Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-01 / 99. szám
r 11 .fn 7 fi K ^.Î5 mi fuit I. * Joggyakorlat Vn1'"1 ügv elvben .1 kisajátítási jr mcgállJpi'-i'á ra ., iieW i.u.iM bi.otisagon kívül .1 iiclőtab. i.tk . j scmmsitV »k llrlékcsek. törvényhozó *el|.t .1 voll, hog« a eljárási tncRgvorvtlsa. ezen \«ţ;\ sndvan jogerős iié.lct jollc^vel ruházta al a c i.ugsban ho/iHi iielőiáblai haiáro/ato- kai s a recurs jogát csupán a löldniivelc-sügyi minis.-temek adta nn\;. Nyilvánvaló tehát. hogy a törvén« cgvéb jogoiviydatot c irren nem s- mer. Nine.' lehál perújításnak sem helve ebben a kérdésben. (Ítélőtábla Cluj S. 111. No. '\wl \ rendőrség rés?érc történt s/állitá« körül nem tartották be a számviteli törvény rendelke. •/esett, nulx»l kifolyóan a lulele'/«» követelését .1? ilkimkencst'ár ellen pen-ej ivcjvi érvénye.sitheti. (ítélőtábla Timisoara S, II. No. 1502/19.13.) \ védőügyvédet a Bp. 299. paragrafusa alapján *000 lejig terjedhető bírsággal lehel sújtani, amennyiben zavarja a tárgyalás menetét. I zt a rnxlekkezést sem a b.rói szervezetről szóló tőr. vény, sem az egységes ügyvédi törvén«' meg nem változtatta. (ftéaOtÜWa Timisoara S. 111. No. 2696/1014.) A. taxafizetés alól való kibúvás céljából torrent bond tick olás indít kiszabott birság polgári és uem büntető jellegű, így tehát a törvényszék a: ügyész jeáeniíéce nélkül kell tárgyalja a jog- rvsosLítot. (•íttlvH.übia Timisoara S. II. No. 6089/ wvO Az Országos Zeneszerzők Egyesülete a szóra, kozóheiy tulajdonosát csupán a szerzői jog vé. achnérő szóid törvény 22. paragrafusa alapján és a 49. paragrafus értelmében vonhatja felelősségre. Ezért a feljelentett kocsma rost a tábla az alsó. bíróság ítéletének megváltoztatásával csupán 200 lei pénzbírságra kéke. Törvénytelen gyermek tartását az apa szüleitől is lehet követekv. ha ezek az ágyassági viszonyról tudtak, ez dien nem tiltakoztak és ha az apának nincs vagyona, miután a szülők ház- tartí-sáittin óafgoetk és igy azoknak keres. (Ítélő, tábla TmMsoaoa S. ITT. No. 4400/1933.) örökség esetén a birtokolás jóhiszeműségére nem lebet béwtxiozaji, mmcáu ezt a közxrii rokoni viszony kizárja. így az elvont hasznot három év év ud» is meg kell téritenii. (ítélőtábla Cluj S. II. No. 1645/193.3.) A banknak nincs joga a részére kitöltetlenül aláirt okiratot bekebelezés céljára egyoldalúan kicöceni. (ítd&cábla Cluj S. II. No. 1105/1933,) A csendőr megvesztegetését a Btkv. 470. paragrafusa szarkre keíl mánősaoeni bármily természetű ügyet akart is jegyzőkönyvbe venni. (Itéotábia. C$uj S. I. No. P. 674/934,) Bérszerződés kötése alkalmával, amennyiben az üzlethelyiség és lakás bérletét egy szerződésbe fogheák és egy bérösszegben alkudtak meg, ezeispe nézve, nem lehet a szerződést csak részben fetnaondan.;. A bérlő tehát egvedül a lakásból aijfeqr scan költözhet ki, ha ez férgesben ne. (Ité- lŐKtbfe Cluj S. H. No. 287M933.) A bíróságnak nincs joga althoz, hogy valamely szerződés semmiségét kimondja, amennv;. ben ezt egyik fél sem kérte. ítélőtábla Cluj S. I. No. 3.572/1932^ Csőd esetén is helye van beszámításnak akkor is, ha a vonatkozó követelés a csótkiyitás alkalmával naég nem volt esedékes. (ítélőtábla ClujS. II. No. 1000/193.3.) Az ut használata még nem ad szolgalmi jogot a szomszédos telek javára és igy bármeddig is tárcáét az ut hasznáfota, nem lehet Peiekkönyvi- !eg érvényesíthető szoigami jogról beszélni. (Izéí&táíblia Cfcj S. H. No. 164^11951,.) Neaa lebet közokiratban«sitás bűntettéről szó az esetben, ha a hamis okiratot nem használta tel az, aki aiz okiratba foglak valótlan tényeket ismerte. (ítélőtábla Chtj S. I. No. P. 324/1934,) Monopol-kihágás esetén csak az ügyészségnek s nem monopóf. igazgatóságnak «'an joj» jogorvoslat benyújtására. (ítélőtábla Timisoara S. II. No. P. 4368/1933,) ^ Hitelező bank kényszeregyezsége esetén a be. tétkönyv beszámítás céljára csupán az „o-molo- gáló“ határozatban foglalt hányad erejéig érvényes. (ítélőtábla Cluj S. II. No. Deciz. 629/934.) JOGSZOLGÁLTATÁS Mit kell tenni a konverziós törvény alapján május 15-ig? i9j5 május 15.cn, .1 konverziós törvényben előirt törlesztések fizetését a 12. paragrafus értelmében tovább kell folytatni. A fizetést « megegyezésben előirt helyen kell eszközölni, vagy az adóit varainál kell letenni a kérdéses összeget. Az utóbbi esetben ajánlott levelező lapon Ítéli értesíteni erről a hitelezőt és a letett összegről szóló nyugtái a hitelező lakóhelyén lévő járás- bírósághoz kell beterjeszteni. A fizetés elmulasztása a 1 3. és 14. paragrafusban előirt következményeket vonja maga után. Azok az adósok, akik 1934 november 15-éu a törlesztési részletet kifizették, de most nincs pénzük a május 15-i részlet kifizetésére, nem esnek cl a törvényes kedvezménytől, a hitelezőnek azonban joga lesz. lefoglalni bármily természetű jövedelmiket. Azon adósok, kiknek konverziós jogát a hitelező cl nem ismerte, nincsenek kötelezve a máj. 15-i fizetésre. Ezek ugyanis a törvény 43. paragrafusában irt to éves- kedvezményben részesülnek, mely idő alatt 1 százalékos kamattal fizetik törlesztéseiket minden év december 15-ikével. Nem kötelesek május 15-én fizetni azon adósok sem, kik a törvény 50. és 52. paragrafusa alapján részesültek kedvezményben, miután .1 megegyezés, vagy a bi- rói határozat érvényes velük szemben. Azon adósok sincsenek május 15-én fizetésre kötelezve, kik a törvény Sí. paragrafusa értelmében részesültek kedvezményben, miután az. ötéves fizetési kedvezményt veszik igénybe. Vegii! azon adosok, kik hitelezőikkel egyezségre léptek, csupán az egyezségben előirt részletekben fizetnek. Azon adósok, kiknek kedvezményét megtámadták. tovább kötelesek teljesíteni részletfizetési kötelezettségűket s abban az esetlsen, ha az ítélet kedvezőtlen lesz rájuk nézve s a közönséges törvények alá esnek, a lefizetett összegeket beszámítják a hitelezők részükre. Amennyiben a hitelező valamelyik részletet felvette, a/, esetben ez azt jelenti, hogy a kon verzióhoz való jogot elismerte. Azok arz adósok, akik a követelést egészben, vagy részben kifogásolják, kötelesek a bírósághoz fordulni a kérdés tisztázása végett. Egyes jogászok szerint jó volna, ha az adós a portărel utján felszólítást intézne hitelezőihez oly célból, t hogs jelölje meg pontosan követeléséi. Amennyiben a hitelező nem ad választ, ez elegendő ala. pót nyújt a per megindítására. Abban az esetben, ha a bíróság nem fogadná el a kifogást, az adós köteles az. Ítélethirdetéstől számított 3 hó. nap alatt a hátralékos kamatokkal együtt a lejárt részleteket egy összegben kifizetni, anélkül, hogy elvesztette volna a konverziós kedvezmé. nyéket. Azok az adósok, akiknek n-ncs pénzük a most következő részlet kifizetésére és ennek a kötelességnek már előbb sem tettek eleget, elvesztet, lek a törlesztéshez való jogot. Felmerül azonban a kérdés: — .mi történik, ha az. adós a bevezetett végrehajtási eljárás folyamán a költségekkel a hátralékos részleteket felajánlja hitelezőjének? Vannak, akik a konverziós törvény 14- paragrafusát első bekezdésének tartalma szerint magyarázzák. E szerint a hátralékos részletek kifizetése folytán a konverziós kedvezmény az adós javára bármikor feléled. Azon adósok, akik az. előirt időben fizetési kö. I telezettségüknek nem tettek eleget, erre való tekintet nélkül hivakozhatnak a semmitőszék előtt indokaikra, mert a legfelsőbb bíróság csak azt a jogkérést vizsgálja: — vájjon az adós a konver. zős törvény értelmében, az abban foglalt kedvezményre hivatkozhatik-e? Az ügyvédi törvén mód^silá « BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Dr. Pop Valérnak igazságügy miniszterré történt kinc., vezésekor az ügyvédek örültek. Azt hitték, hogv érdekeik védelemre találnak, hiszen kinevezése előtt az igazsígügvminiszter maga s ügyvédi gyakorlatot folytatott Erdélyben. Az öröm azonban tulkonai volt. Elfeledkezett kartársainak nagy szántáról, kiket a mai szegénység tönkretett és azok mellé állt, akik az ügyvédi törvényt módosítani szeretnék xo. uj jogásr/ nemzetlek érdekében. Pop Valér dr. igazságügvminiszter jól 1 tudja, hogy a módositást csupán a fiatal jogá. I szolé követelik. Olyanok kívánják tehát, akiknek tiz százaléka ;s alig marad az ügyvédi pólyán, miután közigazgatási szolgálatba lépnek, vagy a rendőrséghez mennek át, mielőtt még ügyvédi gyakorlathoz kezdenének. Az a tiz százalék pedig, mely az ügyvédi foglalkozás felé törtet, nem tudja még, mit jelent ez a valóságban s nem gondol arra, hogy a már meglévő ügyvédek megélhetését is veszély lényeg:ti. Nem lehet tehát a tájékozatlanokért az ügyvédi kart feláldozni. Senki sem tagadhatja a statisztika fontos szc. i repét ebben a kérdésben. Az igazságügyminisz- j tér is köteles tehát ezt tekintetbe venni, mielőtt 1 döntenie, Romániában ugyanis egv ügyvéd jut 1 minden 1300 lélekre, ezzel szemben Csehszlovákiában. Belgiumban és Svájcban 280c lélek, Németországban 360c, Franciaországban 560c, 1 Jugoszláviában 5<Soc, Lengyelországban 6200 lélek jut egv ügyvédre. A romámé helyzet oh su- j lyos, hogv állami érdeket képez az ügyvédi ka- : marák védelme minden szaporító kísérlettel J szemben. Azok a jogászok, akik az ügyvédi tör. j vény módosítását kívánják, jó! ismertek ezt a j törvényt, melyet még 1931-ben hirdettek meg Nyugaton 5 évig tart a jelölti gyakorlat, még sem jut cszéb; senkinek, hogv ennek !es/állitá«át és a vizsgák eltörlését követelje. A jelenlegi ügyvédi törvény komoly gyakorlatot és előkészületet követel és igv az igazság, szolgáltatás kifogástalan menetét is biztosítja. Ettől eltekintve rrbb. mint 1 j.coc ügyvéd kenyerét szolgálja. Óvakodni kell tehát mindattól, ami ennek a nagy diplomás tömegnek amugyts keserves megélhetését megnehezítené. Hí m Tiszái áss? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A bíró; szervezeti szabályok módosításával kapcsolatban ismér felmerült a járásbirák falusi kiszállásának kérdése. Arról van szó, hogy erre rendelt biró járja be a falvakat és a helyszínen intézze el a felmerült és döntésre alkalmas ügyeket. Ezt az intézkedést az ókirálysigbeh 1907. évi és Torna Stelian által alkotott polgári per- rendtartás is ismerte és nagy népszerűségnek örvendett. Az eredménnyel hivatalos helyen is mey voltak elégedve. A jirásbiró k///Üb >/ illeték/-. “•égé alá utal! köz.'égekbe, meg,/állt « kó/v-y-.h.í zin, a jteret feleltei maga elé idézte •> -■ !<4i<to vég "/érint az. ügyei nyomban elintézne. A 1» vak lakoy.ágj igy nem telt lumzu utal ■> fwró sie székhelyére és nem voll nagyobb kár •>(< bóJ, hu valami okból »or került u tárgyalj-, el halasztására. A régi rendszer behozatala ismét foglalkoztat ja az. erre illetékes hivatalos köröket. Az igaz ságügyminiszter ugyanis közel negyven járisbiró ■ági állást szüntetett, meg anélkül, hogy el 'ttd. ta volna helyezni kellően a számiéiért; bírósági személyzetet. Kétségtelenül takarékossági okokból törtéinek az áUásmegfZÜntetéaek, Az esetben azonban, ha .1 s/Jmfeletti járísbirákat is fizeteik, hogyan érhet el még s megtakarítást 3 miniszter? Nem lett volna szabad tehát, a bíró: állásokat megszüntetni és a bírák számát leapasztani a vidéken. A perek csak felhalmozódnak és 0 lakosság az iga/ságiz.ogálratási is nélkülözni kénytelen . Ezt pedig nem lehet összeegyeztetni egy dcmokrat:ku és alkotmányos ország életével. Más káros következménye is van a bíróságok leépítésének. A peres felek és tanuk kénytelenek lakóhelyüktől még távolabb cső helyeket felkeresni a megszüntetett bírósági székhely helyett. Így tehát abban a korban, midőn minden közelebb ér e fejlődé, ütemére az emberhez, a bíró. vágókat távolabb helyezték tőlük. Ez semmikép vem helyes. Ezért merült fel az a terv, hogy a számfeletti bírákat a régi rend1/ r mintájára, kiszálásokra használja fel a miniszter. Egy.két ilyen biró dolgozna a vidéki járásb róságok mellett. A kiküldött biró meggyorsítaná az ügymenetet és a helyszínén igazságosabban dönthetne. A7. címül! ev tofnuszerBUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) -1929-ben Romániában is bevezették a csődön. kivüli kényszeregyez:éget, azzal a céllal, hogy támogassák azokat a kereskedőket és iparosokat, ak k a válságban tartozásaikat nem tudják teljes összegben kiegyenlíteni. A kényszeregyezségben levő cégek helyzetét az igazságügyi minisztérium most közzétett adatai szerint a következőként ismertetjük: 1934-ben az egész országban összesen 284 kényszeregyezség kérést adtak be, szemben t megelőző évben benyújtott 2.900 kéréssel. Jog. erősen 212 egyezséget fogadtak el a törvényszékek az elmúlt évben, ebbő! 152 egyéni, 60 p>edig cársascég ily iránvu kérése volt. A kényszer- egyezségek sorában 37 húsz évnél régebbi cég szerepie!, 59 cégnek pedig ic—20 éves múltja, volt. A cégek közül 173 kereskedelmi és 39 ipari cég. 1929—1934. évek alatt 3.644 kényszer- egyezséget emeltek jogerőre összesen 19 milliárd 325 millió 590 ezer 623 lej aktívával és 18 milliárd 651 millió 852 ezer 230 lej passzívával. A műt évben elfogadott 212 kényszeregyezség közül 162 ajánlat volt 40%-os, 31 ajánlat 40— 50 százalékos és csak 6-ot kötöttek 71—8c százalékos egyezség mellett. Amint látható az egyezségek révén az adósok többsége olyan mérvű elengedésben részesült, mint a konverzióban részesült mezőgazda adósok Ehelyütt említjük meg. hogy szakértői költségek címén az elmúlt évben 795 szer 460 'ejt fizettek ki, vagyis egy egyezségnél átlagosan 3.752 lejt, míg a megelőző évben az átlagos költség esetenként 12 ezer lejt tett ki. A kényszeregv ezséget kérő beadványok száma 1929-től 1933-ig fokozatosan növekedett, összesen 8.557 kérés érkezett be, vagyis évenkint 1260. Ezek az adatok mutatják, mennyire szükséges volt a csődönk.vüli kényszeregyezség bevezetése a gazdasági vásig idejében. Igaz ugyan, hogy a hitelezők összesen 18 milliárdot kitevő követelésüknek csak 48 százalékát kapták meg, de csődeljárás esetén 10 százalékot is alig kaptak volna. A kényszeregyezségben levő cégek a legtöbb esetben azért voltak kénytelenek kényszeregyez. •séger kérni, mert tőkéjüknek igen nagy részét immobilizálták. A kényszeregyezséget kérő cégek aktívájának 4C százaléka ingó és ingatlan beruházásokból áll. F A végrehajtó hatalom az elnök kezében van, ki Washingtonban a lehérházban rezidiál. Munkatársai az alelnök és 9 államtitkár, akik európai értelemben olyanok, mint a miniszterek. Az elnököt és az alelnököl négy évre választják. Az elnöknek és alelnöknek legalább 35 évesnek és az Unióban születeti polgárnak kell lennie. Az elnökválasztásra az összes államok annyi elek- lorokat küldenek ki. ahány szenátort és képviselőt a Kongresszusba beválasztani szoktak. Ezek az elektorok államaik fővárosaiban szavaznak le. Az elnök többször is választható. Az alelnök az elnök helyettese és ha ez időközben meghalna, akkor automatice örökébe lép. 0 egyúttal hivatalból a szenátus elnöke is. Mielőtt az elnö.k működését megkezdené, a Capi- íoliumba az úgynevezett Lincoln-szobába, — bemutatkozik a Kongresszus vezetőnek. Ez ugyan nem törvény, de Lincoln óta bevett szokás. Minden törvényt az elnök szentesit. De. lia vétó jogával élve, a Kongresszusnak valamelyik megszavazott törvényét visszaküldené, akkor mindkét ház ezt újból megtárgyalja és ha kétharmad többségben újra megszavazta, minden további nélkül törvénnyé emelkedik. Az alkotmány alapjait 1787-ben rakták le. de időközben 15-ször módosítottak rajta, mig végre, 1870- ben, — amikor a volt rabszolgák is polgárjogot nyertek — megkapta jelenlegi formáját. Menjünk most «New-Yorkba és vizsgáljuk meg ezen városon keresztül az Egyesült-Államokat. Miként Párison keresztül meglehet ismerni egész Franciaországot, főként a városi életet, úgy New-Yorkon keresztül is, meglehet ismerni egész Amerikát. New-Yorknak legnagyobb büszkeségei a felhőkarcolók. Ezek a széditő nagy épületek, melyek 30—102 emelet magasságában.épüllek fel. A legtöbb felhőkarcoló Manhattani sziget legdélibb részében van. Tekintve, hogy ezek a roppant magas épületek, még 50—60 méter széles utcákat is komorrá és sötétté tesznek és mivel Manhattani szigete déli része, ahol a felhőkarcolók nagy tömegben találtatnak, nincs is olyan szépen szabályozva, mint a város középső, vagy északi része, ezért a megérkező idegenre, ezek az utcák egyáltalán nem gyakorolnak valami kedvező benyomást. Az összes felhőkarcolók közül kettő érte el a legnagyobb magassági rekordot. A Chrysler autógyáros 80 emeletes és a 102 emeletes Empire State Bdg. állami épület, mely egyúttal a világ legmagasabb épülete és még az Eifi'el-torony magasságát is 80 méterrel túlhaladja. Sokan nem tudják megmagyarázni, mi szükség van ezekre a lulmagas épületekre? Ha azonban közelebbről vizsgáljuk meg a dolgot, rögtön megfogjuk érteni! Ugyanis New-York belterülete a 22 km. hosszú és 3 km. széles Manhattani szigetére szorítkozik, mely egy ilyen óriási városnak igen sziik hely. A város nagy forgalmú kikötője révén, óriási módon felvirágzott, sőt most is folyton fejlődésben van. Eres hely pedig a belvárosban, illetve a szigeten - nincs. Ezért belterületen lévő telkek, ma a világ legdrágább házhelyei. Hogy segítsen tehát magán az amerikai?! Miután az amerikai egész világ életében parktiku- san gondolkozott, léhát itt is úgy okoskodott, ha nem Indok kapni elegendő helyet a szigeten, szerzek téli magamnak a magasban és igy született meg az első felhőkarcoló. Megkönnyítette ezeknek az épíiletkolosz- szusoknak az emelését az is, hogy Manhattani szigete sziklás talaj és oly tömör, hogy némely helyen még repeszteni is kell. Ezért ez a talaj biztos bázisul szolgál bármilyen magas felhőkarcolónak. Miután ezek az épületóriások még az amerikai széles utcákat is elsötétítik, a legújabb városi szabály rendelet már nem engedi meg, hogy a felhőkarcolók egész magassága az utcai fronton épüljön fel. Csupán olyan magas lehet minden ilyen épület, amilyen széles az utca. (Folytatjuk.) Hirdessen az EUenzéib ?
