Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-25 / 118. szám

A ELLENZÉK 193 5 májút 2 5. Vasár es ünnepnapon :árni kötele­sek a fényképészeti ü:letek. A lu'lvi immkuügyi felügyelőség ;i legutóbbi i111 nép alkalmával ellenör/ö szemlét tartott a vanxsluii, amikor megállapította, hogy a fényképészeti eikkeket áruló ii/lelek a vasárnapi muukaszimetröl szóló tör­vény rendelkezése ellenért* nyilvatartn- mtk. A munkaügyi inspektórátus ezért felhívást adott ki, amelyben értesíti a fényképészeti eikkek árusításával fog­lalkozó üzleteket, hogy kötelesek /árva­tartani ünnepnapokon és kötelesek be­tartani a hétköznapi zárórákat is és ez- atól csupán azok a fényképészeti mű­termek képeznek kivételt, ahol fényké­pészeti cikkeket nem árusítanak és esak felvételeket készítenek. Kereskedők panasza a postai kézbesí­tés ellen. \ eluji kereskedők köréből az utóbbi időben több panasz merült fel a postai kézbesítések ellen. Kgyidöben a postai kézbesítők a belváros területén naponként kétszer is kézbesítették a postai küldeményeket, az utóbbi időben azonban naponként esak egyszer és azt is rendetlenül. A panaszok orvoslása ér­dekében több eluji kereskedő közbelé­pésre kérte fel a helyi kereskedők taná­csát. A kereskedők tanácsának elnöksé­ge a panaszt közölte a postaigazgatóság­gal, már hetekkel ezelőtt, de arra vá­laszt egyáltalán nem kaptak. SFJlfSAG SZEREIM Az ATHENAEUM 158*— lejes sorozatá­nak uj kötete kapható az ,Ellenzék“ könyvoszlályában, mmmmmmaammutmmmaammmmmmmmmm ■ mi ..... im—n— IPAR ES KERESKEDELEM Junius 2.-án Leon államtitkár díszközgyűlés keretében adja át a kolozs­vári kereskedők és iparosok kitüntetéseit Az államtitkár előadást tart az uj ipartörvényről Cl AU. (Az l'Alenzék tudósítójától.) Az uralomváltozás óla az ország különböző tartományaiban különböző ipartörvé­nyek vannak érvényben. Az ország ipa­rosai évek óta hiába sürgették az egy­séges ipartörvény elkészítését, mig most aztán végre a törvénytervezet elkészült. Fontos gazdasági érdekek fűződnek ah­hoz, hogyr az ipartörvény tervezetét az ország iparostársadalma ideiében megis­merje és hozzászólásait megtegye, mi­előtt még a javaslatból törvény lenne. A helyi iparkamara elnöksége ezért fel­kérte Leon államtitkárt, hogy az ipar­kamara tagjai előtt ismertesse az ipar­törvén v tervezetének főbb rendelkezé­seit. Az államtitkár ennek a felkérésnek szives készséggel tett eleget. Ugv volt, hogy ezt az előadást már most vasár­nap megtartja, azonban közbejött loan görög keleti püspök születésének 8ü-ik évfordulója, mely alkalomból városunk­ban nagy ünnepségek lesznek és az or­todox szinódus is ülést tart. Minthogy ezen az ünnepségen az összes helybeli notabilitások és a kormány képviselői is jelen lesznek, az iparkamara elnöksé­ge ugv határozott, hogy az előadás meg­Az értékadó. Közökük már, hogy a városi ta­nács az értékadó alkalmazásának tanulmányozá­sára bizottságot küldött ki. A bizottság Orack-a, Timisoara és Arad városokban végzett szemléje után tegnap tért haza. Dr. Boeriu ügyvéd, a bi­zottság egyik tagja, kijelentére, hogy véleménye szerint városunkban e címen legkevesebb kétmil­liót lehet beszedni. A rendőrség utján hajtja be a város a bérkocsi­sok hátrálékos vizdijait. A bérkocsisok a város legnagyobb vizfogyasztói közé tartóznak. Minde. niknek van saját istállója, ezenkívül a kocsikat naponként meg kell mosni s így aránylag szűk jövedelmükhöz mérten nagyménnyiségü vizet fo­gyasztanak. Éppen ezért, mert jövedelmük ke­vés, nem tudják fizetni a viodijakat. A hátralék az i millió lejt is meghaladja, A városi tanács a rendőrséget kérte fel arra. hogy a hátralékokat behajtsa és munkadij fejében a beszedett összeg 5 százalékát a rendőrségnek adja. tartását június 8-áru halassza, amikor a kereskedő tanács is közgyűlést tart, melyen a vidéki tagok is jelen lesznek. Is­meretes, hogy az iparkamara a kamara területén lakó több kereskedőt és ipa­rost is kitüntetésre terjesztett fel a kor­mányhoz. A kormány hozzá is járult és a felterjesztett iparosokat és kereskedő­ket a Meritul Industrial érdem I. és II. osztályával tüntette ki. A kitüntetett ke­reskedők között városunk iparos és ke­reskedő társadalmának több értékes tag­ja van és ezeknek kitüntetéseit junius 8-án Leon államtitkár személyesen fog­ja átadni. Ugyanekkor a kamara belső ünnep­séget is fog tartani. Leon államtitkár­nak mellképét, aki egy darabig a helyi iparkamara időközi bizottságának el­nöke volt, le fogja leplezni, annak a megbecsülhetetlen szolgálatnak elisme­réseid. melyet a kamara vagyonának megmentése körül szerzett. Leon állam­titkár volt az. aki a kamara zilált anya­gi ügyeiben rendet teremtett és abba a helyzetbe hozta az iparkamarát, hogy adósságait rendezhette és reális költség- vetést készíthetett. A DRÁGASÁGI INDEX-SZÁM EGY ÉV ALATT 92 PONTTAL EMELKEDETT. A Gyáriparosok Országos Szövetségének helyi kör­zete a bérek alakulásának szempontjából állandó­an figyelemmel kiséri a közszükségleti cikkek ár­alakulásait. A legutóbbi árfelvétel szerint a drága­ság index-száma 1285, szemben a mult év május havának 1193-as számával. Ezek szerint a drá­gaság egy év alatt 92 ponttal emelkedett. A budapesti Nemzetközi Vásár nagy forgalma. A budapesti Nemzetközi Vásárnak ez évben 700 ezer látogatója volt, ioo ezerrel több, mint -a elmúlt évben. A külföldi látogatók az öt világ­rész 30 államából érkeztek. Legnagyobb részt természetesen az utódállamokból. Üzleti szem­pontból különösen nagy jelentőseggel bírnak a magvar textil és ruházati iparok által eszközölt eladások. Az épitóanyag-csoportban 5400 vagon árut adtak el. A vas és gépipari csoport iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg külföld részéről. Miért nem szabad üzletekben vasárnap gyü­mölcsöt árulni. A munkaügyi miniszter a k«//el- muliban úgy rendelkezett, hogy mindazok a cu­korkaüzletek éc Ixxlrgik, amelyek gyümölcsűé mückrt is árusítanak, vasárnajxjnitént zárni kő telesek- Ennek a rendelkezésnek nincs «mm. gya- kiorlati értéke, mert ahelyett, h<>gy a gyümölcs fogyasztást emelné, még l«rzilliija és ezért a he:yi kereskedelmi és iparkamara felterjcszxéat intézett a munkaügy miniszterhez, amelyben ennek a rendelkezésnek visszavonását kéri. A felterjesz­tésben rámutatnak arra, hogy fontos nemzetgaz­dasági érdek a gyümülcsfogyasztás minél •//.éle­sebb körben való terjesztése, a tervbe vett in­tézkedés p>edig a fogyasztást akadályozná meg. Meghosszabbították a külföldi munkások je­lentkezését. A munkaügyi minisztérium az ide­gen alattvalók tartózkodási engedélyének meg­hosszabbítása érdekében kitűzött jelentkezési ha­táridőt május 2j-:g meghosszabbította. Mind­azokat az idegeneket, akik a kitűzött határidőig nem jelentkeznek, nyomban kiutasítják az or­szágból és átteszik őket a határon. A minisztéri­um egyben elrendelte, hogy a kérvényhez az ed­dig előirt iratokon kívül még a kereskedelmi ka­mara bizonyitványát is csatolni kell az idegen állampolgárságú munkaadóknak arról, hogy vál­lalatuk bejegyzett cég. 1933-AS BONOKKAL LEHET ADÓT FIZET­NI. A pénzügyigazgatóság közli, hogy az -934. évi április elseje előtti időből fennmaradt köve­teléseket az állammal szemben az adóhátralékok törlesztésére lehet kompenzálni. Az erre vonatko- kozó kérvényeket azon minisztériumhoz kell be­nyújtani, amely minisztériummal szmben a köve­telés fennáll. A kérvényhez mellékelni kell a kö­vetelést igazoló okmányt és az illetékes adóhiva­tal bizonylatát az adóhátrálékról. Nyugdijkövete- lés egyelőre nem kompenzálható, de remélik, hogy az erre vonatkozó rendelet is rövidesen megérkezik. Mindazon követeléseket, amelyeket nem lehet kompenzációval kiegyenlíteni, az ál­lam a második belföldi kölcsön keretében fogja rendezni. Hány bank működik az országban? A legfel­sőbb bank bizottság statisztikai összeállítást ké­szített arról, hogy hány bank van az egész or­szágban. A kimutatás szerint Erdélyben 329 bank működik és iţ.s8o lakosra jut átlag egy bank. A Bánság bankjainak száma 140, Bukovinában 38, Besszarábiában 77, Dobrudzsában 22, Olteniá- ban 68, Moldvában 143 bank van. Legnagyobb a pénzintézetek száma Bucurest:-ben, ahol 108 bank működik és itt átlag 5740 lélekre jut egy bank. Az erdélyi bankok alaptőkéje 2 milliárd 129 millió 556c ezer lejt tesz ki, a bánsági ban­koknak 476 millió lej, a bukovinai bankoké 202 millió lej. Az országban összesen 1030 pénzinté­zet van 9 milliárd 127 millió lej alaptőkével. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Kará­csonyi levél — A németség útja — Deb­receni tanulságok — Feltámadás Ma- kucskán. A 4 mii egy kötetben 70 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. ERDÉLYI SZEMMEL A IS i i i MÁ BAN 26| IRTA : PAPP J. JÁNOS Brémernél intézkedtem, hogy csomagjaimat a ha­jóra kiszállítsák. Miután útlevelemmel és hajójegyemmel magamat igazoltam, felengedtek a hajóra. A kísérőmnek úgy emlékszem szintén valami je­gyet kellett váltani. Mikor mi úgy este 10 óra tájt fel­jöttünk a hajóra, már teli volt nemcsak utasokkal, de rendkívül sok kisérő is feljött a fedélzetre. Bará­tommal és nejével a hajó egyik termében leültünk egy asztalhoz és sört rendeltünk. Éjjel fél 12-kor jelt adott a hajó tülkölő je, hogy minden kísérőnek távozni kell a fedélzetről. Én is szívélyes búcsút vettem barátomtól és fe­leségétől. kik olyan kedvesek voltak egész new-yorki tartózkodásom alatt, egyben megígértem, ha megér­kezem Európába, azonnal fogok nekik írni. Azóta kétszer váltottunk levelet egymással. P011I 12 órakor felszedték a horgonyokat és a hajózenekar indulója mellett elkezdett hajónk a part­tól távolodni. Ez alkalomal a „New-York“ nevű gőzössel indul­tunk útra. Ez a ..Hamburg“ testvérhajója, azzal a különb­séggel. hogy szebb és modernebb. Gyönyörű volt New-York esti látképe kivilágított felhőkarcolóival és fényreklámaival. Mindjobban távolodtunk el a new-yorki kikötő­ből. már a szabadság-szobrot is elhagytuk (kivilágí­tott fáklyákkal). Lassan minden part eltűnt a szemünk elől. de megmaradt a szép tiszta csillagos ég. mely mintegy megszámlálhatatlan ékkövekkel kirakott fe­kete bura, úgy feküdt ennek a világtengernek a hori­zontján. A fedélzeten sokáig elgondolkoztam azokon a nagyszerű impressziókon, melyeket utamban szerez­tem, azután feltekintettem arra a gyönyörű égboltra és valahogy annyira meghatva éreztem magamat, ami­kor elgondoltam, milyen végtelen nagy, hatalmas és bölcs a Teremtő, amikor ezen a mi kis földtekénken, amely igazán csak egy porszem a nagy mindenség- ben, ennyi gyönyörű dolgot tudott létrehozni. Azután lementem a kabinomba és lefeküdtem. Nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. Mi már ismerjük a hajó minden berendezését és az ott lévő életet az első részből. Csupán azt óhajtom megjegyezni, hogy a haza­utazás sokkal kedvesebb és kedélyesebb volt. mint az odautazásom, mert összes utitársaimmal jó ismeretség­ben. egyik-másikkal már meleg barátságban is voltam. Most már nem kettesben, hanem egy nagy kerek asztalnál hat utitársammal étkeztem. Ezek között voltakét tanárnő, egy egyetemi tanár, egy nagykereskedő, akinek Németországban különbö­ző helyeken negyven fiókja van, egy másik kereskedő, aki bejárta Braziliát és Azori szigeteket, Finnlandot és több más helyeket, végül volt egy gimnáziumi ta­nár is, aki kedélyes és barátságos német ember volt. Lehet képzelni, hogy milyen nagyszerűen talál­tam magamat, mikor ennyi szellemes embernek a tár­saságában mozogtam. Az asztalnál gyakran megbeszéltük élményeinket, hébe-korba vicceket is beszéltünk el egymásnak. Már szinte sajnáltuk, hogy meg keli válnunk ha­jónktól. mikor közeledtünk az európai partokhoz. Egy napon bejelentette a hajó parancsnoka, hogy velünk óhajt ebédelni. Ez roppant nagy megtisztelte­tés, mivel a turista osztály vendégeivel nem szokott, a hajó parancsnoka rendszerint étkezni. Sőt, aznap, mi­kor velünk ebédelt, a parancsnok meghagyásából min­denki az ebédhez sört is kapott. Ennek a hajónak a parancsnoka különben rang­ban egy fokkal magasabb volt, mint a ..Hamburg“ hajó kapitánya. A parancsnok neve: Fritz Kruse, rang­beli cime pedig Commander volt. A hetedik nap elértük Irland partjait. Itt kikö­töttünk, Azután még Southamptonban is megálltunk. Út­közben elvonultunk Wright angol sziget mellett is. Másnap Cherbourgban kötöttünk ki, innen kezdve azután Hamburgig meg sem állottunk. Közben — a távolban — láttuk Helgoland magas, színes partjait is. 1934 agusztus 31-én érkeztünk meg Cuxhavenbe. Itt átszállottunk a vonatra, mely bennünket Ham­burgba vitt. Megérkezve Hamburgba, szívélyes búcsút vettem utitársaimtól, kikkel címeinket kölcsönösen kicserél­tük. Én azután átültem a berlini gyorsvonatra. Ber­linbe a Lehrter Bahnhofhoz este 8 órakor érkeztem meg és beültem egy autóba és elvitettem magamat egy szállodába. A taxi a Hotel Excelsiorba vitt, mely Európa egyik legnagyobb szállodája. Itt megháltam. Ez a hotel egy földalatti alagúttal volt összeköt­tetésben a hotellel szemben levő Anhalter Bahnhoffal, azzal a pályaudvarral, ahonnan másnap haza kellett indulnom. Így nem kellett legalább taxit igénybeven­nem. Másnap, szeptember 1-én. reggel az alaguton ke­resztül egy boy kíséretében gyalog kimentem a pá­lyaudvarra és felültem a Drezdába induló gyorsvo­natra. Ugyanazon az útvonalon jöttem haza, melyen an­nakidején elindultam. Miután közben egy csatlakozást elmulasztottam, a hazautazásom nem folyt le oly simán, mint az oda­utazásom. Emellett a vonatok is zsúfolva voltak, úgy, hogy alig kaptam az átszállásnál helyet. Végre szep­tember 2-án este, circa 38 órai szakadatlan utazás után, egészen kimerülve, este fél 11 órakor érkeztem Clujra, hálát adva a jó Istennek, hogy engem ennyire megsegített. Hazaérkezésem, testvérem családjának bizony 1 lemes meglepetést okozott, mert nem hitlék. H ilyen hamar itthon leszek. Ezzel élményekben gazdag amerikai utam le/:- ródott. Vége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom