Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-05 / 103. szám
e VLXBfíXfíK 7. JOGSZOLGÁLTATÁS A tartozások kereskedelmi jellege Ke rcsrthalmozás ? HUCURESTl( (A/ Ellenzék uuiiVsitójáuSl.) A r.iwuivM;i-i i.il>lj IV. N/ckcióju fontos Jöntésl luvott augucizui.s havában keli rendeletörvényben m tiltott kcrc.'otlulmo/ásra vonat, '•'■■v'an c;.;\ l:ula£ nevű tanítónő ügyével kapcsolatban. T ugvattűs nyugdiján kívül t.minWSi li.etéiH is hu'zott a/ .diámtól, inig a/ 1934. é'vi ,-1 ulti eltér vem alapján a nyugdijpén/ta r be.- lintette illetményének folyósítását A tanítónő !\ ntcnciiV'-priTf 1 támadta meg a inugdijpenz. tár határovatát. Av.t állította, tiogy a/ állami '/olgálat egy.sacrii sí lésére vonatkozó rcndelec 'em érinti a?i a nyugdijat, melyet a/ özvegy, érje után kap. A pénzügyminisztérium képvisc- ofo ellenezte a keres« megítélését, a tábla azonban a tanítónőnek adott igazit s g> -Itt jelentőségű döntést hozott, mikor első ízben kimondta, hogy az. 19x4. évi keresethafmozásra vonatkozó rendelet-tötvénv csupán azokra a i> ug. dijas tisztviselőkre vonatkozik, akik nyugdija. ásuk után is állást töltenek be állami szolgálatban. föem felelős az alhalmozoft, áfa vasántap is dolgoz'afiáSi BUCUREŞTI. (Ay Ellenzék tudósítójától.) A Bucurcsri-i nvunkabiróság (judecătoria dr munca) II. szekciója Traian Mircescu bíróság-vezető elnökletével végre oly döntést hozott a vasár, napi munkaszünetre vonatkozó törvénnyel kap- osolatban. méh az ipari é. kereskedelmi alkalmazottak helyzetet tisztázta. Az illetékes nató- s.tgok ugyanis kihágási jegyzőkönyvet vertek fel azon alkalmazottak ellen is, akik a kérdéses esetben az üzlet helyi s'égben vasárnap dolgoztak. Eddig az volt a helyzet, hogy a személyzetet a bíróság a munkaadóval együtt minden esetben clma. ! asztahsu A munkaJbiróság ezt a joggyakorlatot most megváltoztatta s felmentette a/, alkalmazottat. A b-.róság ítélete szer nt a törvényhozó nem akarta . / aika’mazottat is felelőssé tenni. különben a .örvény — a mai szöveggel szemben — ..a ••nun- iwadó és (!) alkalmazott“ feelősségéről szólt \ol- a. A bíróság kimondta, hogy az alkalmazott bűnösségét csupán abban az esetben 'eltet megállapítani, ha üzletvezetői m inőségben, v így fő. ni'kheiyettesként teljesít szolgálatot. (Az Ellenzék tudósítójától.) A konverziós tör. vént vonatkozó rendelkezései folytán állandó vita tárgyát képezd az a kérdés, mely tartozás tekinthető kereskedelmi jellegű tartozásnak, miután a törvény kedvezménye1 ezekre nein vonatkoznak. A 1 imisoara.i Ítélőtábla S. 111. No. 3483 — 933. számú Ítéletében következőként indokolta meg határozatát elvben a kérdésben: A törvényszék ama végzése ellen, mely 30 ezer dollár tőke és jár. erejéig kielégítési végrehajtás: rendelt el, alperesek fclfolyamodással éltek. A tábla mindenekelőtt azt vizsgálta, vájjon .1 törvényszéknek joga volt.c végrehajtást elrendelni. miután az adósok konverziós bejelentést tettek? Nem.c kell« volna ennek az ügynek elintézéséig várni a végrehajtás elrendelésével ■ A tábla igy válaszol ezekre a kérdésekre: Tekintettel arra, hogy a törvén)' u. paragrafusának utolsóelőtti bekezdése szerint a perbíróság az eljárók minden szakában jogosult az. adósok konverziós jogát megvizsgálni s tekintetbe véve azt is, hogy a végrehajtási rend. 34. pa. ragrafusáitak 4. bekezdése az adós kifogását vég. rehajtás során is megengedi, nyilvánvaló, hogy a perbíróságnak joga volt a végrehajtást elren. del ni. Jelen esetben tehát a Pp. 180. paragrafusában előirt pergádó kifogásról, illetve (verfüggőségről nem lehet beszélni. Az ezt követő kérdés az. hogy a tartozás kereskedelmi jellegű-e, vagy sem és igénybe ve. heti.e az adós a konverziós törvény kedvezmé. nyét? A tábla megállapítja, hogy a Kr. 259. paragra. fusának 2. pontja határozza meg a kereskedelmi ügyletek jellegét. A bankügyleteket a Kt. 260. paragrafusa értelmében különben Is mind kereskedelmi ügyieteknek kell tekinteni. Végül a Kr. 261. §-a is úgy intézkedik, hogy a kereskedő jogügylete kétség esetén mindig kereskedelmi ügylet jellegével bir. A kereskedő ügylete kereskedelmi • üzlete körében kötött ügyletnek tekintendő mindaddig, mig ennek ellenkezője nincs belefoglalva az okiratba. Tekintettel arra, hogy .1 jelen esetben úgy a felperes, mint az alperes kereskedőknek tekintendők, tekintettel arra, hogy a tartozást váltó ellenében folyósították s a bekebelezési okiratot ennek ,t tartozásnak biztosítására állították ki, tekintettel arra, hogy a kereskedők váltótaro- zásai az üzletmenethez szükséges tartozásnak kell tekinteni, tekintettel arra, hogy alperes beismerése szerint ■ kérdéses összegei kényszcregycz.sége idején hitelezőinek kifizetésére fordította, tekintettel arra. hogy kényszeregyezségében a kereskedő üzleti tartozásait rendezi, tekintettel arra, hogy a tartozás folyószámlára volt Írva, ami egymagában is kereskedelmi ügylet jellegét viseli, nyivánvaló, hogy a tartozás kereskedelmi ügyletből ered, ezzel a jelleggel bir s ezen nem változtat az a körülmény sem, hogy a hitelező ezt a tartozást kényszeregyezsége során nem jelentette be az adós üzleti tartozásai között, miután, bekebelezett követelésnek tekintette. A tábla megállapítja, hogy II. r. aLperes — aki egyébként I. r. alperes férje — nem kereskedő. E? aazonban nem változtat a helyzetén, miután jogszabály szerint a kezesekre vonatkozóan a főadós jellege szerint kell Ítélni. Ez különben a Ki. 268. jxvragr."dúsából is kitűnik, mely nvnd- addig alkalmazandó, mig az egyetemleges adósok ezzel ellentétes szerződésbeli kikötésre nem hivatkozhatnak. A Timisoara-i ítélőtábla határozata szerint tehát alperesek jelen esetben konverziós kedvezményre nem hivatkozhatnak. (L. a törvény 12. paragrafusának i) betű alatti intézkedését.) KMINESCU ÖSSZES KÖLTEMÉNYEI MAGYAR FORDÍTÁSBAN. Fordította: Kibédi Sándor. Félbörkütés, szép kiállítás. 10U lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Iskoláknak árkedvezmény! i t 9.1 5 Joggyakorlat Szállítási ügyi« esetén az ecetben, ha /. 11 távra pontos határnap volt megállapítva, / 1 ügylethez ragaszkodó fél köteles 1 -./állítás nap. j ján a niázik szerződő felet nyomban értcsirem, J különben teljesítést nem követelhet. (Scmmitőv/ó 111. S. No. 772—934.) Telekkönyvi ügyben -i kérelem hiány-., szerelése a kérvény elutasítását nem jelenthet; J A kérvénynek helyt kell adni és a kiegészítést 1 | el kell rendelni jogkövetkezmények terhéve' ugyanakkor. Ez a bélyeghiinyra i- vonatkozó (Semmiiős/ék S. 1. No. 59—394-) Az államnyelv tudását az é-rvényben levő tör Ni vények páráne olóan előirják minden tisztviselő vei szemben Ezt a CFR szervezeti szabályzata , megköveteli. (Semmátőszék S. MI. No. 886— j 934-) A bíróság illetékességére nézve irányadó szabály: „Locus regit actum,“ Ez a jogszabály érvényes az erdélyi és ók irály .ágbeli cégek között . létrejött szerződések illetőségi kikötéseire nézve 1 is. (ítélőtábla I >u-Mures Nő. 490—931J A részvénytál ■ a igazgatósága kötele j közgyűlés előtt őL> 8 nappal a mérleget meghirdetni. Ez a hirdetés csak abban az esetben fogadható cl, ha valamely újság lett erre a célra igénybe véve. A részvényesek elfogadó nyilatkozata a hirdetést nem pótolja. (ítélőtábla Timisoara S. I. No. 12i—£34,) Az 1910. évi ókirályságbeli egészségügyi törvény érvényét nem terjesztették k: Erdélyre, «g> itt a munkávbiztositónál történt orvos, kinevezések körül a köztisztviselőkre vonatkozó törvény rendelkezései értelmében járt el a miniszter. Nem Ehet tehát az ez alapon adott véglegesítést semmisnek tekinteni és a munkisbiztositó orvost elbocsátani a szolgálatból. A miniszter köteles a fegyelmi bizottság határozatát bevárni. A tábla tehát helyt adott az érdekelt orvos keresetének és azt visszahelyezte állásába. (ítélőtábla Cluj S. II. No. 1782—933.) A szttvelhezefi íörvéng teljes román es mag'jsr Eladása Megjelent a Hivatalos Lap 1935 április 6-i 82. számában. Az érvényben levő teljes román szöveggel, magyar fordítással és tartalomjegyzékkel. Fordította: dr. Borbély Lajo* ügyvéd. A teljes kiadás közel 10Ö oldalon 125 lejért kapható az Ellenzék könyvosztá- lyában, Cluj, Piaţa Unirii. A csak román szövegű kiadás ára 70 lej. Vidékre azonnal szállítjuk. f 12 I IRTA : PAPP J. JÁNOS Kulturális intézményei fölös számmal vannak. A nagy mammuth városoknak 2-—3 egyetemük is van. igy New-York C.hikágó és Phiadclphiának. Ez utóbbinak van egy róm. kai. egyeteme is. A könyvtárak is vetekednek a legnagyobb európai könyvtárakkal. A new-yorki és washingtoni ugy ha llottam. leghiresebbek. Az amerikai ember nem nagyon vallásos. Nagyon ív kötik egész gondolkozását az anyagiak. Templomaik is közepesek, monumentális egy sincs közöttük. Az egyes államok sem fektetnek semmi súlyt a vallásos nevelésre. Egy amerikai kát. pap, —- ki odautazásomkor asztaltársam is volt. ugy informált, hogy az Egyesült Viiamoknak 25 millió róm. kát. vallási! olyan hive 1 an. akik valamely egyházközségbe be vannak jegyezve. Az Unió lakosságának 50%-a egyetlen felekezetihez sem tartozik, bizonyára azért, hogy ne kellessen egyház-adót fizetni. Xew-Yorkban. Chikágóban és Philadelphiában székelő róm. kát. érsekek biborosi ranggal bírnak. A nagyvárosokban jelentékeny múzeumok, képtárak és aquariumok vannak. Az amerikai képtárak részére újabb időben, mind az ottani festők képeit szerzik meg, hogy az amerikai művészetet ezzel is előmozdítsák. Volt alkalmam Chikágói képtárban, ezeknek a művészeknek a képeit látni, de mondhatom a leg- több annyira sem tetszett nekem, hogy a legtöbbjét a szobámba fel sem akasztanám. Szórakozásra a színházak, de főként a mozik és a sporttelepek szolgálnak. A színház inkább az előkelő gazdag osztály szórakozó helye. A legelőkelőbb és leghíresebb színháza Amerikának a new-yorki Metropolitan színház, ahol a világ fegjobb énekeseit szokták szerződtetni, vagy vendégszerepeltetni. Ez a színház a Broadway déli részében fekszik, szerény három emeletes épület, belül bizonyára annál fényesebb. Itt rendezik a hangversenyeket is. A mozik nagy számban vannak minden városban. Sok páratlan fénnyel van kiállítva. A világ két leghíresebb mozija New-Yorkban van. Az egyik a régebben épüli ..Roxy* mozi. ahol ♦> ezer néző fér el és ennél még sokkal fényesebb és nagyobb a Radio City Music-hall, mely csak egy éve nyílt meg és olyan foyerje van, mint egy világvárosi operának. Itt 7 ezer néző fér el. Most még a színesekről kell egyet-mást leírnom. Habár az első részben a színesekről bizonyos dolgokat felemlítettem, ennek dacára itt is ezt a témát újra fel kell vegyem, annyival is inkább, mert színesek alatt ti sárga faj és a rézbőriiek is beleértetődnek, szóval az összes nem fehérfajhoz tartozók. Ha egy feketét négernek neveznek, sértve érzi magát, mert ez az elnevezés a szomorú rabszolgasági állapotra emlékezteti vissza. A fekete fajt Amerikában minden színárnyalatban meg lehel találni. Van köztük az ébenfához hasonló fekete színtől —- tejcsokoládéhoz hasonló barna színű néger is. De azért a iejáMásukról, a gyapjas bajukról és a kifordított ajkukról mégis meg lehet ismerni, hogy a fekete fajhoz tartoznak. A feketék erős, izmos, vállas emberek. Kövér férfit nem igen lehet köztük látni, a nők annál tettebbek és alacsony növésüek. A leányok már 12—14 éves korukban nemileg érettek és nagyon korán mennek férjhez. Amióta a négerek 1865. óta a rabszolgahelyzetük - ből felszabadultak, mindenféle jogokat maguknak kivívtak, sőt a parlamentbe képviselőjük is van, mert teljes egyenjogúak a fehérekkel. Charlestonban még egyetemük is van. Nagy megbízhatóságuk, erős munkabírásuk. szolgálatkészségük és állandó jó kedélyük folytán, mind sűrűbben kezdik alkalmazni a városokban, mint portásokat, pincéreket, mint kiszolgáló inasokat és mint gyári és rakodó munkásokat, Ma már a négerek nemzeti sajátságaikat (mely a néger zene és a táncművészekben nyer kifejezést) az amerikai fehérekkel is megkedveltették, sőt már hozzánk is, különösen a világháború után átplántálódott. lehet mondani divattá vált! A kínaiak és japánok is nagy számban élnek Amerikában, de ezeket is megvetik a fehérek. Főleg azért, mert a munkabéreket lenyomják. Ha egy fehér egy színessel összeadja magát, azt kiközösítik társaságukból. Indiánusokal az egész idő alatt nem láttam. Az indiánok az Unió déli részében élnek: Missouriba, Ar- kansasba, Texasba és uj Mexikó államokban. Ezeket az államokat az amerikai kormány kizárólagos lakhelyül biztosította számukra. Ezen a területen mintegy másfélmillió indiánus él. Bizonyos önkormányzattal bírnak, sőt Talequakban washingtoni mintára alkotott törvényhozó testületük is van. A kereszténység gyorsan elterjedt köztük, ma már 317 templommal bírnak. Egyébként ma már ezek sem egészen tiszta indian államok, mert sok fehér faj telepedett le közéjük. Még egy rövid képet nyújtok a munkás viszonyokról. Habár igen sok embernek legforróbb vágya kijutni Amerikába, hogy ott magának exiszteneiát szerezve boldoguljon, mégis a legtöbb kivándorló, ha célját: elérte és oda kijutott, keserű csalódáson fog keresztül menni és Amerikából ki fog ábrándulni! Igaz. alvadnak okos és merész vállalkozó szellemű ügyes emberek, kiknek emellett még szerencséjük is van, hogy olyan jó helyzetbe jutnak, ami megva- gyonosodásuk alapját képezheti, vagy pedig fényes állásba kerülnek és ott gyönyörű keresetre tesznek szert. De ezek kivételek! A legtöbb kivándorló bekerül egy bányába vagy gyárba, ahol munkaereje és energiája a legnagyobb mértékben ki lesz használva. Ugyanis, miután az amerikainak főéivé a munka terén minél nagyobb eredményeket elérni, ezért munkásaitól is a legnagyobb erőfeszítést, a legnagyobb munkateljesítményt kívánja. Igaz. megfizet jól érte. de ha egy iLyen ember 8—10 évig bányában vág}" gyárban dolgozott, ebből egy valóságos emberi roncs lesz. A lét iránti küzdelemben, ebben a lázas tevékenységben íiz emberek megfeledkeznek családjukról, sőt önmagukról is, mert sem nyugodtan enni. sem elegendő időt aludni nem tudnak, mert egész életük felőrlődik ebben az ideges munkában. De megfeledkeznek az Istenről is. mert sehol annyi vallástalan ember nincs, mint éppen Amerikában. Ez okozza aztán, hogy ott az erkölcsök is lazábbak, az emberek megbízhatatlanabbak és emellett ijesztő mértékben terjed a gangsz térség. Habár a munkásnak Amerikában hasonlíthatatlanul fényesebb keresete van. mint bárhol nálunk (Európában), ezért mégsem irigylendő legtöbb esetben az amerikai munkás sorsa, mert erősen ki van téve a tőke kiaknázásának. Mig Európában a munkás kisebb munkabérek mellett eltengődik. — mert jóval olcsóbb az élet, szentelhet egy kis szabad időt a családjának is. munkáját sem végzi olyan robot módra, addig odakinn a munkás szerfölött keményebb munkát kell végezzen azért a nagyobb bérért. A nagy távolságok miatt otthonát csak reggel és este láthatja, amikor már fél- boltra van fáradva. A munkásnak sem fel mondás, sem nyugdíj nem jár és ha a gyárnak vagy bányának nincs rá többé szüksége, ugy eldobják, mint egy kifacsart citromot. (Folytatjuk.)
