Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-28 / 145. szám

ELLENZÉK 19 3$ I u it I un 2H. miMMoxsM - szömium Rendszerváltozást kíván a falu gazdasági élete A „hármas forgórendszer“ a reviziósbizottság előtt A városi Diriokok llOIállUi \ árosunknak a belvárosban lévő házai cs ingatlanjai inellett többs/.v/. holdas szantó- iöi'Jje, kaszálója és erdeje van a szomszédos községek, halárában. A város határában talál­ható a i j«> holdas szántót old, Turcea község határában 297 holdas terület, a 'Parcea, Lomb, Tupuz, Becas, Valea Calda, Valea Caattaului községek határában található 2430 holdas kaszáló és legelő, mind a város tu'iaj- donát képezik. A szántért öltlek mellett a va­ros mintegy 5868 holdas erdővel is rendel­kezik a Lomb-i, Corus-i, Feleac-i és a Some­şul C.v'd-i erdőben. A hatalmas kiterjedésű területek telető városi gazdálkodás eredmé­nyeiről a városi gazdasági hivatal nyilatko­zatot adott. Ilié Jude, a mezőgazdasági osz­tály főnöke elmondotta, hogy az címűik év­ben a városi szántóföldek és kaszálók 5500 kg zabot, 7—800 kg szénát thoztak. Meg­jegyzi, hogy az aránylag rosszabb termés a szárazságnak tudható be. A városi legelő­kön 1271 szarvasmarha és 415 juh legelt az elmúlt évben. A legelők után a városi pénz­tárba 322.579 bej folyt be. A gazdasági hiva­tal jelentése szerint az idén sokkal nagyob­bak a termést kilátások. Gondas mérnök, a városi erdészeti hivatal főnöke az erdők állapotáról' számolt be. Elmondotta, hogy az elmúlt év folyamán 15.171 méter tűzifát, 3400 darabot ipari célra és 390 mázsát szén­kitermelésre termeltek ki. Az év folyamán, különben nagyarányú erdősítések voltak a városi erdőkben, amelyek So.000 lejt emész­tettek fel. > BEZÁRULT A CLUJ-I MÉHÉSZETI TANFOLYAM. Az Eirdélyrészi Méhész- Egyesület a műk héten zárta be többhetes méhészeti tanfolyamát, amelyen 39 halgató vett részt. Itt «miitjük meg, hogy a Cluj-i méhészeti tanfolyam bezárásával egyidőben Valeni-ben nyílt meg egy újabb tanfolyam, moly dz napig tart. A tanfolyamot Török Bálint, az Erdélyi Gazdasági Egyesület fő­titkára nyitotta meg, mig az előadásokat Balogh Jenő igazgató-tanító vezed. HUEDIN-BAN LESZ AZ ŐSZI ORSZÁ­GOS MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁS. Az Erdélyi Gazdasági Egyesület évenként meg­rendezendő országos mezőgazdasági és te­nyészállat kiállítását az idén Huedinban tartja meg, amely méreteiben az eddigieket is felül fogja múlni. A kiállítás augusztus hó­napban lesz, melyre minden irányú felvilá­gosítást készséggel nyújt az egylet titkársága. (Cluj, Str. Andrei Muresan 10.) Kereskedő az Ellenzék-bői tájéke* zódik. CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Erdély, de különösen a Székelyföld csaknem minden egyes vidékén ma is azok a gazdálkodási rendszerek vannak életben», amelyeket évti­zedekkel ezelőtt vezettek be. Különösen a székely gazdálkodók az ősi szokásokon és hagyományokon felépült gazdasági rendszer mellett nem tűrik azoknak az újításoknak és módozatoknak bevezetését, amelyekkel ki­sebb befektetéssel és kevesebb munkával lé­nyegesebben nagyobb jövedelmet lehet elő­állítani. Egy ilyenfajta régi gazdálkodási rendszer a Székelyföldön ma is érvényben lévő „hár­mas forgó rendszer“, mely tulajdonkeppen abban áll, hogy a község határát a birtoko­sok három részre osztva művelik. Mindenik birtokos köté es az illető határrészt a meg­állapított mezőgazdasági terménnyel bevetni. A határ egy harmad része igy minden évben műveletlen marad azon a cimen, hogy elő­készítsék a földet a következő évre. Az igy felszántott és megtermékenyített földben ősszel búzát vetnek, mig az aratást követő évben kukoricát és egyéb tavaszi terményt ültetnek. Ez a rendszer még abban az időben alakúk 'ki, amikor a község határa egyetlen család­nak a vagyona volt és amikor a föld bősége­sen kielégítette a szükségleteket. Ma azonban más a helyzet, mikor a lakosság száma na­gyobb. az igények és közterhek megnöveked­tek. Ilyen körülmények között ma sokkal szabadabban szeretnének mozogni a gazda - kodók egy része, akik az érvényben lévő kötött rendszer helyébe szívesen vennének be egy sokkal rentabilisabb gazdálkodási rendszert. Habár a „hármas forgórendszer“ érvé­nyességét az 1894-ben hozott XII-ik tör­vénycikk biztosítja, a törvény ugyanakkor lehetőséget is nyújt a rendszer megváltozta­tására, olymódon, hogy a birtokossági köz­gyűlés bármikor kimondhatja birtokarányos­sági szótöbbséggel a rendszer megváltozta­tását. A fentebb megvilágított állapotot hűen tükrözi vissza a revíziós bizottság előtt teg­nap délelőtt lefolyt fellebbezési tárgyalás, amelyre egy Odorheiu-i székely község vo­nultatta fe'/ képviselőit. Baden község felvilágosultabb gondolkozá­su gazdálkodói rájöttek, hogy az időtlen idők óta érvényben lévő „nyomásos hármas lor- górcndszer“ a mai többtermelés követelmé­nyei in el Lett nem rentábilis s ezért még, a tavaszi vetések megkezdése előtt birtokossági közgyűlést hivtak össze, hogy az. eddigi rend­szer helyébe a szabad gazdálkodást vezessék be. Mint általában minden irányú törekvés­nek és újításnak, ennek a javaslatnak is ke­rültek akadályozói, akik talán a hagyomá­nyos z.engzetes cim e'.Vevztésct í ólt ve, a köz­gyűlésen különböző szabálytalansággal meg­akadályozták az uj rendszert szorgalmazó gazdák ujitását, amely egyben az egész köz­ség mezőgazdasági fellendülését is jelentette volna. A kisebbségben maradt gazdálkodók a közgyűlésen történt tiltakozással, valamint a szabad mezőgazdasági rendszer bevezetésé­nek érvényre juttatásáért a helyi revízió:, bi­zottsághoz folyamodtak, hol ügyöknek képvi­seletét Baczó Gábor ügyvéd látta el. Baczó a revíziós bizottság e ott részletesen kifejtette, hogy a falu gazdasági élete, annak fejlődése követeli a régi rendszer megváltoztatását. Az uj rendszer bevezetésével az a földbirtok, amelynek egyharmad része eddig bevetetlenül maradt, egyharmadával fogja emelni a gazda jövedelmét. Az ugar-föMeket takarmánynö­vényekkel kihasználva, lehetővé válik a jó- minőségü állatok tenyésztése. A nagy állat- állomány egyfelől', mint igavonóerő nőve i a termelési lehetőségeket, másfelől pedig tej­termékeivel és szaporodásával növeli a gaz­dák pénzforgalmát és a mindennapi bevéte t. Az uj rendszerrell elérhető a gazdasági hely­zet javulása, ami maga után vonja a lakos­ság létszámának emelkedését, valamint az , erkölcsi és kulturális fejődést. A panaszos gazdák képviselője rámutatott a közgyűlésen elkövetett szabálytalanságokra. A reviziós bizottság az érsek alapján elrendelte a bir­tokossági közgyűlés ujbói összehívását a leg­utóbbi közgyűlési határozat megsemmisítése mellett. Remélhető, hogy a régi rendszer mellett pálcáttörő birtokosok a reviziós bizottság határozata utáni maguk is belátják a szabad rendszer előnyeit és példát adnak ugyan­akkor a többi székely községnek is, hogy hogyan kel emelni a földbirtokok hozamát. (1. z.) M AW. gazdanapia TURDA. (Az ElHen/.ék tudósítójától.) A/ arartyovs/.éki községek gazdin .irvidalnn u c - múlt vasárna|> ünnepélyes külsőségek közön ünnepelte meg Piaesti községben .1 AVI. (Aranyosi/.éki VidékicjU-./tő I.gyesüket) s/.ö vetkezeti és gazdanapját. Az ünnepségen a környék résztvevőinek s/.á/.ai mellett a ha­tóságok, a Cluj-i 1 íitelV/.övctkezetek köz­pontja és az Erdélyi Gazdasági Egyesület is képviseltette magát. A gazdanap i ■: ten tisztelettel kezdődött az. unitárius templomban, melynek során az egyházi beszédet Ürmösi József püspöki tit­kár mondotta, aki kitérve az ünnepé yes al­kalomra, az összefogó kezek megsokszorozó erejéről beszélt. A gazdanapot kikkel János unitárius lelkész, nyitotta meg. Mindenekelőtt kérte az egybegyűlteket, hogy küldjék el üd­vözletüket a betegen fekvő Balázs Ferenc elkésznck, aki a szövetkezet tulajdonképpeni életrehivója. A jókivánságokat tartalmazó sorokat lovasküldöttség vitte ei a beteg Ba­lázs Ferencnek az egyik közeli faluba. Pikkel léikész beszéde után Petrovai Ti­bor, a Hitelszövetkezetek Cuj-i központjá­nak titkára emelkedett szólásra, aki meggyő­ző szavakban mutatott rá a szövetkezeti eszme népfenntartó gazdasági fontosságára. A szövetkezeti központ üdvözletét tolmá­csolta, összetartásra kérve a község három fennálló szövetkezetét. Déli 12 órakor dr. Gál Miklós kúriájának udvarán tenyészál atkiállítás várta az ünnep­ség résztvevőit. Dr. Gál Miklós megnyitója után loan Moldovan főispán és Ciuleanu al­ispán' üdvözölték a környék nemes megmoz­dulását. Majd dr. Szász Ferenc, az Erdélyi Gazdasági Egyesület aielnöke tartott hasznos éőadást az állat- és baromfitenyésztésről, az okszerű takarmányozásról, majd kiosztotta a díjnyertes állatok és baromfiak kitüntetéseit. Közebéd után a százakra menő érdeklődő a falu melletti tisztásra vonult ki, ahol ló­verseny- és sportbemutató-ünnepély szóra­koztatta a közönséget. Este a ku turházban műsoros est zárta be a jólsikerült gazda- napot. íerniégiiiárah Braila: Buza 400, Munteniai árpa 210, Munteniai kukorica 230, Mo dovai paszuly 220, vadrepce 270 lej métermázsánként. Galati: Buza 420, árpa 215, zab 270, ku­korica 235, paszuly 290, vadrepce 300, barna mustár 400, sárga mustár 820, kukoricaliszt 310 lej métermázsánként. Constanta: Kukorica 230, repce 466, árpa 230, zab 260, árpa (uj termés) 190. Bazargic: Buza 320—393, kukorica 250— 260, paszuly 285 lej métermázsánként. JP VER SZEPESI REGÉNY I IRTA: FARKAS IMRE 15. KÖZLEMÉNY ,.T:- f-TAv •'! «.aKEE Ez nem az a Magda, akit ő ösmert. Ha száz­féleképpen is mutatkozott előtte, a végén csak a jókedvű és jószivü gyerek any volt újra. De az, aki énekelt, egy ismeretlen gyö­nyörű lény volt, aki ismeretlen nagy szenve­délyeket, érzéseket áhit, s akihez csak nagy és magasröptű szenvedélyek méltók. Virág, mely a teljes pompájában bontakozott ki, méltóságteljesen és hófehéren. Péter csodá.ta, imádta és sírni szeretett volna érte. A Magda gárdája lelkesedett. — És neked, Péter, hogy tetszett? Csöndesen hangzott a válasz: — Nagyon tetszett. — Oh, kisasszony, ha Pesten igy énekelné­nek, — szólott az ügyvédjelölt. Magda kipirult arccal figyelt a szavaira. Azt mondta az ügyvédjbHölit: — A primadonnák ott csúfak és vének. Ha a kisasszonyt ott énekelni hallanák. .. — Ugy-e, ugy-e? — szólott boldog büsz­keséggel Rőserné. Magda felsóhajtott: — Úgy szeretnék egyszer nagy tömeg; előtt énekelni. Sok, nagyon sok ember előtt. Vájjon tetszene-e nekik ...? Rőserné azt mondta később: — Tegnap színházban voltunk. — A „Vasgyárost“ adták, — szólott Mag­da s a szemei ragyogtak. — Oh, be szép volt, oh, milyen isteni volt.---No, no, — mosolygott elnézően az ügy­védjelölt. — Olyan nagyon isteni még sem lehetett. Pesten is láttam. — Remek vO.t, — erősködött Magda. — Az a Derblay Fülöp. Micsoda ember az! Ha olyannal találkoznék az életben! Az az igazi férfi ideálja . . . erős, határozott és gyön­géd amellett. Eszes és jó. Oh, Istenem! — Ki játszotta? — kérdezte az aljárásbiró, ki eddig szótlanul meredt Magdára. Az anyja felek helyette: — FeÜlegi Aurél . . . igen jó színész, ös- merik? — Én ösmerem, — szólott az aljárásbiró. — Osztálytársam volt. A negyedikből ki­csapták. — Szeretném, ha hallilaná egyszer Magdát énekelni. Az ügyvédj elöknek eszébe jutott, hogy tegnap Fellegi Aurél! hat dupla-barack után áradozva Beszélt Magdáról: — Meghalok, ha be nem mutatsz, apám! Azt mondta tehát: — Ha megengedik, holnap eLhozom ... szabad tudni, mikor? — így, a délután folyamán. Másnap Péter nem ment át Rőserékhez. De a hangos zongoraszóból és éneklésből sejt­hette, hogy bemutatták Magdának Fellegi Aurélt. Lehorgasztott fővel járt késő estig a kertben. Egyszerre . .. csöndesen megszólalt mellette valaki: — Péter­Hátrafordult. Magda állt előtte. — Pszt. Csöndesen. Sejtettem, hogy itt Vagy‘ Hirtelen odavetette magát a fiú keblére: — Csak azt jöttem neked megmondani, hogy a régi Magda akarok ienni. És hogy szeretlek, Péter . . . Csak ne hagyj engem, Péter. Az ajkuk összeforrt. Magda ijedten szakította ki magát az öle­lésből. De aztán újra hozzáslmuit Péterhez és lázasan, indulatosan, dacosan kérdezte: — Ugy-e, mindig mellettem fogsz ma­radni? Nem mégy e" mellőlem? Ugy-e, nem hagysz el soha, soha? Péter megcsókolta a homlokát, — Soha, kis Magda, soha. Ezen az estén Péter boldog volt újra. IX. FEJEZET. Vidéki színház. Fellegi Aurél igen változatos múltú férfiú volt, noha nem volt több harmincötévesne . A negyedik gimnáziumban vált meg a tanul­mányaitól s azóta kóborolva járta be Nagy- Magyarországot. Volt rikkancs, kifutó, napi- dijas, modell, kikiáltó. Ez utóbbi minőségében vette észre egy vidéki szinházdirektor. — Nem volna kedve hozzámszegődni? Aurél mindig szerette a színházat és a kar­zatok legszorg airmsabb látogatója volt. Bol­dogan mondta: — Oh, hogyne, nagyságos uram. Másnap Aurél Leberetváltatta a bajuszát és este már római harcosnak öltözve ott ágált a karban a többi római harcos között. Érdekes anca volt, csinos arcéle, villogó tekintetű szemei, s olyan ügyesen mozgott, hogy csakhamar kisebb szerepeket is kapott. Azután feltűnt egy vagyonos özvegynek, aki­nek csinos bérpalotája voít egyik körúton... Ez volt a Fellegi Aurél fénykora. A színházat otthagyta, csak néha látták a kollégái a korzón, vág}’ a páholyban. Ilyen­kor rendesen nagyon ki volt csipve, bodros frizurát viselt, e egáns, divatos ruhát, hófe­hér püasztront és monoklit. A gomblyukába óriási fehér virágok voltak tűzve. A kis Váry Fii it pedig, aki igazán szerelmes volt bele s aki egykoron sovány kardalosnői fizetését megosztotta vele, nem vette észre azontúl. Azonban nem tartott sokáig a dicsőség. A nagy jólét e bizakodettá tette Aurélt. Már nem szitt csak Upmann-szivarokat és nem járt csak gumitalpú fiakkeren. Amikor a leg­biztosabb volt a dolga felől, akkor érkezett meg az asszony bátyja, egy erdélyi pap, aki fölnyitotta az asszony szemét. Addig beszélt a nővére lelkére, hogy az végre nagy sírások és áju dozások között kiadta az útját. Fellegi Aurél nem hitt a szakítás komoly­ságában. Hogy is tudna nélküle állni az az asszony? Nem bocsátották be hozzá, hát le­velekkel ostromolta. A turbékoló gerle hang­jától a Vezúv kitöréséig minden hangnemből próbálkozott. De hiába. Lassanként zálogba tette értékes holmiját, arany cigarettatárcáját, bri'liántos gyűrűit s nemsokára kopottan és éhesen beállott egy vidéki direktorhoz. A direktornak nem volt szüksége rá — de a direktorné, aki a sze­mélyi ügyek vezetője volt a színháznál — azonnal szerződtette. S ahogyan emelkedett a Fellegi Aurél fizetése, úgy csökkent a jövede­lem, s végül hamarosan csak deficit Lett belőle. (Folytatjuk.) NŐI DIVATSZALONOK! VARRÓNŐK’ \ tavaszi szezon kis és nagy divatlapjai ha! más választékban kaphatók a: Eller:’ könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Var nők árkedvezményben részesülnek!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom