Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-29 / 146. szám

i ( <*■ T93S Ja alas 2 9. ELLENZÉK 3 Miért nem kapnak városi segélyt a helybeli kisebbségi elemi iskolák? Hogyan semmizie hi a város iskolabizottsága a magyar­ságot egy törvényes követelésből? — Egytnillióhéíszázezer lej kalandos alja Hogyan tarthat egy finom W selyem ilyen rövid ideig ? Kezelje úgy selyem fehér­neműjét, hogy az mindig úgy nézzen ki mintha uj volna, csakis LUX szappan- peheiy oldatban mossa! CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Kisebb­ségi intézményeink eddig sem dicsekedhettek azzal, hogy városunk vezetőségétől sok se­gélyt kaptak. Mindössze a Magyar Színház­nak. utalt ki lényegtelen támogatást az inte­rimar bizottság, amely a törvény értelmében arra is kötelezve volt, hogy a községi költségvetés végössze­gének 1/t százalékát arányosan ossza fel a városban lévő elemi iskolák között. Ebből a pénzből a magyar iskolákat mint­egy 600.000 lej illetné évente. Kisebbségi egyházainkat most az a sérelem érte, hogy a jelenlegi interimar bizottság tanügyi bizott­sága az iskolák két évi járandóságának kifi­zetését a leghatározottabban megtagadta. Érthető, hogy ez a tény, amely súlyosan érinti kisebbségi iskoláinkat, a legnagyobb megdöbbenést váltotta ki az érdekeltek köré­ben, akik elhatározták, hogy sérelmükkel most már a kormányhoz fognak fordulni. Érdemes részleteiben ismertetni az iskolase­gély megtagadásának ügyét, amelyhez ha­sonló kulturbotrány régen nem volt a vá­rosban. Mit mosd a törvény? A közoktatásügyi minisztérium szervezeté­ről szóló 1930 június elsején kelt törvény 186. szakaszának 4. pontja világosan előírja, hogy a községi költségvetés végösszegének 14 százalékát arányosan fel kell osztani az elemi iskolák között, akár állami, akár ma­gánkézben lévők (felekezetiek) legyenek azok. A törvény intézkedéseinek megfelelően a közoktatásügyi miniszter 15.289—1933. szá­mú rendeletében körül is irja, hogy az ilj’en- formán kapott segélyt az iskolák dologi ki­adásaira kell fordítani. Szabályozza továbbá a rendelet a felosztás formáját és kötelezi az érdekelteket, hogy az igazságos felosztást iskolabizottságok utján kell eszközölni. A törvény rendelkezéseiből nyilvánvalóan kitűnik, hogy városunk magyar iskoláinak is joga van a városi költségvetés 14 százalé­kából rájuk eső részre. Nem fizet a városi tanács A törvény megszavazása utáni első évben, vagyis az 1932—33-as tanévben a városi is­kolabizottság ki is fizette azt a hatszázezer lejt, amelyben a magyarság akkori városi képviselőivel megegyeztek. A közel 100 mil­liós költségvetésből az 1933—34-es tanévre körülbelül 3 millió 400 ezer lej jutott az elemi iskolákra. A városi tanács megszavazta az összeget és kiutalta az iskolabizottság­nak, amelynek hatáskörébe tartozik. Már itt is szabálytalanság történt, mert 100 millió után a törvény értelmében legalább 14 mil- r,6 járt volna, ami a magyar felekezeti ele­mi iskolák számára jóval nagyobb összeget jelentett volna, mint 600 ezer lejt. A minisz­tériumban azonban olyan felfogás alakult ki, hogy a város nem köteles szigorúan ragasz­kodni a 14 százalékhoz, csupán olyan ösz- szeget kell kiutaljanak, amely a legszüksége­sebbeket fedezi. Az 1933—34. tanévre a: iskolabizottság felvette a 600 ezer lejt, ele nem fizette ki a kisebbségi felekezeti iskoláknak. ' A magyarság részéről Szilágyi Márton. Kuthy József és Lőrinczy Ferenc fenn vol- .ak Draganu polgármesterné] és felvilágosí­tást kértek tőle, hogy miért maradt el a se­gély kiutalása. A polgármester kijelentette, hogy a város két vezető hivatalnoka a; iskolák Bucuresti-i központi pénztárá­nál azt a felvilágosítást kapta, hogy a ma­Das Gründlings] ahr 1874. Die politisch führende Stimme der Deut­schen Volksgemeinschaft in. Rumänien Das beste Nachrichtenblatt und werbe- kräftigste Anzeigenorgan Zuschriften wegen Bezug und Anzeigen­veröffentlichung an die Verwaltung des »Siebenbürgisch-Deutschen Tageblattesi; Hermanns ia di- S ib in, Königin Maria­strasse 25. Bucureşti til., Bulev. Dacia Nr. 15. gyár iskoláknak erre a pénzre nincs szük­sége. mert évenként hatalmas államse­gélyt kapnak. Éppen ezért a pénzt két uj állami elemi is­kola céljaira használják fel. Az iskolapénztár döntése A magyarság képviselői erre a központi iskolapénztárhoz fordultak, amely 23.254— 1934. számú rendeletével arra kötelezte az iskolabizottságot, hogy fizessék ki a 600-000 lejt. Áz iskolabizott­ság, amelynek tagjai a helybeli román iskolák vezetőiből állanak, a rendelet kéz­hezvétele után újra Bucuresti-hez fordult és kérte a rendelet visszavonását. Ez azonban nem történt meg, a város azon­ban mégsem fizet. Sőt, az 19-34—35. évi költségvetésben már nem Is szerepelt a magyarság jogos követelését képezd 600.000 lej, amellyel együtt most már 1 millió 200 ezer lej jár a kisebbségi elemi iskoláknak. Kinek kell fizetni? Á magyarság képviselői most már a városi tanácshoz fordultak és kérték, hogy az első 600 ezer lejt a város fizesse ki, mivel ez a pénz az építkezések folytán közvagyonná vált. A város 35.139—1934. számú határozatával válaszolt, amelyben azt Írja, hogy a tanács a pénzt kiadta az iskolabizottságnak, tovább nem tartozik rá a dolog, kérjék a magyar iskolák ettől a bizottságtól a pénzt. Ebből a válaszból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a magyar iskoláknak jár ez a pénz. Elismerte ezt szóbelileg Drăganu polgármes­ter is és utasította az iskolabizottságot, hogy az elmúlt évről elmaradt 600 ezer lejt az ideivel együtt vegyék fel a költségvetésbe és a magyar iskolák számára 1 millió 200 ezer lejt fizessenek ki. Ehelyett se nem fizettek, sőt mint fentebb emlitettük, az idei költségvetésből egyszerűen kihagy­ták a magyar iskolákat. A központi iskolapénztár — a városi iskola- bizottság szerint — legutóbb hozott 12.091 — 1935. számú döntésében állítólag elutasította a magyar iskolákat kérésükkel és igy az iskolabizottság a CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Érde­kes verekedések ügyét tárgyalta tegnap dél­előtt a Cluj-i járásbíróság. Az egyik eset vádlottja dr. Rebreanu Petru ismert helybeli ügyvéd, a feljelentő pedig Spákruk Andrásné. 72 éves bóstáti asszony. Az eset a következő: Spákruk Andrásné még 1924 áprilisában Cernavoda-uicai kertjéből eladott egy félholdnyi területet 30.000 lejért KIösz Mihály gazdálkodónak. A vásár meg­kötésekor KI ősz nem fizette ki Spákrukék- nak az egész vételárat, csupán 10.000 lejt adott abból előlegképen és szerződést irt alá, amely szerint 1924 augusztus 22-ig köteles a vételár teljes összegét kiegyenlíteni, ellen­pénzt tisztán a román elemi Iskolák cél­jaira fordíthatja. így tehát a magyarságot anélkül, hogy erről hivatalos értesítést kapott volna, a helyi is­kolabizottság aknamunkája folytán kisem- mizték törvényben biztosított jogos követe­lésétől. A város magyar adófizető polgárainak ne­vében felhívjuk erre a megdöbbentő esetre a magyar pártnak és a magyar parlamente­reknek figyelmét, hogy. legsürgősebben te­gyék meg a lépéseket illetékes helyen a sú­lyos sérelem orvoslása érdekében. SZÁMOS NŐI BAJNÁL reggel, éhgyomorra félpohárnyi természetes „FERENC JÓZSEF“ ke- serüviz végtelen nagy megkönnyebbülést szerez azáltal, hogy a belek tartalmát felhigitja és aka­dálytalanul kiüríti, azonkívül az emésztőszervek működését lényegesen előmozdítja. kező esetben az előlegképen adott J 0.000 lej az eladót illeti. Időközben KIösz Mihály meghalt, felesége és gyermekei az örökséggel rosszul gazdálkodtak és igy történt, hogy a szerződésben kikötött napon a vételárból fennmaradt 20.000 lejnyi összeg helyett egy levél érkezett Spákruk Andrásáénak, melyben dr. Rebreanu Péter ügyvéd fel­szántja, hogy a Klösszékkel kötött adás­vétel ügyében jelenjen meg az irodájában a KIösz Mihály által aláirt, szerződéssel együtt. Spákruk Andrásné, a felszólításhoz hiven, még aznap felkereste az ügyvédet, aki elol­vasás céljából elvette tőle a szerződést, majd kijelentette, hogy Klösz-ék nem tudnak fi­zetni, az egész adás-vétel ügyet semmisnek tekinti s igy a Klöszéknek adott telekrészt újra áruba bocsájthatja, az áprilisban felvett 10.000 lej visszafizetése után Spákrukné ek­kor kijelentette, hogy az adás-vételi viszony megszűnését tudomásul veszi, az előlegképen kapott összeget azonban nem fizeti vissza, mert ez a KIösz Mihály által aláirt szerződés szerint nem fizetés esetén őt illeti. Előadása szerint kérte az ügyvédet a szerződés visz- szaadására. Az ügyvéd azonban azzal érvelt, hogy a szerződés nála jó helyen van és ki­tessékelte az öregasszonyt irodájából. Az ügynek csak 1927-ben lett folytatása, amikor Klöszék per utján akarták visszaszerezni Spákruknétól a kérdéses 10.000 lejt, de vala­mennyi fórum elutasította őket. Közben KIösz Mihályné is meghalt és gyermekei új­ra kezdték a pereskedést Spákrukné ellen. A törvényszék ez év április 16-án tartott újra tanúkihallgatást az ügyben, amikor Spákruk­né szembe került dr. Rebreanuval és éles hangon az általa átvett szerződést követelte, majd magából kikelve, az összes jelenlevők előtt tolvajnak nevezte az ügyvédet, aki ellop­ta az ő szerződését. Rebreanu ekkor tett- leg inzuliálta Spákruknét, aki megtánto- rodva a kilincsre esett és csuklóján is megsérült. A mai tárgyaláson a járásbíróság több ta­nút hallgatott ki az ügyben, majd Rebreanut felmentette azzal az indokolás­sal, hogy a vádlott kényszerítve volt a tett elkövetésére. A másik pofozkodási eset 1935 május 10-én történt a posta mögötti autóbusz állo­máson, ahol a Turdáról jövő autóbuszból kisebb kirándulótársaság szállt ki. A társaság két tagja dr. Neda Gheorghe városi főtiszt­viselő és barátja Armeanu Virgil utolsónak szálltak ki a kocsiból és beleütköztek a fél­sz á 11 a n i akaró Mihail Creton egyetemi hallga­tóba. Állítólag az egyetemi hallgató lábára léptek. Creton ekkor megfordult és ..mocskos zsidóknak“ nevezte őket. majd különböző, durva káromkodásokat kiáltott utánuk. Neda dr. erre felszólitotta Creton-t, hogy kövesse őket a rendőrségre, ahova meg is indultak. Útközben azonban a szóváltás tovább foly­tatódott s a végén az történt, hogy dr. Neda hatalmas turista-botjával elpáholta a reni­tens Creton-t, aki 10 napon belül gyógyuló se­beket szenvedett. A járásbíróság tegnap dr. Nedat 2000 lej pénzbüntetésre Ítélte, Armeanut pedig fel­mentette a vád és következményei alól. A MAGYAR 8€OMYm&P le&oSesóbb kö&y&e? Asztalos—Pethő: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETE, ősidőktől napjainkig, Lexikon­alak, 560 oldal. 64 fénykép-táblával, az eddigi 900 lej helyett most csak i6j lej az ELLENZÉK könyvosztálvában. Cluj Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérje a könyvnapi szenzációk Életüket kockáztatták a sjfiraicisiíéra repülők, hogw hmlSonlukat meg MOSZKVA. (Az Ellenzék táviratai) Ismeretes az orosz sztratoszféra-ballon lezuhanása. A lapok dicsérik a ballon személyzetének magatartását. Valamennyi­en teljes önfeláldozást mutattak, hogy megmentsék a készülékeket és tudományos szereket. A ballon 7000 méter magasságban volt, amikor a burkolat sérülése miatt nagy sebességgel kezdett zuhanni. Alex Verigo professzor 3500 méter ma­gasságból ejtőernyővel kiugrott a parancsnok rendeletére, hogy a ballon esésé­nek sebességét csökkentsék. Ugyancsak 2500 méter magasságban kiugrott Priluciki tanár is. A léggömb parancsnoka 2000 méter magasságban a ballon burkolatára mászott föl és kockáztatta életét, hogy megkönnyítse a léggömb leszállását. ÚGY SZÉP AZ ÉLET, HA ZAJUK... Elitéi cs városi tisztviselő o vádlottad padján — verekedés miatt Miéri kapott pofonok®! az ör&g kóstált asszony? — „Idiii* az auíóhusz-meúáílónát

Next

/
Oldalképek
Tartalom