Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-30 / 122. szám

­6 fíLI.P.N 7. fi.K /9.?5 mi jut 10. EGÎJHAZ ÉS ISKOLA Az erdélyi református nöszövetség tiszteletreméltó munkát végez Dr.. Mokkái Sindorné a kerületi nőszövetség duóké, berogsége miatt cgé«'.sóge helyrcillitásaág svabaciságoltuiu magit. Az cgyhi/kerüicti elnöki tora Jő d Laurára a kerület választmány V.ts.tr. Itelyi Jánosnét kérte tel. További intézkedésig tehát az elnökre öwtozó ügyekben hozzá kell :otézs»i a megkérekéseket Az egyházkerületi va- 1 asz tata ily megbízásából az elnökség Póczyné kiss Klárát kérte fel az cgytházkerületi nószövetség: titkári teendők eálátttsaru, oki egyelőre a kerületi közgyűlésig villák« a titkárságot. Neve agy az Jőtaaki súgóban megjelent értékes Írása., mint egyes ncszÖMoDségckbcn tartott előadásai révén már ismerős az erdélyi református asszonyok kű­ribe». A kerületi választmány és az elnökség az egész, erdélyi nőszövetség nevében hálás köszö- :rétét és elismerését fejezte ki Székely J.mosné- nak, aki a nőszö vétség megalakulása óta mas- t átrág a legnagyobb odaadással és buzgósággol vé­gezte a kerületi tkkár tendők, erről azonban, megeottgáit egészségi állapotára való tekmtetod, most le kellett mondani«. A nőszövetség nagyon sokat köszönhet Székely János né pontos és ügy- buzgó munkáikodásá-nak. A n ószövetségi la<p, a „Református Család" fellendítése érdekében a kerület: elnökség a !«p szerkesztésében való közreműködésre Póczyné Kis« Kilárit a kiadohrvatali ügykezelés és szervezés -rá. nyitásira pedig Vidovszky Ferencnél: kérte fel és nyerte meg. Mindkettőjük személye, eddigi mtia- káükodása és a »ószövetség hivatása iránti meg­értő szeretet reményt nyújtanak arra, hogy a R-diotmárus Családot az olvasók érdeklődési kö. réhez és a nőszövetségi tagok szélesebb rétegei­hez sokkal közelebb tudják vinni, matt «meny­nyire az eddig sikerült. Leány szövetségi vezetők tanfolyama Az erdélyi református leányszövtség végrehajtó bizottsága május hó 15-ig Cluj-on vezető tanfo­lyam ot tartott leányszövetséges vezetők és leendő vezetők számára. A tanfolyamon kilenc egyház- községből huszonegyen vettek részt. Előadások 'vamot tartott leányszövetségi vezetők és leendő ?airól és gyakorlati megvalósításáról szóltak. Min­den résztvevő arról tett bizonyságot, hogy a tanfolyamot nagyon hasznosnak tekinti további munkájára nézve és személyes kérdéseire is ka­pott feleletet, Emőkék a tanfolyam értékét dr. Imre Lajos és dr. Tavaszy Sándor teológiai taná­rok előadásai. A nőszövetség munkája Most készült cl és került nyilvánosságra az er­délyi református nőszövetség 1955. évi munkás­ságáról szóló jelentés. Megérdemli, hogy egyes adatokat leközöljünk, mert a szeretet munka cso­dálatos eredményei a mai szcrctetnélküli világban minden kommentár nélkül beszélnek és világi- tanok: , 1953-ban az erdélyi református nőszövetségnek 495 tagozatban 26.896 tagja volt. üibliaónai tagok száma 67S9, vasárnapi iskolások 14.495, leány- szövetségi tagok 2466. Református Család előfize­tő; 697. Nyilvántartottak idegenben tanuló 604 gyermeket és idegenben szolgáló 2415 háztartási alkalmazottat. Az év folyamán 12.107 különböző jellegű gyűlést, ünnepélyt és összejövetelt tartot­tak s anyagilag gyűjtéseik a következő összegeket eredményezték: összjövedelem 2,456.822 lej, ebből templom céljaira 336.593 lej, iskola 301.160, sze­gények és betegek 665.450. iskolás gyermekek 283.261, jutalmak 28.013 lej. Református Árvaház. ni.371. irat terjesztés, eladott iratok 193.982 lej. Vegyes kiadások 384.667 fej. Az egyes egyházközségek és cgyhá-zmegyék ki­emelkedőbb eseményei: 1. Bekccsalji egyházmegye: kályhát vett az iskolának. Santivan Niraj elhalt alelnöknŐ nevére 500 lej alapítványt tett a leg­szegényebb iskolásgyermekek részére. 2. Dej-i egyházmegye: lelkesen folyik a munka a lét­szám csökkenése látszólagos. A tényleg dolgozó ragok megszaporodtak. Egyik falusi- szövetség fogorvost kér. A városi népkonyhához Dej-cn hozzájárultak. Négy református orvos ingyen rendel a szövetség betegeinek. Betegeket rendsze­resen látogatják. 3. Erdővidéki egyházmegye: min­den konfirmált nő tagja a nőszövetségnek (300). 4. Görgényi egyházmegye: Filprisul Mic-cn az egyház életében lelkész megjegyzése szerint élénk részt vesznek. Kulturházra 20.000 lejt gyűjtöt­tek. B ránc oven esti-n 24 nőszövetségi tag learat­ta az egyház egy hold földjét. Iernuteni-n cukor­répát termesztettek a nősz»vénségesek. 5. Alba- IuLk.i egyhámegye: nehéz helyzetben uilnyomó- lag mis felekezetek közé ékelve, szépen dolgozik. Vintul de Jós uj iskolát értett, az Alba-Iulia-i templomot renoválták. 6. Hunedoara-i egyházme­gye: a bányiszvidék szegénysége és a vegyes la­kosság dacára, szép, erőteljes munkát folytat. Deva a kulturmunka minden lehetőségét kiaknázza. 7. Kalotaszegi egyházjnegye: 40 tagozatának meg­felelően, nagy taglétszámmal működik. A szokásos szeretetmunkát végezték, sok váltásos estélyt (135) tartottak. 8. Kezdi egyházmegye: gyakori össze­jöveteleik azt mutatják, hogy' a szép anyagi ered­mény mellett megvan a lelki adottság is, Kieme­lendő az uj Marcusa-i nőszövetség szép. Lelkes munkája. 9. Cluj-i egyházmegye: a Cluj.i kivéte­lével már nehezebben működik. 10. Küküllői egyházmegye: Diciosanmartin-ban minden hó­napban egy napjon eg>r tag ebédet ad kenyérrel a népkönyvtára. Urasztali és pwpiszékteritőt hí­meztek ebben az egyházközségben, ezenkívül gyászlobogót az egyháznak. Támogatta a nőszö­vetség az árvaházat, a református kórházat. 11. Marosi eevházmeeve: Lidia-körben 7C—80 leánv vc\/ reszt. Gyűjtenek kül és beírni*»:tó™, fői« kólái tanulók segélyére Tartottak anyák-napját reformáció-ünnepélyt. Tágu-Murc. minden knl turmunkában a megszokott szép munkát vé gc/.te. Szabadegyetemi előadásokat tartottuk 12. Aiudi egyházmegye: Turda betegellátó ula k illatba tömörült — szövetkezeti alapon. 140 tag mellett 2 beteget ápoltatott. Ez u példa kö vetésre talált. Az Urasztal.it kenyérrel látják el a szokásos verseny pályá/Atot megrendezték. 13 Sieulm áréi egyházmegye: minden tagozat pon ros jelentését beküldte, élénk, szép munkát vé gc/tek. 14. Sibiu-: egyházmegye: Ocna Stbiulu .saját énekkart szervezett. Az. egyik lelkész, sü tétnek látja a helyzetet. 15. Orbai egvházme gye: minden tagozat pontos jelentést küldött A taglétszám állandó, a munka egyenletesnek céltudatosnak látszik. 16. Scpsi egyházmegye nemcsak jövedelme emelkedett, hanem lelkiekben is megértés és buzgalom iiylv/muL Mirjdenü'f dolgoznak, a vasárnapi iskolások száma igen ‘>r\> Brasov, Sfântul Chcorgfie vrritii kulturrnun kát végeznek, a falusi községek kié/.ül /.amist első helyen áll. 17 Sici egyházmegye (á. nehézséggel küzdött. 18. Sálaji egyltázuirgye: lainló t aglé-t s/..íni in'-ll'-tt z I. ’ ­tevékenységet folytat, »okhelyt hatósággal nehéz* ségek támadtak. 19. Odorheúi-i egyházmegye: Te Lean nőszövetség segélyezte az. ocriai tüzkáro suíuakat. Crivturon szőttek a nószövetség szá­mára. Külön z/övőosztályuk van. fVxi ujtcst/j- mentumot ajándékozott u vasárnapi iskolásoknak. 20. Oromániai egyházmegye: müködk. de né­mely helyeken nehézségekkel. Természetes (ez már minden egyesületben Így van), hogy vannek mindenütt akadályok, belső egyenetienkedések, hatóságok beavatkozása sib., de ennek ellenére i» tiszteletreméltó a végzett munka. Élet a Braila-i magyar református egyházközségben BRAILA. (Az Ellenzék tudósítójától) Az 1866- ban megalakult Braila-i missziói református egy­házközség közel négy évtizeden keresztül az ó- kirilysigi reformátusok szervezeti életének egyik főerőssége. A város dunai kikötőjének vissza­fejlődése azonban maga után vonta az. clnépte. lenedést, különösképien az egyházközség elnépte­lenedését, mert még abban az időben az erdélyi munkások nagy számban keresték fel az ó-király­ságbeli kikötővárosokat. Pontos kimutatásunk arra vonatkozólag, hogy ezekben az években az egyházközség hány hívet számlált, nincs. Ma a gyülekezet háromszáz, leiek­ből áll amelynek 75 százaléka munkás, -páros és cselédsorsban él. Tecuci) Focşani és Sascut szór­ványaival együtt az itt élő reformátusok száma nem haladja túl a 360-at. Az egész városban különben mintegy ezer magyar él. Nagyrészük római katolikus vallásu, akiknek a népi misszso- nálása is a református egyházra hárul, mert a romai katolikus egyház szervezetében és szelle­mében teljesen cLrománosodott. Az itt élő ma­gyaroknak és reformátusoknak a nyilvántartása meglehetős nehézségekbe ütközik, mert a mun­kások inkább alkalmi munkások, mig a cselédek szolgálatuk leteltével állandóan változtatják lak­helyüket. így a református egyházközség veze­tőinek meglehetősen sok irányú ténykedést kell kifejteni a hivek számontartása érdekében. A Braila-i reformátusok munkájának és hely­zetének megv: 1 ági ti sara nem érdektelen egy pár adatot előtárni. Az egyházközség lélekszáma 360, amely nagyobbrészt a családi életben magyarul beszél. 1934 év folyamán a születések száma 5, konfirmált 3 lélek, halálozás és áttérés nem tör­tént. Az év folyamin egy vegyesházasságot kö­töttek. Az egyházközség az év folyamán 51 alkalommal tartott délelőtti istentiszteletet, mig 20 alkalommal délutáni bibliaolvasás volt. A tem­plomi összejöveteleken összesen 1200 lélek vett részt. A templomlátogatás különben az év folya­mán 35 százalékkal emelkedett az előző évekkel szemben. Tccuci-ban egy alkalommal a hívek, számszerint huszonhármán, családi istentiszteletre jöttek össze amelyen a Braila-i lelkész hirdette az Igét. A szórványban élő reformátusokkal való többszöri találkozást megakadályozta az egyház- község nehéz anyag helyzete, amk súlyosbított az a körülmény is, hogy a Bucuresti-i egyház, megye beszüntette a missziói segély folyósítását. Az anyagi nehézségek folytán a Braila-i feleke­zeti iskola a jelen évben már nem tudta meg­nyitni kapuit. Az iskolaépület annyira megron­gálódott, hogy azt használni nem lehetett. Egye­dül a vasárnapi iskola és a vallásokttás volt az, ami a tanulóknak szellemi táplálékot nyújtott. A templom és a torony fedés munkálatai eb­ben az évben nyertek teljes befejezést. Az is­kolaterem és papilak renoválása is hatalmas ösz- szeget emésztett fel, amely nagyobbrészt közada­kozásból tevődött össze. Az építési munkálatok költségeinek fedezésére Erdély több városában is akció indult, amelynek során Natter Irma 750c lejt, Balogh Gyuláné 3000 lejt gyűjtött. Ezen kivül a Sft.-Gheorghe-:, a Ploesti-i, Ó-Turda-;, Timisoara-i és a Maramures-i református nőszö­vetségek járultak hozzá nagyobb összeggel a tem­plom kijavitásához. A Braila-i Református Egyházközség a felso­rolt nehézségek közepette is úttörő munkát vég­zett az elmúlt év folyamán. A szórványban élő, elhagyatott sorsú reformátusok Teleky József lel­kész vezetésével újból munkába kezdtek és ha megkapják az Erdélyben élő testvéreik szeretet­teljes támogatását biztosítani tudják az egyház- község jövőjét. MAROKKÓBAN TTrí MINDEN CSÖNDES számára irta I LEVÉL AZ IDEGEN LÉGIÓBÓL * " 4-1K KÖZLEMÉNY Ennek a szertartásnak — okulva a múltakon — elmaradhatatlan személye egy arab főpap, aki már a megszálló csapatokkal jár. Ugyanis a franciák keresz- tények. Egy bennszülött előtt, aki iga^hivő mohame­dán, hitetlenek. A hitetleneknek tett eskü nem kötelez. Ellenben a szultán személyét képviselő pld. taroudanti kalifa, „igazhivő“, Allah hü szolgája s aki megszegi az előtte tett esküt, az nem részesülhet majdan a ..hetedik paradicsom“ gyönyöreiben. Francia védnök­ség alatt a bennszülött lakosságnak igen jó dolga van. Úgyszólván dédelgetik őket. Munkaalkalmat nyújta­nak uj telepek, útak épitésére s az ezeken meginduló forgalom nyomán a lakosság minden termékét sok­szoros áron tudja értékesíteni. A khaid azért megmarad khaidnak. Legfeljebb azzal a különbséggel, hogy azután már nem ló vagy öszvér háton jár, hanem csukott Citroen vagy más gyártmányú autón, melyet a „szolgálatai elismerése­ként“ kapott a Köztársaságtól. Ezek volnának nagyjában azok a dolgok, melye­ket az érthetőség kedvéért szükségesnek tartottam elő­rebocsátani Marokkó „tegnapjából“. A leírás igazán csal; körvonalozott, de talán az olvasónak olyan ke­retet nyújt, amelybe könnyen beleilleszthetők a „ma“ eseményei. Mindenesetre egy kis képzelőtehetség is szüksé­ges az olvasás alkalmával, mert a ceruza, amellyel irok, egész biztosan nem tudja olyan hűen vissza­adni az eseményeket, mint ahogy a recehártyám fel­fogta. Kérem az olvasót, fáradjon végig velem ezen az ismeretlen, vad tartományon,» mert esetleg olyan dol­gokat is láthat, amik érdeklik. Nyolcszáz páncélos gép indulásra készen Sürii ködnek tetsző homlokfelhőket hajt az észak­nyugati szél délkelet felé. Szürkés fátyla ide-oda imbo­lvog. Hátul a völgytorokban pálmaliget. Ütemesen haj­lik a szélnyomásra. Előtte barnás falak nyúlnak ki a homokmezőből. Két erőd. Középbástyái ormán, ha néha ritkul ez a természetellenes köd, röpködő francia „tricolort“ lehet látni. A két erőd egymástól 1000 méterre lehet. Kint épültek a széles síkságba vesző völgytorok előtt s innen nézve dél felé, az ember alig lát 1—2 hangulatzavaró terephullámot. A keleti „mozgócsoport“, melynek feladata Ma­rokkó délnyugati szögét a L'Oned Dralg pacifikálni. ezen a végtelenbe veszőnek tetsző síkságon gyülekezett közvetlen a két erőd előtt. Esteledik. A búcsúzó Nap-korong izzása lassan bíborba megy át . . . Alább hagy a szél is. A ritkuló homokködön át láthatóvá válik a tábor kiterjedése is. Egészen elől — nyugodtan vehet az ember két kilométert — az „Idegen Légió“ lovas osztályai, meg egy csapat spahis ezred barna sátor-prizmái húzód­nak. A kibéklyózott lovak ideges merítése még a nyüzsgő tábor lármáján is áttör. Mögöttük két — gyar­mati csapatok jelvényét viselő — motorizált század könnyű szürke páncélautói jönnek, majd a tankvon­ta tásu tüzérség lövegei sorakoznak egymás mellett. Külön, a keleti szárnyat képezve, táboroznak a Légió autós századai. Alacsony szürke páncélozott gé­pek, sötét okkersárga mozgó csatatornyok. Nyugatról észak felé hajoltan egészen a pálma­erdőig, bennszülött, színes gyalogezredek sátorvona­lai alkotják a háttért. Ezek is mind gépkocsin szál­lított alakulatok. Elállt a szél. de az ide-oda robogó autók vonta porfelhőkben alig lehet látni. Fent a sötétedő égharang alatt gépmadarak húznak a hangár felé. Hírszerző gé­pek. Földerítő útról térnek vissza. Olyan nyüzsgő, mozgó, tarka ez a Tíép, hogy az ember nem tudja hirtelen, hol is van. Útjelző tábla. Két méter magas, két méter széles. Fekete betűk, számok néznek reám a a fehér lapról. „Páris 2800 km. (En vole oiseau.) „Tambouctou trois mois“ Karaván-út. — Timbuctu 3 hónap. Páris 2800 km. légvonalban... mennyi lehet Ko­lozsvár? — Talán ennek a kétszerese. A Place de 1‘Opera déli forgalmának is beillene, ami itt van . . . Több, mint 800 páncélos és egyéb gép zúg, vagy áll a civilizációt képviselve. Fönt a középelőd ormán kürt szólal meg. A há- romszinü zászló lassan csúszik alá árbóczkötelén . .. A sötét kocsisorok közül reflectorok fénye vág bele a félhomályba. Szikratávíró állomások motorja kerepel. A kifeszitett antenna huzalokon sírva, nyöszörögve törik meg a szél. Most repülnek a parancsok, jelenté­sek Tiznit felé . . . Újabb kürtszó . . . Mintha egymás­nak adnák át a csapatok, százféle hivójellel szólítja fegyverre az őrségeket. Nyolc óra ... A nyugati ég­perem felett ezüstsarlót razolva úszik a hold. Két szarva között fehér fénnyel ragyog egy csillag. A Szi- rius. . . Szent jel . . . Szerencse jel az ,.igazhivő“ előtt. Bent a táborokban nem szűnt meg a zsivaj, csak tö­mörült ... A szerteszét idegen csapattesteknél ismerő­söket keresők az esti kürtszóra körleteikbe tértek s most a kantinosok nagy szürke sátrait ostromolják. Bor, sör, frissítők, csemege, gyümölcs, minden kap­ható ezeknél a „hiénáknál“. Ha az ember erszénye kibírja, úgy élhet, akár fönt volna Casablanca kö­rül... Csak ami ott: egy. az itt: tiz! Nem szá­mit, mig tart a pénz, semmi se drága, mert hát, itt ki tudja, mit hoz a holnap . . . Nótafoszlányok törik át a robogó autók zaját. Mennyiféle melódia! . .. Még magyar is .. . Az „ide­gen Légió“ .. . Haza gondolnak . . . Énekelnek ... A tá­borok körül szuronyos őrszemek alakja mozog. Fegy­vereiket csuklóhoz erősitve, kézbe tartják. Szigorú szolgálat... Ha valaki esti kürtszó után a táborhoz közeledik, felszólítás nélkül lőni kell, mert az csak el­lenség lehet. . . Idegen melódiák . . . Üst, dob, hasas-fuvola, né- gersip, a jazz őse!... Mindig ugyanaz a 3—4 hang . . . A színesek, szórakoznak ők is . . . „Tam . . .Tamtim- tam ... Tamtam ...“ Hallgattam ezt a zűrzavart, ezt a hangkaoszt... Nézem a villamos reflectorok vágta fényutcákon a teát, datolyát, narancsot, süteményt áruló bennszülötteket, a félhomályba vesző erődök körvonalait... Hátuk mellett a bólogató pálmaiigei- tel. . . Elől a határtalannak látszó sikon táborozó csa­patok sátorerdejét. . . Fönt a csillaggyertyákkal kira­kott égbolton a félholdat, a Sziriust s valahogy nem tudom, hol is vagyok... Valahogy testetlenül idere- pültnek érzem magam . . . Mert ez az ellentétek soro­zatából összerakott kép valahol a mese, az értlielei- lenség határain mozog. iF-plytatjukU

Next

/
Oldalképek
Tartalom