Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-23 / 141. szám

ti L l. H N l Ü K ''TffTM'"*“ 1 TTTlTnUr ~1 "" ..... / 9 JJ / u n l u a <í J. * PAfil .U VASAKMAPI RIPORTJA Mnri icféis BQomáiNia ••• A.üsol (oshIrih ^aiíonái (Ica — llo<|v«iii !t*j< «■*<*«« a itKkOntány or#*q >;iUdlcIír<iíol4it^ Wi i* yoIé «i tí^o3i2d^o% í diM|«irí<io^ „Vendéglő a második légióhoz“ Trent sénleplie. 7.0.Î.1 junius kö­re pen (( O/M incur lu/Jól) Paul) Trencsriilcplicrii. •* Cjr:iml llolHIfl s/.em ln'ii borozó nyílt meg Virágos terr:is/:iii székek tarknllanak. ma- :;as pódiumon esténkiul a 1 ünlözeiiekar ját­szik, li'iit, a sziklába vágott pincében pedig üreg hordókban a borok aris/.lokralai varjak a vendégeket. Fura neve van ennek a terra- s/os vendéglőnek Vmig masnit a borozókat a makk hetesről és a vén dióiéról nevezik el, addig itt azt hirdeti a cégér: VENDÉGLŐ \ MÁSODIK LÉGIÓHOZ Éhhez az elnevezéshez Trencsénteplicnek íiissa is van: a még ma is kemény téglák, amikre a hegy oldalába vájt pinceben akad­tak a munkások, a második légió bélyegét viselik magukon . . . . .. Az Ur 176-ik esztendejéből... Abból az időből, amikor Conslans legátus, a második légió Ó85 katonával győzelmet aratott a kvádok tolóit, a titokzatos I.auga- ritio városában. Hol volt ez a Laugaritio? Fz a kérdés régóta izgatja a történelem homályba vesző esztendőinek tudós kutatóit. A titokzatos Laugaritio — a mai Trencsén A mult század ötvenes éveiben Starek La­jos trencséni apátplébános római leletre buk­kant azoknak a szikláknak egyikén, amelye­ken Csák Máté büszke várának omladékái dacolnak ma is az enyészettel. Hat méter­nyire a földtől sziklába vésve hirdették a közel kétezer esztendős betűk, hogy VICTORI AE AUGUSTORUM EXERTITUS C VI LAV GARITTONE SEDIT MIL L II DCCCLV TANS LEG lí CUR F. Tudományos körök hosszú ideig nem fog­lalkoztak az érdekes lelettel és akadtak olya­nok is, akik azt tartották róla. hogy hamisít­vány. A feliratot végül Mommsen Tivadar, a világhírű német tudós fejtette meg. aki erről a trencséni leletről könyvet is irt. De bizonyos vonatkozásban Mommsen is téve­dett . . . Hogyan fejtenek meg ilyen öreg római felírásokat ? Erről a kérdésről beszélgettem el Bra- nveczky Józseffel, a trencséni piarista gim­názium tudós igazgatójával, aki a követke­zőket mondotta: — Hogy a titokzatos Laugarition a mai Trencsén, Mommsen nem tudta még. Ezt én állapítottam meg. De erről majd később nyi­latkozom. — Mommsen a felirat jelentőségét volta- képen abból a szóból fejtette meg, hogy ..Augustorium“. Ez szószerinti fordításban azt jelenti: „császárok“. Ez a szó adta meg a kulcsot. Felmerült a kérdés: mikor ural­Kereskedő, vállalkozó, iparvállalat, bank, tisztviselő, orvos, ügyvéd, mérnök, tanár, magánzó, egyik sem nélkülözheti a CHERESTESIU-iéle nagy román szóiért! Leszállított árban a 4 kötet most csak 495°— les az Eiisnzék könyvnszíályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portó­mentesen szállítjuk. kodtak Rómában császárok, vagyis több csá­szár. \ teleld rá: Marcus Aurelius császár idején I s bit ezt a feleletei megtaláltuk: máris megfejtettük a leiirat rejtélyéi. Marcus Aurelius még életében császár­rá koronázta fiát, Coinmodusl Vz az esemény ,.a császárok győzelme" tehát Marcus Aurelius és Commodtis idején történt. De mikor'1 Marcus \urelitis es lia Krisztus után 170-tól 180 ig uralkodtak együtt. Marcus Aurelius Krisztus illán 180-ban Vindoboná- ban. a mai Becsben meghall. Fürijük a tör­ténelemből. hogy a császárok légiói hadjára­tot vezetlek a kvádok ellen és 17<)-ben gyű /elmei is aratlak. Tehát nyilvánvaló a ma­gyarázat: o treneséni emléktáblát ennek n </ijö:elemnel. emlékére l7!)-brn emelte Cons- tuns lei/nlns. n második kisepilő parancsnokit. Amiben a világhírű tudós tévedett Mommsen meglcjlelln a feliratot, de adós maradt azzal a kérdéssel, hogy Imi feküdt a titokzatos Laugaritio. ahol Conslans legátus csapatai tanyáztak. \zt állította, hogy Lauga­ritio belvét megállapítani nem leln i. Vkadtuk tudósok, akik Laugaritio bőivé! valahol Ko­márom tájékán kereslek, őzzel szemben en azt állítom, hogv Laugaritio a mai Trencsén neve volt. Ott. ahol ma Csak Mate varának romjai emlékeztetnek régen mull időkre, fe­küdt a római Laugaritio. A magyarázatom kézenfekvő: A kvádokról tudjuk, hogy germán nép­törzs volt. mely a szlávok bejövetele elölt az első évszázadban a mai Morvaország terüle­tén élt. Keleti szomszédaik voltak a markom- mánok. Velem együtt sokan azt állítjuk, hogy a két elnevezés voltaképen ugyanazt a nép­törzset jelölte meg. A kvádok állandóan nyugtalanították a római provinciákat és részt vettek 106-ban Aquileja ostromában is. A Vág völgyében állandóan találunk a kvá­dok nyomaira. Ahol most Trencsén áll. ott is éltek kvádok. A római légiók erre jöttek. A római légiók olt. ahol alkalmas beivel talál­tak erődítések építésére, ezt sohasem mulasz­tották el. Bizonyos, hogv a trencséni begyen is emeltek fossa-kal és vallum-okat, árkot és sáncot és nem fér kétség hozzá, hogy I len­cséül már csak természeladla előnyei miatt is állandóan tartózkodási helynek tekintetlek. — Felvetődik azonban egy másik kérdés. Tudjuk jól. hogy a régi rómaiak is ott emel­tek emléktáblákat, ahol az események, ami­ket megörökítettek, tényleg lejátszódtak. Mi szükségük lett volna arra, hogy távolabbi helyen véssék eseményeiket a sziklába? \ trencséni sziklán lévő felírás alapos munka. Legalább két hétig tartott el annak elkészí­tése. Tehát: csak olyan helyen készítették el a táblát, ahol állandóan tartózkodtak. Nem fér kétség hozzá, hogy: a mai Trencsén volt Marcus Aurelius életének utolsó esztendejé­ben az a Laugaritio, amelyről a tábla be­szél. Római téglák a trencsénteplici hegyoldalban És hogyan kerüllek a római téglák a tren­csénteplici hegyoldalba? Erre a kérdésre is könnyű a felelel. A rómaiak erősen űzték a fürdés kultuszát. Szívesen emellek ott telepeket, ahol a föld­ből csodálatos hatású források fakadnak. Szakasztott olyan téglákat, amiket az állan­dóan folyó intenzív trencsénteplici építkezé­sek alatt találnak a hegyoldalban a munká­sok. találtak a Becs melletti Badenben, vala­min! az óbudai Aquincumban. Ezekdek a tégláknak néha még a betűi is azonosak. A régi rómaiaknak már valósággal luxusos für­dőik voltak odahaza — elég e tekintetben Pompei és Herculanum fürdőire utalnunk — kézenfekvő tehát, hogy azok a római kato­nák. akik Trencsén helyén megalapították Laugaritiol. alaposan kiélvezték a trencsén­teplici fürdőkéi is. Az a borozó, amelyet most épilettek Trencsénleplicen, közvetlenül a Teplicska patak melleit van, pár lépés­nyire. a világhírű Szina-forrástól. A pincére úgy akadtak rá, hogy a fürdőtelep legmoder­nebb palotáját megvásárolta a csehszlovák postaigazgalóság. Az átalakítási munkák so­rán a hegyoldalán lebontották a fürdölelep legöregebb épületét, az 1620-ban épült úgy­nevezett Republika épületcsoportot és ennek az épületnek a pincéjét találták részben ró­mai téglákkal kirakva. Nincsen kizárva, hogy ez a pince rnár kétezer évvel ezelőtt is azt a célt szolgába, amit ma: bort raktároztak el benne . . . . . . Kár. hogy Constans legátus nem ha­gyott itt néhány hordóval kétségtelenül gaz­dag borkészletéből . . . Mert: a római légiók nem igen vetették meg a hegy levét . . . CIUJ • Bi?AS.CV • SIBIU GEN NECULCEA 2, PIATA LiBERTÁIII 3 STP RE6INAMAÖIA34' (RENNER PÁ10TA) (SZABADSA6TER (BÚZÁSON) (HELTAUERGASSE) * Mit hallgassunk meg? Vasárnap, junius 23 BUCUREŞTI. 18: Constantinescu-zenekar. 20: Malsan: Falusi Velence a Duna deltájában. 20.20: Román zene, lemezeken. 21.15: Rádiózenekar, Ni- culescu — Basu közreműködésével. 23: Hirek. 23.20: Lemezek. — BUDAPEST. 11: Református istentisztelet. 12: Egyházi ének és szentbeszéd a várplébánia templomból. 13-25: A Hollandi Kato­likus Rádió jubileumi nemzetközi hangversenyé­nek közvetítése Amszterdamból. 16.50: Schwarz János és kér fia különleges hangszereken játszik. 17.25: A „Magyar derby“ közvetítése a budapesti lóversenypályáról. 17.50: Horváth Rezső és ci­gányzenekara. 19: Zrinyi Miklós, előadás. 19.30: A Lantos jazz-zenekar műsora. 20.30: Legérdeke­sebb újságírói emlékem. Márai Sándor előadása. 21.45: Operettelőadás közvetítése a Margitsziget - rő!: Tatárjárás. 24.35: Cigányzenekar. BECS. T6.30: Mozart: B-dur vonósnégyes. 19: Ünnepi hangversen)' a Beethoven-házból. Beetho­ven: Esz-dur vonós- és fuvósbetes. — 21.45: Bi­zet: Dzsamilé, 1 felv. romantikus opera. — BRES­LAU. 21: A sziléziai filharmonikusok.— BRÜNN. 22.to: Stoeger énekesnő Schubert- és Loewe-dalo- kat énekel. — KASSA. 22: Stein hegedűművész játéka. — ROMA. 21.45: Szimfonikus hangverseny Casella vezényletével. Hétfő, junius 24. BUCUREŞTI. 18: Rádiózenekar. 19.15: Rádió­zenekar. 20.20: Lemezek. 21: Felolvasás. 21.15: A Metzner-négyes előadása. Mozart. 21.45: Serban Tasian énekel. 21.05: Delavrancea Cella zongorá­zik. 22.50: Hangverseny a tiszti-kaszinóból. 23.15: Hirek- — BUDAPEST. 11.20: Felolvasás- 13-05: Szmirnov Szergej balalajka-zenekara. 14.30: Bertha István szalonzenekara. 17.10: A rádió diákfélórája. 18: Gyalogvándorlás Keletaf rikában. Debreczeni Gyula előadása. 18.30: Hanglemezek. 19.45: Állás­talan Zenészek Szimfónius Zenekara. 20.30: A magyar nyárról. Harsányi Zsolt előadása. 21: Berzeviczy Albert dr. előadása. 21.30: Veres Lajos és cigányzenekara muzsikál. 22.5c: Földes Andor és Koromzay Dénes Beethoven: A-dor (op. 30. no. 1.) és C-molI (op. 30. no. 2.) zongora-hegedű- szonátáját adja elő. 24.15: De Castan Calliope énekel, zongorán kiséri Herz Ottó dr. BECS. 2i: Megbukott hires operákból. A bécsi szimfonikusok hangversenye Weinschenker szop­rán, Weiner alt és Ziegler tanorral. — BERLIN 23.30: Brahms: A-dur zongora- és hegedüszonáta. Szerelmi dalok. Beethoven: F-dur zongora- és hegedű-szonáta. — BRÜNN. 22.55: Bayer zongoraművésznő Chopin-mű vek et játszik. — DEUTSCHLANDSENDER. 21.10: A filharmó- nikusok opera-estje. — FRANKFURT, 23.30: Weber: A bűvös vadász, nyitány. Hess: Szimfóni­kus ábránd. — KASSA. 20.25: A rádiózenekar tarka-estje szólistákkal. — KÖNIGSBERG. 21.1c: Havdn: G-dur, Dittersdorf: D-dur és Mozart: — D-dur vonósnégyese a Bruinier-négyes előadásá­ban. — LEIPZIG. 21.10: Bach: A fuga művészete. A szimfonikusok hangversenye. — MILANO. 21.50: Hugo Viktor által inspirált zenemüvek. — POSTE PÁRISIÉN. 22.55: Schubert: A halál és a lányka, vonósnégyes. — POZSONY. 22.55: Bartos: II. vonósnégyes. — RADIO-PARIS. 21.45 Mozart: G-dur zongoranégyes. — RÓMA. 21.50: Lombardo: Scugnizza, 3 felv. operett, Cosra, ze­néjével. — VARSÓ. 21.ic: Rogowski: Szent Jáno; ünnepe. — ZÁGRÁB. 21: Rimszki-Korszakov: Sznyegurocska (Hópehely) operaközvetítés a Nem­zeti Színházból. Kedd, junius 25. BUCUREŞTI. 18: Lemezek. 19: Hirek. 19-15: Lemezek. 20: Felolvasás. 20.20: Hires énekesek lemezei. 21: Felolvasás. 21.15: A rádiózenekar szimfonikus hangversenye. 22.05: Vendéglői zene. 23.15: Hirek. — BUDAPEST. 11.20: Mire jó a rádium. Felolvasás- 11,45: Milyen ruhafélét vi­gyünk nyaralásra. Felolvasás. 13.05: Banda Marci és cigányzenekara. 14.30: Németh Anna zongo­rázik. Setét György hegedül. 18: A budapesti vi­lágbajnokságok és a külföld. Garam Jenő dr. elő­adása. 18,25: Gudimel énekkar. 19.50: Hangle­mezek. 20.50: Szinmüelőaüás a Stúdióban. A karthauzi. 22.35: Az Operaház tagjaiból alakult zenekar. 24.25: Cigányzene. BECS. 19.55: Közvetítés az Operaházból. — BERLIN. 22: Moniuszko: Verbum Nobile, 1 felv. opera Varsóból. — BRÜNN, 22.45: Rádiózenc- kar. Kvapil énekesnővel. Délszláv zene. — FRANKFURT. 21.45: Cornelius: A bagdadi bor­bély, részletek. Utána Schubert-, Schumann- és Cornelius-dalok (szoprán és tenor). — KÖNIGS­BERG. 21.45: Schubert: C-moll vonósnégyes. We­ber: Klarinétötös. — POSTE PÁRISIÉN. 22.10: Saint-Saens: Cselló- és zenekari verseny; Pertilc ifjúsága. — PRÁGA. 22.30: Vigoperarészletek. — RADIO-PARIS. 21.45: Montmartrei tarka-est. — RÓMA. 23: A Pro Arte vonósnégyes. — STUTTGART. 1: Zongora-, cselló-, csemballó- és fagótszóló. — VARSÓ. 21.10: A kis rádiózenekar ir hangversen}’£ Kay énekesnővel. 22: Moniuszko: Verbum Nobüc, 1 felv. opera. 23.40: Kamarazene. — ZÁGRÁB. 22.15Ő Crlcnjak Miroszláv cselló­zik. Szalma özvegy uralt fittyeimébe ! 5j A legkellemesebb és legolcsóbb ét- | kezö, szórakozó hely, Cluj íöterén az America étterem KOMJÁTSZEGI vezetése alatt. — Minden este Halász Lajos mu­zsikál. — Román, magyar konyha. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom