Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-25 / 118. szám
A ELLENZÉK 193 5 májút 2 5. Vasár es ünnepnapon :árni kötelesek a fényképészeti ü:letek. A lu'lvi immkuügyi felügyelőség ;i legutóbbi i111 nép alkalmával ellenör/ö szemlét tartott a vanxsluii, amikor megállapította, hogy a fényképészeti eikkeket áruló ii/lelek a vasárnapi muukaszimetröl szóló törvény rendelkezése ellenért* nyilvatartn- mtk. A munkaügyi inspektórátus ezért felhívást adott ki, amelyben értesíti a fényképészeti eikkek árusításával foglalkozó üzleteket, hogy kötelesek /árvatartani ünnepnapokon és kötelesek betartani a hétköznapi zárórákat is és ez- atól csupán azok a fényképészeti műtermek képeznek kivételt, ahol fényképészeti cikkeket nem árusítanak és esak felvételeket készítenek. Kereskedők panasza a postai kézbesítés ellen. \ eluji kereskedők köréből az utóbbi időben több panasz merült fel a postai kézbesítések ellen. Kgyidöben a postai kézbesítők a belváros területén naponként kétszer is kézbesítették a postai küldeményeket, az utóbbi időben azonban naponként esak egyszer és azt is rendetlenül. A panaszok orvoslása érdekében több eluji kereskedő közbelépésre kérte fel a helyi kereskedők tanácsát. A kereskedők tanácsának elnöksége a panaszt közölte a postaigazgatósággal, már hetekkel ezelőtt, de arra választ egyáltalán nem kaptak. SFJlfSAG SZEREIM Az ATHENAEUM 158*— lejes sorozatának uj kötete kapható az ,Ellenzék“ könyvoszlályában, mmmmmmaammutmmmaammmmmmmmmm ■ mi ..... im—n— IPAR ES KERESKEDELEM Junius 2.-án Leon államtitkár díszközgyűlés keretében adja át a kolozsvári kereskedők és iparosok kitüntetéseit Az államtitkár előadást tart az uj ipartörvényről Cl AU. (Az l'Alenzék tudósítójától.) Az uralomváltozás óla az ország különböző tartományaiban különböző ipartörvények vannak érvényben. Az ország iparosai évek óta hiába sürgették az egységes ipartörvény elkészítését, mig most aztán végre a törvénytervezet elkészült. Fontos gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogyr az ipartörvény tervezetét az ország iparostársadalma ideiében megismerje és hozzászólásait megtegye, mielőtt még a javaslatból törvény lenne. A helyi iparkamara elnöksége ezért felkérte Leon államtitkárt, hogy az iparkamara tagjai előtt ismertesse az ipartörvén v tervezetének főbb rendelkezéseit. Az államtitkár ennek a felkérésnek szives készséggel tett eleget. Ugv volt, hogy ezt az előadást már most vasárnap megtartja, azonban közbejött loan görög keleti püspök születésének 8ü-ik évfordulója, mely alkalomból városunkban nagy ünnepségek lesznek és az ortodox szinódus is ülést tart. Minthogy ezen az ünnepségen az összes helybeli notabilitások és a kormány képviselői is jelen lesznek, az iparkamara elnöksége ugv határozott, hogy az előadás megAz értékadó. Közökük már, hogy a városi tanács az értékadó alkalmazásának tanulmányozására bizottságot küldött ki. A bizottság Orack-a, Timisoara és Arad városokban végzett szemléje után tegnap tért haza. Dr. Boeriu ügyvéd, a bizottság egyik tagja, kijelentére, hogy véleménye szerint városunkban e címen legkevesebb kétmilliót lehet beszedni. A rendőrség utján hajtja be a város a bérkocsisok hátrálékos vizdijait. A bérkocsisok a város legnagyobb vizfogyasztói közé tartóznak. Minde. niknek van saját istállója, ezenkívül a kocsikat naponként meg kell mosni s így aránylag szűk jövedelmükhöz mérten nagyménnyiségü vizet fogyasztanak. Éppen ezért, mert jövedelmük kevés, nem tudják fizetni a viodijakat. A hátralék az i millió lejt is meghaladja, A városi tanács a rendőrséget kérte fel arra. hogy a hátralékokat behajtsa és munkadij fejében a beszedett összeg 5 százalékát a rendőrségnek adja. tartását június 8-áru halassza, amikor a kereskedő tanács is közgyűlést tart, melyen a vidéki tagok is jelen lesznek. Ismeretes, hogy az iparkamara a kamara területén lakó több kereskedőt és iparost is kitüntetésre terjesztett fel a kormányhoz. A kormány hozzá is járult és a felterjesztett iparosokat és kereskedőket a Meritul Industrial érdem I. és II. osztályával tüntette ki. A kitüntetett kereskedők között városunk iparos és kereskedő társadalmának több értékes tagja van és ezeknek kitüntetéseit junius 8-án Leon államtitkár személyesen fogja átadni. Ugyanekkor a kamara belső ünnepséget is fog tartani. Leon államtitkárnak mellképét, aki egy darabig a helyi iparkamara időközi bizottságának elnöke volt, le fogja leplezni, annak a megbecsülhetetlen szolgálatnak elismeréseid. melyet a kamara vagyonának megmentése körül szerzett. Leon államtitkár volt az. aki a kamara zilált anyagi ügyeiben rendet teremtett és abba a helyzetbe hozta az iparkamarát, hogy adósságait rendezhette és reális költség- vetést készíthetett. A DRÁGASÁGI INDEX-SZÁM EGY ÉV ALATT 92 PONTTAL EMELKEDETT. A Gyáriparosok Országos Szövetségének helyi körzete a bérek alakulásának szempontjából állandóan figyelemmel kiséri a közszükségleti cikkek áralakulásait. A legutóbbi árfelvétel szerint a drágaság index-száma 1285, szemben a mult év május havának 1193-as számával. Ezek szerint a drágaság egy év alatt 92 ponttal emelkedett. A budapesti Nemzetközi Vásár nagy forgalma. A budapesti Nemzetközi Vásárnak ez évben 700 ezer látogatója volt, ioo ezerrel több, mint -a elmúlt évben. A külföldi látogatók az öt világrész 30 államából érkeztek. Legnagyobb részt természetesen az utódállamokból. Üzleti szempontból különösen nagy jelentőseggel bírnak a magvar textil és ruházati iparok által eszközölt eladások. Az épitóanyag-csoportban 5400 vagon árut adtak el. A vas és gépipari csoport iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg külföld részéről. Miért nem szabad üzletekben vasárnap gyümölcsöt árulni. A munkaügyi miniszter a k«//el- muliban úgy rendelkezett, hogy mindazok a cukorkaüzletek éc Ixxlrgik, amelyek gyümölcsűé mückrt is árusítanak, vasárnajxjnitént zárni kő telesek- Ennek a rendelkezésnek nincs «mm. gya- kiorlati értéke, mert ahelyett, h<>gy a gyümölcs fogyasztást emelné, még l«rzilliija és ezért a he:yi kereskedelmi és iparkamara felterjcszxéat intézett a munkaügy miniszterhez, amelyben ennek a rendelkezésnek visszavonását kéri. A felterjesztésben rámutatnak arra, hogy fontos nemzetgazdasági érdek a gyümülcsfogyasztás minél •//.élesebb körben való terjesztése, a tervbe vett intézkedés p>edig a fogyasztást akadályozná meg. Meghosszabbították a külföldi munkások jelentkezését. A munkaügyi minisztérium az idegen alattvalók tartózkodási engedélyének meghosszabbítása érdekében kitűzött jelentkezési határidőt május 2j-:g meghosszabbította. Mindazokat az idegeneket, akik a kitűzött határidőig nem jelentkeznek, nyomban kiutasítják az országból és átteszik őket a határon. A minisztérium egyben elrendelte, hogy a kérvényhez az eddig előirt iratokon kívül még a kereskedelmi kamara bizonyitványát is csatolni kell az idegen állampolgárságú munkaadóknak arról, hogy vállalatuk bejegyzett cég. 1933-AS BONOKKAL LEHET ADÓT FIZETNI. A pénzügyigazgatóság közli, hogy az -934. évi április elseje előtti időből fennmaradt követeléseket az állammal szemben az adóhátralékok törlesztésére lehet kompenzálni. Az erre vonatko- kozó kérvényeket azon minisztériumhoz kell benyújtani, amely minisztériummal szmben a követelés fennáll. A kérvényhez mellékelni kell a követelést igazoló okmányt és az illetékes adóhivatal bizonylatát az adóhátrálékról. Nyugdijkövete- lés egyelőre nem kompenzálható, de remélik, hogy az erre vonatkozó rendelet is rövidesen megérkezik. Mindazon követeléseket, amelyeket nem lehet kompenzációval kiegyenlíteni, az állam a második belföldi kölcsön keretében fogja rendezni. Hány bank működik az országban? A legfelsőbb bank bizottság statisztikai összeállítást készített arról, hogy hány bank van az egész országban. A kimutatás szerint Erdélyben 329 bank működik és iţ.s8o lakosra jut átlag egy bank. A Bánság bankjainak száma 140, Bukovinában 38, Besszarábiában 77, Dobrudzsában 22, Olteniá- ban 68, Moldvában 143 bank van. Legnagyobb a pénzintézetek száma Bucurest:-ben, ahol 108 bank működik és itt átlag 5740 lélekre jut egy bank. Az erdélyi bankok alaptőkéje 2 milliárd 129 millió 556c ezer lejt tesz ki, a bánsági bankoknak 476 millió lej, a bukovinai bankoké 202 millió lej. Az országban összesen 1030 pénzintézet van 9 milliárd 127 millió lej alaptőkével. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Karácsonyi levél — A németség útja — Debreceni tanulságok — Feltámadás Ma- kucskán. A 4 mii egy kötetben 70 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. ERDÉLYI SZEMMEL A IS i i i MÁ BAN 26| IRTA : PAPP J. JÁNOS Brémernél intézkedtem, hogy csomagjaimat a hajóra kiszállítsák. Miután útlevelemmel és hajójegyemmel magamat igazoltam, felengedtek a hajóra. A kísérőmnek úgy emlékszem szintén valami jegyet kellett váltani. Mikor mi úgy este 10 óra tájt feljöttünk a hajóra, már teli volt nemcsak utasokkal, de rendkívül sok kisérő is feljött a fedélzetre. Barátommal és nejével a hajó egyik termében leültünk egy asztalhoz és sört rendeltünk. Éjjel fél 12-kor jelt adott a hajó tülkölő je, hogy minden kísérőnek távozni kell a fedélzetről. Én is szívélyes búcsút vettem barátomtól és feleségétől. kik olyan kedvesek voltak egész new-yorki tartózkodásom alatt, egyben megígértem, ha megérkezem Európába, azonnal fogok nekik írni. Azóta kétszer váltottunk levelet egymással. P011I 12 órakor felszedték a horgonyokat és a hajózenekar indulója mellett elkezdett hajónk a parttól távolodni. Ez alkalomal a „New-York“ nevű gőzössel indultunk útra. Ez a ..Hamburg“ testvérhajója, azzal a különbséggel. hogy szebb és modernebb. Gyönyörű volt New-York esti látképe kivilágított felhőkarcolóival és fényreklámaival. Mindjobban távolodtunk el a new-yorki kikötőből. már a szabadság-szobrot is elhagytuk (kivilágított fáklyákkal). Lassan minden part eltűnt a szemünk elől. de megmaradt a szép tiszta csillagos ég. mely mintegy megszámlálhatatlan ékkövekkel kirakott fekete bura, úgy feküdt ennek a világtengernek a horizontján. A fedélzeten sokáig elgondolkoztam azokon a nagyszerű impressziókon, melyeket utamban szereztem, azután feltekintettem arra a gyönyörű égboltra és valahogy annyira meghatva éreztem magamat, amikor elgondoltam, milyen végtelen nagy, hatalmas és bölcs a Teremtő, amikor ezen a mi kis földtekénken, amely igazán csak egy porszem a nagy mindenség- ben, ennyi gyönyörű dolgot tudott létrehozni. Azután lementem a kabinomba és lefeküdtem. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. Mi már ismerjük a hajó minden berendezését és az ott lévő életet az első részből. Csupán azt óhajtom megjegyezni, hogy a hazautazás sokkal kedvesebb és kedélyesebb volt. mint az odautazásom, mert összes utitársaimmal jó ismeretségben. egyik-másikkal már meleg barátságban is voltam. Most már nem kettesben, hanem egy nagy kerek asztalnál hat utitársammal étkeztem. Ezek között voltakét tanárnő, egy egyetemi tanár, egy nagykereskedő, akinek Németországban különböző helyeken negyven fiókja van, egy másik kereskedő, aki bejárta Braziliát és Azori szigeteket, Finnlandot és több más helyeket, végül volt egy gimnáziumi tanár is, aki kedélyes és barátságos német ember volt. Lehet képzelni, hogy milyen nagyszerűen találtam magamat, mikor ennyi szellemes embernek a társaságában mozogtam. Az asztalnál gyakran megbeszéltük élményeinket, hébe-korba vicceket is beszéltünk el egymásnak. Már szinte sajnáltuk, hogy meg keli válnunk hajónktól. mikor közeledtünk az európai partokhoz. Egy napon bejelentette a hajó parancsnoka, hogy velünk óhajt ebédelni. Ez roppant nagy megtiszteltetés, mivel a turista osztály vendégeivel nem szokott, a hajó parancsnoka rendszerint étkezni. Sőt, aznap, mikor velünk ebédelt, a parancsnok meghagyásából mindenki az ebédhez sört is kapott. Ennek a hajónak a parancsnoka különben rangban egy fokkal magasabb volt, mint a ..Hamburg“ hajó kapitánya. A parancsnok neve: Fritz Kruse, rangbeli cime pedig Commander volt. A hetedik nap elértük Irland partjait. Itt kikötöttünk, Azután még Southamptonban is megálltunk. Útközben elvonultunk Wright angol sziget mellett is. Másnap Cherbourgban kötöttünk ki, innen kezdve azután Hamburgig meg sem állottunk. Közben — a távolban — láttuk Helgoland magas, színes partjait is. 1934 agusztus 31-én érkeztünk meg Cuxhavenbe. Itt átszállottunk a vonatra, mely bennünket Hamburgba vitt. Megérkezve Hamburgba, szívélyes búcsút vettem utitársaimtól, kikkel címeinket kölcsönösen kicseréltük. Én azután átültem a berlini gyorsvonatra. Berlinbe a Lehrter Bahnhofhoz este 8 órakor érkeztem meg és beültem egy autóba és elvitettem magamat egy szállodába. A taxi a Hotel Excelsiorba vitt, mely Európa egyik legnagyobb szállodája. Itt megháltam. Ez a hotel egy földalatti alagúttal volt összeköttetésben a hotellel szemben levő Anhalter Bahnhoffal, azzal a pályaudvarral, ahonnan másnap haza kellett indulnom. Így nem kellett legalább taxit igénybevennem. Másnap, szeptember 1-én. reggel az alaguton keresztül egy boy kíséretében gyalog kimentem a pályaudvarra és felültem a Drezdába induló gyorsvonatra. Ugyanazon az útvonalon jöttem haza, melyen annakidején elindultam. Miután közben egy csatlakozást elmulasztottam, a hazautazásom nem folyt le oly simán, mint az odautazásom. Emellett a vonatok is zsúfolva voltak, úgy, hogy alig kaptam az átszállásnál helyet. Végre szeptember 2-án este, circa 38 órai szakadatlan utazás után, egészen kimerülve, este fél 11 órakor érkeztem Clujra, hálát adva a jó Istennek, hogy engem ennyire megsegített. Hazaérkezésem, testvérem családjának bizony 1 lemes meglepetést okozott, mert nem hitlék. H ilyen hamar itthon leszek. Ezzel élményekben gazdag amerikai utam le/:- ródott. Vége.