Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-05 / 127. szám
4 BI-LBNZßK I V 3 S / u a\u a 5. rm Szakítás Héjon hozzánk a: mlvarru Teri, a kis ka- .0/10. meg o buraija. S :épen, illemludómi köszönnek ke ükben a sapkájuk, aztán en- i.rrb li/íinkre lassan leeres:kednrk a podru a: lakkozza. \ Mariskánknak vőlegénye noll l'eri. innen :: isméielsőt/, l'eri nem kisfia, esni: nagyon încrunţi termet s a haji még alacsonyabb. NY :nk őket. hogy mit akarnak, mert hiszen Mariska már nem lakik nálunk, nagyot leült c társadalom ranglétráján: gyári mnn- k'tisnő lett. müselgemben jár s a karínét is lakkoz a. De Feri megmagyarázza a látogatás célját: l em akar ö semmit, csak éppen bejelenti, hogy szakított Mariskáinál és elmondja szépén. hogg. hogy és mint történt a dolog. Megyek a gyár felé s egyszer csak lati m Mariskát, nagy pnceba. ahogy karnnfog- . ■: megy valami fiatalemberrel. Elébak lepek s mondom: Pardon, agy tudom, hogy a kiss ony az én gyűrűs menyasszonyom, nagy :em. Erre Mariska ránt egyet a vállán <’s még jobban belekarol abba a fiatalemberbe, lennek egy darabot, újra elébőlz lépek, mer I sok nem hagyom • Megállunk. Szabad kér- deznem — mondom —- szabad kérdeznem, hogy mit jelentsen ez? Erre a fiatalember azt mondja: Tudtommal ez a hölgy a: én menyasszonyom. Egy? — felelem én s még kiszáradt a torkom, kézit csókolom — úgy, zónái ön a vőlegény? Hát szabad kérdezni: ízkor ki vagyok én, én aki bárom évig szenvedtem ennek a hölgynek a vén, részeges anyjától ? Erre nem felelnek, csak összevihognak kérni. de úgy. hogy ökölbe szorult a kezem s Mariska nagy előkelőén lehúzza a jegy-gyü- röjét és odanyujtja nekem . . . Mélyet sóhhjt l'eri. Laji meg bólint hozzá. — Elvettem a gyűrűt — folytatja az ex- völegény — forgattam, előbb gondoltam, éogy elhunyom, de aztán mégse hánytam el, merthát pénzbe került. Azt mondtam. így is jó. Alászolgája és elmentem. És otthon biza sírtam egyet, merthát szerettem . . . A pöttöm Laji barát ja vállára teszi a kezét. — Én is három évig udvaroltam egy nőnek — mondja —- minden keresetemet rá- költöttem s a végén nagy selgemruhásan látom egy másikkal, az vette neki úgy — én- tölem igy is megkapta volna. És ülnek ott tovább a fa alatt, két kis katona a nagg szerelmi bánatukkal. (M. L.) UJ KÖNYVEK Ä PA1MDIS IDNI91SI ÚJDONSÁGAI A fekete szirén Irta: P. C. WREN Fordította: Dr. Endre Dénes Az indiai Titkos Szolgálat főnökét kinzó gondolatok foglalkoztatják. Föltétien meg kell tudnia, mi van az itt is, ot is felbukkanó lázadások hátterében? Szembe kell éznie azzal az uj hindu Messiással, akinek olyan titokzatos, szuggesztiv hatalma an a bennszülöttek fölött, hogy parancsainak messze mérföldek távolában is érvényt tud szerezni. Nyíltan nem lehet fellépni ellene, igy hát a Titkos Szóig Hat megbízottjai kis vadász-társaságba verődve indulnak el nyomozó útjukra. A hinduk „szent embere“, akit fakir, vagy yogi néven is emlegetnek, keresztberakott lábán ül barlangja előtt. Alig takarja valami ruhadarab s a jellegzetes koldustál is olt van mellette a tisztára söpört földön. Amint fénylő, nagy szemét reáveti látogatóira — mind a hatan válogatott tisztjei az angol hadseregnek — mintha a végzet szárnyait éreznék megrebbenni. És ettől kezdve hiába igyekeznek cinikusan fölényeskedni, a lelkűk titkaiba látó szemek hatásától ócsárló tréfákkal szabadulni: ez a pillanat egész éle- üknek sorsfordulója lesz. Lelkűk legtitkosabb vágyai is kihámozódnak a bölcs ember előtt és valami végzetes erővel uralkodnak további életükön. Még könnyelműen odavetett tréfáik is megfogannak és a „fekşte szirén“ csábitó alakja m nd- annyíuk életének kisértője lesz... — Mi volt ez az ember? Jövőbelátó bölcs, misztikus erejű varázsló, vagy csodatevő szent?... Mi olvasók is beleszédülünk az erejébe, titokzatosságába; az ősi Indiának ezernyi bűvöletébe és megfejthetetlen csodáiba, „A fekete szirén“, akárcsak P. C. Wren többi regényei is, tele van férfias erőtől duzzadó jellemekkel, hősi kalandok gazdag változatával é3 az érzések forgatagának csodálatos szépségével. A Palladisnak ezt a legújabb Pengős Regényét dr. Endre Dénes fordította szép magyarsággal. A „humoros dgánykivégzés“ utójátéka a tábla előtt Gl.UJ. (A/ Ellcn/ék tudósítójától.) A/ itrlnhibla folyosóján egy jókedvű cigány fut kos lel es alá. Tagbns/iikudt, erős ember, zöld einyós sapkái visel, nem/.eli szili szalaggal kűiiilkotve, kockás lérdnadrágol és lábszára cdöl. Szaladgál, hangosan kacag, dúdol, tánrmozdulatokal tesz s a lábait csan- kodja. A jövő menők sajnálkozva, megütközéssel nézik. Részeg ez, vagy bolond? Sajnos, a mai viszonyok közölt a jókedvnek ilyen tuláradása csak ilyesmit enged lel tételezni... A futkosó cigány tényleg bolond. Neve (.rétin Ilié, három évvel ezelőtt még mint épeszű ember Alba-Iulia egyik legtehetségesebb cigányzenésze volt. Aztán . . aztán a sors és néhány különös hajlamú ember olyan tréfát űzött vele, amelynek áldoznia lett. Az csel 1932 decemberében történt Alba* lulia-n és úgy kezdődött, hogy a polgármester lakásának konyhájából besurranó tolvajok néhány csekély értékű tárgyat loplak el. \ család jelentést tett a rendőrségen és megindult a nyomozás. A gyanú Creliu-rn s annak egyik barátjára, Zoltán Angiiéin' bizonyult, akiket bekísértek a rendőrségre és megkezdődött a vallatás. A cigányok napokon kérésziül körömszakadtáig tagadtak, mire a rendőrség vezetőjének, dr. Munteanu l.udovicnak ..óriási“ ötlete támadt. Meg kell „ijeszteni“ a cigányokat, hogy valljanak. Az „ijesztés“ a következőképen történt: a két cigányt beterelték a kveszlor szobájába, egy öl lagu bíróság elé. Az egyszerű embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy a rendőrség és a törvényszék két egészen kiilönTC.-SACUESC. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ezelőtt esztendővel Már András sem gondolta, hogy ma kinyújtva, átlőtt koponyával fog feküdni a ravatalospadon. S hogy az öreg Bedő, a kopjafás. nagy igyekezettel ide-oda dűlő betűkkel rója cserefába a nevét. ITT NYUGSZIK MÁR ANDRÁS HÚSZÉVES VOLT ÉS KOCSIS MIKOR FŐBE LŐTTE MAGÁT JUGA JULISÉRT. 1935. Vasárnap még a táncban volt. Juga Julis is ott volt, de mindegyre más legénnyel járta. A lámpa nagyokat sercent. a padló dongott a legények lába alatt. Valami öserejü szépséggel járták a sormagyart. Mindenki azzal, akihez leginkább húz. Julis, Kovács Péterrel, a falu egyik legmódosabb legényével. András csak állolt szét vetett lábakkal az ajtó előtt, olyan keményen, mintha a királyt őrizné. A vénasszonyok szeme mintha ösz- szevillant volna s bólongattak a fejek, mint ősszel a buzakalászok. S mintha a saját nevét, a Julisét s a Péterét hallotta volna emlegetni. Hirtelen elkurjantotta magát s odatoppant Kiss Erzsi elé. Egymásba kapaszkodtak és forogni kezdtek veszettül, mint a pergettyü. Ugv járták a táncot, mintha csak ők ketten lennének ezen a kerek földön. Forgott velük az egész világ. A karjuk reszketni kezdett a fáradtságtól, a térdük meg-megcsuklott. iDe halálos nekibuzdulással mint a forgószél, újra nekivágtak. A cigány vonója fáradtan csúszott le a hegedűről. Megálltak egy percre szusszanni. Akkor vette észre András, hogy Julis már nincs a teremben. Rá se nézett Erzsire. Ott hagyva a terem közepén, betántorgott az ivóba, borral öntözni a bánatot. Addig s addig öntözgette, mig hajnalra szomorú virágok nőttek a leikéből. Egymás után rendelte a nótákat s dalolta maga is borízű hangon: Száraz fából könnyű hidat csinálni, Hej de bajos jó szeretőt találni, Most is olyan jó szerető hagyott el, Amig élek soha se felejtem el. Hej de bajos egy párnára feküdni, Aki egymást igazán nem szereti. Én tróbáltam s tróbálom is eleget, Ezt a rosszat nem kívánom senkinek. Én Istenem a szegények hogy élnek, A nagygazdák mind csak engem beszélnek. Ne beszéljen engemet a nagygazda, Neki is van búja, baja, bánata. Aztán szomorúbbra fogta: bűző fórum s hogy a kveszlori szobában összeüli ,,bírói lanács'1 a rendőrség tisztviselőiből áll. A tanácselnöki szerepet dr. Miiiileanu látta el aLi kijelentette a megrémüli cigányoknak, hogy mivel nem hajlandók vallani, a bíróság halálra Ítéli őket. A várt hatás azonban elmaradt, mert a cigányok erre sem voltak hajlandók magukra vállalni az el nem követett lopást. Az Altör- vényszék tagjai erre halálra ítélték a két rémült embert és tudomásukra hozták, hogy még az éjszaka ki fogják végezni . . . Valamivel éjfél után nagyszámú kísérettel ki is vitték a cigányokat a várhoz, ahol megásatták velük saját sírjukat, bekötözték szemeiket s a gödör szélére állították őket. Ekkor egy adott jelre néhány kivezényelt közlendői- a levegőbe bill, a cigányokat pedig egyidejűleg hatalmas pofonnal a gödörbe lökték. Ezután a rendőrségi közegek, mint akik jól végezték dolgukat, eltávozlak a tett színhelyéről. \ cigányok rémületükből magukhoz térve, szinte hinni sem akarták, hogy nem a másvilágon vannak s a gyöngébb idegzetű Crctiu ordítozva és dühöngve rohant végig a városon. Elméje a rettenetes halálfélelem következtében felmondta a szolgálatot s a szerencsétlen ember előbb az elmegyógyintézet diihüngője, majd később a város csendes bolondja lett. A hatalmaskodó tisztviselők ellen megindult az eljárás, melynek folyamán az Alba-i törvényszék egy-cgy hónapi elzárással sújtotta őket. A helyi Ítélőtábla az ügy felebb- viteli tárgyalását tegnapra tűzte ki, de miután az idő előrehaladt, a tárgyalást péntekre halasztották. HALÁLOS SZERELEM Én Istenem mit csináljak Búsuljak-e vagy meghaljak? Talán jobb lesz, ha meghalok S minden búnak utat adok S minden búnak utat adok. Busulj rózsám, mer én sírok, Tőled búcsúzni akarok. Sirok úgy, hogy nehallja más, Sűrű könnyem éri egymást. Sűrű könnyem orcám mossa, Mer a rózsám most más birja. Ott hadd birja, hadd használja, Csak végtére meg ne bánja. Csak végtére meg ne bánja. De hiába űzte lelkét harmatos nótákkal, kesergő szavakkal. Hiába kergette az eszét mámorba, egyre csak szomorúbb lett s valami sötét láng égett a szemében. Reggelre valahogy haza vetődött. Azonban naphosszat nehezen ment a munka. S a marhákkal sem igen gondolt. Mind valami régi karabéllyel piszmogott, azt lakaritgatta, mintha fegyverszemlére készülne. Aztán szépen lefiirészelte a fegyver csövét, hogy a kabát alól ne lássék ki a vége. Harmadnap reggel hiába kereste a gazda Andrást. És a szomszéd portán hiába kiáltozott az asszony a cseléd után. Juga Julist se látta senki. Keresni kezdték s az istálló padlásán elnyúlva, átlőtt mellel az ég felé fordulva feküdt. A szája félig nyitva s félig mosolyog, mintha éppen azt akarná mondani: — András, nem igaz, amit a falu beszél. Én még mindig csak téged szeretlek. Nem messze a háztól, egy boglya tövében megtalálták Már Andrást is átlőtt koponyával s mellette feküdt a fényesre pucolt karabély. A dalnoki temetőben két sirt ástak, egymás mellé vágták őket a domboldalra, mint a harctéren a lövészárkokat. S két uj fejfát farag az öreg Bedő, a kopjafás. (1. 1.) Cserkészeknek fontosl Most jelent meg: PUSKÁS LAJOS eserkész- parancsnok: Él a törvény í A cserkésztörvények nagy emberek életében 10 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Fiata Unirii. Vidékiek pénzben, vagy postabélyegben Î5 lejt küldjenek be. 4i óceán líélii#«ilaqjdi nem india clliődíiani a francia csodaliajó PÁR IS. (A/ Ellenzék távirata.) A N'or- inandie“ óriásba jó, melyet /inger ke/óvkor Ncwyorkban nagy ünnepélyességgel fogad* tak, első utján még nem hódította el a gyorsaság kékszalagját a Bremen löl \ Normandie Htjában jéghegyekkel találkozott és czéit a rendes tillól eltéröleg száz kilométerrel d«' lebhre kellelI irányítani az útját Ez, bár a hajó .'(() csomóval tehát eddig példátlan gyorsasággal haladt óránkéul, lehetetlenné telte, hogy az Európa és Amerika közötti átkelés gyorsasági rekordján javítson. Mit hallgassunk meg? Péntek, junius 7. BUCUREŞTI. 18: Stcfanescu-zenekar. 1915: A zene folytatása. 20: Felolvasás. 2C.20: Lemezek. 21: Hangverseny-ismertetés. 21.15: A ke- resztény ifjúság énekkara és a rádiózenekar együttes szimfonikus hangversenye az Athenaumbói. A szünetben hangversenymagyarázat. 23: Hirek. 23.15: Vendéglői zene. 23.45: Hirek külföldre franciául. — BUDAPEST. 13.05: Hanglemezek. 14..40: Szemlér István hegedül. 18: A „Száz könyv“ sorozatban Schöpf):n Aladár beszél Gárdony: Géza: Láthatatlan emberéről. 18.20: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. 19.55: Cs. Szabó Kálmán előadása. 20.20: Faragó Ibolya zongorázik. 21: A lochnessi szörny. Leidenfrost Gyula dr. egyetemi magántanár előadása. 21.30: A Finn Egyetemi Énekkar hangversenyének közvetítése a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. 23.40: Bura Sándor és cigányzenekara. 24.30: Heinemann Ede jazz-zenekara. BECS. 16.40: Schubert: G-moll hegedű- és zongoraszonáta. 19.55: Verdi: Othello, 4 felv. opera. — BERLIN. 22.30: Händel: Rodrigo, szvit. Bach: F-dur verseny. — KASSA. 20.25: Fúvószenekar. — MILANO. Rosso di San Secon- do: Musxa di foglie morte. Halott levelek zenéje), i felv. színmű. — MÜNCHEN. 23-30: Schumann: Ábránd-darabok zongorára. — PRÁGA. 22.15: Ünnepi hangverseny. — REGIONAL (angol). 22: Bizet: Carmen, a II. felvonás közvetítése a Convent Gardenből. A címszerepben: Conchita Supervia. —1 VARSÓ, 22: Schubert: Szimfónia. Turistaság Kirándulás a Székelykőhöz. A KKASE turista szakosztálya junius 9-ikén mint egy teljesen könnyű túrát, autós kirándulást rendez Remctea (Toroczkó) községbe. Vendégeket szívesen lát a vezetőség. Jelentkezni lehet a Schuster Emil cégnél. Vezetők Gefla Nicodim és Sánta Dezső. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület pünkösdkor két napos autós kirándulást rendez az Unökőre (2281 m.) Indulás folyó hó 8-án hajnalban és visszaérkezés folyó hó 9-én, vasárnap este. Jelentkezni lehet az Erdélyi Kárpát-Egyesület irodájában esténként 6 és 8 óra között Str, Matei 4., Corvin- kávéház felett. Részletes felvilágosítások ugyanott. Jelentkezési határidő folyó hó 5-én szerdán este 8 óráig. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület folyó hó 6-án, csütörtökön gyalogos túrát rendez a következő útiránnyal: Gorbó-völgy, Bácsi-torok, EKE-forrás, Falmand-forrás, Pean* (Arpád-csucs), Bükki turistaház. Gyaloglás 6 óra. Indulás reggel 7.30-kor. Vendégeket szívesen látnak. — Az EKE ezúton is közli tagjaival, hogy irodájában (Maria 4.) kaphatók az uj vasúti igazolványok, melyek 5 és 3 személy együtt utazása. esetén 50 és 33 százalékot kedvezményeznek. Tagdíjukat pontosan rendező tagok 85 lej és fénykép mellékiecé- vel fenti igazolványokat kérhetik. AZATUEmBm utazás tumm KORUL Ára 53’— lei 1 \PFttfte TÓBARll MUZSIKA Ára 53-— lei Kaphatók az „ELLENZÉK“ könyvosztályában, Cluj, Piaîa Unirii. Már András és Juga Julis balladája
