Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-16 / 135. szám

4AA S LEJ TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Ser. I. G. Duca No. 8. MAGYAR, POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente Fi ókkiad'óhivatal és k ö n y v o s z t á 1 y : Piaca Unirii 9. ( dátitua 840 Jc>- ~ Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4? szám. _ Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. ALAPÍTÓI TA: tSAtţi HA ifiíK.LOs pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettei több. IrfVJ. ÉVFOLYAM, 13 5. SZÁM. &smsEmsrsäii aa."w "ssaasssasc VASÁRNAP 1935 JUNIUS Ló. Â nyári kemence rendületlen ontja hőségéi. Álmos és líkkadt körötte az ember. Most csakugyan verejté­kével öntözi a földet a dolgozó. Csak a mar­tolás, a fövenyezés, a napozás hive mozgé­kony és elégedett. Úszkál, elterül, szórako­zik. Az egészségügy, a pihenő lustaság, a gondtalan derű ez együttesének nagy vonzó ereje van. Még a cseléd gyilkosa se tud ellenállani: a hüs bujkálás helyett a föveny­re merészkedik. Aztán átfordul a beszéd a hétéves fiók-gyilkosra, ki játszótársát véletlenül vagy homályos ölési ösztönből a .Dunába lökte. Az egyik megjegyzi, hogy az ujságkép szerint rendes kis kölyök, szinte bűbájos, a halott pedig szép, sze­líd, szőke kisded volt. Borzasztó eset! A szigorú erkölcsbiró,;. aki meztelenül még in­kább a meztelen igazságot szolgálja, nem késik kihirdetni, hogy itt a született gonosz­tevő: a bűnt egy ideig tagadta és mesét köl­tött a gellérthegyi „szép fiatal emberről". Hatásosan kiemelik a jelképi elemet: a cseppnyi tettes álmatag kis bánkódásában pajtásáért külön Miatvánkot mond és pilóta szeretne lenni; vájjon fogja-e hosszú életen : 1 f a bűntudat nyomni és titkos vezeklésre késztetni néha nap? iDe . . . bizonyára nin­csenek már többé regényes gyilkosok és nin­csenek gyerekek többé! A likkasztó meleg sok mindent meg iud aszalni, de az emberi szellem talál.'konysá. gával mégsem bir. iHa sok mindent nem ér­iünk meg az újszerű napi események sorá­ban, mert valami uj és valami szokatlan van bennük, hát a politikával még inkább igy vagyunk. Például most szinte szenve­déllyel űzik a tiszta fogalmak összezavará­sát s a borotvaélen való táncolást a meg­győződéssel, mint egyensúlyi rúddal a kéz­ben. íPokoli élvezettel olvashatjuk a káni­kula örömei közt cikkek és nyilatkozatok fény‘‘-nyalábjait az alkotmány kérdéséről. Ki védi és támadja ezt tulajdonkép: aki módosítani akarja, vagy aki nem akar hozzá se nyúlni? Mi a bűn: változtatni vagy meg- kövesiteni és ha kell a változtatás, mikor erényes, mikor nem? A végén egyéb se sül ki, hogy mindenki olyan akar változtatni az alkotmányon, akinek reménye van ko­moly uralomra, vagy aki bizik benne, hogy a legmagasabb alkotmányos tényezőt, az eddigi jogköréből a maga keze felé hajlítja. És viszont az védi az alkotmány változha- tatlanságát, aki a jogok és kötelességek lát- szatos teljességével minden alkotmányos té­nyező fölé szeretne kerülni. Olyan ez, mint mikor a szerelmes utcalányt sziizinek, a kacér érintetlenségét szeplősnek mondják. Az ember önkéntelenül elfordul e nehéz találós játéktól és más játékok felé fordítja tekintetét — a magasba. így akad meg szeme azon, hogy városunk egyik terén is borotvaélen táncol valaki, ha az a borotvaél mindjárt egy kifeszitett kötél. De ha politikai kitűnőségek táncolhatnak „élen“, akkor ez a komolyabb és őszintébb mestere a dolognak szintén megteheti pár hatosért. Sőt nem lehet megharagudni rá, ha nyaktörő játékának öntudatában magát büszkén tanárnak címezi. Az iskolaév végén gondokkal és kínokkal telitett igazi tanárok bizonyára mosolyognak szelíden és türelme­sen e „nagyra“-vágyáson. Miért is ne írhat­ná tanárnak magát a kötéltáncos, aki épp qgy veszedelmesen mutatványozik, mint a politikusok, akiknek szavajárása: „nekem mondja, a tanárnak?“ Vagy amikor való­ságos tanár belekeatárkodik az ő mestersé­géhe. Ghlhu tanár ur például szintén a ma­gas levegőben lépked, szintén nyaktörö mu­tatványokat végez, amikor szóban és Írás­ban bizonyítja, a katholicizmussal és külö­nösen a szerzetesrendekkel szemben, hogy az a jog, ami jogtalanság, az az igazság, ami üldözés és esak az ő szelleme az igazi szel­lem, holott a gyűlölet vak sötétjében botor­kál. iDe miért ne lehetne fölcserélni a fogal­makat mint az alkotmányvédés és módosí­tás körül, miért ne lehetne a kötéltáncos egyszerre tanár, minthogy a tanár is borot­vaélen táncol? Egy-két zűrzavar pedig meg se kottyan már manapság. kim Klältvängt Hilft a világhoz a japán nctszâllâs ellen Japán csapat ok már átlépték a Falai. — Amerikai hajók érkeztek a kínai vizekre. — Súlyos események várhatók LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Pekingböl érkező jelentések szerint a délmandzsuriai japán hadsereg előké­születei arra, hogy megkezdje előnyo­mulását a kínai nagyfaltól délre eső te­rületekre, bevégződtek. Japán repülőra­jok, a benyomuló hadsereg előőrsei, már megjelentek Peking fölött. A lakos­ság körében a hivatalos megnyugtatá­sok ellenére, nagy pánikot okoznak a japán repülőgépek. Kínai részről Pe- kinget és Tiencsint katonailag már tel­jesen kiürítették. Megbízható jelentés szerint egyik japán dandár 13 szállitó * vonata a nagy faltól délre eső területek­re bevonultak. Számolnak azzal, hogy a japánok még az éjszaka folyamán megszállják a nagy faltól délre eső Csín Van Fac városát. Megkezdődött a Peking—Tiencsin vas­útvonal japán katonai megszállása is. Mandzsúriában erősen megélénkült a kínai szabadcsapatok tevékenysége, mi­után a megszálló csapatokat a délfelé tervezett előnyomulás érdekében Man­dzsúria legtöbb pontján nagyon megrit- kiíották. Tiencsinbe tegnap két nagy amerikai hadihajó érkezett s a Fülőp-szigetekről újabb hadiha­jókat várnak a kinoi vizekre. Angol hadihajók is útban vannak Tiencsin felé. Minden jel arra mutat, hogy Északki- nában rövidesen súlyos események fog­nak történni. A pekingi kormány leg­újabb jelentések szerint elkészítette a Japán elleni panasziratot, melyet a ki- lenchatalmi szerződés szignatárius ha­talmaihoz akar intézni. Ezenkívül álta­lános kiáltványt fog intézni a világhoz és panasszal fordul a Népszövetséghez is. Mindezek a kiáltványok kérik a kul- turemberiséget, hogy a távolkeleten védjék meg az emberi jogokat a japán kapzsisággal szemben. .................Ili Ilii .......... 11 Jő Biten haladnak a nemed—angol tengerészeti tárgyalások francia hangok a megegyezés lehetősége ellen LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az angol — német flottatárgyalások a Hitlerrel Német­országban tárgyaló Ribbentrop báró, német főmegbizott visszaérkezése után újra meg­kezdődtek. Politikai körökben elterjedt vé­lemények szerint a tárgyalások kedvezően haladnak előre és megtörténhetik, bogy a megegyezést már a .jövő bét elején aláírják. Anglia minden esetre bevárja előbb a többi nagyhatalmak beleegyező nyilatkozatát is, mert a németekkel kötendő megegyezést et­től a beleegyezéstől lette függővé. Valószínű­nek látszik, hogy egyik részről sem fogják megtagadni a beleegyezést és végső fokon a londoni eredménytől vonakodó Franciaor­szág is bele fog ebbe nyugodni bizonyos el­lenszolgáltatások fejében. A londoni lapok kivétel nélkül bizakodással Írnak a néme­tekkel folyó tengerészeti tárgyalásokról és azt a reményüket fejezik ki, hogy a meg­hoz. A walesi herceg erre teljesen jogosult, mert a háborúban, mint frontharcos az első vonalban küzdött a németek ellen. „A néme­tek — mondja Castlerosse — sokban külön­böznek tölünk. Dicsőítik a háborút és ural- j kodni szeretnének az egész világon. Ezért I nem kell ellenségeskedésben élni velük. Szo- I ritsátok meg a németek kezét, de ne feled­kezzetek el a másik kezükről, amelyben fegyvert szorongatnak“. PÁR1S. (Az Ellenzék távirata.) Az angol --német tengerészeti megegyezéssel a mai államtanács foglalkozott, mely megbízta La­val külügyminisztert és Pielri haditengeré­szeti minisztert, hogy fogalmazzák meg a vá­laszt a német—angol tengerészeti tárgyalá­sok eredményéről szóló angol jegyzékre. Pá- ris politikai köreiben elégülellenséget kelt a gyorsan létrejött angol—német megegyezés és a sajtó hangoztatja, hogy Franciaországnak meg kell őriznie ezzel a megegyezéssel szemben a teljes cselekvési szabadságát. Mégsem valószínű, hogy a francia kor­mány határozott visszautasító álláspontra he­lyezkedik, Beleegyezését ellenben föltételek­hez fogja kötni. Mindenekelőtt attól fogja függővé tenni, hogy előbb az összes bizton­sági kérdések megoldásához jussanak, más­részt pedig hangoztatni fogják, hogy miután ebben az esetben a tengerészeti fegyverke­zés kérdését Anglia hozzájárulása döntötte el. a szárazföldi fegyverkezés kérdésében vi­szont elsősorban a francia kormány hozzájá­rulása legyen döntő a további nemzetközi megállapodásokban. Bettes kérelmére a kisaeiiemtkonferetwm néhány napos késedelmei szenved egyezés létre fog jönni. Anglia bír szerint a németekkel kötendő megegyezés aláírása után általános flotta- értekezletei akar összehívni, melyen részt- vennének Franciaország, Olaszország, Né­metország, az Egyesült-Áilamok, Japán és Szovjet-Oroszország. Tokióból érkező hírek szerint viszont a japán kormány ellenzi ezt a tervet és nem hajlandó a flottaértekezleteu részt­vevő eddigi hatalmak mellé Németorszá­got és Szovjei-Oroszországot is tárgyaló félként elismerni. A sajtó tovább foglalkozik az angol front­harcosok tervbevett berlini látogatásával. A látogatásra szóló meghívás megérkezett Ber­linből s a frontharcosok már kijelölték azo­kat, akik Berlinbe mennek. Ezzel egyidejű­leg azonban a frontharcosok egyik csoportja ellátogat Parisba is, hogy elvegye a berlini látogatásnak esetleg politikailag kihasznál­ható élét. A látogatással kapcsolatban Lord Castlerosse-nak érdekes cikke jelent meg a Daily Express-ben. A lord dicséri a walesi herceget, aki legutóbbi beszédének bátor szavaival nagyban hozzájárulhat a Német­országgal való baráti viszony helyreállitásá­BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az Universul jelentése szerint Benes a junius 20-ra kitűzött kisantantkonferencia elhalasz­tását kérte. A lap úgy tudja, hogy a Belg­rádiul összehívott konferencia néhány napi halasztást fog szenvedni. Beavatott körök­ben azt hiszik, hogy a kisantant külügymi­niszterei Bledben legkésőbb junius 22-én fognak tanácskozásra összeülni. A Curentul szerint a konferencia tárgyalási anyagát igen fontos kérdések képezik. Sohasem voltak — irja a lap — az ellentétek oly határo­zottak, mint ma. Igaz, hogy Itália és a kis­antant viszonyában enyhébb a légkör, de az olaszok megegyezést keresnek Németország­gal s Berlin—Varsó összeköttetés mintájára elvi engedményeket hajlandók tenni Olasz­országnak. Ez, a lap szerint, nem felelne meg a francia—orosz s cseh—orosz leg­utóbbi megállapodásoknak. A kisantant újból megvizsgálja a helyzetet s a konferencia annál nagyobb jelentőséggel bir, mert Benes most tér vissza Moszkvából, hol teljes megegyezésre jutott az oroszokkal. A Curentul szerint a kisantant külügymi­niszterei a magyar és osztrák létszámeme­lés kérdését is letárgyalják. A lap szerint ez ! nem helyi kérdés s az általános biztonság ügyébe kell belekapcsolni. A kisantant el­nöki tisztét Titulescu Jefticsnek adja át s igy jövő évi február haváig csupán a Bal­kán-szövetség elnökségét fogja megtartani. Mibai nagyvajda zsilvölgyi kirándulása. E hó lö-töl kezdve tanárai és tanulótársai tái- saságában Mihai nagyvajda a Zsilvölgyében lesz tanulmányi kiránduláson. Az ipari vi­szonyok tanulmányozása mellett ezt az al­kalmat legfőkép arra használja fel, hogy a munkanélkülieknek Petroşani, Lupeni, Vul­can és Aninosa-n segélyeket osszon ki. Mihai nagyvajda, amennyiben nem nyújtja meg a terv szerinti tartózkodását, úgy még vasár­nap folyamán elhagyja a Zsilvölgvét. AZ ORSZÁGOS MAGYAR PÁRT INTÉZŐ I BIZOTTSÁGI ÜLÉSE, Az Országos Magyar Párt ülésre hívta össze az intézőbizottság j tagjait. Az ülés ma délelőtt 10 órakor kez- ! dödőtt el az Országos Magyar Párt helyisé - ! gében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom