Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-23 / 141. szám
1 7000 f nniua 93. BLLBNZÉK ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL BERLIN megirigyelte az angol fővárostól Madame Tnssaud viasz-panoptikumát. Herr Protze, a berlini városi tanács erélyes nemzeti szocialista tanácsosa, amint a Times berlini tudósításában olvassuk, a főváros népének mulattatására, és persze, okulására is keresztülvitte, hogy a propaganda-miniszté- rium engedélyt adjon a londonihoz hasonló panoptikum felállítására. Herr Protze már ebben a hónapban Londonba utazik, hogy a helyszínen tanulmányozza Madame Tus- saud viaszszobrait és azok készítési módját. A panoptikum számára már kiválasztottak egy szép palotát és a Pariser-Plalzon, a Brandenburger Tor és az Unter den Linden között. Egyelőre 500 viaszazobrot fognak felállítani. Lesz német és idegen, törte nelmi és jelenkori osztály. A német osztályon csak a nemzeti hősök szobrait állítják fel, csupán az idegen osztályon lesznek olyanok szobrai is, akik nem éppen hazafias érdemeikkel szereztek hírességet. Az igazi német komolyság azonban nem engedné meg a Tussaud-gyüjtemény hires és természetesen valamennyi között legnépszerűbb „Chamber of Horrors“-ának, a „rémségek terméknek utánzását. A gyűjteményben helyet kapnak a jelenlegi államfők és uralkodók viaszszobrai. Mussolini szobra felől még nincs döntés, de az angolok közül bizonyosan ott lesz a Németországban nagyon népszerű Lloyd George és természetesen az angol fasiszták vezére, Sir Oswald Mosley. A panoptikumot már az idén nyáron meg akarják nyitni. FRITZ KREISLER, a világhíres zeneszerző és hegedűművész a Newyork Times egyik utolsó számában nyilatkozatot tett közzé, amelyben kijelenti, leheletül egy zenetörténésznek hozzá intézett kérdésére, hogy az ő átdolgozásában megjelent XVIII, századbeli klasszikus zeneművek, minden részükben az ő eredeti szerzeményei. összesen 14 kompozícióról van szó, amelyek Vivaldi, Porpora, Stamitz, Couperin, Cartier, Pugnani, Dittersdorf, Frascouer és Padre Martini neve alatt jelentek meg. Ezek közül az egyetlen Couperinnek „Chanson de Louis XIII., szerzeményeiből vett át összesen nyolc taktust, ez minden. De Fritz Kreisler harminc esztendővel ezelőtt huszonöt éves fiatalember volt. Igaz, korán beérkezett, mint művész, de azért a neve még korántsem jelentette azt a világhírnevet, amit amit ma jelent. Mint nyilatkozatában mondja, változatos programokat akart adni és nem tartotta sem okosnak, sem illendőnek, hogy nevét végtelenül ismételje az egyes programszámokon. Kreisler bejelentése pár napos szenzáció lett a világsajtóban, anélkül azonban, hogy az önleleplezés a nagy hegedűművész hírnevének a legcsekélyebbet is ártott volna, vagy a „klasszikus“ átiratok ezután bármit is vesztenének abból a megbecsülésből, amelyben eddig állottak zeneértők, kritikusok és a nagyközönség részéről. Európa- Ellenzék; olcsó egyéni nyaralási akció ia! somnTO Ti ORSZÁG GYÖNGYE! Lei Lei Lei Lei Lei Lei Lei Lei Lei Lei 4.200- — 5.830'— 2.235'— 3.200— 4.435'— 5.520— 7.700— 3.000— 4.315— 5.995'— Junius és szeptember hónapokban: 14 napra I. osztályú kategória Lei 2.850— 21 napra I. osztályú kategória 28 napra I. osztályú kategória .1 1 na; ra II. osztályú kategória 21 napra II. osztályú kategória 28 napra II. osztályú kategória Juiitss és augusztus hónapokban: 14 napra I. osztályú kategória Lei 3.830’— 21 napra I. osztályú kategória 28 napra I. osztályú kategória 14 capra II. osztályú kategória 21 napra II. osztályú kategória 28 napra II. osztályú kategória I. osztályú kiszolgálás a*att értendő: folyóvizes szobák és étkezés a Szovata étteremben. — II. osztályú kiszolgálás lakás az István és Regina Maria szállókban és étkezés ugyanezen szállók éttermeiben. — Fenti pausál “árakban következők foglaltatnak benn: Lakás kiszolgálással és villanyvilágítással, valamint községi illetékkel, napi háromszori kitűnő étkezés, kiszolgálással együtt, mindennapra fürdőjeay a Medve tóba, vagy kádfürdőbe, kurtaxák, ze- nedijak, az állomásról a fürdőtelepre való’ bees kiszállítás. — Indulás bármely "napon! Kötelező azonban indulás előtt 10 nappal lejelentkezni, hogy a szoba megrendelhető legyen és lekötött idő pausál dijának felét jelentkezéskor lefizetni. — Jelentkezések és" összes felvilágosítások az ország területén beszervezett összes pausálkurákról az Ellenzék utazási osztályában CHLOR FEHER FOGAK VÉR SZEPESI HáZflK REGÉNY * VI. * VI. IRTA: FARKAS IMRE 11. KÖZLEMÉNY m Azzal* karjaiba kapta. A leány élettelenül terült el a karjai között. A keze, az arca égett s amellett fehérebb volt, mint a holdsugár, amely itt-ott keresztül törte a mindinkább összébb torlódó felhőket. A torony őre ősrégi szokás szerint éppen akkor kiáltotta az éjfélt. „Gott mit uns! Gott mit uns!“ — Isten velünk, — sóhajtotta Péter és befordult az áléit Magdával* a házba. VI. FEJEZET. Az egyik vén ház meginog. Magdán az apja halála óta többféle változást vett észre Péter. A nagy szenvedélyes fájdalom, mint a nagy szenvedélyes fájdalmak rendesen, csakhamar megszűnt, de azt a régi, gyerekes jókedvét elvesztette. Eleimén nagyon sokat fog átkozott a halál gondolatával. — Mit ér mindez, Péter? Szeretünk, vágyódunk és azután egyszerre mindennek vége. Hát érdemes ezért szeretni és vágyódni? Ilyenkor a jó fiú szomorúan hajtotta le a fejét. De Magda nem sietett a vigasztalására, nem hajtotta vállára fejecskéjét és nem nyújtotta csókra az ajakát, mint máskor. Ha Péter megcsókolta, tűrte, de olykor nem viszonozta. Úgy látszott, mintha azt a vidám, boldog gyerekes érzést, az első szerelem ál- modásszerü mámorát teljesen kitörölte volna egy más, egy hatalmasabb és nagyobb gondolat. Makacs, hajthatatlan gyermekszíve, mely csak a boldogságot ösmerte eddig és annak kopogtatására is nehezen nyílott meg a szive, most megismerkedett a szenvedéssel. Rést nyitottak a szenvedések az állmok világában s ahogy ezen a résen bepillantott, amit látott, megborzasztotta. — Mit gondolsz, Péter, hogy van odaát? Van ott egyáltalában valami? — Én hiszem, hogy van, — felete Péter a felvidéki protestáns ember rendíthetetlen hitével. Rögtön hozá is tette: — Ne beszéljünk erről, Maigda. — De igen, igen, beszéljünk, —- fellé te élénken a lány. — Emge mnagyon érdeke:. És azt mondom, —- ne haragudj rám Péter — hogv ott nincs semmi. Csak nagy-nagy örök sötétség. Ha mélyen alszol, ugy-e, hogy se látsz, se hallsz? A hangja suttogcvá vált. — Hogy feküdt az apám ott, Péter. Olyan volt, mint a viasz. Én féltem tőle, pedig tudtam, hogy az én áldott jó apám fekszik ott. Rettenetes volt az, Péter! Péter tehetetlenül állott e válozással szemben. Különben sem voltak annyit együtt, mint Rőser Bódog életében. Rőserné elérkezettnek átta az időt, hogy terveinek meg- valós kásához fogjon. Magda már betöltötte a tizennyolcadik évét, sietnie kell. Az ellső célja természetesen az volt, elszakítani Pétertől. — Hogyan finomodjék meg a lelke, hogyan csiszolódjék ki az ízlése annak a mamlasznak a társaságában? Rőserné okos asszony voüt és jól ismerte lányát. Tudta, hogy ha csak meg is sejtené Magda a szándékát, vesztett ügye lenne. Makacs cs ragaszkodni tudó lelke minden sze- retetével csüngött ez a lány gyerekkori pajtásán. Rőserné ennélfogva azon igyekezett, hogy magához edesgesse a lányát. Eddig fölöslegesnek tartotta, hogy sokat foglalkozzék veié és hog y igyekezzék terveinek megnyerni. Különben is ott állott akadályul az egyszerű, az egyenes gondolkodású Rőser Bódog, akinek a rejtett vágya mindig az volt, hogy idővel Péterből és Magdából egy pár váljék. Rőserné azzal kezdte, hogy elkezdett a lányának hizelegni. — Oh lelkem, kislányom, ha tudnád, milyen szép vagy, — mondogatta és lopva nézett Magdára. A Magda arca kipirult. Igen, ő szép! Tudja, de azért szerette mindig hallani. — Oly szép vagy, mint a fehér virág. Ez a közönséges nép nem is érti a te szépségedet, nem mondanám, ha megfelelő társaságot gyüjtenénk köréd — Hát gyüjtsünk. — Jaj, lelkem, hová? Ebbe az öreg házba. Hiszen egyszer a nyakunkba szakad . . . Pétert egy Ízben ezzel a kéréssel lepte meg Magda: — Miért is nem vagy te urasabb? — Hogyan érted ezt? — kérdezte csodálkozva Péter. — Olyan nehézkesen jársz, olyan lustán mozogsz. És mindig egyforma barna ruhákban. Én úgy képzelem a nagyvárost, hogy ott sok, igen sok csinos ur meg nő jár-kél, az lehet a nagyszerű, ha ott megnézik az embert. Ha az a sok csinos ember beismeri, hogy mi még csinosabbak vagyunk. Pompás érzés ehet ez, mi? A meglepetések egész sorozata várt Péterre. Nem tudta elgondolni, honnét támadnak a gondolatok Magda lelkében, mert a lány ön- tudatüan ravaszsággal leplezte előtte, hogy anyjával egyre jobban közelednek egymáshoz. Magda mindenekfölött hiú volt. Az anyja éppen a hiúságánál fogta meg. Magda szerette a hizelkedést, a gyöngédséget és élvezte az elragadtatást, amelyet szép szeme, sudár alakja kiváltott a környezetéből. — Mit mondanál* ahhoz Péter, ha egyszer, hogyha egyszer átalakíttatnánk a házat? Péter megrendii t. — Az lehetetlen. — Már miért volna lehetetlen? — fortyant föl Magda. — Ez a ház már ósdi, csúnya, homályos és szinte rossz benne lakni. Azután az egész nem kerül sokba. Péter este emlitette ezt a tervet atyja előtt. Úgy érezte, hogy ő az, aki itt segíteni tud még, a másik öreg ház elhunyt urának, a Rőser Bódognak a egjobb barátja. És szive mélyében fölfohászkodott, bár segítene az apja! Bár szólana Rősernének! Mintha az a két ház egy volna az ő szereimével, úgy ragaszkodott hozzájuk. Péter nem csalatkozott. Másnap már a reg- geli munka előtt átment nehézkes lépésekkel Stramm István a szomszédos házba. — Úgy h al om, komám asszony, hogy át akarja formálni a házát, igaz-é ez a szóbeszéd? — Én Istenem .. . azok a gyerekek ... ne szóljon előttük semmit az ember. — Hát igaz? — Tudja, kedves komámuram, nem a magam kedvéért tenném, debát nagy lány van a háznál. — Nekem semmi beleszólásom a dologba, komámasszony. Mégis, ha meghalllgatna, nem ál hatom meg, hogy egyet-mást el ne mondjak, ami a szivemen fekszik. Rőserné leült. Az arca azt látszott mondani: Essünk át rajta. — Ezek a házak a mi erősségünk. Hcv.zá vagyunk nőve. Ezt érezte a megboldogult barátom, Rőser Bódog is. Én tudom, miért kiválttá még a halálos ágyán is: „csak a házat óvjátok meg“. Komámasszony idegenből jött, sU-ve idegen helyen gyökerezik. Ezt nem érti. De én értem. Ezek a házak képviselik a mi életünket. Ha ósdíak, ha egyszerűek, ha szerények is, de tiszták és szennyte:mek, Ne nyúljon hozzá, ne sértse meg a házat, komámasszony. Szinte elérzékenyedett a hangja a nagy embernek. — Ha más a célja, ha el akar távolodni azoktól, akik között eddig élt, ám tessék. De nem jár helyes utón, komámasszony. És — tette hozzá halkabban — ha harag, bosszúvágy vezeti az iránt, aki még életben van, ne felejtse el, hogy annak a valakinek is lehet csukott koporsó a szive és az is szenvedhetett, vergődhetett eleget azért, hogy akkor nem látszott rajta. Az asszony élesen, ellenségesen figyelt föl. De Stromrn István emelkedett hangon folytatta: — Ezek a tetők csak boldogságot födtek. A kertben a fák csak bo dog embernek hoztak virágot és gyümölcsöt. Megtanítottak a házaink bennünket igy gondolkozni: Mérsékeld vágyaid és élj egyszerűen! Ott künn dúlhatott a vihar, nőhettek az igények, átformálódhattak az emberek, ennek a két háznak a lakói egyformák maradtak. Ha nem is haladtunk a korral, de legalább elégedettek vo.tunk. Es ez a fő a földi életben, komámasszony. — Meg aztán — kezdé kisvártatva újból — én nemcsak a maig(am nevében beszélek. Hanem egyr halottnak, a férjurának a nevében szólok. Ez az ő utolsó kivánsága volt és ezt törné meg először? Komámasszony, nem lenne ezen a dolgon áldás. Azután micsoda lélekkel menne ki a temetőbe? Mig ha nem háborítja meg ezt az öreg házat, mindig tiszta és nyugodt marad a lelkiismerete és én hiszem, hogy majd egykoron úgy számolhat be az urának: — Úgy történt, Bódog, ahogyan Te akartad. Áldott legyen a te akaratod . . . Rőserné e szavakra azzal felelt, hogy pallérokat, kőműveseket hozatott, akik serényen hozzá'áttak a Rőser-ház bontásához, átalakításához. (Folytatjuk.) \Lít Illá% IP 1 propaqatida kiadás köve 119 — lei ni« 8 c>u> aj rzqeíuie kötve 99‘— lei ATHENAEUM KIADÁS — Kaphatók az Ellenzik k'jnyvoszlályában, Clu, Pa a Uririi. MOLYZSÁK :i ruhák legbiztosabb nyári megőrzője. Darabonként 30, -55. 05 lejért (nagyság szerint) kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLY ÁB AN Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek darabonként 5 lejt számítsa;.ik portóköltségéit.
