Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-21 / 139. szám
6 Bt I. ENZ ÉK 19 3% Junius 21. MÍ7IMÍMÍIHS46 Még kétheti szárazság aggasztóvá teheti a termésküátásokat Jelentés az ország mezőgazdasági helyzetéről KÖZEI EDNIK A KOLUMBÄCS1 11 (IVEK. Timisoara i ól iclomik: A/ cl mull ivekben Ix'vr.'.dm.iN pm tu.isak.u okozó ko- lumhii‘s' legyek útból kó/.eledneik Erdelv le r. Legutóbb a nyugati határ mentén ütötték lé' tcjiitloct s ha a/ időjárás kedvező les/ szamukra, a többi erdélyi megyékben előrelát- hatóba újból meg lógnak jelien ni. 1 la ténylegesei! bekövetkezik a tavalyi kolumbúcsi hcöz-önlés, jó lesz a szükséges óvintézkedésé- kei megtenni, amc vek mint ismeretesek a következők: füstölés az .illatok nappali is- 1 adóban való tartása, az állatok figyelése és 'egyezése. EMELKEDNEK A BÁNSÁGI BORÁRAK. A Ivánsági piacón a borárak a fagy- és jégkárok következtében az elmü t hetekben •'melkedési mutattak. Míg a bor legmélyebb ara 35 bani volt malligónfokonként, addigi most ez. az ár 50 bánira emelkedett. Ezzel szemben az ókirályságban, hol' a szőlők nem szenvedtek ivven nagyarányú károkat, a bor- arak sokkal alacsonyabbak, illetve tartották magukat. MILYEN GYÜMÖLCSTERMÉS VARHATÓ KÜLFÖLDÖN? Prágából jelentik: A csehszlovák földművelés ügyi minisztérium most tette közzé az idei gyümölcstermés kilátásairól szóló hivatalos jelentését, amely szerint az alma igen jó, a műk évinél közel 40 százalékkal nagyobb termést igét. A körtéből csak közepts termés várható, egyes téli kiviteli fajtákból ennél is keve- ebb. A duránci és magvaváló szilva kilátásai a tavalyinál gyengébbek. A tavaszi sek esőzés következtében a cseresznyetermés egyenesen rossz. A sárga- és kajszinbarackok Ígéretei azonban már kielégítők. A ribizke- és az^ egrestermés jó. A szőlő dúsan virágzott, de a május elején fellépett rendkívül hideg időjárás a beérést 2—3 hétnél késlelteti. ORSZÁGOS MEZÖGAZDASAGI TANÁRKONGRESSZUS TURDAN. Tudósitónk jelenti, hogy június 25—30-ig a mezőgazdasági és kertészeti szakiskoláit tanárai országos gyűlést tartanak városunkban, amelyen a szakoktatás ügyébe vágó kérdéseket fogják megvitatni. Eddigi jelentések szerint a kongresszusra több minisztériumi megbízott is bejelentette a résztvételét. A tanácskozások után az értekezlet résztvevői Turda környékén lévő fürdőhely-eket és a Turda-i hasadé- kot fogják megtekinteni. PIACI ÁRAK: Arad: Hagyma kilogram ja 10— 14, zöldhagyma 1, fokhagyma 40—50, uj burgo- nya 5—6, szárított bab 4—6, zöldbab 10—12, erős paprika 2 darab 1, íölten: való zöldpaprika 2—3. bab literje 6—10, uborka 2—6, gomba 20— 30. Gyümölcspiac: oszakszilva 8—10, cseresznye iS—20, szamóca 16—24, eper 20—25. Baromfipiac: Kövér liba párja 260-300, sovány liba párja 60—80, kövér kacsa 9c—120, sovány kacsa 35— -o, tyuk 6c—80, csirke 25 — 50, tojás darabja 0.80—0.90 lej. Élőállata rak: Szarvasmarha kiló- vamja 6—7, borjú 13—15, sertés 16—18. Ga- bonapioc: Buza mázsája 40c—410, tengeri 270— 275, árpa 330, zab 320. Takarmányárak: Széna mázsája 60—70, lucerna 90—10c, szalma 30—40. Tejtermékek: Édes tej literje 3—4, savanyu juh tej 8—10, tejfel 20—25, tehéntúró 6—8, juhturó 20—22, vaj 50—60 lej kilcgnamonként. ODORHEIU: Marhahús 16, borjú 22, sertés 28, zsirnakvaló 30, zsír 36 lej kdönként. Buza 73—80, kukorica 37—40, árpa 46—49. rozs 66— 70, zab 25—27 lej 20 literes vékánként. TIMISOARA: Buza 390—400, árpa 270—290, kukorica 320 lej mázsánként. CLUJ: Buza 77—79 kg-os 470—475, árpa 59— jo kg-os 330, zab 40 kg-os 360, tengeri 275 lej. CLUJ. (Az EMenzák tudósítójától.) Az elmúl: heten a Iöldmü velcsügyi minisztérium hivatalos tájékoztatót tett közzé az ország: általános mezőgazdasági helyzetéről. A jelentés szerint a helyzet teljes mértékben kielégítő, azonban a nővényzetálllá'Siban jelentős eltérések észlelhetők az ország különböző vidékein. Az utóbbi napok forrósága egyes helyeken erősen kiszárította a fö'det és az esőhiány egyes varmegyékben rendszertelenül érezhető. Sok helyen a megye egyes járásaiban a csapadék kielégítő, a másik részben a szárazság mindent kiéget. Különösen Ok és Tighina vármegyékben, valamint Déllbesszarábiá'ban nagy az esőhiány. A Duna-vöjgyében a májusi esőzés kielégítő táplálékot nyújtott a vetéseknek, de ha még két hétig tart a szárazság, úgy aggasztóvá vá hat a helyzet. Az északi vármegyékben a kukorica és a zab érzik az esőhiányt, de ugyanakkor az őszi vetések szépen fejlődnek. Ezekben a megyékben a repce aratása megkezdődött. Csak Erdélyben és a Bánátban pusztítottak eddig a jégverések. Nagyobb kár azonban itt is csak a Szamos-völgyében lévő vetésekben észlelhető. Annál veszedelmesebb méreteket ölt ezeken a vidékeken a rozsda. Az erdélyi búzatermést fokozatosan támadja meg a rozsda, az ókirályságban kisebb mértékben tapasztalható. Általában az ország területén naostanig a rozsdakárok nem jelentenek különösebb veszedelmet, ha csak ezután nem jelentkeznek azok következményei. A földművelésügyi minisztérium jelentése végeredményben is leszögezi, hogy ameny- nyiben az időjárás nem fog mutatni szeszélyesebb kilengést, az ország mezőgazdasági termése ki fogja elégíteni a várakozásokat. A közíegeíök kezelésének aj rendje Megjelent az uj heíügyminiszteri rendelet CLUJ. (Az E lenzék tudósítójától.) A közelebbről megjelent legelőtörvény végrehajtási módozatáról a belügyminisztérium 1248. szám a att rendeletet adott ki, melyben előírja az újonnan alakítandó legelő-elöljáróságok szervezeti szabályait. A legelőügyek kezelése eddig a földművelésügyi minisztérium hatáskörébe tartozott és csak rövid :dő óta tették át a belügyminisztérium rendelkezési körébe. Az uj rendelet szerint mindazon községekben, ahol közlege* ők vannak, Legelő-előljáró- ságokat kell szervezni. Ezenkívül a községi legelő-elöljáróságok felettes hatóságaikként minden megyében megyei legelő-e őljáróságok alakítandók. A megyei Jegelő-előljáróságok viszont a Bucuresti-ben székelő központ hatáskörébe tartoznak, amely végső fórumként dönt az idevonatkozó ügyekben. A községi legelő-elöljáróságok összetétele a következő: bizottsági elnök a községi biró, tagok a pénzügyigazgatóság kiküldöttje, az iskoaszók által1 kijelölt tanító, a csendőrőrs- parancsnok és a mezőgazdasági kamara álul kiküldött gazda, akit a mezőgazdasági kamara helyi bizottságának soraiból jelölnek ki. A legelő-elől'járóság jegyzői tisztségét a községi jegyző tölti be. Az elöljáróságnak hivatalból tagjai az agronomok, erdészek és állatorvosok, akik azonban nem bírnak szavazati joggal. Városunkban az elő.járóság összetétele ugyanezen irányelvek alapján történik, azzal a kivétellé, hogy itten a bizottságban a helyőrség is delegál egy tagot. A legelő-elöljáróság feladata a legelők keze ese, a szüksége^ gazdasági intézmények létesítése (istálók, delelők, kutak stb.) létesítése, az évi költségvetés megállapitása, pénzkezelés, esetleges gazdasági tervek kidolgozása. A költségvetést a megyei légé ő-e!őljárósághoz kell beterjeszteni jóváhagyás végett. A jövedelmek beszedésével a pénzügyi szervek van- , nak megbízva és a községi legelő-elöljáróságok csak 5000 lejig eszközölhetnek kiuta ásókat. Az 5000 lejen felüli pénzösszegek kiutalása a megyei elöljáróság hatáskörébe tartozik. A rendelet intézkedései alá csak kizárólagosan a község tulajdonában évő közlegelők tartoznak. A magántulajdont képező legelők csakis abban az esetben tartoznak az elöljáróság hatáskörébe, ha már előzőlég is közös vezetés alatt álottak a községi közlegelővel. A községi elöljáróság döntéseit a megyei legelő-bizottsághoz lehet megfellebbezni. Az m elő'járó.ágok iiicniesitvc vannak .1 l>rivr ét iktatási dijak ii/XJtévc .dói. Az elöljáróságoknak jogukban áll op/ kezelőket ki rm ve zni, akikéi azonban rkőv. baji akadémiai képzettségű gazdák k0/ ke 1 kiválasztani. A legelő-kezelők műnk.. a belügyi nini sztéj’i um rendeletileg fogja eV Írni. Az. elöljáróságok tagjai munkájuk .• semmiféle díjazásban nem részesülnek Szakkörök véleménye szerint az. uj lege:', rendelet egiőbb hibája, hogy az ügyek ve/r tőségében helyedoglaló tagok az egyetlen mezőgazdasági megbízotton kívül, valameny- nyien hivatalból kirendelt személyiségek, akiknek szakértelme a egtöbb esetben hiányos. UJKÖNYVEK A majom feleség. John Collier. Collier, a hazájában rendkívül népszerű angol iró uj regénye talán a legerősebb és egyúttal leg- mulatságosabb szatíra, amit a háború után kitermelt uj nőtipusról, a ,,flapper“-ről írlak. Egy vakmerő feltevésből indul ki: feltételez egy nőstény majmot, amely egy Afrikában élő angol tanító keze alatt teljes emberi tulajdonságokat sajátít el, agya gondolkodó, szive érzékeny lesz, szóval meg vannak benne mindazok a jótulajdonságok, melyek egy modern flapperből hiányzanak. Gyöngéden szerelmes lesz gazdájába, csak éppen közölni nem tudja vele szerelmét, mert akármilyen okos, beszélni mégsem tud. így felkészülve kerül Londonba, összekerül a gazdája menyasszonyával, cselédszolgálatokat teljesít nála és hamar észreveszi, amit gazdája szerelmi elvakultságában nem tud észrevenni, hogy ez a menyasszony boldogtalanná fogja tenni férjét, mert haszontalan, hiú és önző teremtés, nem való egy derék, egyszerű férfi mellé. A regény meséje aztán, ahogy a majom harcbaszáll a menyasszony nyal, a harcban mindig fölényben marad s a végén is megakadályozza a házasságot és gazdájával visszatér Afrikába. Ez pedig jelenetről jeleneire fokozódó humorral van elmondva, azzal a derűs jókedvvel, amely az angol humort oly kedvessé teszi. A Krank lin-Társulat kiadása, Szerb Antal kiváló iró remek fordítása, fehér papíron, szép kiállításban, fűzve 119, vászonkötésben 165 lej minden könyvkereskedésben. Kérje a Franklin-u jdonságok teljes jegyzékét. NAGY KATALIN ÉLETE, URALMA. SZERELMEI. Nagy Katalin az orosz nemzet egyik legnagyobb uralkodója volt. Nagy Péter, Erzsébet, Nagy Katalin: az a nagy triász, amely Oroszországot a barbárságból európai színvonalra emelte és nagyhatalommá tette. Az a hatalmas körkép, amelyet Gina Kaus ebben a könyvében megfestett, egyúttal grandiózus korkép egy óriási birodalomról és á francia forradalom előtti, alatti és utáni vérző, vonagló Európáról. Páratlanul érdekes ez a könyv. A mü maga, nagy lexikon alakban, gyönyörű kiállításban 302 lapon, egész- vászonkötésben, Rózsavölgyi kiadásban jelent meg és 198 lej minden könyvkereskedésben. Kérje a Rózsavölgyi kiadványok teljes jegyzékét. Magda is észrevette a konok, mélytüzű tekintetet. Emelt fővé.!, idegenkedve tekintett vissza. És Fellegi Aurél azt .gondolta magában : — Gyönyörű lány. Majd csak visszajövünk Iglóra, — első dolgom lesz, hogy meg fogok vele ismerkedni. Stromm Péter elbúcsúzott Magdától, akit az édesanyja egy öreg csézán vitt haza. Péter pedig megállt a patak mellett, fölnézett az ég,re, mintha templomban lett volna, s hála- telt szívvel köszönte meg az Istennek a tavaszt, amey ott borzengo-tt körülötte és azt a szép fehér rózsát, amely kinyílott a szivében, V. FEJEZET. Sötét felhők. Mintha a tavasz minden sugarát odakül- dötte volna a két házra s a virágos, keskeny, szomszédos kertekre. Gyönyörű napokat élt a két gyerek. Csak Magda lázadozott néha. — Eh, bolondság ez, — mondotta olykor és megrázta fekete hajsörényét. — Voltaképpen mi ennek a célja? Csak hisszük, hogy szeretjük egymást. Pétert mérhetetlen fájdalom fogta el. Nem felek, csak lehongasztotta a fejét. Ilyenkor aztán a lány hízelegve simult hozzá: — Ugy-e rossz vagyok, Péter? De hát tehetek róla? A véremben van valami, ami £ folyvást arra biztat, hogy azt kínozzam, akit legjobban szeretek, •oyan különös az én lel- j kém. Mit gondolsz, Péter, van-e olyasvalaki j a világon, aki engem teljesen megértsen? Aki ! tudná az okát az én bolondos, rendszertelen ! gondolataimnak ? Magda voltakép jószivü volt. És ha indulatos és szenvedélyes természete olykor hatalmába kerítette, később mindig; megbánta. Kora ősszel! azonban váratlan, szomorú esemény zavarta meg a nagy bánattól eddig érintetlen lelkűket. Az öreg Rőser a szomszédos városba kocsizott át. Az esőzésektől csúszós volt az ut és ahelyett, hogy az országúinak ment volna, a rövidebb utat választotta át a hegyeken, a lovak útközben megbokrosodtak valamitől és belei ordították a szekeret a mélységbe. A kocsis csodálatosképpen megmenekedett, de Rőser Bódog összetört bordákkal, félholtan terült el a sziklarepedés szélén. A két házat felverte a zokogás, amikor a szénégetők hevenyészett gyalogágyon hazahozták Rőser Bódogot. Szemei, ezek a nyugodt, becsületes nézésű szemek, egy pillanatra felragyogtak, amikor meglátta az öreg házat. Halálos ágya körű: gyűlt mind a két család. Az arca halotthaivány volt, szemeiből! csendesen patakzottak a vissza nem fojtható könnyek. Iszonyú fájdalom marcangolhatta. Csöndes, gyönge volt a hangja, amikor megszólalt s kezeit egy kissé föleme'te, mintha segíteni akart volna a szónak, de a kéz csakhamar élettelenül esett vissza. — Lányom ... Magda .. . Magda szilaj zokogással vetette magát térdre az ágy mellett és csókolta a vérté en kezet. — Magda, — suttogta mégegyszer. A szemei a lány arcán függtek a mintha lelkében megáldotta volna. Aztán, mintha rémület lobbant volna föl az égő szemeiben, mereven nézett el a körű ötté zokogok feje felett . . . talán már a túlvilágot látja? Föl- emelkedett és óriási erőfeszítéssel nyögte: — A házat. . . Közel húzódtak hozzá, uigy lesték a szavait: — A házat, a Rőser-házat óvjátok meg, maradjon a réginek mindig a ház, ez az áldás. Feje visszahanyatlott. Meghat. A Magda fájdalma -nem ősimért határt. Nem akrt belenyugodni az apja halálába. Fiatal és boldog szivét iszonyatos erővel markolta -meg a halál keze. Megösmerte, mi az igazi, nagy, le ke trázó bánat, amelynek nagyságáról és mélységéről eddig fogalma sem volt. Az élet voltaképpen akkor kezdődik, fámkor a halál gondolatával megösmerkedtünk. Rőser Bódognak nagy temetése volt, soksok koszorú árasztotta el1 a koporsóját és ott volt az egész város. Kivonult a városi tanács, a tanári kar, a gimnáziumi ifjúság, mivelhogy iskolaszéki tag volt a megboldogult. Hat-hat feketeruhás, fehérkesztyüs ember emelte a koporsóját, még. pedig olyanformán, hogy amikor kifáradtak, lassan, óvatosan átadták a mellettük haladóknak. A templomban búgva konduk meg a harang, amikor a gyászoló család lejött. Rőserné mély gyászban, meggömyedve zokogott, a lánya pedig visszahajtott fátyollal, merev arccal állott mellette. Nem látott senkit és semmit. Szemei el révedeztek a messzeségbe. arca fehér volt, gyönyörű szemei pedig szinte eszelősen ragyogtak. Az öreg Stromm István odament hozzá: — Szegény kis Magda leányom! Magda feléje sem fordította a fejét. — Vagy nincs szive, vagy összetörte az apja halála, — szólott Dömémé, aki semmit sem hagyott szó nélkül. — Több szive van, mint az anyjának, pedig az ni, hogy zokog, szinte megrázkódik a teste, — súgta vissza Kernné. Én Istenem, mire rá nem érnek ezek az öregasszonyok! Az ily szomorú eset közepette is. Hogy nem su-jt He rájuk az Isten haragja. Nem. Az Úristen gyönyörű, mosolygó, napfényes időt küldött a Rőser Bódog utolsó útjára. Fölszakadoztak a felhők, a gyönge szellő szétkergette őket a hegyek felé vagy még azon is túlra. Egyik-másik felhődarab megakadt a magasabb csúcsokon, a fenyveserdők tetején, akár csak egy-egy óriási, fehér csipkefoszlány. És beértek a temetőbe, a régi kicsi temetőbe, melynek rácsos kapuja föllé ez a szó van kiverve: Viszontlátásra. (Folytatjuk.) néra fereiíc: Araíiu&operső §9 l€fes hönipoapi ftiődás&sn Ízléses kötésben még kapható az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Kérjen ingyenes könyvjegyzéket.
