Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-05 / 103. szám

V ELLENZÉK I 9 3 5 ni u ) u \ 7. Az Orvosi Kamara állási foglalj a magán­kórházak olcsó rendelései ellen 4 biinÉdöiöru'nyLönYV inóilosiíáfáí kéri az orvosi kar CLUJ. (\/ Ellenzék Uulósitojúlol V’nsár- • ■ -11» délelőtt II órai kezdetűd a helybeli Or 'osí Kamara ívudkiviili közgyűlési tarlóit a Bőrgyógyászati Klinika elöadólprmélH'ii. A gyűlést dr. Tatar Coriolnn, orvoskamarai el niik nyitotta meg. aki ismertette azokat a kö­rülményeket melyek a rendkívüli közgyűlés összehívását szükségessé tették. A gynles kel igen fontos kérdésben kelleti határozatot hozzon. Az egyik az uj büntetötörvénykönyv- nek az orvosi társadalmat érintő részeivel kapcsolatos és különösen az orvosi a bortus­ra vonatkozik. \/ uj Blk. ugyanis rendkívül szigorú intézkedéseket ir elő az orvosi abor- tussal kapcsolatban, melyek sérelmesek az orvosi társadalomra nézve. abortit.it végző orvos példáitI köteles huszonnégy ára leforgása alatt he jelenteni a dolgot az ügyészségnek, ami nemcsak a: orvosi titoktartás megsértését jelenti, ha­nem kiszolgáltatja az orvosokai a rendőr­ségi közegek kénye-kedvének mondta dr. Tatar, orvoskamarai elnök. A másik igen fontos kérdés, ami a rendkívüli közgyűlés összehívását szükséges­sé tette, az orvosi méltóság lealaesonyitása Honi küzdelem, amely anyagilag mérhetet­len károkat okoz a magánorvosoknak. Az or­vosi karban — különösen Clujon egy be­teges mentalitás honosait meg. amely a szak­mabeli összetartás hiányában nyilvánul meg. A továbbiak során dr. Tatar kamarai el­nök elmondja, hogy mint az a legutóbbi ön- segélyezési egyesületek ellen folytatott vizs­gálat során kiderült, az orvosok ezekben az egyesületekben csaknem éhbérért dolgoznak. Kzeknek az egyesületeknek a működését a törvény biztosítja ugyan, de az olt foglal­koztatott orvosok csak az Orvosi Kamara en­gedélyével működhetnek. A közkórházak, kli­nikák és különösen a szanatóriumok olcsó rendelése szintén nem kívánatos konkuren­ciát jelent a magánorvosokra nézve. Vita alá bocsájtja a kérdést és kéri a hozzászólókat, hogy őrizzék meg tárgyilagosságukat és hoz­zanak megfelelő határozatot. A kérdéshez hozzászóltak dr. Buia. dr. Koleszár, dr. Leit­tier. dr. Kernbach, dr. Sarbu, dr. Tipa, a tor. dai tagozat elnöke, dr. Gruber, dr. Anca és mások, akik magukévá tették az orvoskama­rni elnök álláspontját. Ezután az orvosi felelősség kérdése az. uj Ilik. megfogalmazásában került megvitatásra. Az ügy referense dr. Kernbach professzor volt, akinek kérésére határozati javaslattal keresik meg a legfelsőbb fórumot, hogy a törvénytervezet a méltányosság szerint át- dolgoztassék. A második határozati javaslat az volt, hogy magánbetegpénztárnál orvo* csak akkor foglalhat el állást, ha azt beje­lentette az Orvosszüvetségnek és az. beleegye­zését adta hozzá. A harmadik határozati ja­vaslat kimondja, hogy nyilvános jellegű közkórházak (ref. kór­ház, zsidó kórház) csak szegényeknek ren­delhetnek és csakis ingyenesen, semmi cí­men nem s-ellhetnek orvosi dijat. A uza~ natáriuini orvosak pedig csakis dupla dr- szabással rendelhetnek. Azok az orvosok, akik nem tartják l>e a ta­rifát, fegyelmi bizottság elé kerülnek és a szabályok értelmében büntetésben részesül nek. Az orvos-nyomorral foglalkozó rendkívüli közgyűlés összehívásának kezdeményezője n dr. Koleszár és dr. Veres orvosok vezetése alatt álló Romániai Kisebbségi Orvosok Jó­léti Szövetsége volt. ÉTVÁGYTALANSÁGNÁL, gyomorhurutnál, gasz.tikus láznál, bélrekedésnél, emésztési reny. Ínségnél, anyagcserezavaroknál, csalánkiütésnél és bőrv isvketésnól a természetes „FERENC JÓZSEF* keserű viz rendbehozza a gyomor és a belek működését s megszabadítja a testet a fel. zyülcmlett rothadó anyagoktól. Az orvostudo­mány számos úttörője megállapította, hogy a FERENC JÓZSEF viz abszolút megbízható has­hajtó s ezért az emésztőszervek megbetegedései­nek kezdésénél állandóan alkalmazható. X közigazgatási reform sérelmes intézkedéseit panaszolták föl a jegyzők közgyűlésén QLUJ. (Az. Ellenzék tudósítójától.) Az Erdélyi és Bánáti Jegyzők Egyesülete vasár­nap délelőtt 10 órai kezdettel, mintegy 350 jegyző részvételével, a vármegyeház nagy­termében kongresszust tartott, melyen meg­vitatták a jegyzőknek az uj közigazgatási törvény által előállott súlyos helyzetét. Dr. Stoica loan elnök megnyitójában is­mertette az erdélyi és bánáti jegyzők hely­zetét. Kifejtette, hogy az uj közigazgatási törvény által az ezekben a tartományokban működő jegyzőket egy kategóriába sorozzák az ország más részeiben működő jegyzőkkel, akiknek nincs meg a velük egyenlő végzett­ségük. A jegyzői állásukban megtűrik a felkészü­letlen embereket, ugyanakkor, amikor két­ezer érettségi és jegyzői diplomával, illetve egyetemi végzettséggel rendelkező fiatal­ember van állás nélkül. — Ali nem akarunk előjogokat — mon­dotta dr. Stoica — csupán azt akarjuk, hogy úgy erkölcsi, mint anyagi téren egyenlő bá­násmódban részesüljünk az állam olyan Páratlan ténnyel és pompával nyitotta meg Horthy Miklós kormányzó a Budapesti Nemzetközi Vásárt IBudapesti tudósítónktól). Zászlódiszt öl­tött Budapest. Az utcákon sürü emberrajok, mindenfelé idegen szó, feszült várakozás és lázas izgalom jelzi a magyar ipar nagy ün­nepének elérkeztét. Végeláthatatlan aulóso- rok robognak a Városliget felé, ahol az Ipar- csarnok körül százezer négyzetméteres terü­leten épült fel a Vásár város. Ide viszik az autók a megnyitó ünnepségre meghivott elő­kelőségeket. Még 10 óra sincs, de már itt van mindenki: a kormány, a diplomáciai testület, az országgyűlés tagjai, a politikai, közgazdasági, a társadalmi élet reprezen­tánsai, egyházi, polgári, katonai hatóságok vezetői, a külföldiek meghivott serege és ra­gyogó toilettekben a felső tízezer hölgyei. Diszruhás rendőrök állanak sorfalat, kije­lölt helyére igazítanak mindenkit s a beszél­getés zsivaja elnémul, amint felhangzik a kormányzó érkezését jelző kürtszó. Dr. Éber Antal a kereskedelmi és iparka­mara és egyben a vásár elnöke Chorin Fe­renc felsőházi tag, a vásár társelnöke, Vértes Emil a vásár üv. alelnöke és Hollóssy István a vásár igazgatója várták és fogadták a kor­mányzót. aki megadta az engedélyt a vásár megnyitásához. A megnyitás után a textil­csarnok hatalmas pavillonján át indult el a kormányzó és nyomában a meghívottak elő­kelő serege a kiállítás megtekintésére. A csar- i nokban impozáns és ízléses standok, telve a textilipar remek alkotásaival, a legfinomabb selyemáruktól a parasztárukig. Arrább egy másik és ugyancsak mammutcsarnokban a konfekcionált áruk dokumentálják, hogy c* téren is verhetetlen már a magyar ipar. En­nek közelében az egyik textilgyár egymaga akkora pavillont építtetett, mint — vele szemben — Olaszország, Lengyelország, Ausztria, Franciaország és a Balti államok együttesen. Két óriás pavillont is kaptak azok az áruk, amelyek iránt főképp a höl­gyek érdeklődnek: cipőtől kalapig, gombos­tűtől illatszerig, mindent megtalálnak. Szer­felett kapósak különösen a divatos csecsebe­csék és ékszerek, amelyek filléres áraikkal ugyancsak kínálkoznak vásárfia gyanánt. Hosszasan időzött a kormányzó és a ven­tisztviselőivel, akiknek olyan végzettségük van, mint nekünk. Kimutatta, hogy a jegy­zőknek aránylag jóval alacsonyabb a fizeté­sük, mint az állam tisztviselőinek. Szükséges volna, hogy a jegyzők jogait és kötelezett­ségeit statútumba foglalják­Dr. Stoica harcra hivta fel a jelenlevőket jogaik kivivására. Reményét fejezte ki, hogy egységes, erélyes és öntudatos vezetőséggel ki lehet vivni a győzelmet. A következő szónok dr. Valér Moldovan egyetemi tanár, a jegyzők egyesületének tisz­teletbeli elnöke volt. Beszédében kifejtette, hogy az állam életében milyen fontos szere­pet visznek a jegyzők. Az állam oszlopai, akik végrehajtják a központból érkező ren­deleteket. A jegyzők mégis mindig mostoha elbánásban részesültek. Fizetés tekintetében kezdetben az állam kötelékébe tartoztak, később a megye, majd a község hatáskörébe mentek át. Fizetésük évről-évre csökkent és a hivatali ranglétrán nem haladtak előre. Rámutatott arra, hogy az államra nézve ön- gyilkosságot jelent ennek a kérdésnek az elhanyagolása. A jegyzőket összetartásra és fegyelmezettségre hivta fel. Dr. Dunea Eugen prefektus a megye ne­vében üdvözölte a kongresszust. Beszédében a jegyzők helyzete iránt — mint mindig — nagy megértésről tett bizonyságot. Kijelen­tette, hogy minden alkalommal mindent megtesz érdekükben. Ezután Rosca, az Erdélyi és Bánáti Köz- igazgatási Tisztviselők Egyesületének elnöke emelkedett szólásra. Beszédében az erkölcsi és anyagi szervezkedés fontosságát emelte ki. Kifejtette, hogy ma alaposan felkészült jegyzőkre van szükség. A jegyzői karból ki kell zárni az olyano­kat, akik nem dolgoznak és nem állanak megfelelő erkölcsi alapon. Szükséges volna, hogy a jegyzők vidéken­ként gazdasági szervezetekbe tömörüljenek. Hangsúlyozta az egészséges nemzeti szellem fontosságát. Candea egyetemi tanár a jegyzők helyze­tét erkölcsi szempontból vizsgálta. Kijelen­tette, hogy az erdélyi és bánáti jegyzők év­ről-évre erkölcsi fejlődésről tesznek bizony­ságot. Annak ellenére, hogy a különböző kormányok alatt anyagi helyzetük rosszab­bodott, minden erejükkel arra törekedtek, hogy minél pontosabban teljesítsék a rájuk bizott nehéz feladatokat. (Utolsónak Stanca szenátor szólalt fel. aki szintén elismeréssel adózott a jegyzőknek kitartó munkásságukért. dégsereg a repülőgép-kiállításon, sokáig és tapsolva nézték a szabadtéren felállított szín­padon a káprázatos fényű divatbemutatót, majd megilletődötten állottak az iparcsar­nokban felállított hatalmas és félelmetesen dübörgő gépek, a magyar gyáripar e csodá­latos alkotásai előtt. A kisipar finom mun­kái, a bájos családiház-minta. a vöröske­reszt gázvédelmi berendezés, éppen úgy meg­nyerték a Kormányzó ur és az előkelőség tetszését, mint a meseváros, ahol a gyerme­kek találnak szórakozást és menedéket, va­lamint a kóstolók, amelyek fillérekért álla­nak a látogatók rendelkezésére. Délben már a nagyközönség részére is megnyilt a Vásár, amelynek hatalmas terü­letét csaknem percek alatt lepték el a láto­gatók tízezrei. A vidékiek és a külföldiek szakadatlanul érkeznek Pestre, a repülőgé­pek is. Visszautazni még hetekig lehet a vá­sárigazolvány kedvezményével, Budapesirc azonban május 13-án déli 12 óráig kell meg­érkezniük a vásárigazolványok tulajdonosai­nak. A véletlen szerencse dönti el, hogy kik nyerik Egy j az újságíró sorsjáték Egy sorsjegy 50*- le'n! j Sei 250,000, lei 50,000 lei 25.000, lei 10.000 stb. sorsjegy 50*— lei! Húzás 1935 I Húzás 1935 május 12-én 1 készpénznyereményeit! május 12-én Siessen és még ma vegyen sorsjegyet! A sorsiegyek kaphatók mindenütt! MIT IR A ROMAN SAJTÓ Üzlet és politika, fizetitek. Angelet cu <1/ Az üzenet. Popoviciu. Pahi/ak Vaida. ARGUS: Tlccns adta ki a jdszót valariiiko. 1 nmciaorv/Jlgban polgártársainak: „Gazdagodjam! meg!“ Ezt nálunk sokkal nyersebben hangozni ták. Carp kénytelen volt több esetben hangú lyozni, liogy szükség van az üzletnek és politi kának szél választására. A politikai felelősségérzetei ál kell vinni gavxlaság- térre, különben a ma- súlyos helyzethez hasonló állapot következik be. Az állami beavatkozás a politika és üzlet zűr. /avarát jelenei, ami tönkretchet bennünket. ADEVERUL: A miniszternek 30 ezer 400 lej havi fizetése van, cg}- CFR vezérigzgató, vagy kikötő főmérnök ezer 500 lejt kap ha. vonta ezzel szemben. Az aligazgató mérnök havi 29 ezer 450 Jcjt vesz. fel ugyanakkor. A minisz­teri vezérigazgatók fizetése „csupán“ 17 ezer 40c lej, ez az. összeg jnégis 19 ezer 500 lejre dagad, ha mémökembérről van szó. A közlekedésügy. nél ma is 21 ezer lej fizetése van egy I. oszt. hivatal főnöknek- Ezzel szemben 4500 lej havi fizetést kap minden gimnáziumi és líceumi igaz­gató, az egyetemi rektor pedig 6joo lej fizetést húz havonta. Kivéve a mérnöki.szak rektorát, akinek 23 ezer 400 lej a fizetése, melyen kivül még tanári fizetés címen külön 27 ezer 350 lejt nyugtáz az államnak. Ennek az aránytalanságnak megszüntetését követeljük. DREPTATEA: Angelescu dr. közoktatásügyi miniszter 100c (egyezer) lejt adott a Cogalni- ccanu-alapra. Csodáljuk bőkezűségét a nagy mii. bárdosnak. Csak nemrég sajátították ki egyik telkét Bucuresti-bcn, melyért négyszögölenként 8000 (nyolceaer) lejt fizettek. Néhány hektárt adott így el abból a sok ezer hektárból, melynek boldog tulajdonosa. A közoktatásügyi miniszter (fizetés!) és az egyetemi tanár (fizetés!) ily kö. rülmények között 1000 lejt adott egy román kulturális alapra. CURENTUL: A Timisoara.i sváb püspök — egy sokkal kisebb bűnért — nemcsak püspöki székét volt kénytelen elhagyni 1923-ban, de az országot is. Csupán az agrárreformot támadta. Ma Glondys püspök ezt rablásnak nevezi s azt állítja, hogy a szászok nem kaptak kielégítést ki­sajátított földjeikért. Valótlanságot mond, provo­kál és sért. Azt ajánljuk, hagyjon bennünket bé. kében s vonja le a következményeket. Lapé da tu minisztert illeti meg a szó most ebben a kérdés, ben. FRONTUL ROMANESC: Nem tudtuk eddig, hogy a nagy háborúban ki volt Románia megmen- tője. Most ezt Popoviciu Mihai elárulja, annak so­rán, hogy marienbadi emlékiratait közük egy külföldi újságban. Azt mondja: „Abban a pilla­natban, midőn Románia a központi hatalmak el. len lépett be a háborúba, szükségesnek tartot­tam, hogy az ókirályság fővárosába utazzam.“ Mit tett volna Románia, ha Popoviciu a vándor­botot kezébe nem vette volna s néhány hónapi turista ut után nem jut el a regátba! S főleg, mit tett volna Popoviciu, ha Becsben marad, ahol elzárták, anélkül, hogy néhány napon át fehérneműt válthatott volna. PREZENTUL: Bucureşti gyorsan fejlődik mégis száz érvel előbbi állapotban maradt, mely­nek területén gazdagok és szegények házai egy­más mellett sorakoznak. x86j.ben megállapitot. ták, hogy igen sok a faház Romániában. Ma sem változott a helyzet. Bucureşti fejlődésével nem tartottak lépést az országban. AURORA: A program meg volt bélyegezve, a pártelnök tekintélye alá volt aknázva. Mindez csak azért, mert Vaida nem akart egy tartomány egyszerű „sef“-je maradni s pártot, meg kor­mányelnökséget követel magának. S főleg azért, mert a környezetében levő s miniszteri székre törtető egyének veszélyeztetve látták leendő ál­lásukat. Tudniok kell azonban, hogy „parasztor­szág“' kiépítését nem lehet elkezdem sem Mirto- val, sem Tileával, sem Voicu Nitescuval. Mozgoszinlíázak műsora: HÉTFŐ: CAPITOL: Ma premier! Silvia Sidney IpşE újabb szenzációs filmje: A VÖRÖSBŐT ASSZONY. EDISON: ANETTE A PARADICSOMBAN. Operett. Főszerepekben: Ursula Grablei. Hans Söhner. Ida Wüst. II. AZ ASZ- SZONY ÖRÖK TITOK. Fősz. Hilde Hil­debrandt, Harry Frank. MUNKÁS-MOZGÓ: 6 és 9 órakor: I. A LEG­SZEBB TANGÓ. Fősz. Willy Forst, Ve­rebes Ernő, Mindszenthy Tibor. II. ÖNAGYSÁGA KÉT FÉRJÉ. Fősz. Wer­ner Fütteren Georg Alexander. Egységes, erős olvasótábor segíti diadalra az Ellenzék célkitűzéseit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom