rohan a jármüvek között s mindenkép első akar lenni- Láttunk egy olyan vezetőt, aki cigarettát vett elő menetköz­ben s ezt meggyujtotta, a kormányt természe­tesen sorsára hagyva ugyanakkor. Nem beszé­lünk a részegekről, mert ezek is szép számmal vannak. A rendőrség csak a kocsikat vizsgálja. Miért nem vizsgálják egyszer azokat is, akik szabálytalanul hajtanak? ÎNCOTRO: Nincs egyetlen üres hely sem a kormányban, miután senki sem akar lemondani. Csak egy megoldás marad tehát: — uj államtitká­ri állásokat szervez Tatarescu a következőképen: Postarminiszter, Gyarmatügyi-miniszter; Tengeré- szetügyi-miniszter, Nyugdijügyi-miniszter. ügy, amint ez Franciaországban van. Lehet azonban hogy Tatarescu nem Franciaország, hanem Né­metország felé tekint Manolescu-Strunga indítvá­nyára ebben a pillanatban. ****************************** A MAGYAR KONYVNAP legolcsóbb könwwe: Asztalos—Pethő: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE, ősidőktől napjainkig. Lexikon­alak, j6o oldal. 64 fénykép-táblával, az eddigi 900 lej helyett most csak i6j lej az ELLENZÉK könyvosztályában. Cluj Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szenzációk jegyzékét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom