Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-21 / 139. szám

I £ l. L £ N l É K I V t5 lunlu » i l. Rádióbóják az időjóslás szolgálatában Utóhang a „ hónapihoz A s<ir\í latiaiiütolí le ÜMtioíe icmiu <■ !iou/«il>k íJőbri«mar<i «.róló» inc^eoroSóqícii Az örök jég, és sarki lény bitoöalmabnn való hősies kutatások a/, utolsó években meglepő i redmónyekkel jártak a legkülön­bözőbb tudományágak szamára. Többek köz.ütl kiderüli, hogy a föidsarkok meteo- tológiája igen nagy tonlo8ság‘>al bir az ál- alános klímákul utas s különösen az idő­járásjóslás szempontjából, sokkal nagyobb fontossággal, mint ahogyan ezt eddig tudlu k. A légkör „sarki frontjának“ elméletét s annak felhasználását a grönlandi és nor­végjai ciklonok erejének és lefolyásának megjosolására Bjerkness már I9l2-ben dolgozta ki, — és Naphier Shaw arra fi­gyelmeztetett, hogy az északi félgömb fö­lötti légkör súlya januárban ÍO milliárd tonnával nagyobb, mint a déli fölött, s júliusban viszont megfordítva van, — ez fogalmat nyújt azokról az óriási eltoló­dásokról, melyek az atmoszférában az év­szakok hömérsékletritinusa következtében végbemennek, melyekben pedig a félévig tartó sarki éjszaka hideg légtömegeinek döntő szerep jut. Tökéletesebb időjárásjóslás birtokában, mely a légköri események lefolyását iiosz- szabb időtartamra előre állapíthatná meg, mezőgazdaságunk nagy termetei hetekkel, sőt tán hónapokkal előre megtehetnék óvórendszabályaikat, nagy hidegek, orká­nok, vagy szárazság átvonulása ellen. A légkörtudomány e haladásának egyik főfeltétele az, hogy a nemzetközi meteo­rológiai szolgálat felölelje az egész föld­gömböt, vagyis a sarkvidékeket is. De hol vagyunk még attól, hogy a kot sarki körön túl is húsz vagy harminc meteorológiai intézet működjön ! A sarki légkörkutatás egyik legújabb vívmánya olyan sarki expedíció, amelyben ember nem vesz részt. Uszóteströl van szó, mely kis meteorológiai állomást hor­doz belsejében, olyat, mely az ös zes fal- jegyzéseket önműködően végzi és e fel­jegyzéseket ugyancsak önműködően kis rövidhullámú rádióadója utján közli. A légkör jellemző adatait automatikusan jegyző készülékek már régóta ismeretesek és a nemzetközi légkörkutató munka rend­szeres időközökben felbocsátott vezetőnél­küli ballonjai is már régen viszik az ily készülékek különlegesen könnyű és kü­lönleges szerkesztésű formáit, a modern finommechanika remekeit, föl a légkörbe. Az orosz Moltschanow tanárban 1923-ban az az eszme fogamzott meg, hogy a bal- lónfelszerelést kis dróttalan adóval egé- sziti ki, mely a műszerekkel kapcsolva az adatokat, önműködően már a levegőben jelenti, aminek sokféle előnye lenne, pld. a gyorsabb adatjelentések nagyobb aktuali­tása, — a ballon után való keresgéléstől, meg a műszereknek tudatlan megtalálók általi esetleges megrongálásától való füg­getlenség, stb. De akkoriban a dróttalan technikának számos olyan eszköze még nem állott rendelkezésre, mint amelyekkel ma dolgozhat, — így az első ilyen távira­tozó légivándorok csak 1930-ban szálltak fel a „Zeppelin“ sarki expedíciója alkal­mával és tényleg sokat jelentett, hogy a roppant lakatlan területeken nem kellett utánnuk kutatni. „A jegesmedvék nem fogják őket visszahozni — mondta Molt­schanow tanár. Á mai táviratozó ballonok már sokkal olcsóbbak és tökéletesebbek az akkoriaknál. Ezt a vívmányt most Moltschanow ta­nár a sarki légkörkutatás szolgálatába ál­lította. A bója körülbelül 2 méter átmé­rőjű masszív uszótest, s természetes, hogy a rajta és benne elhelyezett műszerek es adó méretei és teljesítményei nagyobbak lehetnek, mint azoké, melyeket kis lég­gömb elbír. A parti áiiomás dróttalau utón értesül a messzi északon úszó bója körüli légköri nyomásról, hőmérsékletről, a szél irányáról s erejéről. E bóják számának növelésével a kutatás olyan megfigyelőhe­lyeknek a hálózathavonásál is < 1 fogja érni, melyek a távolság es a Iőrületek la- ka'lansága és lakliatatlanságn folytáni nagy költségek minit eddig nem jöhettek tekin­tetbe. Az erőteljes kis rövidhullámú adó naponta többször kapcsol >dik be önműkö­dően és mindig c^ak rövidebi) időre, így az áramot szolgáltató különleges száraz- olcmtelcp, mely a hideg iránt érzéketlen, hónap j k i* • lelj esi I heti szolgálatúk Kapitány, távirász, kutató nincsenek a kis uszóállo- máson és mégis állandó összeköttetés áll fenn e jcgcslengeri Isiseiket és az embe­riség közöli, — különösen két, egymástól messzire lévő szibériai parti állomás fi­gyeli a láthatatlan h ja jeleit, kere'.an'en- nák utján állap Iván meg az irányt, ahon­nan a jelek érkeznek, — a két iránynak térképen val > kereszteződén pontja mu­tatja a bója hely/.e ét így álla nióan kö­vethető az úszó állomásnak < a sarki fény honában a jég'Hengerben megtett útja. Ennek az útnak a megállapítani a rádió- bői I egyik legfontosabb célja, mert belőle a ír gy szilái-1 jégmezőknek a Sark felé való visszavont! ás: lkjára is következtet­hetünk, — ez a visszavonuló — és a téli előrenyomuló mozgás bolygónk egyik leg­jellegzetesebb természeti ti neménye és lényeges befolyást gyako ol a földövek időjárásán k alakul isára. Hasonló tüne­ményt észlelünk csillagászati távcsöveink­ben a Mars-bolygó sarki sapkáin is, — saját Földünkön persze nincs meg a szük­séges á1.tekintés. Az utolsó évtized sarki expe iiciói révén csak annyit tudunk, hogy c jégmezők e hatalmas mozgásai fo'ytán határaik néha 1690 kilomé errel is tolód­nak e! észak vagy dél felé. Amig a sarki jégmezők e látszólag szabálytalan eloszlá­sának és kiterjedési változásának törvé­nyeit nem fogjuk felismerni, addig a kon­tinentális időjárásváltozások törvényeit sem fogjuk a maguk elméleti megvilágítá­sába í láthatni, — és addii az időjóslás alapjai is tökéletlenek lesznek. A rádióbóják az előfutárai a sarki övék­ben létesül;ndő kellő számú meteorológiai állomásnak. Máris gyakorlati haszonnal is járnak : a jégmezők alsó határán működő meteorologi: i állomások e I óják jelenté­seit azonnal továbbítják, igy a rádióvevős halászbárkák nyilván tudják tartani a .le­gestenger klimatikus viszonyait és az ezen az alapon naponta elkészített időjárás ér- j képeiknek az eddigiekkel szemben az az I előnye, hogy a legészakibb területelv me- I teorologiai adatait is tartalmazzák. Ez utóbbiak hiányában az eddigi meteoroló­giai térképek sokszor már néhány óra j múlva me haladottakká és használhutatla- I nokká váltak. De ez a kis gyakorlati siker, mely egye- I lőre csupán az északi halászó irkákra szó- j ritkozik, csak kezdet. A tulajdonképpeni tudományos és gvakorlati célok, mint 1 .t- tuk, ennél sokkul messzebbmenők: a többi földövre vonatkozó hosszú időre szóló iuö- jóslásról van szó. Ha mar i tt tartanánk, úgy pontosan tudnók mennyi hdeghul- lámra kell még elkészülnünk a tavasz vég­leges győzelme előtt.------------ ——BB—I— Jégvihar a Szilágyságban. Zálau-ról jelen tik: Kedden délután 4 és 6 óra között irtó­zatos vihar dühöngött Treznea és Buciumi községek között. A leesett jégtömeg hatal­mas károkat okozott a községek haláraiban lévő és érés előtt álló gazdasági termé­nyekben. UTOCAfí «sutoriokon j Elegáns, kényelmes ésj modern. Oda és visszautazás! Clujtól—Clujig csak 990 lei. Cluj-Budapest] 1600, Oradea-Budapest- Oradea 700 lei. Kedvez-1 ményes magyar vizűm indul: junius 27. csütörtökön reggel J/s6 órakor; érkezik d. u. 6-kor. Vissza: jul. 2-án kedden Jelentkezés az Automobil Club Turisztikai irodájában, Str. Reg. Maria 16. Cluj, Telefon 13-12. és Andrisca Rosenbaum garage Oradea, Strada Delavraucea 15. Telefonszám 209. Megfelelő iratok mellett az utievélkéréseket elintézzük. A ..buciircsti-i hónap" nemcsak határkö­vei jelent Romania fővárosának IcjlüdéMör- leiieleben, hanem egyben dinamikus szem* lél telese annak a/ utolérhetetlen iramnak, amelyben ez a város a nyugat hatalmas metropolisainak nyomdokain halad. ■\/ok, akik ebben a városfejlesztési de­monstrációban a puszta szórakozást hajhá- s/ó látványosságok s/iik horizontján tnllát- lak. meg tudják érteni annak az. ember­feletti munkának igazi célját, amit a fővá­ros vezetősége es a i ende/öhi/ol t >ag végzett. A bucureşti i hónap megrendezésének ugyanis egészen más célja volt, mint az évente megismétlődő ininlavásároknak. ipari és egyéb jellegű kiállításoknak. \ főváros vezetősége a ..bucureşti i hó­nap keretében mindenek elöli azt akarta bemutatni a közvéleménynek, hogy Bucu­reşti valóban a modern világvárosok sorába lépett. Aki itt járt. erről személyesen meg­győződhetett, ezt Írásban bizonygatni többé nem szükséges. Ezen kivül a ..bin uresti-i hónap“ urba­nisztikai kiállítása szemléltetően megismer­tette a látogatókkal Románia fővárosának múltját és érzékeltette azt a lendületet, amellyel ez a város az elképzelhető leg­rövidebb időn belül nőtt ki a gyermekcipők­ből metropolis-óriássá. A további cél az volt, bogy e hónap alatt minél többen jöjjenek Bucuresti-be. Ezt a főváros vezetősége teljes megelégedésre el­érte \ lálogalók Bucureşti be o/önlése által a forgalom megsokszoiozódott, ami jótéko nyári érezteti halasát a Iöváros egész gazda sági életére De nem utolsó sorban említendő annak a propagandának a hatása sem, amelyet a fő város úgy a csatolt területeken, mint a/ or­szág határain tol elért a ,,bueiuesli-i hónap“ sikere állal Legalább egymillió olyan ember ismerte meg Bucureşti t, aki eddig csal; bú­ból hallott róla és talán soha meg nem látta volna, ha a ..bucureşti i hónap' kedvezmé­nyei alkalmat nem nyújtanak ilyen kirán­dulásra Mint minden hónap, a bucureşti-i hónap“ is elmúlt, de a löváros vezetősége lehetővé akarja tenni mindazoknak akik bármily okból nem jöhettek el e hónap aluli Bucu resti-be hogy junius végéig ugyanolyan ked­vező feltételek mellett lerándulliassaiiak és megtekinthessék mindazt, ami a bucureşti i hónap alatt látható voit. E célból az urba­nisztikai kiállítást folyó hér 30-ig meghosz- szabbi tolták. Ez alatt az idő alatt úgy a vasút, mint a vendéglők, szállodák és üzletek ugvanazo- knl a kedvezményeket nyújtják, mint a ..bucureşti i hónap alatt. Az államvasutak folyó hó 24-ig bezárólag és 28-tól julius 1-ig 50 százalékos kedvezményt nyújtanak —V —a célt. mint egyébként a másik kettőt is, a -----­Magyar ünnepség 'rr ^ r>b<v;' a nem­zetiségi béke iegyében CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Mara­mureş Dobrudzsa után az c -.zúg legvegye­sebb lakosságú tartománya. Az ittélö népek mn gyár ok. rutének, szászok, románok, zsi­dók, azonban a történelem folyamán, a ki­sebb kilengésektől eltekintve, mindig a leg­nagyobb megértésben éltek egymás mellett. A tartomány fővárosában az elmúlt vasár­nap ünnepre gyűltek össze ezek a népek. Maga az esemény elég mindennapos. Csupán egy egyházi dalárdának volt a zászlószente- lése. Az együttérzés és az egymás megmozdu­lásai iránt tanúsított érdeklődés és támoga­tás azonban ezen n napon oly harmonikusan nyilvánult meg. amely megérdemli, hogy az ünnepség lefolyását részletesebben is ismer­tessük azért, hogy a zászlószcntelési ünne­pély Útmutatásul szolgáljon azoknak,, akik az ország egyes tartományaiban a nemzetisé­gek közötti ellentétek szitásában találják kedvtelésüket. A Sighetul-Marmatie-i Református Dalkör az. elmúlt vasárnap 30 éves fennállását ün­nepelte, zászlószenteléssel kapcsolatban. Dél­elölt folyamán a nemrégen leégett reformá­tus templom helyébe épített templomban folyt le a zászlószenlelés, melyen a helyi összes dalárdákon kivül a Satu-Mare-i refor­mátus dalárda vendégszerepeit. Ünnepi isten­tiszteletet Borsos Jenő Satu-Mare-i lelkész mondott, majd Vásárhelyi János református piispökhelvettes, az Országos Magyar Dalos­szövetség kiküldöttje üdvözlő beszéde után megkezdődtek a zászlószegek beverése. Este a régi jogakadémia, a Líceum udva­rán szabadtéri előadás zárta be a zászló- szenlelési ünnepséget. A hatalmas udvar azonban erre az alkalomra szűknek bizo­nyult. Faji és felekezeti különbségre való te­kintet nélkül oly nagy számban vettek részt az érdeklődök, ami példa nélkül áll. A zászlószentelési ünnepségen résztvevő Vásárhelyi János dalosszövetségi kiküldöttel alkalmunk volt beszélgetni, aki a szabadtéri előadásról a következőkben számolt be: — Felejthetetlen látványt nyújtott maga a tömeg is, melynek összetételében festőién ve­gyültek el a román parasztok népviseletei, a vallásos zsidók kaftánjaival és a rutének jellegzetes öltözete a városi közönség fekete ruháival. Teljes létszámban megjelentek a helyi társadalmi és vallási hivatalos előke­lőségek. A református egyházi dalárda sza­badtéri előadásán ott láttuk Mihali prefek­tust, Petrea városi időközi bizottsági elnököt, dr. llea volt polgármestert. A nagyszerűen összeállított műsor keretében a református dalárda mellett, az Astra román kulturegy- let ének és zenekarának számai szerepeltek, de helyet kaptak a rutén dalárdák énekszá­mai is. Egészen rendkívüli élményt jelentett az egymásután felhangzó román, magyar és rutén dalok jellegzetes akkordjai, melyek bé­kés egyetértésben szárnyaltak az Egek ma­gassága felé. Maramuresban, ahol nem is olyan rég lel­kiismeretlen kulturmérgezők izgatásai nyo­mán felborulással fenyegetett a népek és fe­lekezetek közötti békesség, a most lefolyt ün­nepség bebizonyította, hogy a népek között meg van az egyetértés, melyet sokan saját politikai érvényesülésük érdekében szeret­nének csak megzavarni. (—tán.) Nincs még tornya a Brezoi-i róm. kát. uj temp ómnak remplomqi épít a Brozoi-i római katoli­kus egyházközség. Nemcsak templomot, de iskolát is az ipartelepi lakók gyermekeinek s plébánia hivatalt és plébánosi lakást, mind együtt, egy nagy épületben. Ez a nagy épület most csonkán, szomo­rúan mered az égnek. A templomnak nincs még tornya, amelyben majd megkondul a Brezoi-i ipartelepi munkásoknak és tisztvi­selőknek (akik egy-két olasz kivételével mind-mind erdélyi magyarok) vasárnap és ünnepekkor a templomba hivó harang. Nincs tornya a templomnak s az épületen nincsenek ajtók, ablakok és hiányzik a belső vakolás is róla. Nincs fájdalmasabb, mint egy félbemaradt épület, mint egy félbema­radt akarás, törekvés valami szép cél eléré­séért. A Brezoi-i templom a maga csonka- ságában, ahogy ott áll elhagyottan, a nagy csöndben, mióta a munka zaja elhallgatott benne, talán még szomorúbb, mert olyan fontos, olyan nagyon kell és annyira szív­ügye kellene legyen minden erdélyi magyar­nak. Mert nem a Brezoi-i magyarok az okai, hogy megállt a munka. Ezek 90 százalékban szegény munkásemberek, akik teljesen ki­merültek anyagilag, nincs rá még reményük sem. hogyha magyar testvéreik nem siet­nek a segítségükre, befejezzék templomuk, iskolájuk felépítését, ami olyan sokat, olyan nagyon sokat jelentene a számukra. Az ó- királvsági Brezoi-i munkástelep katolikus toronynélküli templomot fel kell épiteni! Aki csak egyetlen követ, egyetlen nélkülöz­hető lejt tud és akar adni erre a célra — azt készséggel továbbítja az Ellenzék kiadó- hivatala a templomuk befejezését áhitva vá­ró Brezoi-i erdélyi magyaroknak. (M. L.) Ofeholtipus — OpiPifizmus Eíctbö'csBsség Besant : Karma, az igazság okkult törvénye — — — — — Doro>s: Az álom — — — — Báűyai: Szerelmi varázslatok és babonák — — — — — Lei 17*— I Kardec: Spiritiszta szeánszok — „ 17— Lehmann: Gondolatolvasás. Gon­dolatátvitel. Telepathia — — Lei 17'— Ariadne : Jóslás a tenyérből (Chi­rom; ncia) — — — — Lei 33*— Krecsmarik: Érintkezhetünk-e a megholtakkal ? — — — — Lei 17'— Alexy : Életmíivészet (Siker és bol­dogulás titka) — — — — Lei 53’— Alexy: Szuggesztio és önszuggesztio Strém: Spiritizmus — — — — Peiffer: Hipnózis és S7uggestió — Strém: Nincsen hal 1 csak élet — Krishnamurti: Ele': a szabadságban „ : Ki az igazság hirnöke „ : Az élet a cél — — „ : A bölcsesség tava — „ : Tapasztalás és élet­mód — — — — — — Krishnamutti: Most— — — — Kaphatók az Elíenzék könyvoszíáiyában Cluj, Piaa Unirii. Vidékr? azonnal szállítjuk. Lei 92— „ 17— 60- 10-- „ 6— „ 40— * 83— „ 20— „ 20— „ 40— Lei 20— „ 20—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom