Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-26 / 119. szám
Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési arak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 410, évente 840 lej. — Magyarországra? negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A cöbbi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. 3LV1. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM. VASÁRNAP 1935 MÁJUS 2 6. Röhrich neue talán épp olyan ismert lesz nemsokára, mint volt a mult század derekán Dunant svájci orvosé. Igaz, épp úgy feledésbe is merülhet, mint a Souvenir de Solferino nagy megirójának a neve, noha 6 kezdeményezte a genfi szerződést és ezzel a Vörös Keresztet. Mindegy. Röhrich hasonlókép nagy fába vágta fejszéjét és reméljük, célt ér. Már pedig a cél fontos, nem a név sorsa. Ez az egykor orosz milliomos, most Amerika egyik legnagyobb műgyűjtője és muzeunugazgatója, nemzetközi szervezetet akar létesíteni, amelynek zászlóján a „banner of peace“-n zöld kereszt tündököljön s ezt minden olyan épületre húzzák föl a légi támadások idején, amelyekben a művészet és a műveltség tanyászik: műemlékekre, gyűjteményekre, templomokra, iskolákra, könyvtárakra. Persze a gondolat nem újság, minthogy a genfi szerződés előtt már volt egy kezdetleges német —francia megegyezés e nemben. Már a hágai C békepalotának létesítői, még a mult század | egyik utolsó évében, majd a mostani század egyik eiső esztendejében létrehoztak a műemlékek védelmére szerződés tervet, csakhogy ezt csak kevés állam irta alá s igy nem sok foganatja volt, mint a háborúban LC'ven pusztulása és a Rheims-i katedráiig síd , , sérülései bebizonyították. De a végletekig kell menni. És Röhrich szenvedélyes küzdő, a megfelelő ember. Nobel-szerü, Suttner-szerü ember. A három vöröskeresztes, Dunant-hoz, Shoryner-hez, Dufour-hoz méltó. Tele van n szektáriusok tüzével és erejével. Aztán Amerika mögötte áll már. A pánamerikai szövetség elfogadta ezt az uj keresztet. A mozgalom bizonyára átcsap majd Európába, hiszen itt több a menteni és védenivaló, mint a fiatal germán és műkincsek dolgában még fiatalabb latin Amerikában. Vannak országok, amelyek szinte zsúfoltak az emberi szellem kincseivel. Elég Olaszország és Spanyol- ország fölséges köveire mutatnunk és emlékeztetnünk a francia, holland, angol gyűjtemények pazar kincseire. És mennyi múzeum és iskola mindenütt! Borzasztó lenne, ha egy uj háborúban, amely főleg légi támadásokra készül és irdatlan messzeségből szinte pontos cél nélkül lövöldöző nehéz tüzérségre, a vén Európa csodaszép múltja megsemmisülne. Úgyis eléggé pusztít tényleg vagy átvitt értelemben a vad fiatalságu modern művészet. Mindez azonban a mai gondnak csak egyik fele. És pedig első látszatra csak a liivalgó fele. Kincs, legyen az bármi szép kincs, mégsem olyan kincs, mint a gyermek, az asz- szony, az ártatlan polgár léte a harcvonal mögött a szinte kész prédául szánt nyílt lakóhelyen. Tudjuk, borzasztóan készülnek a légi támadások ama részére, mely oltalmat- lan városokat akar szétvetni. Nemcsak irtóz- tató erejű és tömegű robbanóanyagot akar- j riak ledobni ..madár távlatbólhanem szőr- j nyű gázokkal telitett bombákat is. Szörnyű elképzelni a lehetőségeket, a Népszövetség ismételten hozott határozatot, amely a ve- gyi és bakteriológiai hadviselést eltiltja, de i sajnos, megfelelő egyezmény, amelyet mindenki szentesit és komolyan akar, még nem jött létre. Pedig erről is gondoskodik kellene. Hitler tiszteletreméltó okossággal és meglepő ügyességgel emelte ki ezt a szükséget keddi hires „békebeszédében“. Föltehetjük, tényleg reszket a gondolattól, hogy német repülő esetleg az angol szigetország fölött kell dobja le a mérgező vagy szét marcangoló halált s még inkább, hogy ilyen borzalmat német várossal szemben kövessenek el. Csakugyan jönni kell a Röhricheknek és jönni kell más fajta Röhricheknek, akik megvédjék az őrület végletességétől, ami élő és nyugvó szépség, az ártatlan embert és az ártatlan műemléket. Döntöbiróság elé kerül az olasz-abesszin viszály Sikerrel tártak Eden és Laval közvetítő tárgyalásai. — Éilélkor hozta meg határozatát a tanács — A római értekezlet halasztást szenved GENF. (Az Ellenzék távirata.) A népszövetségi tanácsnak tegnap jó napja volt. Az éjféli órákban megkezdődött tanácsülése*^ sikerült megegyezést létrehozni a rendkívül veszedelmesnek látszó olasz—ahesszin vitában. Olaszország elfogadta Eden és (Lávád közvetítő indítványát, mely az ellentét döntőbírósági megoldására vonatkozik s amely mögött, nyiltan be nem vallva, minden valószínűség szerint Olaszország afrikai gyarmati politikájának adott engedmények is rejtőznek. Egész nap meglehetős feszült hangulat uralkodott iGenfben, bár Laval többször kijelentette, hogy a megbeszélések reményre jogosítanak. A késő esti órákban mégis elterjedt a hir, hogy a helyzet súlyosbodott, mert Mussolini nem fogadta el a békéltető tervet, melyet íEden és Laval, Aloisi báró olasz megbízottal együtt dolgoztak ki. A hir szerencsére valótlannak bizonyult, csak annyi volt igaz belőle, hogy Mussolini a megegyezés szövegezésén még valamelyes módosítást kívánt. Éjjel folyamán ez a módosítás is megtörtént és a megegyezés az olasz—abesszin viszály döntőbirósági elintézésére létrejött. Már a délután folyamán nyilvánvaló volt, hogy a helyzet fordulat előtt áll. A tanács jelentéklelen ügyekkel foglalkozó ülését Litvinov elnök azzal zárta be, hogy fölkérte a tanácstagokat, legyenek készen arra, hogy az éjszakai órákban még egy ülésre kell összejöjjenek. A délutáni ülés után Laval, Eden és Aloisi újabb tanácskozásra gyűltek össze, melynek befejeztével Edén kijelentette az újságíróknak, hogy a fölmerült vitában rövidesen várják az utolsó választ (Rómából. Az angol-francia indítvány, melyet Rómába továbbítottak, az 1928-ban Olaszország és Abesszínia között létrejött megegyezés ötödik pontjára épül föl, mely kimondja, hogy viták esetén a két állam nem fordul fegyveres döntéshez, hanem döntőbirósági megoldást fogad el. A késő esti órákban megérkezett Mussolini válasza, mely bizonyos módosításokkal elfogadta az angolfrancia indítványt. A válasz beérkezése után azonnal tudatták a tanácstagokat, hogy % tanácsülés éjjel negyed 12 órakor újra megkezdődik. Ezt megelőzőleg Laval, Eden és Aloisi 11 órakor összeültek, hogy az olasz kormány állal kivánt módosítást a megegyezés szövegében végrehajtsák és az igy módosított megegyezést beterjesztették a népszövetségi tanács éjjeli ülése elé. A megegyezés lényege az, hogy az 1928-as olasz—abesszin szerződés 5. pontját, mely békéltető bizottság kiküldését rendeli el, újra hangsúlyozzák. Amennyiben ez a békéltető bizottság julius 2ö-ig nem jutna eredményre, a népszövetségi tanács döntőbírót küld ki az ellentét megoldására. Ha a döntőbíró intézkedései se találnának elfogadásra augusztus 2ö-ig, akkor a népszövetségi tanács hozza meg a döntést a vitás kérdésben. A megállapodást úgy Olaszország, mint Abesszínia képviselői tudomásul vették, amihez természetesen egyhangúlag hozzájárult a népszövetségi tanács is. Jóval kevésbé sikeresnek látszanak a római Duna-értekezlettel kapcsolatos tárgyalások. Eden, Laval és Aloisi tegnap nem értek rá, hogy ezzel a kérdéssel is foglalkozzanak és igy enyhülés a még fennálló ellentétekben nem igen jött létre. Minden valószínűség szerint az olasz—abesz- szin viszály elintézése után nagyobb erővel fognak nekifeküdni ennek a kérdésnek is. Diplomáciai körökben mégis az a vélemény, hogy a dunai értekezletet alighanem őszre halasztják, mert az eredetileg júniusban előrelátott időpontra kellően elő nem készíthetik és pillanatnyilag úgy Olaszország, mint Anglia és Franciaország inkább olyan kérdésekkel vannak elfoglalva, melyeknek központjában (Németország és Oroszország áll. Olasz részről, hir szerint, kijelentették, hogy a dunai egyezményt Magyarország nélkül nem lehet megkötni s igy az előkészületeknél feltétlenül számba kell venni a magyar kívánságokat is. A marseillei merénylettel kapcsolatos jugoszláv válaszirat ügyében még szintén nem tisztázódott a helyzet. A kérdés tárgyalását csak a Belgrádból várt válasz megérkezése utánra tűzik ki, ez a válasz azonban tegnap még nem érkezett meg. Hitler újra Londonba küldi külpolitikai bizalmasát LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sir Erich Phipps berlini angol nagykövet tegnap azzal a kéréssel fordult a német birodalmi kormányhoz, hogy Hitler beszédével kapcsolatban a fölmerülhető félreértéseket a beszéd kijelentéseinek határozott értelmezésével tisztázzák. — Londoni politikai körökben ezzel egyidejűleg az a hir terjedt el, hogy Baldwin ujább nagy nemzetközi értekezlet összehívását fogja indítványozni, melyen Mussolini és Hitler is résztvenné- nek. Az értekezlet, az eddigi tervek szerint, valószinüleg Hágában ülne össze. A Sir Eric Phipps által Németországhoz föltett kérdések ügyében az angol sajtó többféle- magyarázatot ad. Biztosnak látszik azonban, hogy a kérdések tisztázni, akarják Hitlernek a Népszövetséggel kapcsolatban tett kijelentéseit és határozott választ akarnak abban az irányban, hogy mit ért Németország a Népszövetségnek a tagok teljes egyenlősége alapján történő átszervezése alatt. Egy második kérdés, amely főleg Olaszország és Franciaország kívánságainak akar érvényt szerezni, Ausztriára vonatkozik és Hitler ezirányu általánosságban tartott kijelentéseivel szemben, határozottabban teszi föl a kérdést, hogy a német birodalmi kormány miként értelmezi Ausztria függetlenségét. Végül pedig a légi biztonsági egyezményre vonatkozólag kér Berlintől határozott választ Anglia. Erre vonatkozólag különben az angol kormány kérdéssel fordult Páráshoz és Rómához is és a francia és olasz kormányok véleményét kérte a csak nyugatra szorítkozó légi paktum ügyében. Sir Eric Phipps berlini nagykövetnek a német kormányhoz föltett kérdéseit Londonban úgy tekintik, mint az újabb tárgyalások megindításának bevezetését. Még nem lehet tudni, hogy ezek a tárgyalások elvezethetnek-e az angol kormány által tervezett általános békeértekezlethez, de valószínűnek látszik, hogy a német kormány válasza megadja erre a lehetőséget. Politikai körökben elterjedt hírek szerint különben Hitler újra Londonba küldi külpolitikai bizalmasát, Ribbentropp bárót, hogy szükség esetén a rendes diplomáciai tárgyalások által tett lépéseket kiegészíthesse. Kibukott Titutescuval szemben Br&tianu György a román tudományos akadémiáról BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A román tudományos akadémia történelmi osztályának tagjai ülésre gyűltek össze oly célból, hogy az egyik megüresedett helyet betöltsék. Jorga professzor Bratianu Györgyöt hozta e célból javaslatba, ki a Jasi-i egyetem történelmi tanszékét tölti be, többen azonban Titulescu személyéhez ragaszkodtak ezzel szemben. A választásból Titulescu került V győztesen. na reggelre halasztottá!« a román-magyar KeresHe- delmi egyezmény aláírásai BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Hivatalos jelentés szerint a román—magyar kereskedelmi egyezmény aláírását tegnap délutánról ma délelőttre halasztották. Az egyezmény kiviteli többletet biztosit Románia részére és több fontos intézkedést tartalmaz a két ország közötti pénzforgalom, illetve kifizetések mentére vonatkozóan. Részleteit csupán aláirás után fogják közzétenni.
