Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-01 / 99. szám

r 11 .fn 7 fi K ^.Î5 mi fuit I. * Joggyakorlat Vn1'"1 ügv elvben .1 kisajátítási jr mcgállJpi'-i'á ra ., iieW i.u.iM bi.otisagon kívül .1 iiclőtab. i.tk . j scmmsitV »k llrlékcsek. törvényhozó *el|.t .1 voll, hog« a eljárási tncRgvorvtlsa. ez­en \«ţ;\ sndvan jogerős iié.lct jollc^vel ruházta al a c i.ugsban ho/iHi iielőiáblai haiáro/ato- kai s a recurs jogát csupán a löldniivelc-sügyi minis.-temek adta nn\;. Nyilvánvaló tehát. hogy a törvén« cgvéb jogoiviydatot c irren nem s- mer. Nine.' lehál perújításnak sem helve ebben a kérdésben. (Ítélőtábla Cluj S. 111. No. '\wl \ rendőrség rés?érc történt s/állitá« körül nem tartották be a számviteli törvény rendelke. •/esett, nulx»l kifolyóan a lulele'/«» követelését .1? ilkimkencst'ár ellen pen-ej ivcjvi érvénye.sitheti. (ítélőtábla Timisoara S, II. No. 1502/19.13.) \ védőügyvédet a Bp. 299. paragrafusa alap­ján *000 lejig terjedhető bírsággal lehel sújtani, amennyiben zavarja a tárgyalás menetét. I zt a rnxlekkezést sem a b.rói szervezetről szóló tőr. vény, sem az egységes ügyvédi törvén«' meg nem változtatta. (ftéaOtÜWa Timisoara S. 111. No. 2696/1014.) A. taxafizetés alól való kibúvás céljából tor­rent bond tick olás indít kiszabott birság polgári és uem büntető jellegű, így tehát a törvényszék a: ügyész jeáeniíéce nélkül kell tárgyalja a jog- rvsosLítot. (•íttlvH.übia Timisoara S. II. No. 6089/ wvO Az Országos Zeneszerzők Egyesülete a szóra, kozóheiy tulajdonosát csupán a szerzői jog vé. achnérő szóid törvény 22. paragrafusa alapján és a 49. paragrafus értelmében vonhatja felelősségre. Ezért a feljelentett kocsma rost a tábla az alsó. bíróság ítéletének megváltoztatásával csupán 200 lei pénzbírságra kéke. Törvénytelen gyermek tartását az apa szülei­től is lehet követekv. ha ezek az ágyassági vi­szonyról tudtak, ez dien nem tiltakoztak és ha az apának nincs vagyona, miután a szülők ház- tartí-sáittin óafgoetk és igy azoknak keres. (Ítélő, tábla TmMsoaoa S. ITT. No. 4400/1933.) örökség esetén a birtokolás jóhiszeműségére nem lebet béwtxiozaji, mmcáu ezt a közxrii rokoni vi­szony kizárja. így az elvont hasznot három év év ud» is meg kell téritenii. (ítélőtábla Cluj S. II. No. 1645/193.3.) A banknak nincs joga a részére kitöltetlenül aláirt okiratot bekebelezés céljára egyoldalúan kicöceni. (ítd&cábla Cluj S. II. No. 1105/1933,) A csendőr megvesztegetését a Btkv. 470. para­grafusa szarkre keíl mánősaoeni bármily termé­szetű ügyet akart is jegyzőkönyvbe venni. (Ité­otábia. C$uj S. I. No. P. 674/934,) Bérszerződés kötése alkalmával, amennyiben az üzlethelyiség és lakás bérletét egy szerződésbe fogheák és egy bérösszegben alkudtak meg, ezeispe nézve, nem lehet a szerződést csak rész­ben fetnaondan.;. A bérlő tehát egvedül a lakásból aijfeqr scan költözhet ki, ha ez férgesben ne. (Ité- lŐKtbfe Cluj S. H. No. 287M933.) A bíróságnak nincs joga althoz, hogy vala­mely szerződés semmiségét kimondja, amennv;. ben ezt egyik fél sem kérte. ítélőtábla Cluj S. I. No. 3.572/1932^ Csőd esetén is helye van beszámításnak akkor is, ha a vonatkozó követelés a csótkiyitás alkal­mával naég nem volt esedékes. (ítélőtábla ClujS. II. No. 1000/193.3.) Az ut használata még nem ad szolgalmi jogot a szomszédos telek javára és igy bármeddig is tárcáét az ut hasznáfota, nem lehet Peiekkönyvi- !eg érvényesíthető szoigami jogról beszélni. (Izéí&táíblia Cfcj S. H. No. 164^11951,.) Neaa lebet közokiratban«sitás bűntettéről szó az esetben, ha a hamis okiratot nem használta tel az, aki aiz okiratba foglak valótlan tényeket ismerte. (ítélőtábla Chtj S. I. No. P. 324/1934,) Monopol-kihágás esetén csak az ügyészségnek s nem monopóf. igazgatóságnak «'an joj» jogor­voslat benyújtására. (ítélőtábla Timisoara S. II. No. P. 4368/1933,) ^ Hitelező bank kényszeregyezsége esetén a be. tétkönyv beszámítás céljára csupán az „o-molo- gáló“ határozatban foglalt hányad erejéig érvé­nyes. (ítélőtábla Cluj S. II. No. Deciz. 629/934.) JOGSZOLGÁLTATÁS Mit kell tenni a konverziós törvény alapján május 15-ig? i9j5 május 15.cn, .1 konverziós törvényben előirt törlesztések fizetését a 12. paragrafus ér­telmében tovább kell folytatni. A fizetést « meg­egyezésben előirt helyen kell eszközölni, vagy az adóit varainál kell letenni a kérdéses összeget. Az utóbbi esetben ajánlott levelező lapon Ítéli értesíteni erről a hitelezőt és a letett összegről szóló nyugtái a hitelező lakóhelyén lévő járás- bírósághoz kell beterjeszteni. A fizetés elmulasz­tása a 1 3. és 14. paragrafusban előirt következ­ményeket vonja maga után. Azok az adósok, akik 1934 november 15-éu a törlesztési részle­tet kifizették, de most nincs pénzük a május 15-i részlet kifizetésére, nem esnek cl a törvé­nyes kedvezménytől, a hitelezőnek azonban joga lesz. lefoglalni bármily természetű jövedelmiket. Azon adósok, kiknek konverziós jogát a hitelező cl nem ismerte, nincsenek kötelezve a máj. 15-i fize­tésre. Ezek ugyanis a törvény 43. paragrafusában irt to éves- kedvezményben részesülnek, mely idő alatt 1 százalékos kamattal fizetik törlesztéseiket minden év december 15-ikével. Nem kötelesek május 15-én fizetni azon adósok sem, kik a tör­vény 50. és 52. paragrafusa alapján részesültek kedvezményben, miután .1 megegyezés, vagy a bi- rói határozat érvényes velük szemben. Azon adósok sincsenek május 15-én fizetésre kötelezve, kik a törvény Sí. paragrafusa értelmében része­sültek kedvezményben, miután az. ötéves fizetési kedvezményt veszik igénybe. Vegii! azon adosok, kik hitelezőikkel egyezségre léptek, csupán az egyezségben előirt részletekben fizetnek. Azon adósok, kiknek kedvezményét megtá­madták. tovább kötelesek teljesíteni részletfizetési kötelezettségűket s abban az esetlsen, ha az ítélet kedvezőtlen lesz rájuk nézve s a közönséges tör­vények alá esnek, a lefizetett összegeket beszá­mítják a hitelezők részükre. Amennyiben a hite­lező valamelyik részletet felvette, a/, esetben ez azt jelenti, hogy a kon verzióhoz való jogot elis­merte. Azok arz adósok, akik a követelést egészben, vagy részben kifogásolják, kötelesek a bírósághoz fordulni a kérdés tisztázása végett. Egyes jogá­szok szerint jó volna, ha az adós a portărel ut­ján felszólítást intézne hitelezőihez oly célból, t hogs jelölje meg pontosan követeléséi. Amennyi­ben a hitelező nem ad választ, ez elegendő ala. pót nyújt a per megindítására. Abban az eset­ben, ha a bíróság nem fogadná el a kifogást, az adós köteles az. Ítélethirdetéstől számított 3 hó. nap alatt a hátralékos kamatokkal együtt a le­járt részleteket egy összegben kifizetni, anélkül, hogy elvesztette volna a konverziós kedvezmé. nyéket. Azok az adósok, akiknek n-ncs pénzük a most következő részlet kifizetésére és ennek a köte­lességnek már előbb sem tettek eleget, elvesztet, lek a törlesztéshez való jogot. Felmerül azonban a kérdés: — .mi történik, ha az. adós a beveze­tett végrehajtási eljárás folyamán a költségekkel a hátralékos részleteket felajánlja hitelezőjének? Vannak, akik a konverziós törvény 14- paragra­fusát első bekezdésének tartalma szerint magya­rázzák. E szerint a hátralékos részletek kifize­tése folytán a konverziós kedvezmény az adós javára bármikor feléled. Azon adósok, akik az. előirt időben fizetési kö. I telezettségüknek nem tettek eleget, erre való te­kintet nélkül hivakozhatnak a semmitőszék előtt indokaikra, mert a legfelsőbb bíróság csak azt a jogkérést vizsgálja: — vájjon az adós a konver. zős törvény értelmében, az abban foglalt ked­vezményre hivatkozhatik-e? Az ügyvédi törvén mód^silá « BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Dr. Pop Valérnak igazságügy miniszterré történt kinc., vezésekor az ügyvédek örültek. Azt hitték, hogv érdekeik védelemre találnak, hiszen kinevezése előtt az igazsígügvminiszter maga s ügyvédi gyakorlatot folytatott Erdélyben. Az öröm azon­ban tulkonai volt. Elfeledkezett kartársainak nagy szántáról, kiket a mai szegénység tönkre­tett és azok mellé állt, akik az ügyvédi törvényt módosítani szeretnék xo. uj jogásr/ nemzetlek ér­dekében. Pop Valér dr. igazságügvminiszter jól 1 tudja, hogy a módositást csupán a fiatal jogá. I szolé követelik. Olyanok kívánják tehát, akiknek tiz százaléka ;s alig marad az ügyvédi pólyán, miután közigazgatási szolgálatba lépnek, vagy a rendőrséghez mennek át, mielőtt még ügyvédi gyakorlathoz kezdenének. Az a tiz százalék pe­dig, mely az ügyvédi foglalkozás felé törtet, nem tudja még, mit jelent ez a valóságban s nem gondol arra, hogy a már meglévő ügyvédek megélhetését is veszély lényeg:ti. Nem lehet te­hát a tájékozatlanokért az ügyvédi kart fel­áldozni. Senki sem tagadhatja a statisztika fontos szc. i repét ebben a kérdésben. Az igazságügyminisz- j tér is köteles tehát ezt tekintetbe venni, mielőtt 1 döntenie, Romániában ugyanis egv ügyvéd jut 1 minden 1300 lélekre, ezzel szemben Csehszlo­vákiában. Belgiumban és Svájcban 280c lélek, Németországban 360c, Franciaországban 560c, 1 Jugoszláviában 5<Soc, Lengyelországban 6200 lé­lek jut egv ügyvédre. A romámé helyzet oh su- j lyos, hogv állami érdeket képez az ügyvédi ka- : marák védelme minden szaporító kísérlettel J szemben. Azok a jogászok, akik az ügyvédi tör. j vény módosítását kívánják, jó! ismertek ezt a j törvényt, melyet még 1931-ben hirdettek meg Nyugaton 5 évig tart a jelölti gyakorlat, még sem jut cszéb; senkinek, hogv ennek !es/állitá«át és a vizsgák eltörlését követelje. A jelenlegi ügyvédi törvény komoly gyakorla­tot és előkészületet követel és igv az igazság, szolgáltatás kifogástalan menetét is biztosítja. Et­től eltekintve rrbb. mint 1 j.coc ügyvéd kenye­rét szolgálja. Óvakodni kell tehát mindattól, ami ennek a nagy diplomás tömegnek amugyts keserves megélhetését megnehezítené. Hí m Tiszái áss? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A bíró; szervezeti szabályok módosításával kapcso­latban ismér felmerült a járásbirák falusi kiszál­lásának kérdése. Arról van szó, hogy erre ren­delt biró járja be a falvakat és a helyszínen intézze el a felmerült és döntésre alkalmas ügye­ket. Ezt az intézkedést az ókirálysigbeh 1907. évi és Torna Stelian által alkotott polgári per- rendtartás is ismerte és nagy népszerűségnek ör­vendett. Az eredménnyel hivatalos helyen is mey voltak elégedve. A jirásbiró k///Üb >/ illeték/-. “•égé alá utal! köz.'égekbe, meg,/állt « kó/v-y-.h.í zin, a jteret feleltei maga elé idézte •> -■ !<4i<to vég "/érint az. ügyei nyomban elintézne. A 1» vak lakoy.ágj igy nem telt lumzu utal ■> fwró sie székhelyére és nem voll nagyobb kár •>(< bóJ, hu valami okból »or került u tárgyalj-, el halasztására. A régi rendszer behozatala ismét foglalkoztat ja az. erre illetékes hivatalos köröket. Az igaz ságügyminiszter ugyanis közel negyven járisbiró ■ági állást szüntetett, meg anélkül, hogy el 'ttd. ta volna helyezni kellően a számiéiért; bírósági személyzetet. Kétségtelenül takarékossági okokból törtéinek az áUásmegfZÜntetéaek, Az esetben azonban, ha .1 s/Jmfeletti járísbirákat is fizeteik, hogyan ér­het el még s megtakarítást 3 miniszter? Nem lett volna szabad tehát, a bíró: állásokat megszüntetni és a bírák számát leapasztani a vi­déken. A perek csak felhalmozódnak és 0 la­kosság az iga/ságiz.ogálratási is nélkülözni kény­telen . Ezt pedig nem lehet összeegyeztetni egy dcmokrat:ku és alkotmányos ország életével. Más káros következménye is van a bíróságok leépítésének. A peres felek és tanuk kénytelenek lakóhelyüktől még távolabb cső helyeket felke­resni a megszüntetett bírósági székhely helyett. Így tehát abban a korban, midőn minden köze­lebb ér e fejlődé, ütemére az emberhez, a bíró. vágókat távolabb helyezték tőlük. Ez semmikép vem helyes. Ezért merült fel az a terv, hogy a számfeletti bírákat a régi rend1/ r mintájára, kiszálásokra használja fel a miniszter. Egy.két ilyen biró dol­gozna a vidéki járásb róságok mellett. A kikül­dött biró meggyorsítaná az ügymenetet és a helyszínén igazságosabban dönthetne. A7. címül! ev tofnuszer­BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) -1929-ben Romániában is bevezették a csődön. kivüli kényszeregyez:éget, azzal a céllal, hogy támogassák azokat a kereskedőket és iparosokat, ak k a válságban tartozásaikat nem tudják teljes összegben kiegyenlíteni. A kényszeregyezségben levő cégek helyzetét az igazságügyi minisztérium most közzétett adatai szerint a következőként ismertetjük: 1934-ben az egész országban összesen 284 kényszeregyezség kérést adtak be, szemben t megelőző évben benyújtott 2.900 kéréssel. Jog. erősen 212 egyezséget fogadtak el a törvényszé­kek az elmúlt évben, ebbő! 152 egyéni, 60 p>edig cársascég ily iránvu kérése volt. A kényszer- egyezségek sorában 37 húsz évnél régebbi cég szerepie!, 59 cégnek pedig ic—20 éves múltja, volt. A cégek közül 173 kereskedelmi és 39 ipa­ri cég. 1929—1934. évek alatt 3.644 kényszer- egyezséget emeltek jogerőre összesen 19 mil­liárd 325 millió 590 ezer 623 lej aktívával és 18 milliárd 651 millió 852 ezer 230 lej passzívával. A műt évben elfogadott 212 kényszeregyezség közül 162 ajánlat volt 40%-os, 31 ajánlat 40— 50 százalékos és csak 6-ot kötöttek 71—8c szá­zalékos egyezség mellett. Amint látható az egyezségek révén az adósok többsége olyan mér­vű elengedésben részesült, mint a konverzióban részesült mezőgazda adósok Ehelyütt említjük meg. hogy szakértői költségek címén az elmúlt évben 795 szer 460 'ejt fizettek ki, vagyis egy egyezségnél átlagosan 3.752 lejt, míg a megelőző évben az átlagos költség esetenként 12 ezer lejt tett ki. A kényszeregv ezséget kérő beadványok száma 1929-től 1933-ig fokozatosan növekedett, össze­sen 8.557 kérés érkezett be, vagyis évenkint 1260. Ezek az adatok mutatják, mennyire szük­séges volt a csődönk.vüli kényszeregyezség be­vezetése a gazdasági vásig idejében. Igaz ugyan, hogy a hitelezők összesen 18 milliárdot kitevő követelésüknek csak 48 százalékát kapták meg, de csődeljárás esetén 10 százalékot is alig kaptak volna. A kényszeregyezségben levő cégek a legtöbb esetben azért voltak kénytelenek kényszeregyez. •séger kérni, mert tőkéjüknek igen nagy részét immobilizálták. A kényszeregyezséget kérő cégek aktívájának 4C százaléka ingó és ingatlan beru­házásokból áll. F A végrehajtó hatalom az elnök kezében van, ki Washingtonban a lehérházban rezidiál. Munkatársai az alelnök és 9 államtitkár, akik európai értelemben olyanok, mint a miniszterek. Az elnököt és az alelnököl négy évre választják. Az elnöknek és alelnöknek legalább 35 évesnek és az Unióban születeti polgárnak kell lennie. Az elnökválasztásra az összes államok annyi elek- lorokat küldenek ki. ahány szenátort és képviselőt a Kongresszusba beválasztani szoktak. Ezek az elekto­rok államaik fővárosaiban szavaznak le. Az elnök többször is választható. Az alelnök az elnök helyettese és ha ez időközben meghalna, akkor automatice örökébe lép. 0 egyúttal hivatalból a szenátus elnöke is. Mielőtt az elnö.k működését megkezdené, a Capi- íoliumba az úgynevezett Lincoln-szobába, — be­mutatkozik a Kongresszus vezetőnek. Ez ugyan nem törvény, de Lincoln óta bevett szokás. Minden törvényt az elnök szentesit. De. lia vétó jogával élve, a Kongresszusnak valamelyik megszava­zott törvényét visszaküldené, akkor mindkét ház ezt újból megtárgyalja és ha kétharmad többségben újra megszavazta, minden további nélkül törvénnyé emel­kedik. Az alkotmány alapjait 1787-ben rakták le. de idő­közben 15-ször módosítottak rajta, mig végre, 1870- ben, — amikor a volt rabszolgák is polgárjogot nyer­tek — megkapta jelenlegi formáját. Menjünk most «New-Yorkba és vizsgáljuk meg ezen városon keresztül az Egyesült-Államokat. Miként Párison keresztül meglehet ismerni egész Franciaországot, főként a városi életet, úgy New-York­on keresztül is, meglehet ismerni egész Amerikát. New-Yorknak legnagyobb büszkeségei a felhőkar­colók. Ezek a széditő nagy épületek, melyek 30—102 emelet magasságában.épüllek fel. A legtöbb felhőkar­coló Manhattani sziget legdélibb részében van. Tekintve, hogy ezek a roppant magas épületek, még 50—60 méter széles utcákat is komorrá és sötétté tesz­nek és mivel Manhattani szigete déli része, ahol a fel­hőkarcolók nagy tömegben találtatnak, nincs is olyan szépen szabályozva, mint a város középső, vagy északi része, ezért a megérkező idegenre, ezek az utcák egy­általán nem gyakorolnak valami kedvező benyomást. Az összes felhőkarcolók közül kettő érte el a legna­gyobb magassági rekordot. A Chrysler autógyáros 80 emeletes és a 102 emeletes Empire State Bdg. állami épület, mely egyúttal a világ legmagasabb épülete és még az Eifi'el-torony magasságát is 80 méterrel túlha­ladja. Sokan nem tudják megmagyarázni, mi szükség van ezekre a lulmagas épületekre? Ha azonban köze­lebbről vizsgáljuk meg a dolgot, rögtön megfogjuk érteni! Ugyanis New-York belterülete a 22 km. hosszú és 3 km. széles Manhattani szigetére szorítkozik, mely egy ilyen óriási városnak igen sziik hely. A város nagy forgalmú kikötője révén, óriási mó­don felvirágzott, sőt most is folyton fejlődésben van. Eres hely pedig a belvárosban, illetve a szigeten - nincs. Ezért belterületen lévő telkek, ma a világ leg­drágább házhelyei. Hogy segítsen tehát magán az ame­rikai?! Miután az amerikai egész világ életében parktiku- san gondolkozott, léhát itt is úgy okoskodott, ha nem Indok kapni elegendő helyet a szigeten, szerzek téli magamnak a magasban és igy született meg az első felhőkarcoló. Megkönnyítette ezeknek az épíiletkolosz- szusoknak az emelését az is, hogy Manhattani szigete sziklás talaj és oly tömör, hogy némely helyen még repeszteni is kell. Ezért ez a talaj biztos bázisul szolgál bármilyen magas felhőkarcolónak. Miután ezek az épületóriások még az amerikai széles utcákat is elsötétítik, a legújabb városi szabály rendelet már nem engedi meg, hogy a felhőkarcolók egész magassága az utcai fronton épüljön fel. Csupán olyan magas lehet minden ilyen épület, amilyen széles az utca. (Folytatjuk.) Hirdessen az EUenzéib ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom