Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-23 / 141. szám
ti L l. H N l Ü K ''TffTM'"*“ 1 TTTlTnUr ~1 "" ..... / 9 JJ / u n l u a <í J. * PAfil .U VASAKMAPI RIPORTJA Mnri icféis BQomáiNia ••• A.üsol (oshIrih ^aiíonái (Ica — llo<|v«iii !t*j< «■*<*«« a itKkOntány or#*q >;iUdlcIír<iíol4it^ Wi i* yoIé «i tí^o3i2d^o% í diM|«irí<io^ „Vendéglő a második légióhoz“ Trent sénleplie. 7.0.Î.1 junius köre pen (( O/M incur lu/Jól) Paul) Trencsriilcplicrii. •* Cjr:iml llolHIfl s/.em ln'ii borozó nyílt meg Virágos terr:is/:iii székek tarknllanak. ma- :;as pódiumon esténkiul a 1 ünlözeiiekar játszik, li'iit, a sziklába vágott pincében pedig üreg hordókban a borok aris/.lokralai varjak a vendégeket. Fura neve van ennek a terra- s/os vendéglőnek Vmig masnit a borozókat a makk hetesről és a vén dióiéról nevezik el, addig itt azt hirdeti a cégér: VENDÉGLŐ \ MÁSODIK LÉGIÓHOZ Éhhez az elnevezéshez Trencsénteplicnek íiissa is van: a még ma is kemény téglák, amikre a hegy oldalába vájt pinceben akadtak a munkások, a második légió bélyegét viselik magukon . . . . .. Az Ur 176-ik esztendejéből... Abból az időből, amikor Conslans legátus, a második légió Ó85 katonával győzelmet aratott a kvádok tolóit, a titokzatos I.auga- ritio városában. Hol volt ez a Laugaritio? Fz a kérdés régóta izgatja a történelem homályba vesző esztendőinek tudós kutatóit. A titokzatos Laugaritio — a mai Trencsén A mult század ötvenes éveiben Starek Lajos trencséni apátplébános római leletre bukkant azoknak a szikláknak egyikén, amelyeken Csák Máté büszke várának omladékái dacolnak ma is az enyészettel. Hat méternyire a földtől sziklába vésve hirdették a közel kétezer esztendős betűk, hogy VICTORI AE AUGUSTORUM EXERTITUS C VI LAV GARITTONE SEDIT MIL L II DCCCLV TANS LEG lí CUR F. Tudományos körök hosszú ideig nem foglalkoztak az érdekes lelettel és akadtak olyanok is, akik azt tartották róla. hogy hamisítvány. A feliratot végül Mommsen Tivadar, a világhírű német tudós fejtette meg. aki erről a trencséni leletről könyvet is irt. De bizonyos vonatkozásban Mommsen is tévedett . . . Hogyan fejtenek meg ilyen öreg római felírásokat ? Erről a kérdésről beszélgettem el Bra- nveczky Józseffel, a trencséni piarista gimnázium tudós igazgatójával, aki a következőket mondotta: — Hogy a titokzatos Laugarition a mai Trencsén, Mommsen nem tudta még. Ezt én állapítottam meg. De erről majd később nyilatkozom. — Mommsen a felirat jelentőségét volta- képen abból a szóból fejtette meg, hogy ..Augustorium“. Ez szószerinti fordításban azt jelenti: „császárok“. Ez a szó adta meg a kulcsot. Felmerült a kérdés: mikor uralKereskedő, vállalkozó, iparvállalat, bank, tisztviselő, orvos, ügyvéd, mérnök, tanár, magánzó, egyik sem nélkülözheti a CHERESTESIU-iéle nagy román szóiért! Leszállított árban a 4 kötet most csak 495°— les az Eiisnzék könyvnszíályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portómentesen szállítjuk. kodtak Rómában császárok, vagyis több császár. \ teleld rá: Marcus Aurelius császár idején I s bit ezt a feleletei megtaláltuk: máris megfejtettük a leiirat rejtélyéi. Marcus Aurelius még életében császárrá koronázta fiát, Coinmodusl Vz az esemény ,.a császárok győzelme" tehát Marcus Aurelius és Commodtis idején történt. De mikor'1 Marcus \urelitis es lia Krisztus után 170-tól 180 ig uralkodtak együtt. Marcus Aurelius Krisztus illán 180-ban Vindoboná- ban. a mai Becsben meghall. Fürijük a történelemből. hogy a császárok légiói hadjáratot vezetlek a kvádok ellen és 17<)-ben gyű /elmei is aratlak. Tehát nyilvánvaló a magyarázat: o treneséni emléktáblát ennek n </ijö:elemnel. emlékére l7!)-brn emelte Cons- tuns lei/nlns. n második kisepilő parancsnokit. Amiben a világhírű tudós tévedett Mommsen meglcjlelln a feliratot, de adós maradt azzal a kérdéssel, hogy Imi feküdt a titokzatos Laugaritio. ahol Conslans legátus csapatai tanyáztak. \zt állította, hogy Laugaritio belvét megállapítani nem leln i. Vkadtuk tudósok, akik Laugaritio bőivé! valahol Komárom tájékán kereslek, őzzel szemben en azt állítom, hogv Laugaritio a mai Trencsén neve volt. Ott. ahol ma Csak Mate varának romjai emlékeztetnek régen mull időkre, feküdt a római Laugaritio. A magyarázatom kézenfekvő: A kvádokról tudjuk, hogy germán néptörzs volt. mely a szlávok bejövetele elölt az első évszázadban a mai Morvaország területén élt. Keleti szomszédaik voltak a markom- mánok. Velem együtt sokan azt állítjuk, hogy a két elnevezés voltaképen ugyanazt a néptörzset jelölte meg. A kvádok állandóan nyugtalanították a római provinciákat és részt vettek 106-ban Aquileja ostromában is. A Vág völgyében állandóan találunk a kvádok nyomaira. Ahol most Trencsén áll. ott is éltek kvádok. A római légiók erre jöttek. A római légiók olt. ahol alkalmas beivel találtak erődítések építésére, ezt sohasem mulasztották el. Bizonyos, hogv a trencséni begyen is emeltek fossa-kal és vallum-okat, árkot és sáncot és nem fér kétség hozzá, hogy I lencséül már csak természeladla előnyei miatt is állandóan tartózkodási helynek tekintetlek. — Felvetődik azonban egy másik kérdés. Tudjuk jól. hogy a régi rómaiak is ott emeltek emléktáblákat, ahol az események, amiket megörökítettek, tényleg lejátszódtak. Mi szükségük lett volna arra, hogy távolabbi helyen véssék eseményeiket a sziklába? \ trencséni sziklán lévő felírás alapos munka. Legalább két hétig tartott el annak elkészítése. Tehát: csak olyan helyen készítették el a táblát, ahol állandóan tartózkodtak. Nem fér kétség hozzá, hogy: a mai Trencsén volt Marcus Aurelius életének utolsó esztendejében az a Laugaritio, amelyről a tábla beszél. Római téglák a trencsénteplici hegyoldalban És hogyan kerüllek a római téglák a trencsénteplici hegyoldalba? Erre a kérdésre is könnyű a felelel. A rómaiak erősen űzték a fürdés kultuszát. Szívesen emellek ott telepeket, ahol a földből csodálatos hatású források fakadnak. Szakasztott olyan téglákat, amiket az állandóan folyó intenzív trencsénteplici építkezések alatt találnak a hegyoldalban a munkások. találtak a Becs melletti Badenben, valamin! az óbudai Aquincumban. Ezekdek a tégláknak néha még a betűi is azonosak. A régi rómaiaknak már valósággal luxusos fürdőik voltak odahaza — elég e tekintetben Pompei és Herculanum fürdőire utalnunk — kézenfekvő tehát, hogy azok a római katonák. akik Trencsén helyén megalapították Laugaritiol. alaposan kiélvezték a trencsénteplici fürdőkéi is. Az a borozó, amelyet most épilettek Trencsénleplicen, közvetlenül a Teplicska patak melleit van, pár lépésnyire. a világhírű Szina-forrástól. A pincére úgy akadtak rá, hogy a fürdőtelep legmodernebb palotáját megvásárolta a csehszlovák postaigazgalóság. Az átalakítási munkák során a hegyoldalán lebontották a fürdölelep legöregebb épületét, az 1620-ban épült úgynevezett Republika épületcsoportot és ennek az épületnek a pincéjét találták részben római téglákkal kirakva. Nincsen kizárva, hogy ez a pince rnár kétezer évvel ezelőtt is azt a célt szolgába, amit ma: bort raktároztak el benne . . . . . . Kár. hogy Constans legátus nem hagyott itt néhány hordóval kétségtelenül gazdag borkészletéből . . . Mert: a római légiók nem igen vetették meg a hegy levét . . . CIUJ • Bi?AS.CV • SIBIU GEN NECULCEA 2, PIATA LiBERTÁIII 3 STP RE6INAMAÖIA34' (RENNER PÁ10TA) (SZABADSA6TER (BÚZÁSON) (HELTAUERGASSE) * Mit hallgassunk meg? Vasárnap, junius 23 BUCUREŞTI. 18: Constantinescu-zenekar. 20: Malsan: Falusi Velence a Duna deltájában. 20.20: Román zene, lemezeken. 21.15: Rádiózenekar, Ni- culescu — Basu közreműködésével. 23: Hirek. 23.20: Lemezek. — BUDAPEST. 11: Református istentisztelet. 12: Egyházi ének és szentbeszéd a várplébánia templomból. 13-25: A Hollandi Katolikus Rádió jubileumi nemzetközi hangversenyének közvetítése Amszterdamból. 16.50: Schwarz János és kér fia különleges hangszereken játszik. 17.25: A „Magyar derby“ közvetítése a budapesti lóversenypályáról. 17.50: Horváth Rezső és cigányzenekara. 19: Zrinyi Miklós, előadás. 19.30: A Lantos jazz-zenekar műsora. 20.30: Legérdekesebb újságírói emlékem. Márai Sándor előadása. 21.45: Operettelőadás közvetítése a Margitsziget - rő!: Tatárjárás. 24.35: Cigányzenekar. BECS. T6.30: Mozart: B-dur vonósnégyes. 19: Ünnepi hangversen)' a Beethoven-házból. Beethoven: Esz-dur vonós- és fuvósbetes. — 21.45: Bizet: Dzsamilé, 1 felv. romantikus opera. — BRESLAU. 21: A sziléziai filharmonikusok.— BRÜNN. 22.to: Stoeger énekesnő Schubert- és Loewe-dalo- kat énekel. — KASSA. 22: Stein hegedűművész játéka. — ROMA. 21.45: Szimfonikus hangverseny Casella vezényletével. Hétfő, junius 24. BUCUREŞTI. 18: Rádiózenekar. 19.15: Rádiózenekar. 20.20: Lemezek. 21: Felolvasás. 21.15: A Metzner-négyes előadása. Mozart. 21.45: Serban Tasian énekel. 21.05: Delavrancea Cella zongorázik. 22.50: Hangverseny a tiszti-kaszinóból. 23.15: Hirek- — BUDAPEST. 11.20: Felolvasás- 13-05: Szmirnov Szergej balalajka-zenekara. 14.30: Bertha István szalonzenekara. 17.10: A rádió diákfélórája. 18: Gyalogvándorlás Keletaf rikában. Debreczeni Gyula előadása. 18.30: Hanglemezek. 19.45: Állástalan Zenészek Szimfónius Zenekara. 20.30: A magyar nyárról. Harsányi Zsolt előadása. 21: Berzeviczy Albert dr. előadása. 21.30: Veres Lajos és cigányzenekara muzsikál. 22.5c: Földes Andor és Koromzay Dénes Beethoven: A-dor (op. 30. no. 1.) és C-molI (op. 30. no. 2.) zongora-hegedű- szonátáját adja elő. 24.15: De Castan Calliope énekel, zongorán kiséri Herz Ottó dr. BECS. 2i: Megbukott hires operákból. A bécsi szimfonikusok hangversenye Weinschenker szoprán, Weiner alt és Ziegler tanorral. — BERLIN 23.30: Brahms: A-dur zongora- és hegedüszonáta. Szerelmi dalok. Beethoven: F-dur zongora- és hegedű-szonáta. — BRÜNN. 22.55: Bayer zongoraművésznő Chopin-mű vek et játszik. — DEUTSCHLANDSENDER. 21.10: A filharmó- nikusok opera-estje. — FRANKFURT, 23.30: Weber: A bűvös vadász, nyitány. Hess: Szimfónikus ábránd. — KASSA. 20.25: A rádiózenekar tarka-estje szólistákkal. — KÖNIGSBERG. 21.1c: Havdn: G-dur, Dittersdorf: D-dur és Mozart: — D-dur vonósnégyese a Bruinier-négyes előadásában. — LEIPZIG. 21.10: Bach: A fuga művészete. A szimfonikusok hangversenye. — MILANO. 21.50: Hugo Viktor által inspirált zenemüvek. — POSTE PÁRISIÉN. 22.55: Schubert: A halál és a lányka, vonósnégyes. — POZSONY. 22.55: Bartos: II. vonósnégyes. — RADIO-PARIS. 21.45 Mozart: G-dur zongoranégyes. — RÓMA. 21.50: Lombardo: Scugnizza, 3 felv. operett, Cosra, zenéjével. — VARSÓ. 21.ic: Rogowski: Szent Jáno; ünnepe. — ZÁGRÁB. 21: Rimszki-Korszakov: Sznyegurocska (Hópehely) operaközvetítés a Nemzeti Színházból. Kedd, junius 25. BUCUREŞTI. 18: Lemezek. 19: Hirek. 19-15: Lemezek. 20: Felolvasás. 20.20: Hires énekesek lemezei. 21: Felolvasás. 21.15: A rádiózenekar szimfonikus hangversenye. 22.05: Vendéglői zene. 23.15: Hirek. — BUDAPEST. 11.20: Mire jó a rádium. Felolvasás- 11,45: Milyen ruhafélét vigyünk nyaralásra. Felolvasás. 13.05: Banda Marci és cigányzenekara. 14.30: Németh Anna zongorázik. Setét György hegedül. 18: A budapesti világbajnokságok és a külföld. Garam Jenő dr. előadása. 18,25: Gudimel énekkar. 19.50: Hanglemezek. 20.50: Szinmüelőaüás a Stúdióban. A karthauzi. 22.35: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. 24.25: Cigányzene. BECS. 19.55: Közvetítés az Operaházból. — BERLIN. 22: Moniuszko: Verbum Nobile, 1 felv. opera Varsóból. — BRÜNN, 22.45: Rádiózenc- kar. Kvapil énekesnővel. Délszláv zene. — FRANKFURT. 21.45: Cornelius: A bagdadi borbély, részletek. Utána Schubert-, Schumann- és Cornelius-dalok (szoprán és tenor). — KÖNIGSBERG. 21.45: Schubert: C-moll vonósnégyes. Weber: Klarinétötös. — POSTE PÁRISIÉN. 22.10: Saint-Saens: Cselló- és zenekari verseny; Pertilc ifjúsága. — PRÁGA. 22.30: Vigoperarészletek. — RADIO-PARIS. 21.45: Montmartrei tarka-est. — RÓMA. 23: A Pro Arte vonósnégyes. — STUTTGART. 1: Zongora-, cselló-, csemballó- és fagótszóló. — VARSÓ. 21.10: A kis rádiózenekar ir hangversen}’£ Kay énekesnővel. 22: Moniuszko: Verbum Nobüc, 1 felv. opera. 23.40: Kamarazene. — ZÁGRÁB. 22.15Ő Crlcnjak Miroszláv csellózik. Szalma özvegy uralt fittyeimébe ! 5j A legkellemesebb és legolcsóbb ét- | kezö, szórakozó hely, Cluj íöterén az America étterem KOMJÁTSZEGI vezetése alatt. — Minden este Halász Lajos muzsikál. — Román, magyar konyha. |