Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-19 / 137. szám

BL LBN 7 ÉK I 9 3 B I u n I u a 19. N i V„E Á Creme: Let 16.-- 71-, Olaj: 56.-os 85.-, Beiersdorf & Co. S.A.H, Braşov Megöli a kereskedelmet az uj külkereskedelmi rendelet üi ind a kárain hónap előiÜ árfolyamon vásárol! és már el is «adott külföldi árura ma még 44 százalékos valuialelárai lízelni? — A piac dermedlen várja a leíleményekef CLUJ (Az Ellenzék tudósítójától.) Az uj külkereskedelmi rendelet az egész országban rémületet és elkeserdést keltett, mert az uj rendelkezés az élet minden vonatkozásában megdrágítja az árakat Ez a rendelet arra kö­telezi a kereskedőket, hogy nemcsak a: ezután behozott árukért fizet­nek 44 százalékkal drágább devizákkal, ha­nem a már hónapokkal ezelőtt behozott és eladott, de csak most fizetendő árukra is. Ez a rendelkezés többezer kereskedő halá­los ítéletét jelenti, mert a 44 százalékos de- vizatöbbletet mindenkinek megkell fizetni, aki a devizaengedélyt június Il ike után kapja meg. nem pedig csak azok, akik június 11-ike után importálhatnak. A kereskedelem élet-halál harcot indított az uj külkereskedelmi rendelet ellen, a fo­gyasztók azonban tétlenül szemlélik ezt a harcot, amely egyik napról a másikra a legfontosabb köz­szükségleti cikkekre 44 százalékos áremel­kedést vont maga után. Talán legsúlyosabb helyzetet idézte elő a devizarendelet a gyógyszerpiacon, mert a ro­mán gyógyszerpiac külföldi behozatalra van rászorulva. Amióta a rendelet napvilágot lá­tott. a külföldről importált gyógyszerek ára 44 százalékkal emelkedett és jellemző a Bu­cureşti gyógyárukereskedők és gyógyszergyá­rak képviselőinek jó szimatjára, hogy már két héttel ezelőtt értesültek a kormány ké­szülő rendelkezéseiről és az árueladást be­szüntették. De meg fogja drágítani a rende­let a külföldi gyárakban készült gyógyszere­ket is. mert a nyersanyagok nagyrészét ezek a gyárak is külföldről szerezték be. A textil piacon, amint ezt a legnagyobb Cluj-i textilkereskedők elmondották, még nem alakult ki a helyzet. A pánik máris ki­tört, amelyre bizonyság az, hogy a nagyobb textilgyáraknak városunkban tartózkodó üz­letszerzői már utasítást kaptak gyáraiktól, hogy további megrendeléseket ne vegyenek fel. az eladásokat szüntessék be. Az uj áruk feltétlenül megdrágulnak, de megdrágulnak a régi áruk is, mert a Banca Naţionala visszamenőleg követeli a 4 4 szá­zalékos suprataxát azokra az árukra is, ame­lyek ma már a kereskedők raktárában van­nak, illetve amelyeket már el is adott. A textilkereskedü ezl a veszteségét bizonyára nem a saját zsebéből fogja kifizetni, hanem megfizetik majd a fogyasztók. Természete­sen az a belföldi textiles is drágítani fog, akinek minden áruját belföldi anyagból ál­lítják elő. A füszerpiac a megdöbbenés hatása alatt áll. Gyarmatárukat mind külföldről kell be­hozni, ezeknek az ára tehát már a közeli na­pokban emelkedni fog. Egyelőre a helyi piacon nincs áremelkedés, de nincs is készlet. A Galati-i gyarmatáru nagykereskedők most nem adnak el árut. várják, hogy a helyzet teljesen kialakuljon. t.itrom nincs a piacun s ahol airy akad egy-egy, azt darabonként l'J Ir/jrl árusít­ják. De. mint értesülünk, ennek nem az uj devi­za rendelet az oka, hanem az hogy a készle­tek ilyenkor mái mind ellogynnk. Az. egyik helyi vasuagykeieskedö cégtől ka­pott felvilágosításaink szerint a 44 százalékos felárra vonatkozó rendelet a vasszakmában is érezteti hatását Pillanatnyilag ez az ár­emelkedés nem lényeges, meri a rendeletét meg nem igen ismerik, ahogy azonban ennek ■j rendelkezései jobban elterjednek, minden küllődről hozott vasáru árszínvonala emel­kedni fog. Természetesen ez a belföldi gyá­rak malmára hajija a vizet, akik visszaélve a rájuk nézve kedvező helyzettel, szintén emelni fogják az árakat. Kellemetlen helyzetet idézett elő a kor­mány meggondolatlan rendeleté a könyvpia­con is. Azok a helyi könyvkereskedők, akik francia könyveket, divatlapokat és folyóira­tokat árusítanak, már két nappal ezelőtt kénytelenek voltak felemelni az árakat, mert a Bueuresti-i .,engross“-ista. akinek közve­títésével szükségleteiket beszerezték, a leg­újabb szállítmányokat már ezzel a felárral számlázta \ francia divatlapok áremelése meglepő nagy. meri a 40 lejért árusított divat lapokat ma már 58 és 60 lejben árusítják és ez az áremelkedés kiterjed a könyvekre is. \ magyar könyvek, bála a pengő szilárd­ságának. nem drágultak. A fenti nyilatkozatokból az tűnik ki. bogy majdnem az. összes közszükségleti cikkek drágultak. A fogyasztó kél malomkő között őrlődik. Az árak emelkedtek, a fizetések a régiek maradtak, sőt sok helyt még le is szállították azokat. Mit tehet ebben a hely­zetben a kiszolgáltatott fogyasztó. Koplal és nélkülöz, de ennek kellemetlen visszahatása lehet még a kormány helyzetére. Félmillió ember pusziul^ el a zöld pokoliban, tökés hatalmasságok ismeretlen érdekeiért PÁFUS (junius). Buenos-Ayresböl érkező jelentések szerint a Bolivia és Paraguay kö­zött létrehozott ideiglenes fegyverszüneti megállapodás minden valószínűség szerint véget vet a három év óta tartó háborúnak, melynek hajmeresztő borzalmasságáról a tá­vol állók nem képesek fogalmat alkotni ma­guknak. A háborúban hozzávetőleges számí­tás szerint félmillió ember halt meg. vagy sebesült meg olyan súlyosan, hogy szintén elveszettnek tekinthető. És a legborzalma­sabb dolog, hogy ezt a háborút nem is a két ország vitte, hanem a mögöttük álló gazdasági hatalmak, főleg petróleumérde­keltségek. melyek a szerencsétlen katonákat, akik azt sem tudták, hogy miért viszik őket EBBŐL IS LEHET ÉLNI A gombraktaros Rettentő csúnya, nagydarab kamasz ez a Rudi. Olyan tizennégy-tizenöt éves, hosszú, esetlen, nagykezü, nagylábu. csámpás és fő leg nincs egy csöpp Ízlése sem. S a modora egészen rossz, lehetetlenül rossz. Vannak egyéni szavai, amiket csak ő használ egyes- egyedül, valósággal ő kreálta, mint a divat­ház tulajdonosnője az egyéni ruhadarabo­kat. A város legcsunyább utcájában él Rudi. a gombraktáros, aki ha nem is csakis és ki­zárólag gombtenyésztésből él, mivel jó szü­lei tartják, atyja zenész és anyja, aki divat- kalapokat készít (gyönyörű divatkalapokat, virágokkal és masnikkal a negyed hölgyei­nek), azért a Rudi gombraktára is jelentős jövedelmi forrás, haza is ad belőle, abból vásárol magának, abból fizeti mandolin­tanárának a tandijat (mert mandolinozni tanul, annyit akar tudni, hogy szerenád ese­tén szive hölgye ablaka alatt saját bus- rekedl hangját kisérhesse) és abból öltöz­ködik. Itt áll előttem, valami csodálatos ügyes­séggel a két lábfeje két külső oldalán, ahogy mindig szokott. Fehér lenniszcipő van rajta, amelynek két külső oldala, ha Rudi ezt be­cses himbálása között látni engedi, csupa piszok, mert Rudi ezen jár. Ha áll. akkor himbálja magát, csupa ritmus a gyerek. Zokni nincs rajta, mert hát nagy a hő — ahogy szellemesen megjegyzi, csak sző­rös és gyanúsan 1 esült bokái kandikálnak ki a zöldesszürke nadrág alól. Rudi mando- linos, a nadrágja viszont harmonikus. Kék, sőt vadkék apacsinget bord még Rudi. ezút­tal nyakkendő nélkül, pedig nyakkendői kü­lön tanulmányt érdemelnének, mint a vihar­zó színek és minták és ötletek legcsodálato­sabb keverékei. Nyitott gallérjából ingerlőén bukik elő Rudi ádámcsutkája, amelyet be­széd közben mozgatni szokott. — Hogy megy a bolt Rudi? — kérdezem. — Gyengusan — feleli pici vigyorral — ezek a srácok mind fülednek Alábbhagytak a gombozással. — És mondja, mi lesz. ha megunják és végleg alábbhagynak? — Nyix, kezcsókolom! Az nem létua' Ezek­nek szenvedélyük a gomb. Tizenkétféle gom- bozás megy náluk, van olyan, amihez ötven darab kell tőkének. Azt én találtam ki, he- hehe — nevet Rudi s elővillan erős, de ke­vésbé ápolt fogsora. Azt látom, — mondom — hogy a falak mellett ütögetik a gombokat, meg lyukúikat ásnak a földbe. — Mind tőlem veszik. Es maga honnan veszi azt a töméntelen gombot? — Részben veszem, részben szerzem, rész­ben kapom. Nem is tóm, komolyan. — És eladja őket? — Noná! Majd vitrinbe teszem. Mind el­adom. az áruk attól függ, hogy drágább, nagyobb vagy kisebb. Van olyan, hogy öt darab egy lej, van olyan, hogy egy darab ötven bani. De ezek a hólyagok nem értik a gombot, azt nézik, hogy nagy legyen és mulatós. Ezeket úgy hijják, anyagomb. A nagy feketét vagy barnát apagomb, a kis színest jánygomb, a kis sötét egyszerűt fiu- gomb. Utolsó pofák azok a kölykök. — Ne szidja az üzletfeleit, Rudi! — Szidni nem szidom, csak levonom a konzekvenciákat. Négy-ötévesek úgy csal­nak, mint a pinty, de többel nem hitelezek neki jelt. Most rámnéz és csettint a nyelvével. — Teccik ez a ruhája — mondja kedv­telve. A ruhám végig gombos, huszonöt gomb van rajta legalább . .. (M. L.) háborúba, százezrével küldték a vágóhidra. A harc a Gran Cacho rengetegeiben folyt le, melyet joggal neveztek el ..Zöld pokol ­nak. A katonák a sűrű növényzetben és a mocsarak között csak a legnagyobb nehéz­séggel tudtak előrehaladni és ahol késekkel utat vágtak maguknak, azonnal be is zárult utánuk az őstenyészet, a zöld pokol renge­tege. Akit erre a területre küldtek, körül­belül elveszett embernek is tekinthette ma­gát. Erre a célra természetesen benszülötte- kel használtak föl, akiknek még kevésbé volt okuk. hogy általuk nem is ismert,.távoli tőkés hatalmak érdekében egymást legyil­kolják. Mert rendszeresen gyilkolták egy­mást, a harc nem is volt európai értelem­ben vett háború, csak öldöklés, ahol a lesből sikeresen támadó csapat az utolsó emberig elpusztította ellenfeleit. Az ideiglenes fegyverszünet, mely junius 13-án délben kezdődött meg. 12 napig tart. Ezalatt egy semleges katonai bizottság meg­állapítja az elért határokat és előkészíti a további fegyverszünetet, mely alatt a béke- tárgyalások folynak. A béketárgyalások elő­reláthatólag sikerrel fognak végződni, mert a közvetítő délamerikai országok gondoskod­tak arról is, hogy a felmerülő vitákat a megegyezés lehetetlensége esetén döntőbíró­ság elé lehessen vinni. Ennek megfelelőleg Bolivia és Paraguay külügyminiszterei kor­mányuk nevében aláírásukkal vállalták, hogy már a fegyverszünet alatt megkezdik hadseregeik visszafejlesztését és három hó­napon belül a háború előtti békelétszámra, 5—5000 emberre fejlesztik vissza. Ezenkívül kötelezettséget vállaltak arra is, hogy béke­kötés esetén a békét úgy Bolivia, mint Paraguay képviselöháza húsz napon belül szentesíteni fogja. Paraguay és Bolivia kormányai között már a fegyverszüneti idő alatt közvetlen tár­gyalások indulnak meg, hogy a vitás kérdé­sekben megállapodásra jussanak. Arra az esetre, hogy ha sem ezeken a tárgyalásokon, sem a béketárgyalásokon megegyezésre nem jutnának, a vitát a hágai nemzetközi bíróság elé terjesztik. A háború megindításáért való felelősség kérdését szintén nemzetközi bi­zottság fogja elbírálni. A harctéri helyzet ebben a pillanatban Paraguay javára szól. Az első évben a bolí­viaiak győztek, Paraguay azonban később rendkívüli véráldozatok árán megállította a bolíviai előnyomulást és az. utolsó évben fo­kozatosan visszavetette a bolíviaiakat állásaik­ból. A Cacho-terület, melyért a harc folyik, nagyrészben már a paraguay-i katonaság kezében van. A paraguay-i kormány hivata­los jelentése szerint jelenleg 112.000 négyzet­mérföld Cacho-terület van a kezében, amely­ből 71.500 négyzetmérföldet a bolíviaiaktól hódított vissza. Kereskedő az Ellenzék-bó 1 tájéko­zódik. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Felír. — Innét felír. — Munka. — Pardon. —• Don Quijottc. EPOCA: Úgy látszik alig született meg az uj külkereskedelmi rendszer, újabb módotiiíu fog szenvedni. Minden oldalról tiltakozások liaugza- nak el, igy továbbra is bizonytalanság és pusz­tító, égető határozatlanság log uralkodni ezen a téren. Mi az oka ennek--1 A való helyzet isme­rete nélkül határoznak, nem vizsgálják meg előbb a körülményeket és lehetőségeket. A 44 százalé­kos valuta-iclir rollólehuzásra kötelezi a keres­kedelmet. Az uj rendszer nincs a régi kötelezett­ségekre is tekintettel s igy lehetetlenné teszi azt, hogy kereskedőink régi kötelezettségüknek eleget tehessenek. Ez. újabb kegyelemdöfést ad a román hitelnek, mely különben sem örvendett valami nagy tekintélynek. A 44 százalékos felár a fekete- tőzsdét a Banca Nationalára helyezte s elismerte hivatalosan is a lei átértékelését. így tehát ismét ,.uj“ rendszerre van szükség, mert különben több lesz a kár, mint az a haszon, amit a felár jelent. Véget kell vetni ennek a zűrzavarnak sürgősen. UNIVERSUL: At. uj külkereskedelmi rend­szer hatását már látjuk és még inkább érezzük. A drágaság nő. Drágulnak az. orvosságok s az elsőrendű élelmezési cikkek. A 44 százalékos fel­ár az indok. Bizonyára jót akartak ezzel s jóhi- szemüleg jártak cl. Attól félünk azonban, hogy a panaszok szaporodni fognak. Következő levelet kaptuk egyébként egyik előfizetőnktől: «1934 decemberében árlejtésen vettem részt, állami szál­lításra kaptam megrendelést. Akkor a Banca Na­ţionala hivatalos árfolyamát vettem számításba s ma ezt az árfolyamot 44 százalékkal drágábban kell fizessem. Lehetséges ez?“ ...Az eddigi tapasz­talatok újabb kétségeket keltenek bennünk kül­kereskedelmi téren. LUPTA: A? ipar és kereskedelem románosuása komoly feladatot jelent azok részére, akik nem üres formát akarnak a tömegek biztatására. de építő programot szolgálnak nemzeti téren. Ghita Pop erdélyi vezető politikus megmondta: „Az első dolog az előkészítés oly célból, hogy kellő helyet foglaljunk cl iparban és kereskedelemben. A műhely és üzleti szolgálatra elő kell készíteni a román elemet s a munka gondolatát, türelmét s a szervezkedésben rejlő erőt kell fejleszteni.“ így látja Gh. Pop a kérdést, amidőn ezt oly formá­ban használják ki. mely az ipar és kereskedelem románositásához sohasem vezethet. Csak munká­val és alapos előkészítéssel fejlődhet a román ke­reskedelem. Nem pedig annak a tévhitnek ter­jesztésével, hogy a kisebbségiek milliomosoknak születnek. VREMEA: A rádiótársaság bizonyára meg van elégedve. Néhány napja többet beszéltek műsorá­ról, mint amennyit maga kívánt volna. Ha a program zenei része nem elég híres, az előadások annál nagyobb hírre tesznek S2ert annak dacára, hogy a Marincscu által felvetett kérdés már rég ki volt merítve s át volt adva a történelműnek. A rendőrprefektus tehat nem választott nehéz té­mát. mikor a resturációt szóvá tette. Sokkal ne­hezebb volna, ha például egyszer a rendőrség új­jászervezéséről, vagy más speciális közigazgatási kérdésről beszélne. Más lenne a helyzet, ha az előadást egy politikus — mondjuk Tatarescu — tartotta volna. Ezeknek ugyanis joguk van arra, hogy tetszésük szerint vágják egymás fejéhez 3 történelmet. Mi tudjuk azt, hogy a k'.rály elő­deinek jogán lépett trónra, amit senki el nem vitathat. Nem .'s panaszkodott egyetlen rádió­előfizető sem, csupán Mihaiache adott kifejtést elégedetlenségének s úgy kezdett nyomozni, mint egy rendőrriporter. Nyomban gépkocsiba ült és az előadás szövegét követelte. A rádióból azon­ban egy könyvkereskedésbe küldték, mert a kér­déses beszéd benne volt már egy könyvben. így ismerte meg M.halache azt a prózát, ami miatt aztán levelet irt a miniszterelnöknek. Mihaiache ugyanis régi levélíró, hiszen miniszter korában is állandóan leveleket irt a földművelőknek. A le­vél után aztán „dorgálás“ következett. Titeanu államtitkár megjelent a rendőrprefekturán és be­jelentette: „Prefektus ur, bocsánat, át kel! Önnek adnom a miniszter ur (pardon!) dorgálását.“ — — „Elfogadom az írást!“ — felelte Marinescu. £s ezzel az ügy be volt fejezve. ZORILE: Tatarescu kapitány vezetés« alatt a liberális-párt igen szomorú kormányzási időt ért el. Szeszélyesen változtatna irányvonalát $ csak gyönge utánzata volt a régi liberális kormá­nyoknak. Félt és habozott. Fenntartotta a cenzú­rát, hogy a közvélemény tiltakozását igy meg­előzze. Legnagyobb hibáit azonban gazdasági téren követte el, mert egyenesen fatálisak voltak ezek. Folyton változtatta a rendszereket és nem bánta, ha ezek egymással ellentétbe kerülnek. — Mindennap közelebb jutunk a pusztuláshoz. Tá­voznia k«ll. A kapitányt várja Rosinante és Sancho Panza. Menjen, amíg nem lesz nagyobb báj belőle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom