Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-26 / 143. szám

* ELLENZŐK \ / 3 5 / u n I u a 2 (>. Világtalanok faluja Nemzetközi érdekessé f^iivé nőtt egy kis mexikói falu, amelynek minden lakója vak OAXAL.A iMoxikó), junius Hüllőit valaha .1/ olvasó I'iltepec laivuról? Bizonyara alig­ha Nőm szerepel idegenforgalmi pros­pektusokban, nincsenek fürdői, jntekkaszi- HÓi, Mint's strand |a s/inlia/n. sem l'armi neveti nevezendő látványossága vagy neve­zetessége. De aligha is lehetne. Hiszen ez a helység egvébként Mexikó Oaxaea nevii államában, 1-100 méternyire a tenger színe lelett, meglehetősen egészségtelen vidéken fekszik még a „falu" elnevezést is nehe­zen érdemli meg, mindössze 1-1 nyomorú­ságos kalyibából áll. Ha akad a világon hely. amelyre ráillik az „istenhatnmegetli jelző, akkor bizonyára Tiltepee :,z. I s még­is, egv idő óta minden ország orvos-kutatója elkomolyodva ráncolja homlokát, ha ez a különös hangzású helységnév csendül a ti: lébe. I s a kalandokat kedvelő világjáró, aki rászánja magát, hogy Oaxacából gépkocsin felkeresse a falut, megdöbbenve, elszorult szívvei markolja a kormányt, miközben las­san végighuz. a falu egyetlen utcácskáján. Vakok még a háziállatok is Mert amit lát, az valóban lélekbe markoló. Járókelők jönnek szembe, szegény indián parasztok, festői, de elhanyagolt, piszkos öl­tözékben ; férfiak, nők. gyermekek, fiatalabbak, idő­sebbek és valamennyien — vakok. Bottal kezükben, óvatosan tapogatódzva ha­ladnak az utcán, a zaj nyomán gondosan kerülve a jármüveket, többnyire a tál mellé lapulva keresik az utat hazáig. Alaposabb megfigyelő észreveheti, hogy valahányszor elmennek egy ház mellett, egy követ ejte­nek ki kezükből, vagy egy kavicsot helyez­nek egyik zsebükből a másikba. Ezen a módon talál kiki hazáig. Mikor reggel ki­mennek a földekre, mindenki annyi kavicsot tesz a zsebébe, ahányadik helyen áll a háza a falu hatá­rától számítva. Hazamenet aztán az említett módon „szám­lálják“' a házakat, amig eljutnak a magukéig. Ebben a faluban minden teremteti lélek világtalan. Állítólag már a gyermekek is vakon jönnek a vi­lágra, vagy kevéssel születésük után el­vesztik látásukat. Vakok az állatok is, az ökrök, amelyek kinn a mezőn a földmű­vesek ekéit húzzák. Es hosszabb-rövidebb ittartózkodás után a megvakulás veszedelme fenyegeti az idegent is, aki eléggé vakmerő ahhoz, hogy felke­resse a világnak ezt az elátkozott zugát, amelynek lakóit valami ismeretlen hatalom, vagy természeti erő borzalmas rendelése a vakság rettenetes sorsával vert meg. s/áiitóföldőn, mint akármilyen más helyén a világnak a/, éps/emti emberek. Lakásaik különleges helyzetüknek megfele­lően épültek. Ablakot nem ismernek — mi szükségük is lenne rá! Szellőzésre teljesen elegendő számukra a házuk falába vágott keskeny ajtónyitás, amelyen egy ember is alig éppen, hogy keresztülvergődik Mester­séges világítás persze szintúgy ismeretlen fogalom errefelé. Tiltepee rejtélye Néhány esztendeje csupán, hogy az első kutatók hirt hozlak a „Vakok Lah á“-ról, de csak azt érlék el vele, hogy a közvéle­mény és az orvosi szakértők mosolyogva napirendre lértek az „újabb amerikai blöff“' felett. Hanem aztán más, szavahihető utazók is megerősítették a felfedezés hírét, mire mexikói és Egyesült-Államokbeli s/.emészor- vosok és tudósok síellek a helyszínre, meg­győződni az igazságról. S az odagyiilt szak- tekintélyek megdöbbenve állapították meg, hogy a Természet e szörnyű szeszélye nem kép­zeletbeli koholmány, hanem szomorú va­lóság. Minthogy azonban a modern tudomány nem hisz természetfeletti törvényekben és titokzatos ,,rendelésekben'“, átkokban, meg más efélékben. nekiállt, hogy végére járjon Tillepec rejtélyének s kikutassa a vaksági járvány gyökerét. Hanem ezzel kemény fába vágta fejszéjét. Az odasereglelt szakemberek előbb magukat a bensziilötteket, azok élet­módját akarták felelőssé tenni bajukért. — Bizonyára iszákosak a fickók, melvlalkoholt isznak az pedig tudvalevőleg vakságot oko­zó. veszedelmes szeri De csakhamar kiderült BUCUREŞTI. (Az. Ellenzék távirata.) Meg­írta az Ellenzék, hogy most bontják fel azo­kat a ládákat, melyeket a szovjet visszaadott Romániának. A lapok részletesen foglalkoz­nak a háborús eseményekkel és rámutatnak arra, hogy 1916 decemberében összesen 1738 ládát küldtek három kiilönvonaton Moszkvá­ban, melyek többek között a Banca Naţionala egész aranykészletét, mintegy kitencmilliárd arany lej értékű kincset foglaltak magukban. Nagy vita folyt annak idején arról, hogy a feltevés alaptalansága. Melylulknholl urni­tele nem is ismernek, szeszt isznak ugyan, de az csak közönséges, ártalmatlan dóka, amivel a szomszéd lalvak lakossága is él és mégsem vakul meg tőle. Később valamilyen I agályos betegségre gyanakodtak, amelynek többek között szembaj a következménye. De ezt a magyarázatot is, mint az előbbit, el kellett ejteni. Annál is inkább, mert egyik sem okolja meg, miért vakok az ott élő állatok is. A benszülöttek magok, egy ott tenyésző növényt tesznek felelőssé balsor­sukért. Mikor azonban az egyik kutató a növényi tüzetesen megvizsgálta, kitűnt, hogy az. is ártatlan a dologban. A tudomány felveszi a harcot Akkor hát?... A tudósok kénytelenek voltak beismerni, hogy itt valami egészen különleges termé­szeti titokkal kerültek szembe. Ám most abban reménykednek, hogy Victor A Reco, mexikói egyetemi tanár vizsgálataival mégis csak nyomába jutott a járványokozónak. Az pedig nem más, mint egy ezen a vidéken tenyésző, góresönagyságu, ha j.s/ált inoni fé­reg. Ennek álcáját vérszivó szúnyogok ter­jesztik egyik emberről a másikra, akár a maláriát. A féreg aztán megtelepszik az em­beri szervezetben s akár közvetlenül, akár a testéből kiválasztódó méreganyaggal, a látó- szervezetet lámadja meg. El is nevezték már a veszedelmes jószágul ,,caecutiens“-nek, azaz. vakká tevőnek. Egy másik kutató, egy amerikai orvos azonban még ezzel a magya­rázattal sem látja teljesen tisztázottnak a helyzetet. Szerinte a haj keletkezésében és kifejlődésében még más, eddig nem teljesen ismert okok is közrejátszanak. Annyit meg­állapított, hogy a vak emberek fején külö­nös daganatok képződnek s ha ezeket müté- tileg eltávolította, a világtalanok számos esetben visszanyerték látásukat. Valószínű­leg ezek a daganatok is csak a féregfertőzés­sel függnek össze, de a kérdésben még nem egyeztek meg a szakértők. Tiltepee rejtélye tehát még tisztázatlan. A tudomány most összeszedi minden erejét, hogy a boldogtalan falut megfossza szomorú nevezetességétől. a kincseket hova szállítsák. A román állam­férfiak egv része Londont ajánlotta, a libe­rális párt és Bratianu azonban tiltakozott ez ellen. így kerültek azután a román értékek a Kreml pincéibe Moszkvába. Ebből a kilencmilliárd arany lejt érő kincsből eddig semmit sem találtak a uisszaadott ládákban. A szovjet nem tagadja, hogy Moszkvában felbontották volt a ládákat. Fel akarták ugyanis leltározni tartalmukat. Kilencmilliárd aranylej értékű román kincs veszett el Oroszországban Katonni előképző l.m- lolyam nélkül nem leket az egyebemre sem beiratkozni CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A ka tonai előkészítő tanfolyaminál kapcsolatban az illetékes katonai hatóságok körre ndeletét adtak ki, melynek fontosabb intézkedései i következők: 1935 november l-től kezdődőleg nemcsak a 18 és 19 évesek, hanem a 20 éves korosz­tály is részt fog venni az előképző tan­folyamon A tanfolyam látogatása tehát ez év november 1 -töl kötelező minden 18. évét betöltött ifjú részére egészen azon év végéig amig 21-ik életévét be nem töltötte. A ka­tonai előképző tanfolyam időtartama 40 50 kiképzés évente, melyeket ünnepnapokon tartanak meg. Az előkészítő tanfolyamot végzett ifjak névre kiállítóit katonai könyvecskét kapnak a kiképzés végén, melynek alapján a kato­nai szolgálat idején különbözei kedvezmé­nyekben részesülnek. A katonai elökikép- z.ésscl kapcsolatos megtorlások, illetve elő­nyök a következők: Az önkéntességi joggal biró újoncoknak a köteles iskolai bizonyítványokon kívül be kell bizonyilaniok, hogy eleget tettek a ka­tonai előképző törvény rendelkezéseinek. Az előképző tanfolyam elvégzése hathavi leszól litásl jelent a tényleges katonai szolgálatból. Az érettségi vizsgál tett ifjak csak abban az esetben iratkozhatnak he az egyetemre és bocsáttatnak vizsgára, ha eleget lettek az előirt előképző lörvény követelményeinek. Az előképző tanfolyamon szorgalmukkal kitűnt ifjak rangfokozatokat nyernek. Igazo­latlan hiányzás esetén minden elmulasztott kiképzésért 40 lej pénzbüntetést kell fizetni. A katonai kiképzés alatt a rangfokozatokat a jól minősített ifjak félannyi idő alatt nve- rik el. Az önkéntességi joggal nem biró if­jak. amennyiben az előképzőtanfolyamon ki­tűntek. 3—6 hónappal hamarabb szerelnek le. A 18 és 19 éves ifjak (1937 és 1938-as korosztály), akik résztvesznek az előképző tanfolyamon, már részesülni fognak az ösz- szes kilátásba helyezett kedvezményekben. * VÉR-. BŐR- ÉS IDEGBAJOSOK igyanak hetenként többször, reggel felkeléskor egy pohár természetes FERENC JÓZSEF“ keserüvizet, mert ez mindig alaposan kitisztítja és méregtele- r.iti a gyomorbélcsatornát s ezenk:vül az ejnéiz- tést és az anyagcserét is jótékonyan befolyásolja. Mozdonyvezető ur loan Flavin MidaB^aridJak a „|>ulre«gáj? a pénzügyminisztériumban BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az îndreptarea azt a szenzációs hirt közli, hogy kényes ügyekben („putregaj“) nagy vizsgálat indult a pénzügyminisztérium egyik legfontosabb osztályán: a vámügyek vezér- igazgatóságán. A vizsgálat szomorú eredmé­nyének első eredménye az volt, hogy a miniszter a vámügyek vezérigazgatóját elcsapta s egy egészen jelentéktelen állásba fokozta le. A lap úgy tudja, hogy ezután a közalapok kezelési osztályának igazgatója fog következ­ni. Ugyanakkor egyes lapok arról imák, hogy < az országos nyujdijintézet igazgatója ellen is fegyelmi eljárás indult azért, meri a húsvéti ünnepek idején sza­badságra ment s nem fizette a nyugdijakat. A pénzügyminiszter véget akar vetni a „kéz kezet mos“ rendszernek. A kormányhoz kö­zelálló sajtó hangsúlyozza, hogy megkezdő­dött a purifikáló munka s különösen a vám­ügyek vezérigazgatóságára hivja fel a figyel­met, ahol „tetszés szerint intézték az ügyeket és összeköttetést tartottak fenn kereskedő­kel". Az îndreptarea nincs megelégedve az ügyek elintézésével. — A mandarinok — írja a lap — más be­I osztási kapnak s oda tovább viszik az eddigi gyakorlatot magukkal. Érthetetlen, hogy fe- lebbvalóik miért támogatják őket. Tiltako­zunk ez ellen. A közalapokkal kapcsolatban a lap rámu­tat arra, hogy igen nagy hatásköre van az alapokat kezelő hivatal igazgatójának s csak az ő jóváhagyásával lehet két-háromféle fi­zetést élvezni titokban. Ezt különben Leon államtitkár, az állami költségvetés parla­menti előadója is hangoztatla. A lap kifeje­zést ad annak a reményének, hogy a bünte­tések folytatódni fognak. A tisztitó munka tehát már folyamatban van. A pénzügyminisztérium keretében több fötisztviselőt. tartományi inspektort áthelyezték s megvonták a hivatalvezetésre adott megbízást több pénzügyigazgatótól. Fegyelmi utón áthelyeztek osztályvezetőket s a tisztviselők egész sorát büntették meg fi­zetés elvonással. A rettentő hőség elűzött a fővárosból, fel­ültem a vonatra, hogy Carmen-Sylván. a Fe­kete-tengernek eZen a remek pontján egv kis levegőt szívjak tüdőmbe. A személyvonat las­san kocog, lokál áll. Feteşti állomáson is vagy 10 percig. A forgalmász, hosszú, nyú­lánk, már nem éppen fiatal, de „snájdig" férfi, olt áll feszes vigyázz-állásban a perron szélén, pontosan szemben az ablakommal. Kezében kis jegyzőkönyv, hóna alatt a piros zászlót helyettesítő tárcsa. 18 óra 4 perc és 30 másodpercet mutat az órám, amikor a vonat elindul. De az indulásra még nem adott jelet a forgalmász: tényleg hiányzott még 30 másodperc . . . A forgalmász arca egyszerre szigorú lesz. Leinti hangos szóval a vonatot. „Nem adtam még jelet az indulásra . . . Miért állok én itt? Persze, ha ti ott a mozdonyon mindig magyarul beszélgettek! Jelentést fogok ten­ni!““ Közben letelik a 30 másodperc, a tárcsa meglendül, a vonat lassan kigördül az állo­másról. A „paklikocsi“ ajtajában áll a vonat­vezető. A forgalmász odaszól: „Hogy hívják a mozdonyvezetőt!“ Es megjött a válasz: loan Flaviunak! Nem tudom, vájjon elment-e a jelentés a kerületi igazgatósághoz, hogy „loan Flavin magyarul beszélgetett a mozdonyon“ . . . kj. Testet ölt az irói képzelet Van Wells-nek egy izgalmas novellája, amelyben a viharzó képzeletű iró leírja a „Vakok Völgyé“-t. Dél-Amerika valamelyik hozzáférhetetlen hegyvidékének vad völgy­katlana a szintér, ahol — ugyancsak a Ter­mészet ismeretlen játéka folytán — vakon születnek és élnek az emberek. Sohasem lát­ták a napvilágot, szótárukból, fogalomvilágukból hiányza­nak azok a szavak, kifejezések, amelyek fénnyel, sugárral, világossággal, színekkel, látási benyomásokkal kapcsolatosak. Világuk az örök, áthatolhatatlan sötétség, amibe nemzedékek óta úgy beleszoktak, hogy el sem tudják képzelni, hogy másként is lehet. Ha valaki a napfelkeltéről vagy a rózsa színéről áradozik nekik, épp oly ke­véssé fogják fel, mint mikor nekünk a ne­gyedik dimenziót magyarázzák. Csak azt ér­zékelik a világból, ami hallható, érinthető, tapintható, ízlelhető, szagolható, ami meleg, vagy hideg. A világrendről, a Mindenség be­rendezéséről egészen más, a mienkétől döb­benetesen eltérő a felfogásuk. Nem ismerik a Napot, sohasem hallottak a Holdról, a csil­lagokról, az égboltozatról, a felhőkről, nem tudják, hogy a Föld gömbölyű. Iskoláikban azt tanítják, hogy a világ azoknál a meredek sziklafalaknál végződik, amelyek áthághatat­lan bástyaként övezik völgyüket . . . Talán még sohasem fordult elő, hogy irói fantázia és valóság ilyen meghökkentő pon­tossággal vágjanak össze. Mikor Wells novel­láját megírta, aligha sejtette, hogy a „Vakok Völgye“ — némi módosítással — csakugyan létezik. Ennek a lakói is, mint képzeletbeli sorstársaik: vakságukat természetes állapot­nak tekintik, amelybe régen beletörődtek már s amely semmikép sem akadályozza őket munkájuk folytatásában. Tiltepecben a vakság a rendes állapot. A lakosság olyan megszokottsággal és gyakorlatfej­lesztette ügyességgel végzi mindennapi dol- ö»* 1 a körül a *rl.uban. » mezőn a Turistaság Uj erdei ut Járavizéu. Turdamegye egyik legszebb, legvadregényesebb kirándulóhelye a járavizi „Andrássy-erdő“, melyet nyaran­ként a kirándulók sürü csapatokban keres­nek fel. E gyönyörű helyet eddig nagyon nehéz volt megközelíteni és látogatni, mert a Baia de Aries-töl odáig vezető ut nagyon rossz és jármüvei járhatatlan volt. Most a közlekedési viszonyok itt nagyon előnyösen megváltoztak — a kirándulók nagy örömére, amennyiben Turdamegye műszaki hivatala ezt az utat teliesen uijáéDiltette és annyira rendbeszedette, hogy most egész vonalon, egészen fel a turista menházig autókkal, sőt autóbuszokkal is kényelmesen járható. A Cluj-i kirándulók is bizonyára örülni fog­nak ennek. Társas gépkocsi-kirándulás a Kérői fürdőhöz. Junius 30-án, vasárnap egész-napos kirándulást rendez a Cluj-i munkáss2eirvezexek turista cso­portja Kérő fürdőhöz. Élelemről mindenki rrxaga gondoskodik. Indulás az Épitőmunkás Ottnoirról pont fél 8 órakor. Kérőn kedvezményes fürdő­jegy. Jelentkezni lehet az Épitőmunkás Otthon­ban, Str. Văii 7. szám alatt, csütörtök estig. Cso­portvezető: dr. Lobstein Sándor. Ut Sitim Zweig: Simrt Márifs Nemcsak a mindig lenyűgöző hatású irót látjuk ebben a könyvben. Történet­írás is ez a könyv. Minden adata hiteles. Gyönyörű kiállítás, 21 mélynyomást! képpel, 264 lej az Ellenzék könyvosztá­lyában, Cluj, Piaţa Unirii. Régebben meg­jelent könyvei: Lélek orvosai 125, Eras­mus 158, Maria Antoinette 125, Fouebe 158, Érzések zűrzavara 66 lej. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom