Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-29 / 121. szám

**<* m3 m»/»íí aMatoKBSMíESffiafflsaaeB WZZKNZéK Az édesanya nem tind hinni fia öngyilkosságában háIi35Bs^©lásj, bowcolásá iíöveiel a Kőrösből kihalászott üéssáros Sándor édesanyja. — Különös jelenség: a ruha« zsebekben ialáitf tárgyalt nem voltak vizhen * GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Meg­tört, könnyes szemű asszony vallomását vet­ték tegnap jegyzőkönyvre a helybeli ügyész­ségen, amelyben az anya rejtélyes körülmények között eU halt fia holttestének kihantolását és fel­boncolását kéri a hatóságoktól. A négy gyermekes asszony egy Mészáros nevű iparos felesége, akinek Sándor nevű 17 éves fia május tizenhetedikén nyomtala­nul eltűnt a városról s egy öt nappal később érkezett hivatalos jelentés szerint — amint arról a mult héten röviden hirt adtunk — Oradea-tól 23 kilométernyire, egy kis határ­menti faluban a Kőrösbe ölte magát. Fia halálhírére Mészárosáé azonnal vonatra ült, de már csak gyermeke sírját láthatta a kis határszéli falu temetőjében. Visszajövet első útja az ügyészségre vezetett, hogy négynapos szomorú kálvária járásának különös tapasz­talatairól hivatalos helyen adjon számot és a titokzatos dráma tisztázását kérje a helyi hatóságtól. A csendőri jelentés szerint öngyil­kosság — de az anya vallomása mást mond ... A 4790—1935. számú rideg, száraz ügyész­ségi jegyzőkönyv egy szerencsétlen anya rapszodikus, zokogó vallomásából tevődik össze, ahogy azt a helyszínen szerzett köz­vetlen benyomások hatása alatt tárja fel: — Szegény jó fiam ... ő volt a legna­gyobb ... ő volt a kenyérkereső a család­ban . . . ősszel töltötte volna be a tizenhete­dik évét.. . senki sem bántotta itthon . . . senki sem üldözte el a háztól. . . miért kel­lett, hogy megölje magát? Az egyik hetilap nyomdájában dolgozott. . . nyolcszáz lejt ke­resett ... a pénzt mindig hazaadta. Utoljára 17-én, pénteken reggel hét órakor ment el hazulról, de délben is, este is hiába vártuk... másnap keresteti a főnöke: mi van Sándor­ral? Nyolcszáz lejt adtunk neki papírra pén­tek délelőtt és azóta nem jött vissza. Mi van... honnan tudjam én? Mindenfelé keres­sük ... hiába .. . eltelik szombat is . . . az­után vasárnap . . . hétfő .. . semmi hir. Hová menjünk? Szerdán, 22-én távirat érkezik Oradea-ról: Mészáros Sándor holttestét Chirisig köz­ségnél kifogták a Sebesktírösből. öngyil­kos lett. Az én fiam? Az nem lehet! De mi történ­hetett hát?! Közben jelentkezik egy Tőkés nevű barátja: — Sanyi azt mondta nekem, hogy Oradea- ra megy és vagy két hétig nem találkozunk. Megpróbál ottan szerezni állást magának. Telefonálunk az Oradea-i csendőrségnek: ne temessék el a fiamat, amíg nem érke­zem oda. Hadd lássam még egyszer utol­jára! Nem vártak. Még aznap el is temették. El- hantolták a íemetőszélen. * Akik utoljára látták életben Mészáros Sándort.. . Az anya vallomásának további része, ahogy kétségbeesetten rohan mindenütt ha­lott gyermeke nyomában, ahogy lázasan ér­deklődik mindenkitől, aki utoljára látta a fiút — mindez olyan, mint valami detektiv- regénvnek egyik legizgalmasabb fejezete. Mindenki látott, vagy hallott valamit, de sen­ki sem tud biztosat. A drámát bori tó rej­tély szövevénye egyre jobban kuszálódik és a fia utolsó órái után kutató anya egyre izgatottabban tapogatózik a bizonytalanság és kétségek útvesztőjében: Egyesek látták, hogy í8-án, szombaton délután csendőrök vitték a határszéli falu­ban Mészáros Sándort a községházára. Másik tanú elbeszélése szerint az Oradea—Chirisig helyiérdekű vonat kalauza gyanúsnak találta a fiatal flu vi­selkedését és meg is kérdezte tőle, hogy mit keres errefelé? Mire a Hu azt válaszolta, hogy — ide megy csak a faluba, mert valami munka van ott a számára. Amikor aztán leszállóit a vonatról, áliiiólag ugyanaz a kalauz fel­hívta rá a csendőrök figyelmét. Valamit visz a viz ... Jellemző továbbá egy kőrösparti öreg ha­lász vallomása, aki mint fiiltanu elmondja, hogy 19-én, vasárnap hajnali négy óra után különös loccsanást hallott a hid mellett. . . mintha valaki beleesett volna a vízbe. Utána kétségbeesett, elnyújtott segélykiáltá­sokat hallott. Kétszer egymásután ismétlőd­ték a szavak. Másodszor már elhalóbban: — Jaaj . . . Istenem! Azután csend lett. Nem látott tisztán, mort akkor kezdett csak derengeni, de ho­mályosan mintha két kart látott volna pár pillanatig kiemelkedni a vízből.. Néhány gyermek is jelentkezik. Tiz-tizen- kétévesek. Látták, amint 22-én, szerdán reg­gel a csendőrök kifogtak a vízből egy holt­testet. Amint mondják — még ők is segítet­tek. A holttestet egy fa alá fektették. Ké­sőbb néhány falusi is látta. Azt állítják, hogy a holttest nem volt felpuffadva. — Hogy is fulladt volna vizbe a fiam, amikor kitünően tudott úszni — mondja az anya. — A Kőrös ezekben a napokban az eső­zéstől duzzadt volt — mondja a csendőri jelentés. Mielőtt eltemették volna, egy falusi asz- szony régi szokás szerint meg akarta mosni a holttestet, de a csendőrök nem engedték. A kocsmárosné is tud valamit. (Pénteken, 17-én este Mészáros Sándor szalonnát és kenyeret evett a kocsmában, majd egy gyen­ge karban lévő látcsövet kínált eladásra. Azután irt. Hosszasan és sokat irt. (Mit, kinek és hol van, amit irt?) Ezek a holmik nem voltak vízben! Kendőbe csomagolva sapkát, iratokat, fényképeket és egy rozsdás látcsövet vesz elő reszkető kezekkel Mészárosné. A halott fiú ruhájának zsebeiben találták ezeket. (Utoljára ez a kis kockás sapka volt a fején. Az asszony könnyes szemekkel nézi a két gyorsfényképet, amelyet Oradea-n csinálta­tott a fia: — Milyen szomorú szemekkel néz sze­gény — csóválja csöndesen a fejét. Ez az utolsó kép róla. — Egyiket biztosan a bárom testvérének akarta küldeni és a másikat nekünk. De miért nem irt reá legalább valamit? — tépe- lődik a szerencsétlen asszony. Azután oda­teszi az egészet dr. Ilea helyettes táblai fő­ügyész elé: — Tessék nézni... a sapka... az ira­tok ... a fényképek . .. milyen szárazak mind és milyen sértetlenek. Hogy lehet ez?... (Hogy lehet ez? — tördeli kezeit az asszony — és miért nem boncolták fel drága fiam holttestét? A főügyész figyelmesen nézi az elébe tett tárgyakat. Azonnal ki is mondja véleményét: — Ezek a holmik nem voltak vízben! — Nem voltak. . . ugye nem voltak — zokogja az asszony. — Kérjük szépen, tes­sék elrendelni uj vizsgálatot. Ha meg is kell bolygatnunk szegényt a sírjában . . . boncol­ják csak fel a doktor urak.. . hadd lássuk, mi történt vele? Miért kellett meghalnia ott a Kőrösben? — Mi nem rendelhetünk el uj vizsgálatot, ez nem tartozik a mi hatáskörünkbe — mondja a főügyész, de nyomban megadja az utasítást is: — Menjen át a törvényszék ügyészségére, tegye meg ott a jelentését, a felvett jegyző­könyvet azután áttesszük további eljárás vé­gett az Oradea-i ügyészséghez. * És egy óra múlva 4790—1935. szám alatt már iktatják is az ügyészségen a jegyző­könyvet, amelyben a fiát elveszített anya kihantolást, boncolást és uj vizsgálat elren­delését kéri a hatóságoktól annak a rejtélyes körülmények között lejátszódott megrendítő drámának a tisztázására, amely május 18. és 2(2-ike között történt alig száz lépésnyire a határtól a Kőrös partján , .. (g. a.) SELECT MOZGÓ 4| AZ ELVESZETT KINCSEK SZIGETE R. L. STEVENSON regénye nyomán. — Főszerepekben: WALLACE BEERY, JACKIE COOPER és LEWIS STONE. ▲ Következő \z óceánjává titka műsor: * Rendkívül izgalmas bünügyi-film, mely­nek cselekménye egy trans-atlantic fedél­zetén játszódik le, csodás revü és ének­számok keretében, — Főszerepekben: Gene Raymond, Nancy Carolí Nincs egység mz egyetemi tanárok között a diákkérdésben Valószínűleg újra megnyitják a fővárosban az egyetem orvosi fakultását gyalták. A Rador távirati iroda jelentése sze­rint valószínűleg megnyitják az orvosi fa­kultást s a rend fenntartásáról is gondoskod­nak ugyanakkor. Zárt számarány a sorok között BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az egyetemközi tanács külön határozatot hozott az egyetemi hallgatók számának apasztására vonatkozóan s hivatalos közlemény szerint a következő rendszabályokat hozta javas­latba: 1. Minden év május havában az egyetem­közi tanács meg fogja állapítani az egyes egyetemekre és fakultásokra maximálisan felvehető diákok számát, amelyet semmilyen körülmények között nem szabad túllépni. 2. Diákoknak az első évre való beiratkozá­sa felvételi vizsga alapján történik, amelynek felvételeit a közoktatásügyi minisztérium az egyetemek rektorainak közreműködésével végrehajtási utasításban fog precizirozni. 3. Amennyiben a fentebbi intézkedések folytán a diákok száma csökkenni fog és az egyetem bevételei leapadnak, a közoktatás- ügyi minisztérium fel fogja emelni az egye­temeknek juttatott költségvetési támogatást, minthogy az egyetemek bevételének csökke­nése ellenkező esetben zavartalan működé­sűket veszélyeztetné. Hasonlóképen megadandó az érdemes és szegény diákoknak megfelelő számú ösztön­díj révén a lehetőség, hogy tanulmányaikat folytathassák. Az ösztöndijak az állam, a megyék és községek költségvetéseibe veendők fel, de az egyetemek rektorátusaihoz kell ki­utalni őket, hogy szétosztásukról gondosko­dás történhessék. 4. Az előadások és szemináriumok munká­latok, laboratóriumok, intézetek látogatása minden diák számára kötelező. Ellenkező esetben vizsgára nem jelentkezhetnek és az egyetemről kizárhatók. 5. Az a diák, aki két év alatt nem teszi le sikeresen azokat az évvégi vizsgákat, amelye­ket a fakultás szabályzata egy tanévre előír, kizáratik és nem vehető fel többé az ország egyetlen egyetemére sem. Egy évi halasztás adható kivételes esetekben, amikor az egye­tem orvosa által megállapított betegség aka­dályozza meg a diákot a vizsga letételében. Ez is csak egyizben nyújtható valamelyik diák egyetemi tanulmányai folyamán és csak ab­ban az esetben, ha az egy éves szabadságot a fakultás előzetesen aprobálta. Ezek az intézkedések részint az egyetemi hallgatók számának csökkentését célozzák, részint pedig oda irányulnak, hogy a tanul­mányaikat elhanyagoló és főleg a diákmoz­galmakban és a politikában tevékenykedő diákokat az egyetemekről eltávolitsák. Az egyetemközi tanács foglalkozott a külföldi diplomák nosztrifikálásának kérdésével is és ezzel kapcsolatosan a következő határozato­kat hozta: Külföldi diplomák A külföldi diplomák nosztrifikálása során az állandó közoktatásügyi tanács meg fogja vizsgálni az illetőnek egyetemi tanulmányok folytatására vonatkozó jogosultságát s meg­állapítja, vájjon a diploma tulajdonosa való­ban ugyanannyi éven keresztül át tanult, mint a belföldi egyetemek végzett növendé­kei? A tanács elrendelheti, hogy a kérvé­nyező egyes tárgyakból, vagy az egész anyag­ból ismét vizsgát tegyen valamelyik belföldi egyetemen. Mindez abban az esetben is al­kalmazásra kerül, ha Románia és a kérdé­ses ország között kölcsönösségi viszony áll fenn. A magánoktatási intézetek által ki­adott diplomák érvénytelennek tekintetnek. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az egyetemi tanácsok közös megbeszélésével s az uj egyetemi rendszabályok életbelépteté­sével kapcsolatban az Universul megállapít­ja, hogy az egyetemi tanácsok tagjai között nincs egység a diákkérdés elintézésében. A lap szóról-szóra közli Gerota professzor nyi­latkozatát, melyet Bacaloglu, Dániel, Mand- rescu és Davidoglu tanárok is aláírtak. A nyilatkozat igazat ad a diákoknak s meg­állapítja, hogy nem lehet hazafiatlan, meg­szégyenítő, vagy sértő magatartással vádolni őket. Rámutat arra, hogy az orvosi fakultás tanári kara 17 szavazattal kettő ellen hatá­rozta el az orvosegyetem bezárását, az egye­temi tanács pedig hét szavazattal hagyta ezt jóvá hat ellen, úgy hogy a rektor két szavazattal döntött a kérdésben. Ezért a rek­tort megrovásban részesíti, végül az orvosi fakultás megnyitására kéri fel Angelescu dr. közoktatásügyi minisztert és a tanácsot. Az egyetemi tanácsok határozatai BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az egyetemi tanács a következő határozatokat hozza: 1. Az egyetemek a maguk részéről meg fogják tenni a törvényekben és szabályza­tokban előirt összes intézkedéseket, hogy belsejükben a rendet biztosítsák. Az egye­temi szervek illetékességük szerint tanul­mányozás tárgyává fogják tenni az egyetemi jellegű kívánságokat és a leghelyesebb meg­oldásokat fogiák hozni. Ugyanakkor a leg­szigorúbb szankciókat fogják alkalmazni az egyetemi rend és fegyelem zavarói ellen. 2. Az egyetemek nem tehetnek különbsé­get az egyetemi vagy társadalmi, politikai és nemzeti okokkal indokolható zavargások között és minden kihágást az egyetemi rend ellen ugyanolyan mérték szerint fogják meg­büntetni. 3. Az egyetemközi tanács az államrend fenntartásával megbízott hatóságokat fel­kéri, hogy hasonló magatartást tanúsítsa­nak és a hozott határozatokkal ne keltsenek olyan benyomást, hogy a diákokat olyan polgároknak tekintik, akik a közjog megsze­gésének privilégiumát élvezik. 4. Az egyetemi hatóságok nem tudják biz­tosítani a rendet és nem vállalhatnak fele­lősséget csak abban az esetben, ha az állam­hatóságok csak az egyetemek törvényes szer­vei által kezelik a diákokat. ő. A tanulmányok ideje alatt a diákok csak a törvények és egyetemi szabályzatok­nak megfelelő diákegyesületek tagjai lehet­nek. Megtiltatják a diákoknak, hogy el nem ismert szervezetek, valamint politikai szer­vezetek és pártok tagjai legyenek, mert a politikai pártállások a diákéletben felmerülő zavargások leggyakoribb okai. | 6. Az egyetemközi tanács kéri, hogy a? hatóságok vigyék keresztül az egyetemi ha­tóságok által hozott határozatokat a diák- szervezetek tekintetében, hogy ne legyen kapcsolatuk s ne nyújtsanak segédkezet az el nem ismert, vagy az egyetemi hatóságok által feloszlatott szervezeteknek. 7. Bármilyen állami, megyei, községi, vagy más közintézmény, amely hajlandó segélye­ket adni a diákoknak, legyen az rendszeres költségvetési pénzjutalom, vagy alkalmi se­gély, csak a rektorátusok utján végezhetik ezt. Az állami intézmények felhivatnak, hogy megkülönböztetett figyelmet tanúsítsanak a diákok társadalmi támogatására és adják meg a szükséges alapokat az egyetemeknek. Az egyetemre való beiratkozáskor minden diák aláírásával ellátott nyilatkozatot fog adni, amelyben ünnepélyesen kötelezi magát arra, hogy aláveti magát a törvényeknek és az egyetemi szabályoknak, valamint az azok alapján az egyetemi hatóságok által hozott határozatoknak, tudva, hogy azok megsérté­se szankciókat von maga után, ami kizára- tásig mehet. Hir az orvosi fakultás megnyitásáról BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Bucuresti-i egyetem orvosi karának tanári kara tegnap este ülést tartott, melyen a fa­kultás újból való megnyitásának ügyét tár­Minisztertanács előtt a diákság ügye iBU'CURESTI. (Az Ellenzék távirata.) A kormány tagjai tegnap délután öt órakor minisztertanácsra ültek össze Tatarescu el- ^Urnökletével. A minisztertanács folyamán An- " gelesen dr. közoktatásügyi miniszter részle­tesen foglalkozott az egyetemi tanácsok ha­tározatával s rámutatott azokra a rendsza­bályokra, melyeket szükségeseknek tart az oktatás nyugalmának biztosítására. A mi­nisztertanács tudomásul vette a közoktatás ügyi miniszter előterjesztéseit s megtette a szükséges intézkedéseket a rendszabályok végrehajtására. Tornavizsga. Az unitárius kollégium évvégi torna vizsgájára áldozócsütörtökön délután 4 órai kezdeettel cart ja meg a kollégium udvarán A kollégium igazgatósága ezúton is felfcvja az ér­deklődők és tanügy barátok figyelmét a süarre-- nek Ígérkező tornaünnepélyre. Meglel®?»? I MICHAIL SOLOCH r A CSENDES DON A leghíresebb uj orosz regény Remarqtíf-sxer’á nagy iror? I eszmény az egész viiágo :! Egészvászonban: LEPAGE! Lei 128, L i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom