Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-02 / 125. szám

E II PN 7 AK 1435 I u n Iu B 1. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ Lábaink. Lámpavasra! Mese a szövőszékről. Uj terv. —■ Sarajevo. ARliUS: A Le l emps c. párisi lap takaré- kvvss: ;oi követel a államtól. Azt állitja, bogy rt ki nem egyensúlyozott Állatni költségvetés az oka minden válságnak. Az állami fényűzés egy tékozló tin hely /eléhez hasonló s nines furcsább, •u nr midőn a közterhek szaporításával, ki* aó.'.sr.k apas/tísára kötelezik az állampolgárokat g van akkor. Hiba volna azt hinni, hogy a szép avas, hozta ezt a válságot, finnek okai régebbre nyúlnak vissza, mióta nem voltak u bevételekkel egyenes arányban a kiadások. A francia L'p azt ailitja, hogv nincs ez. .1 művész., aki lábra állít­hatná ezt a hibás állapotot. Pedig csalódik. Jöj* jön csak el hozzánk és nézze meg, hogyan élünk mi .1 költségvetés milliárdos ráfizetéseiből évek óta. Még' lábon állunk. Ennek titkáról azonban csak a lábak tudnának csevegni. UNIVERSUL: A n«mzeti-parasztpílrt legutóbbi népgyülésén azt mondták, fel kell akasztani azo­kat- akik közpénzeket lopnak. Nem tudjuk, ho- gvan fogadják ezt az állásfoglalást. Sok.in fogják a kötelet nyakuk körül erezni, mi azonban tud­lak, hogy csak népgyülési kijelentés az ilyesmi. Ha azonban komolyan gondolták, leszögezzük, hogy ellene vagyunk a halálbüntetésnek. Az is elég, ha a bűnösök mind börtönbe kerülnek. Mi volna, ha igy kezdenénk hozzá a tisztitó munká­hoz. amiről már annyit beszéltek? Dobrescu azt mondta egy' népgyülésén, hogy az államvagyon 70 -zázalékát ellopják. Nem akarjuk kétségbevonni Bucureşti volt főpolgármesterének állítását. Mit ér -zonban ennek megallapitása, ha a bűnösök egy- ezrelékc sincsen elfogva. Ellenkezőleg, — nyu­godtan használják tovább a „pártvezéri“ cimet- Abban az esetben azonban, ha tovább folytatják a lopásokat, mi is jogot adunk arra, hogy tiszta- ezü emberek felakasszák a tolvajokat. ZORILE: A mai politikai helyzetet Mihalache szokása szerint a következő példázattal világitorta meg: — Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy csaló, aki megjelent az egyik ország határá­ban. Szövőmüvésznek adta ki magát s azt mond­ta, olyan finom anyagot sző, amit nem minden szem képes meglátni. Csak az okosak látják — mondta. A buták és korlátoltak előtt láthatatlan marad. Aztán látogatók jöttek műhelyébe. Min­denféle emberek. A csaló ott ült az üres szövő­szék előtt s egyetlen látogató sem mondta, hogy az általa szőtt „csodás anyagot“ nem látja. Azt mondták: — „Finom, csodálatos munka“ s elter­jesztették hírét az egész országban, annak dacára, hogy semmit sem láthattak a valóságban. A csaló miniszterek is felkeresték aztán a műhelyt s egy ruhát rendeltek ott a császárnak, akit szintén becsaptak s a rejtélyes anyagból készült ruhával „felöltöztetve“, a valóságban azonban meztele­nül vitték ki az utcára. Mindenki bámult s álta­lános volt a sóhaj: — Milyen finom ruhája van a császárnak! — csak egy földműves akadt, aki odasugta a fiának: — Nem látok én semmiféle ruhát, nem látod, hogy meztelenül sétál a csá­szár az utcákon? A földműves szava aztán sokak szemét kinyitotta. A minisztereket bezárták s a csaló művészt kikergették az országból. így bizo­nyította be Mihalache, hogy nem lehet semmi jót sem várni a numeruszok annyira dicsért csoda­tevő hatásától. DREPTATEA: Tatarescu végül elhatározta, hogy Bentoiut nevezi ki igazságügyi államtitkár­nak. Bentoiu — a Skoda-ügy parlamenti többségi előadója — ugyanis kijelentette, hogy másutt nem fogad el kinevezést, ragaszkodik az igazság­ügyi alminiszteri tárcához, Tudjuk, hogy Popovi- ciu Mihailt minden erőlködés dacára is felmentette a parlament. Bentoiu most más oldalról akarja igazát bizonyitani. Tudja, hogy a semmitőszék- hez tették át a Skoda-ügy iratait, ezért az igaz­ságügyminisztériumon át törekszik befolyásra. Ha nem sikerült megszorítani a parlamentet, azt hi­szi, hogy a semmitőszéket még igába hajthatja. VIITORUL: „Alkotmányos front“ elnevezés alatt két politikai csoport összefogott, ami annyit jelent, mintha két nullát tettek volna egymás­hoz. Meg keli állapítsuk mindenekelőtt, hogy az alkotmányosságnak nyoma sincs a két csoport programjában. Egy sörcsarnokban nagygyűlést tar róttak, aztán gratuláltak egymásnak. Ez jelenti az alkotmányos frontot anélkül, hogy misztikus és a deifii-jósdira emlékeztető kijelentéseket ismétel­nénk. Az ilyesmi csak arra jó, hogy- megállapít­sak, meddig mehet a demagógia. Az ő céljuk: — zavart okozni. A közvélemény nem tűrheti meg a kétszínű politikusokat. KÄSTNER: Három ember a hóban A „F&&ifin“ világhírű Írójának uj könyve a legmulatságosabb és egyben a legmegindi- tóbb könyvek egyike. Magyar nyelven olcsó propaganda kiadásban, szép kivitelű vászon- kötésben 66 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Kérje ß kŐayvujdonságok jegyzékét. A hél világpolitikája Paris — Washington A nemzetközi vitákban a lefolyt hét szél­csendet jelentett. Hitler tizenhárom pontja fölött még nem indultak meg a tárgyalások, a római értekezlet eltolódása miatt ebben a kérdésben sem történt újabb esemény és az olasz abess/.in viszály a népszövetségi meg­egyezés után egyelőre szintén nem égetően időszerű. Annál fontosabb belpolitikai ese­mények történtek két olyan hatalom közéle­tében, amelyeknek belpolitikája is közvet­len, erős hatással van a külpolitikai esemé­nyekre. Amerikában a legfelsőbb bíróság egyetlen tollvonással keresztülhúzta Roose- veltnek az Egyesült-Államok gazdasági újjá­szervezésére irányuló egész, reformalkotását Franciaországban az államköltségvetés defi­citje és a frank értékállandósága körüli vi­ták megbuktatták a iFlandin-kormányt. Az. Egyesül t-Államok legfelsőbb bíróságának határozata súlyos következményeket idéz. elő. Valósággal megbénítja az ország gazda­sági életét és a teljes bizonytalanságot teszi úrrá a termelés és értékesítés egész terüle­tén. Egy hatalmas birodalomnak, mely ak­kora, mint az európai szárazföld, egész, gaz­dasági élete kilenc biró határozatának függ­vénye lett, akik a következményeket előre sem látva, hozták meg Washingtonban hatá­rozatukat. De Roosevelt elnök amerikai talá­lékonysággal, úgy látszik, ezt a döntést is ki tudja használni tervei javára. Hagyja, hogy a legfelsőbb bíróság ellene hozott dön­tésének következményei teljes nyerseségük­ben nyilvánuljanak meg s az igy megdolgo­zott közvéleményt csak azután akarja föl­használni további céljai számára. Az elnöki intézkedések hatálytalanítása ugyanis súlyo­san érinti 22 millió munkás érdekeit, gaz­dasági katasztrófába taszíthat 10 millió far­mert és rendezetlenné teszi hárommillió vál­lalat munkaviszonyát. Ez a lehetőség min­den bizonnyal meg fogja mozgatni az Egye­sült-Államok közvéleményét az elnöki tervek mellett s a jövő évben esedékes elnökválasz­táson Roosevelt, akinek népszerűsége az or­szágban felburjánzó demagóg törekvések következtében már erősen szenvedett, mint kiterjedt, nagy tömegek képviselője fogja fölvenni a minden bizonnyal eredményes küzdelmet. Bomludozik az aranyblokk A francia kormányválság, mely elsősorban a frank értékállandósága körüli harcok kö­vetkezménye, jóval súlyosabban érinti Euró­pát, mint az Egyesült-Államok gazdasági megrázkódtatásai. Itt ugyanis arról van szó, hogy az úgynevezett „aranyblokk'* államai fenn tudják-e tovább tartani pénzük arany­értékét. Franciaország az aranyérték meg­őrzésének eddig egyik legfőbb vára volt. Most az aranyérték ezt a várát belső nehéz­ségek és külső támadások egyaránt fenyege­tik. Az aranyblokk többi országai szintén ingadoznak. Olaszország már csak látszólag tartozik a blokkhoz. Belgium a belga frank 28 százalékos leértékelésével pár hét előtt nyíltan is elszakadt tőle. A holland forint és a svájci frank a gyengeség látható jeleit mutatják. Svájcban a junius 4-iki népszava­zás fog dönteni a frank értékállandóságáról, vagy leértékeléséről, mintha ezt a kérdést népszavazásokkal el lehetne intézni. Hollan­diában minden kormánynyilatkozat szerint szilárdan ragaszkodnak az aranyértékhez, a gazdasági életben viszont nem tagadják, hogy az aranyérték fenntartása csak rend­kívüli nehézségek és súlyos áldozatok árán lehetséges és nem tudják, hogy meddig ké­pesek ezeket az áldozatokat viselni. Valutáris vihar előtt? De ha az aranyblokk ilyen nehézségek között leledzik, azok az országok sem álla­nak sokkal jobban, amelyek már elszakad­tak az aranyalaptól. A sterling- és dollár­blokk országai szintén állandó ingadozások­nak és fenyegető változásoknak vannak ki­téve, a többi pénznemek szilárdsága pedig ezeknél is jóval bizonytalanabb. Igen sok helyen teljesen mesterkélt, fiktiv a pénz ki­felé arányított értéke, melyet az árucsere valósága naponta megcáfol. Ez a sok, bi­zonytalan összeállítású valutáris épület a francia frank hirtelen értékcsökkenése után olyan megrendülést szenvedhet, melynek kö­vetkezményei beláthatatlanok. Egyelőre csak a tőzsdéken érzik erősen a valutáris válsá­gok szelét. Itt már pénzügyi viharokról, or­kánokról beszélnek, amelyek útjukban óriási értékeket pusztítanak el. A közönség mind­erről még alig tud valamit. Csak panaszko­dik mindenki. A mezőgazdák nem tudják eladni termékeiket, az ipari termelés is újabb nehézségekbe ütközik, a vevők drá­gábban vásárolnak, a munkanélküliek szá­ma újra emelkedik hétről-hétre. A nagy vál­ság, melyet a tőzsdéken valutáris viharnak neveznek, a közönség körében csak egyes következményeit mutató arculattal jelentke­zik, de súlyosságából itt sem vészit. Naivitás volna azonban feltételezni, hogy nem gyö­keres bajokról, hanem tőzsdei manőverek­ről, vagy hasonló mesterkélt dolgokról van szó. A spekuláció 15 milliárdos támadása a francia trank értékállandósága ellen szintén nem mesterkélt dolog, hanem a gazdasági adottságok elkerülhetetlen következménye. Spekuláció csak olt léphet föl eredménnyel, ahol a tőle független gazdasági események már előre elkészítették erre a talajt. A gaz­dasági érdekek természetrajzához tartozik, hogy feltartóztathatlunul érvényesülnek ab­ban az irányban, ahol gazdasági okokból szűnik meg velük szemben az. ellenállás. A pénzérték devalorizálása híveinek érdekei önmagukban semmivel sem jogosulatlanab­bak, mint a stabilitás híveinek érdekei. Mindkét irányhoz milliók megélhetése lehet kötve. Arra van szükség, hogy az ingadozá­sok lehetősége is ki legyen zárva és a de- valorizáció valóban csak egyes spekulánsok érdeke legyen, nem széles embertömegeké, mint a mai viszonyok között. Ebhez azon­ban nem elég egyik vagy másik ország stabi­litása, hanem egész földrészeknek, sőt az egész világnak olyan stabil gazdasági kap­csolataira van szükség, amilyenre a háború előtti idők szolgáltattak példát. A fraakrálság belső oldala Ami a frankválság tisztán francia oldalát illeti, pénzügyi szempontból a francia pénz­egység értékállandóságát nem feltétlenül fe­nyegeti veszedelem. Amennyiben a politikai helyzet megint úgy alakul, hogy az érték- állandóság megőrzése kormányprogram ma­rad. akkor ez elé a törekvés elé súlyosabb akadályok egyelőre nem is hárulnak. Nagy kérdés azonban, hogy a mostani válság nem ismétlődnék ebben az esetben is rövid idő­közönként újra. A francia frank aranyfede­zete 77 milliárd körül jár, amiből pár mil- liárdot az utolsó hetekben mindenesetre el­veszített. Ez egyáltalán nem jelent veszedel­met a frank számára, mely, amint pár hét előtt Germain Martin lemondott pénzügy- miniszter büszkén jelentette ki, még mindig ,,a világ arannyal legszilárdabban fedezett pénzegysége“. Mikor 1926-ban Poincaré a frankot békeértékének egyötödén rögzítette, a Francia Bank aranykészlete 60 milliárd volt. Azóta 17 milliárddal emelkedett. Pár bét előtt, mikor az angol font értéke kezdett ingadozni, megint 700 millió frank özönlött a Francia Bank pincéibe. Most ez az aranv- özönlés visszafordult Anglia felé. Az igy ide-oda özönlő arany túlnyomó részben nem is francia eredetű, hanem más valutaválsá­gok nyomán özönlött át Franciaországba. Ez az arany a tőzsdéken lefolyó valutáris események szerint vándorol egyik országból a másikba, néha komoly válságot is idéz elő, de ezúttal különös veszedelmet a még min­dig óriási aranykészletek fölött rendelkező Francia Bank számára nem jelenthet. A veszedelem inkább az államköltségvetés egyensúlytalansága részéről fenyeget. Az ál­lamháztartás rendes kiadásai hatmilliárd hiányt mutatnak már ebben az évben. Ehhez járul a rendkívüli kiadások által adott to­vábbi négymilliárd. Igazában hozzávehetjiik még a deficithez a váratlan katonai kiadá­sok által szükségessé vált újabb ötmilliárd frankot is, melyet az évi költségvetés kere­tein kívül, külön kölcsönből fedeztek. A minisztériumnak tehát az egyensúly bizto­sítására legalább tizmilliárd frank újabb bevételt kell nyitnia a közeljövőben. Ez ma jóval nehezebb, mint az előbbi frankválsá­gok idején, amikor Franciaország gazdasági életét az általános gazdasági válság még alig érintette. Most teljes erővel terjeszkedtek ki a válság hullámcsapásai a francia gazdasági életre is. És küzdenie kell ezenkívül a kor­mánynak azokkal a súlyos következmények­kel is, melyeket a font és a dollár elszaka­dása az aranyértéktől a nemzetközi piacon jelent a francia gazdasági élet számára. Politikai és gazdasági okok Flandin mind ennek a nehézségnek leküz­désére meghatározott időre rendkívüli hatal­mat kért. A népképviseletnek csak utólag lett volna joga arra, hogy a kormány intéz­kedéseit helybenhagyja, vagy elvesse. Ezt a kívánságot a francia kamara egy izgalmas éjjeli ülés után visszautasította. Még nem lehet világosan látni, hogy e visszautasítás­ban milyen szerepe van a válság hátterében meghúzódó pénzügyi és ipari hatalmaknak és milyen szerepe van a politikának. Ha a háttérben működő gazdasági erők vittek fő­szerepet, akkor a kormánybukás következté­ben különböző politikai következmények mellett a frank átértékelésére is el lehe­tünk készülve. Ha viszont politikai okok állanak a kormánybuktatás mögött, akkor a következő kormány szintén a stabilizáció politikáját fogja követni, ami nem zárja ki, hogy a frank értékében éppen a politikai V égre egy kifo­gástalan púder, amely megzszépit és teljesen ér­vényre juttatja az arcbőr tl- nomságait, ugyanakkor beil- latosiija a szép hölgyeket DIAVOLO par­fümmel, a D'Argy cég eme — eddig még ismeretien — utolérhetetlen illatösszetételé­vel. BLANCHE IVOIRE a neve annak a legújabb változatnak, amely a arcbőrnek érdekes szint ad. Di/WOLO kölni víz az 1935-ös ev legnagyobb sikere. D'ARGY változások miatt bizonyos ingadozások ne legyenek. A valószínűség az utóbbi eshető­ség mellett szól. Az utolsó francia község­tanácsi választások, melyek a baloldal hatá­rozott megerősödéséhez vezettek, nyilván­valóvá tették ugyanis, hogy a középen álló Flandinnek szilárd gyökerei nincsenek az országban. A baloldali választási győzelem felélesztette a régi törekvéseket a baloldali kartell újjáalakítására. Ez a kartell régeb­ben a radikálisokból és a szocialistákból állott. Most esetleg a Franciaország Mosz­kvával való szövetkezése után megjuhászo- dott kommunisták is csatlakoznának hozzá. A kartell ilyen felújítása nem kis nehézsé­gekkel járna s igy egyelőre csak a jövő lehe­tőségek között szerepel. A jövő kormánya azonban minden valószinüség szerint balfelé tolódik s igy Tardieunek és a többi jobb­oldali várakozónak órájuk elérkezéséig egy­előre még csillapítani kell türelmetlenségü­ket. —s Mozgósziníiázak műsorai SZOMBAT-VASÁRNAP: CAPITOL: A KREOL RAPSZÓDIA. A hawaii szigetek exotikus népének szerelme. Fősz. Carole Lombard és George Raft. ROYAL: A DARDANELLÁK OSTROMA. Legszenzációsabb háborús film. E. Ray- mond Tell England c. regénye után. Előadások kezdete 3, 5, 7, 9 órakor. EDISON: I. SZEVERIN KAPITÁNY. Fősz. Várkonvi Mihály és Luis Trenken. II. PAT ÉS PATACHON A VARIETÉBEN. 3, 6, 9-kor. Vasárnap délelőtt 10-kor munkás birkózó matiné. MUNKÁS-MOZGÓ: I. NEVESS, ÖRÜLJ, SZE­RESS. Fősz. Shirley Temple, Warner Baxter. II. A BAJNOK. Fősz. Wallace Beery és J. Cooper. Szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6, 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: DR. X., A BORZALMAK FILMJE. Főszerepben: Lionel Atwill és Fay Wray. Jön: A MOSZKVAI LEÁNY. Cserkészeknek: fontos! Most jelent meg: PUSKÁS LAJOS cserkész* parancsnok: Él a törvény í A cserkésztörvények nagy emberek éle­tében 10 lejért kapható az Ellenzék kenyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vi­dékiek pénzben> vagy postabélyegben 15 lejt küldjenek be. AMERICA ■ nyári kert, fenyves lu­gas megnyílt! KÖMJATSZEGI VEZETÉSE ALATT!

Next

/
Oldalképek
Tartalom