Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-31 / 123. szám
2 BLLfíN Z AK I U 3 5 m á) u s 31. Sulyok István püspököt ünnepelte egyházkerülete, papi ţubileumaalkalmából ORADEA ( \z Ellenzék tudósítójától.) Megírta a/ Ellenzék, hogy kedden reggel 9 urakor megkezdődött a királyhágómelléki református egyházkerület közgyűlése. A köz- \ iilcs hangulatán végigvonult a református egvhú/ jelenlegi szomorú hely/('Ifink képe. V közgyűlést megelőzőleg hétfőn tartottak üléseiket az egyes bizottságok. többek köz.ötl aznap foglalkozol! az egyhá/keriileli bíróság az aradi lelkészválasztás ollen boadoll fellebbezéssel, melynek eredményéi tegnap már megírtuk. „Alkotmányjogilag: mi itt vallás- szabadságban élünk, ám de a gyakorlatban . . A közgyűlés megnyitójaként Suliin k István püspök maga s s z á r n y al ásu imát mondott, majd a kerület fögondnoka, dr. I'liiiry Kálmán mondta el gyönyörű megnyitó beszédéi — Alkotmányjogilag mi itt vallásszabadságban élünk, ám de a mindennapi élet eseményei a gyakorlatban a valóságos vallás- szabadság gyakorlását meggátolják. Ma már^ a többségi nacionalizmus nem is burkoltan, hanem egészen nyíltan tör intézményeink létalapjára. Az elmúlt év folyamán a református egyház híveit is igen nagy számban tette tönkre létfeltételeink elsorvasztásával ez a nacionalizmus. A mi nemzeti sorainkat megbomlasztó román törekvések pedig termékeny alapra hullanak kisebbségi sorainkban és ezt meg nem látni, erre rámutatni szinte lehetetlen. A nemzeti érzés hanyatlása már ezt a régi tételt is megcáfolja, hogy az akció reakciót szül. Egyházi érdek ezzel szemben, hogy a magyar kálvinista egyház a nemzeti érzést is vigyázza. A politikai életet nem érintve a magyar kulturális fejlődés ügye igenis odatartozik egyházunk feladatai közé. — A gazdasági élet ezenkívül elterelte a figyelmet egy időre a lelki szükségletekről. | A lelket, a szellemet az egyháznak már csak azért is érintenie kell. hogy híveinknek legyen erejük elviselni a gazdasági nyomorúságot. Majd az egyházi és iskolai állapotokra mutat rá dr. Thury. különösképen a lelkészválasztások körül felbur jánzott kilengésekre. Ezért — mondta a főgondnok — az uj törvény megszerkesztésében még a szabad lelkészválasztás korlátozása árán is ki kell küszöbölni az egyházi tekintély rombolására alkalmas lehetőségeket. Végül elparentálja az egyházkerület hallottjait. köztük Sulyok István püspök feleségét. Szombati-Szabó Istvánt, a nagy költő papot, Szabó Zoltán nyugalmazott tábornokot és a többieket, majd szeretettel üdvözli a megjelenteket és a közgyűlést megnyitja. A megnyitó beszéd után táviratban üdvözölte az egyházkerületi közgyűlés az uralkodót. Ünnepük a kerület főpásztorát Napirend előtt dr. Thury Kálmán főgondnok bejelenti, hogy Sulyok István püspök 50 évvel ezelőtt nyerte el lelkészi oklevelét s ez alkalomból az egyházkerület nevében a következőket mondta az ősz püspökhöz fordulva: — Főtiszteletü és méltóságos püspök ur! Nagy öröm ez nekem, hogy kerületünk minden református hívének nevében üdvözölhetem püspök urat a mai napon, akit az Úristen kegyelme magas korban is kivételes szellemi erőben tartott meg, hogy egy félszázad áldásos munkásságát velünk együtt ünnepelhesse. — A lelkészi diploma elnyerésétől a mai napig 50 év telt el. E hosszú idő alatt óriási változások jelzik az emberiség történetének folyását, amely jobbra-balra kanyarogva vágja be medrét az idők végtelenébe. A püspök ur 50 esztendejének útiránya ellenben mindig egyenesen halad, mint a pusztába épitett vasútvonal, mert az eszme, amely felé az ut vezetett, örök és változatlan. Ahog}7 pedig halmozódtak a következetes munkának évtizedei, az immár betelt 50 év oly nyomokat hagyott maga után, amelyek hosszú időre meghatározták egyházi életünk törekvéseinek és cselekvéseinek programját. — Történhetett-e ez a hatalmas eredmény kiváló egyéni tulajdonságok és vezetésre való rátermettség nélkül? Bizonyára nem, mert bár némelyek úgy tartják, hogy minden idő kitermeli a maga embereit, mi nem vagyunk hajlandók leértékelni az emberi szellem hatóerejét s azt valljuk, hogy a gyarló embernek istenadta tehetsége és akaratereje lényeges befolyást gyakorol a társadalmi élet kialakulására. így volt ez püspök ur esetében is. A 19. század utolsó évtizedeiben egyházunk tespedő életet és roskadozó szervezetet leltározhatott vagyonállományai közé. Történeti tény azonban, hogy e szomorú kornak lezáródása és a fellendülés megkezdődése annak az 50 évnek első szakaszával esik össze, amely főt. püspök ur Órádon-i munkásságának kezdetét jelentette s amelynek további évtizedei alatt egyházi életünk állandóan fel- leié ivelö irányzatot mutat. Ili meg kellene állapodnunk nehány perere, hogy visszapillanthassunk a/ ehnull félszázadra, amely egy vezető emberünk életével s működésével kapcsolatban kiemelkedő részét képezi a magyar ref. egyház történetének. De csaknem lehetetlen erről a hosszú útról részletfelvételeket vetíteni a nagy nyilvánosság elé és akik még emlékeznek ezekre az évtizedekre, azok előtt ma filmképek élességével és lüktető erejével peregnek le a szervező és igazgató munkának azok az eredményei, amelyek az Oradea-i egyházközség, majd a Bihor-i egyházmegye rendbehozatalának, illetőleg létesítésének nagy szellemi győzelmét jelentik. tizek a mérföldkövek egy hatalmas aktivitásnak mutatói, amely főt. püspök ur egyéniségétől éppen oly kevéssé választható el, mint nem lehel a tavaszt virág és az őszt gyümölcsérés nélkül elképzelni. Sokat beszélhetnék én, ennek a munkásságnak 40 éven át szerény támogatója, azokról a mélységes nyomokról, amelyeket főt. püspök ur példaszerű szorgalma, következetes célkitűzése, rendkívüli munkabírása és a diplomácia magaslatára emelkedett érzéke vágott egyházi életünk talajába, de megállást parancsol nekem annak megérzése, hogy püspök ur előtt nem a külsőségek, ezek között a magasztaló elismerések kedvesek, hanem ennek az ünneplésnek belső melege, amelynek ez a terem most bizonyítékát szolgáltatja. Csak egy óhajtásom van tehát s ez az, hogy érezze meg főt. pöspök ur ennek a szerény ünneplésnek belső lényegét, azt a szeretetteljes nagyrabecsülést, amellyel tisztelt személyét a mi híveink üsszesége övezi és vegye tudomásul azt is, hogy az én szerény szavaimon keresztül mindnyájunk lelkében az a hő kívánság nyilatkozik meg, hogy az. I Iristen kegyelme tegye életét megelégedetté és árassza rá a derűs öregség nyugalmát és áldásait. A püspök válasza Széli György esperes az egyházmegyék nevében, Csornák Béla esperes a helybeli egyházak megbízott jaként üdvözlik a püspököt. Majd Thury dr. olvassa lel az erdélyi református egyházkerület igazgató tanácsának üdvözlő táviratát, amikor nagy csend közepette emelkedik szólásra Sulyok István püspök. — Szereltem volna — úgymond — emberi gyengeségtől elhárítani ezt az ünneplést. Tartottam főleg, hogy nem lesz erőm visszaadni azokat az érzéseket, amiket bennem a felém áramlott szeretet fel fog kelteni. Kéri a püspök, hogy ne vegyék éles bírálat alá az öreg, a nagy utat megjárt hálás ember szavait a szeretetérl. Differenciák adódhatnak az egyházi férfiak felfogása között is. Tudja, hogy az egyház, életében merültek fel olyan mozzanatok, amelyek öt és az ö véleményét másokéval szembehelyezték. De ezek a véleményeltérések nem állanak ellentétben a lelki együvétartozás kapcsolatával, amely őt mindenért kárpótolja. Ezt a kárpótlást érezte ki az üdvözlő szavakból. Ez ad neki erőt, ahhoz, hogy a jövőben is egyházának és fajtájának jövendőjéért és jobb sorsáért dolgozhassék. „Szép, ékes korona a vénség, amely az Ur útjában találtatik“ — idézi az igéket a püspök, majd végül hozzáfűzi: — Ember voltam, gyarló voltam, hibáztam. Ezt a gyarlóságot, amely ősz fejemet megkoronázta, nézzék el az én munkatársaim. A megható ünnepség után megkezdődött az egyházkerületi közgyűlés részletes napirendjének tárgyalása. Z. D. lyunk s a mezőgazdákat nem lehet belekényszeríteni testületekbe. A német faji rendszerről nem lehet szó, mert 4 millió kisebbségi lakos van az országban, akikhez közeledést keresünk. Az orosz kommunizmus pedig igen sok áldozatot kíván az emberektől. A nemzeti-parasztpárt elnöke ennek folytán a szövetkezeti rendszert ajánlja elfogadásra, mely az egyéni szabadságot és az egyéni tulajdont egyformán garantálja. — Az iparban a nemzeti munka érvényesülését kell biztosítani és a belföldi nyersanyagoknak kell piacot teremteni — szögezte le Mihalache. Hangsúlyozta, hogy decentralizálásra van szükség közigazgatási téren. A rosszul értelmezett regionalizmus elpusztítja szerinte a lelkeket, a kellően irányított decentralizáció azonban jó eredményt biztosit, mert elintézi a helyi ügyeket. — És mindezt az alkotmányos királyság alapjára kell helyezni, hangsúlyozta a nemzeti-parasztpárt elnöke, kinek már zsebében volt az a távirat, melyben Bucuresti-be hívták és igy előadását megrövidítette. Az előadás végén Mihalache kijelentette, hogy az alkotmánymódosítás hive és a szenátust „gazdasági tanáccsal“ kívánja pótolni, így óhajt alkalmat adni minden osztálynak arra, hogy résztvegyen a törvények megszavazásában és előkészítésében. Dr. Gara Ernő utazási akcióia! JÖJJÖN PÜNKÖSDRE AZ ALDUNÁRA! Indulás junius hó 7-én este Visszaérkezés junius 11-én Utazás gyorsvonattal. - Bőrüléses kocsik biztosítva. Lakás és étkezés a világhírű Hercuíane iürdő legszebb szállodáiban! — Gyönyörű hajókirándulás Kazánszoros, Vaskapu, Ada-Kaleh, Tumu-Severinbe. — Teljes i ellátás, utazási költségekkel és a kirándulások összes költségeivel együtt csak 1580 lej. Jelentkezés az Ellenzék Utazási Osztályánál és Hermes Menetjegyirodánál, Regele Ferdinand No. 29., május hó 30-ig. HERMES NAGY NYÁRT VASÚTI MENETRENDJE 40 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Plata Unirii. Zseb- menetrend 16 lej. Vidékiek még külön 5 lejt küldjenek be portóra. MIT IR A ROMAN SAJTÓ Egyetem. Hajótöröttek- — Inipi. cirozátok. — Politikai i/.inház. ZORILE: Az egyetemi hallgatók ««Írnának korJáty/záva év a felvételi vizsga a kivcbb^glirz tartozó ifjak ellen van irányítva a valóságban. Az indokot már halljuk is: Hogyan engedjünk be kisebbségieket, midőn a román elemeket :s elutasítjuk? Mert hiszen sok levz azon románok száma ie, kiket nem vesznek lel. Okos doiog vájjon ez a politika? Helyes-e távo’tartani erőszakkal a kivebbségeket a román tudományom élettől? Nem fog az ország konszolidációja emiatt szenvedni? Mert ne feledjük cl: <—, nine» néhányezer kisebbségi egyetemi hallgatóról szó s kisebbségi az. ország lakosságának negyedrésze. Ezt az igazságot kel] szem előtt tartani. Nem engedhetjük meg azt a fényűzést, hogy 4 millió embert tartsunk távol magunktól. Az keli legyen a célunk, hogy közel hozzuk őket a román kultúrához, és nem az., hogy eltávolitsuk ettől őket. UNIVERSUL: Gondot okoz már az erdélyi román elem vándorlása az ókirályságba és főleg Bucurest -be. A szegénység ennek oka. Azt remélik, hogy munkaalkalmat kapnak ezen a vidéken. Csodálatos dolog ez. Annak dacára, hogy romín uralom alá került ez a gazdag terület, a földreform dacára, a román elem gazdasági szempontból ma is hátrányosabb helyzetben van, mint a kisebbségiek. Nagyrészük ezeknek a páriáiknak földmunkás, ki a magyar pusztáig ment munkát keresni békeidőben, vagy Amerikába vándorolt ki evégett. Sok Maramures-i erdőmunkás is van közöttük, akik valamikor fa- szállitással foglalkoztak. Ezek főleg télen, és őszszed jönnek. S végül igen sok a száma azoknak a földműveseknek, akik nincsenek sorsukkal kibékülve s szolgai, ipari s más célra jelentkeznek, így keletkezik aztán egy falusi proletariátus, főleg az ipari és kereskedelmi városokban, amit súlyosbít az, hogy elhelyezésük nincs kellően megszervezve. Menjetek el egy napon a munkaügyi minisztériumba, meglátjátok, a százszámra menő munkát kereső román embert s a Bucuresti-i utcán kötnek ki ezek a hajótöröttek. Elköltik utolsó tartalékpénzüket s éhesen kérdik maguktól: — Éhenhaljanak-e, vagy menjenek vissza a I szegénységhez? A prefektusok, az inspektorok 3 a munkakamarák — mit tesznek ezzel szemben? ARANYÉRNÉL és az ezzel járó béldugulás, végbélrepedés, kelés, terhes vizelési inger, máj- duzzadtság, derékfájás, mellszorulás, szívdobogás és szédülés; rohamok esetén a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz használata csakhamar kellemes megkönnyebbülést eredményez. DREPTATEA: A Prahova-megyei Breaza községben Manolescu tábornok „országór“-a1aku1atot létesített. Nem tudjuk még pontosan, milyen célból. Elég annyi, hogy a tábornok felhívta a tanítókat az alakulat támogatására. Eddig semmi gyanús nem volna az ügyben. A jóhiszemű tanhók segítségre voltak. Manolescu tábornok aztán „inspi- cirozni“ kezdett az elemi iskolákban s Vaidával, Voicu Nitescuval s a többi ismert és tisztavérü valahokkal vonult el a felállított csapatok előtt, így május 24-én Campinába mentek, hol egyenesen a 2. számú leányiskolát keresték fel, melyet az egyik helyi valah felesége vezet. Itt az iskolás gyerekek élén a tantestület fogadta őket. Jelen volt a Vaida-mozgalom helyi vezetősége s, melynek semmi köze az iskolához és az ország őreihez. Ebéd után a vakhisták lefényképeztették magukat az iskola kertjében, hogy igy mutassák be látogatásuk „kulturális“ oldalát. A becsületes tanítók joggal kérdik: — Mi értelme van ezeknek a vaidista inspekcióknak? TARA NOASTRA: Az ál-demokrata állam el van telve becsületességével, mégsem fizet senkinek, azok kivételével, akik uralmon vannak. Nem fizeti a háborús károkért azokat az összegeket, melyeket 10—12 évvel ezelőtt vett fel. Nem fizet vizdijat és világítást és azt tanácsolja a községi üzemeknek, hogy emeljék a tarifákat a közönség bőrére. A papirszámlát sem fizeti. Egyszerűen emeli az árát a papírnak. Külön trükkje van a mezőgazdák részére. Néhányszázmillió lejt dob oda igy a párttagoknak, úgy, hogy megvásárolja terményeiket, amiket ismét csak híveik kezelnek, mig nem gyújtják meg a készleteket vagy nem rothadnak meg ezek. így aztán kész a milliós kár, melyet nem lehet másként fedezni, csak uj adók bevezetésével. Van egy más fogásuk is. Az ellenzék vádolja azokat, akik kormányon vannak, tolvajoknak nevezi ezeket s • kormányra kerülés «étén szigorú megtorlásokat helyez kilátásba részükre. Azt mondják, hogy ha nem elég a meglévő fogházak száma, újakat épkenek és egy tolvaj sem marad ki belőle. Aztán — mind szabadon maradnak, mikor kormányra kerülnek. A pártok pedig szerepet cserélnek. A politikai színházban csak a felvonások változnak kis időközökben. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Mihalache, a nemzeti-parasztpárt elnöke előadást tartott a Chisinau-i „Institutul Social Roman“ meghívására nagyszámú meghivott közönség jelenlétében. A parasztpárti vezér részletesen ismertette „parasztország“ fogalmát, aztán kitért a hazafiság és nemzetköziség kérdésére. — Azt állítják — mondta —, hogy „parasztország“ nemzetközi fogalmat jelent. Ez a beállítás hamis. Kétféle hazafiság van: egy trombitán keresztül hangoztatott parádés hazafiság és egy szerény magatartás, melyet mi követünk. Hogyan oldottam meg például a nemzeti-kérdést Maramuresben? Megállapítottam, hogy zsidók termelik ki az erdőket és szövetkezeteket alakítottam e célra, I melyben az állam is résztvett s amely aztán a nyomort megszüntette. A vasgárdisták felgyújtották Borsát abban az időben, de a község ma még szebb, mint volt, mert a zsidóság összefogott újjáépítésére. Ebből következtetést vonhatunk arra, mit kell tenni a nemzeti munka védelmében. Mihalache ezután a liberális pártok erejének csökkenését hangoztatta s azt vizsgálta, milyen rendszert kell tenni helyükbe. Megállapította. hogy a kommunizmus, fasizmus és hitlerizmus formáját nem lehet átültetni Romániába. Az olasz testületi rendszerről nem lehet szó, mert nincs ipari proletár-osztáMihalache a hazafiasságról és nemzetköziségről „Gazdasági-tanács" a szenátus helyett... Mozgószinhazak műsora: CSÜTÖRTÖK: CAPITOL: A KREOL RAPSZÓDIA. A hawaii szigetek exotikus népének szerelme. Fősz. Carole Lombard és George Raft. ROYAL: A DARDANELLÁK OSTROMA. Legszenzációsabb háborús film. E. Raymond Tell England c. regénye után. Előadások kezdete 3, 5, 7, 9 órakor. EDISON: I. SZEVERIN KAPITÁNY. Fősz. Várkonyi Mihály és Luis Trenken. II. PAT ÉS PATACHON A VARIETÉBEN. 3, 6, 9-kor. Vasárnap délelőtt 10-kor munkás birkózó matiné. MUNKÁS-MOZGÓ: I. NEVESS, ÖRÜLJ, SZERESS. Fősz. Shirley Temple, Warner Baxter. II. A 'BAJNOK. Fősz. Wallace Beery és J. Cooper. Szombaton 6 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: MINDKETTŐT SZERETEM. Fősz. Gary Cooper, Frederich March és Miriam Hopkins. Jön: DOCTOR X., a borzalmak filmje.
