Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-28 / 120. szám

* EILEN 7. EK 19 3 5 má/nn 2 fi. * ■"» ......... 1 Mary királyné régimódi kalapjai, alacsony cipősarka és fa-próbababája Nyugalmazott túrsatkodónő könyve az angol királyi párrói LONDON. május. A/ angol királyin- a vil: ;* s cinében rg\ igen előkelő hölgy, aki ma \an ilelvt hogy életéi s/iinel nélküli ;\enuekotlhonok is kiallilások megnyitó sa\ al löl lse. Wonkiviil senki sem tudja ’>1 Ikcp/ilni különleges kalapjai nélkül, me­lyek arról tanúskodnak, mily magasan all (diikelö viselőjük a napi divathóbort lülött. Hilda-h'lynn Urinier, a királyné első lár- salkodé.nöje, aki nemrég vonult nyugalomba, aiosl jelentette meg memoárjait a/ Egyesüli Államokban. \ könyvből Mary királyné sze­mélye egesz uj megvilágításban mutatkozik. Sokáig küzdöttem magammal Írja a iársalkodónő mielőtt elhatároztam annak megírását, amit mint Anglia királynéjának társalkodónöje láttam és hallottam. Hogy mégis megírtam könyvemet, ennek oka az az óhaj. hogy a világnak bemutassam Mary királyné jóságát. Az.l szeretném, hogy az égés' világ olyannak lássa a királynét, mint én: mint egy bájos, nagyon emberi, kiegyen­súlyozott asszonyt, akinek jósága kimeríthe­tetlen'. A szerzönő példát is hoz fel szavainak bi­zonyítására. Meglehetősen egykedvűen lát neki a fökérdésnek: a királyné feltűnően régimódi kalapjai­nak. A volt társalkodóim sajnálkozását fejezi ki afölött, hogy ezek a hires kalapok annyi szóbeszédre és tréfálkozásra adtak alkal­mat még a leghívebb és tekintélytisztelőbb alattvalók körében is. A szerzőnőnek seqi tetszenek túlságosan ezek a kalapok, de ő tudja, hogy az egész kalap-ügy nagy áldozat a királyné részéről, melyet felséges férjének hoz. Kizárólag a király az oka annak, hogy felesége eze­ket a kalapokat viseli. — Minden alkalommal szeretem felesé­gem haját látni és azt akarom, hogy az egész világ lássa és csodálja ezt a hajat — mondja V. György félig tréfásan, félig ko­molyan. A király egyébként is nagyon büszke fele­sége szépségére. Házasságuk igazi szerelmi házasság. A királyi pár szereti és isteníti egymást, annyira, mint házasságuk legelső idejében. És az egész világ gunyjának fittyet hányra, viseli továbbra is a furcsa kalapo­kat az önfeláldozó asszony, aki pedig épp annyira szeret elegáns lenni, mint bármely más asszony a világon, de férjének paran­csára szívesen odadobja hiúságát. A királyné öltözőszobái nagyok. A nyil­vános alkalmakra és a mindennapra hasz­nálatos ruhák különböző szekrényekben vannak elhelyezve. A királyné garderobszo- bái között van egy, amelynek tükörfalai vannak. A királynő ruháit megrendelés után ebben a szobában próbálják ki a manöke­nek és csak utolsó percben veszi fel a ki­rályné maga a ruhát. Különös nehézséget okoznak a királyné reprezentációs ruhái. Különleges, nehéz szövetanyagokból kell ezeket a ru­hákat készíteni, hogy a rengeteg ékszert és nehéz kitüntetéseket e! tudják viselni, melyeket a királyné ilyen alkalmakkor vi­sel, hogy az ékszerek és kitüntetések sor­rendjében ne legyen semmi hiba, egy fa- próbababát aggatnak először tele a kitün­tetésekkel olyan sorrendben, amint azt az etikett megköveteli. A cipők kiválogatása sem csekély gondot okoz. Miután a király és a királyné egy­forma magasak, a király nem tűri, hogy felesége csak egy milliméterrel is magasabb sarkot hord­jon, mint ő, nehogy nagyobbnak lássék nála. Ugyancsak ebből az okból nem szabad a királynénak diadémjait magasan felfűzni. Néha szóvál­tás támad a magas pár közt erről a témá­ról. K vitákban mindig a király győz s a királyné szívesen alkalmazkodik közismert I iiuun mosolyával. Ha a királynénak jókedve volt — foly­tatja tovább érdekes elbeszéléséi az írónő kedves kis történetekéi mesélt el férjéről. Nem egyszer beszélt a királynő arról a nagy szeleteiről és tiszteletről, mellyel férje Viktória királynő iránt viseltetett. Égy idő­ben minden nap elment a windsori palo­tába. bogy meglátogassa nagyanyját. A ki­rály volt \ iklória kedvenc unokája, ö volt a kedvence, bár Viktória „nagy csibésznek“ tartotta. Hgy napon különlegesen ünnepi diné volt a palotában. A leendő király észrevétlenül az asztal alá bujt és elkezdte a vendégek Iáhál csip­ked ni, úgy hogy azoknak igen nehezükre esett ko­molyságukat megőrizni amelyet az. udvari etikett megkövetelt. Az udvarnál azl tartják, hogy V. György nagyon hasonlít nagyanyjára. Épp oly taka­rékos. mint ö és sokkal szerényebben él, mintsem azt óriási jövedelme megengedné. Segít a szegényeken, de ill is megtartja a kellő mértéket. Nagyanyjától örökölte prak­tikus szellemét is. bámulatraméltó megfi­gyel öképességét és nagy pontosságát. E ha­sonlóság ellenére azonban a király jelleme kedvezően tér el Viktória királynőétől. Sok tradíciót elavultnak és helytelennek tart, melyekre a királynő nagy súlyt helyezett. Viktória királynő például megkövetelte, hogy mindenki állva maradjon, mialatt ő audienciát tart. függetlenül attól, hogy mennyi időt vesz ez igénybe. György király sokkal demokratikusabb hajlamú. Alig ér véget egy ceremónia és máris felszólítja a jelenlévőket, hogy foglaljanak helyet. A könyv a brit uralkodópárt emberileg I közelebb hozza alattvalóihoz. Amerikában a I könyv kelendősége óriási és előreláthatólag i a szerző több pénzt fog vele keresni, mint J egész udvari pályafutásával. Az „Ellenőr“, Tóth Sándor politikai és köz- gazdasági lapjának uj száma a már megszokott gazdag tartalommal, nagy terjedelemben és gon- j dós kiállításban jelent meg. Vezető helyén foglal- j kozák Tóth Sándor Vaida Sándor „Oláh Nemzeti j Pártjával“ s ebből a mozgalomból is levonja az I ittélő közmagyarságra a következményeket. Szé- j kely Béla: Bich s község egy a magyarvilágból I származó románnyelvü iratát mutatja be, mint történelmi bizonvitékot. A lap az egész okiratot kiissében is közli. Tabéry Géza, az országos író „Imre és Antal“ című ragyogó írását hozza. — Fekete Tivadar „Zsankapüszta“ cím alatt ír cik­ket, majd Dénes Sándor szellemes irása követke­zik: „A miniszter ur be sem mondta a mestert“ cím alatt. Meleg és megható irás Fekete Mihály „Vallomás“-«, amelyet a lap szerkesztőjéhez nté- zett. Az „Ellenőr“ gazdasági rovata beszámol a közgazdasági élet mindenkit érdeklő eseményeiről. Az „Ellenőr“ kapható az országban minden hir- lapárusitónál és pályaudvarokon. BEKÜLDÖTT HÍREK A cluji Református Teológiai Fakultás Ifjúsági Egyesülete 1935 május hó 28-án este fél 9 óra: kezdettel műsoros irodalmi estélyt rendez, melyre az érdeklődőket szeretettel meghívja a Teológia Ifjúsága. Műsor: 1. Rachmaninov: Nyitány. Elő­adja a koncert szalonzenekar. 2. Petelei Istvánról tart előadást Járosi Andor teológiai magántanár. 3. Schubert: Éjji zene. Előadja a Református Teológiai Fakultás Énekkara. 4. Petelei István: Árva Lotti c. novelláját felolvassa Juhos László j teol. hallgató. 5. Schubert: H-moll Szimfónia. I Előadja a koncert szalonzenekar. 6. Reményük Sándor: Az Ige. Szavalja: Réthely Ödön. 7. Tár- ! cza: Szigeti Emlék. Dalegyveleg. Előadja a Refor­mátus Teológiai Fakultás Énekkara. Beléptidij nincs. Szeretetadományokat köszönettel fogad az Ifjúság Egyesülete. A legnemesebb erdélyi hagyományt képviseli és szolgálja az Ellenzék. A Wien—Timişoara —Bucureşti fővasutvonal mentén. A D. D. S. G. hajóival Wien—Beograd—Orsovan keresztül. Fgész éven keresztül üzemben. Világhírű kén- és konyhasó hőforrások, köszvény. rheutua, ischias és egyéb izom és izületi megbetegedések ellen. Olcsó „ELROPA Pauschalkurák“ az elő-, utó-és főszezonban. — Felvilágosításokkal szolgálnak: Az egészségügyi minisztérium, a Fürdőigazgatóságé: az „EUROPA“ Román Nemzeti utazási és idegenfor­galmi vállalat összes irodái. Cluj: Europa Economia, Piaţa Unirii 23. Europa Herme-, Str. Regee Ferdinand No. 13. —ELLENZÉK utazási osztál a, Piaţa Unirii No. 9. mt a s Era ö s. é ej iá rovarirtószerelítöl Miért is kísérletezne hatástalan rovarir- lőszerekkel ? Ezek az értéktelen utánzatok nem birnak pusztitó hatással, nem védik meg sem a kellemetlenségektől, sem a rovarok által felidézett veszedelmektől, használatuk csak hiábavaló idő és pénx fecsérlés Saját biztonsága érdekében használjon csakis FLIT-et! ELIT : biztosan, tökéletesen és örökre kipusztitja a rovarokat 1 Nem hagy foltot. Kérje mindig a fekete szalaggal ellátott, katona védjegyes, sárga pléhdobozt. Szórjon szét FLIT PÓRT A FUT rovarir­EMHn Ne lopj! Lackó kis fiú, de már nagy. Kis fiú, mert csak hét éves és nagy fiú. mert vannak kisebb fiuk is a családban. Lackó értelmes és megbízható, aki soha­sem nyalja le a krémet a tortáról, aki az ebédből, amit például az újságírónak is hoz a kitűzésből, nem csenne el egyetlen szem krumplicskát sem. Pedig olyan csábitó jó szag párolog az ételhordóból és minden nap három féle, ők karácsonykor sem esznek ilyen jól. Nevezett újságíró jó emberismerő és tud a szemekből olvasni. Ezért örömmel nézte, milyen jó étvággyal eszik a fiúcska. Lackó tiizbe menne az ujságiróért, akitől könyve­ket is kap és szép nyakkendőket, amiket gondosan eltesz arra az időre, ha majd nagy fiú lesz. Hálából már 12-kor beállít a kifőzésbe, hogy az ebéd szine-javát az újságírónak vi­gye el. Még el sem harangozták jóformán a delet, ő már kerek, mosolygó arcával és az ebéddel ott áll a kis verandán. Egyik nap azonban hiába várta őt az új­ságíró. Elmúlt a dél, egy óra, két óra is, végül három óra felé leüzent Lackóékhoz, hogy talán beteg a gyerek? Maga az anyja jött kétségbeesett zokogással: Ma reggel rendőrök jöttek a gyerekért és elvitték, mert azt mondták, hogy a Lackó. De ugy-e, ez nem lehet igaz? . . . — Nem, ez nem lehet igaz — vélte az új­ságíró és szaladt a rendőrségre. Ott ült Lackó két rendőr között, sírástól dagadt és maszatos arccal és a kifőzés tu- ş lajdonosa dühtől rekedten hadonászott előt- I te: — Javítóba kiildelek, te gazember, alig ■ látszol ki a földből, de lopni, azt már tudsz... ' és rázta az öklét. A megértő, kedves kapitány, atyai hangon j kérdezte Lackótól: Mond csak meg szépen ] kis fiam, miért vitted el gazdádtól ezt a sok ! kanalat s mire költötted a pénzt, amit a pék j érettük adott? j — Nem adott pénzt érettük a pék bácsi, sirt fel Lackó, >■- hanem kiflit és zsemlyét, a kicsiknek vittem, hogy ne sírjanak min­dig. — A kapitány szomorúan csóválja a fe­jét s a panaszoshoz fordul. — Nézze uram, a kanalak mind előkerültek, mit csináljunk a gyerekkel? — Javítóba vele — makacskodik a kifő­zés tulajdonosa s a gyerek felé fordul, — legalább megtanulod bitangja, azt a paran­csolatot, hogy ,,ne lopj“. Az újságíró közben szórakozottan játszani kezd a kanalakkal. Nézi, forgatja őket, szo­morú zavarában. De egyszer meglepetten fel­szisszen és kis, rejtett mosollyal fordul a ka­pitány felé. —- itt valami tévedés van kérem. Ez a gyerek nem lophatott ettől az úrtól, tessék. Egyikbe „Continental“ másikba „Steua“ az­után „Corona“ és igy tovább mindenikbe egy más vendéglő neve van vésve, ezek a kana­lak tehát nem a panaszos ur tulajdonát ké­pezik. A kapitány élesen néz a panaszosra, aki vérvörös lesz, majd elsáppad. — ön úgy tudom főpincér volt ezekben a vendéglőkben . . . A volt főur nem válaszol, lehajtja fejét és aztán megszégyenülten, halálos zavarral da­dogja: — Kérem, visszavonom a vádat. Erid. Európa—Ellenzék utazási akció! 1 Pompás társasnyaraiás Carmen-Sylvan liming 18-julins U& 10 nap Carmen Sylvan, 1 nap Eucurestiben! Mindenütt a legjobb szállodák, kitűnő el­látás, kényelmes utazás, kii- lönkocsiban, a carmen-syl- vai strandon minden nap strandjegy kabinnal, összes kurtaxák, adók, kiszolgálás. Részvételi dija 2880’— lei! Jelentkezések az ELLENZÉK utazási 0 tályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám. Te­lefon 109. és a Hermes Menetjegyircdá- ban Cluj, C. Regele Ferdinand 13. szám. Kérje a részletes ismertetőt 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom