Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-25 / 118. szám

* ÁRA 3 LEJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. I4i.ií?/i91* Szerkesztősig, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkja.dóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám.- 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente ao pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. LVI. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM. SZOMBAT 1935 MÁJUS 2 5. Összesen oooo repülőgépből ouo leül Hadseregei állít löl Anglia Németország is folytatta — Hitler beszédét Berlinben is alkalmasnak ítélik a további tárgyalások fiz egyetlen szász püspök kínos helyzetét ismételten szóvátettük. Meg­írtuk, Glondys püspök a nagypénteki fájda­lomban megemlékezett a kisebbségi fájda­lomról, pontosan szólva népe s egyháza egy­re növekvő keserűségéről. Egyházi lapban húsvéti lamentációt közölt s ebben megrázó hangon irta meg, hogy a nemzeti ellenőrzés és munkavédelem korában mikép teszik tönkre mind jobban és jobban a szászok egyházi és iskolai közintézményeit. A püs­pök keresztény szellemben, de kemény né­met lélekkel irt üzenete nagy port vert föl a többségi sajtóban s a püspöknek az árulás és hűtlenség vádja ellen védekeznie kellett. Ekkor önérzetesen mutatott rá, miként birta rá Bukovina németjeit rögtön az összeomlás után a Romániához való csatlakozásra és aztán, mint szász püspök, miként dolgozott tökéletes hűséggel az állam érdekében. Ezt a nyilatkozatát viszont befelé kifogásolták egyesek s akkor tette meg bölcs és fönsé- ges vallomását pár szóban az igazi kisebb­ségi hitvallásról. Keményen faragott monda­tokban utalt a kettős kötelességre: a hűségre az állammal szemben és az ernyedetlenségre a kisebbségi jogok védelmében. Az államhoz, a többségi néphez, a saját egyházhoz és a saját néphez, egyben az egész kisebbségi világhoz egyaránt hű Glondys püspök föllépésének meg volt a következmé­nye. Nem, a világért sem az a következmé­nye, amelynek természetszerűen jönni kel­lett volna. Az emberi és kisebbségi jogok tiszta patakzása esetén egy pár nagyon szép és nemes lépés történhetett volna: kormá­nyunk válaszol a püspök négy hónappal ez­előtt beadott sérelmi emlékiratára s ennek alapján meghívja magához a püspököt és társait, leül velük a zöldasztalhoz és becsü­letes megállapodásokkal rendbehozza szépen a pörös kérdéseket mind. Aztán hegyen-völ­gyön béke, öröm, boldogság. Mert ezt ren­deli minden nemzetközi szerződés, amelyen a béke sarkallik és ezt parancsolja meg az alkotmány, amely a közös állam mindenkire közösen vonatkozó boldogulását kívánja biz­tosítani. De másfajta következmény követke­zett. Pár nap óta Glondys püspöknek, egy­házának, az egész szász népnek tudomása van már, hogy az ősidőktől még megmentett szász egyetemi vagyonnak, a saját javainak a kezelésére méltatlan. A kormány egy külön bizottságot küldött ki. Ennek a szász önkor­mányzati működésnek végzésére három ro­mán hivatott a három szász tag mellett, El­nöknek pedig kinevezték azt az ismeretlen liberálispárti megyefőnököt, aki neve sze­rint szász származású. Szóval a szász népet egy bizonyos fokú gyámság alá rendelték, mint ahogy egyes embereket szokták gondnokság alá helyezni. Kitudja, hová viszik még ezt az eljárást? Ki­mindenki következik majd. Bizonyára nem ezt a választ várták a szászok és ezen a vá­laszon bizonyára csodálkozni fog az egész kisebbségi világ, de a nemzetköziség minden olyan eleme, amely az európai béke szem­pontjából komoly föltételt lát a kisebbségi jogvédelem becsületes érvényesülésében. Magyarázkodjunk? Fölösleges magyaráza- zatot fűzni a tényhez. Beszél ez magáért, ma­gából. Ebből mindenki kiolvassa majd a lé­nyeget és kikövetkeztet mindent. Szerencsére csak egy téves és elhamarkodott kormányin­tézkedésről van szó. amelynek törvényessé­gét bizonyára meg fogják támadni és a bíró­ság bizonyái-a függetlenül fog a politikától intézkedni. Amelyhez a valódi népnek semmi köze. mert az igazi nép ilyen súlyos hibát nem követhet el. Mi bizunk benne, hogy a nép ki fogja oktatni a kormányt, mit kel­lett volna és mit nem lett volna szabad el­rendelnie. Talán még ezen a vétken át köze­ledünk a joghoz és igazsághoz. PÄR1S. (Az Ellenzék távirata.) Fran- cia politikai körök továbbra is sokat foglalkoznak Hitler beszédével, melyet különbözőképen ítélnek meg. Általában azonban az a meggyőződés, hogy a kan­cellár beszéde újabb tárgyalások megin­dulását tette lehetővé. A további fejle­mények folyamán azonban a francia külpolitika védekezni akar minden olyan lehetőség ellen, amely Franciaor­szág Oroszországhoz való viszonyát meglazítaná. Ezért valószínűnek látszik, hogy Lovai és Litvinov közös nyilatkozat­ban fognak válaszolni Hitler indítvá­nyaira. Ez a nyilatkozat nem lesz visszautasító és esetleg kiindulópontját képezheti újabb tárgyalásoknak. A fegyverkezés csökkentésére azonban újabb lehetősége­ket a francia politika Hitler beszéde után nem lát. A lapok megállapítják, hogy Baldwinnak Berlin felé barátságos kijelentéseit is azonnal követték az an­gol kormány fegyverkezési javaslatai, melyeket a Führer beszéde egyáltalán nem enyhített. Ellenőrizhetetlen hírek szerint André Francois-Poncet berlini francia nagykövet váratlan Párisba ér­kezése szintén a valószínűleg újból meg­induló tárgyalásokkal áll összefüggés­ben. A nagykövetet, egyes hirek szerint, a francia kormány kérette Párisba, hogy a Hitlernek adandó válasz előtt vele ta­nácskozzék. Más hírforrás szerint vi­szont Francois-Poncet-t elutazása előtt Hitler kérette magához, hogy olyan javaslatokat közöltessen áltála a fran­cia kormánnyal, melyeket a nagykö­vet személyesen sietett Párisba hozni. E javaslatok között szerepelnek egy európai értekezlet összehívása, a kölcsö nős megnemtámadási paktumok rend­szerének megbeszélése és egy általános légi egyezmény. Ezt a hirt azonban ille­tékes helyről még eddig nem erősítették meg. Az angol légügyi javaslat mind többet kíván LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Angol politikai körökben lehetségesnek tartják, hogy a kormány berlini nagykövete utján rö­videsen kérdésekkel fordul Berlinhez és meg­kéri a német kormányt, hogy Hitler beszé­dének több részletéről, amelyeknek értelme számára nem minden tekintetben világos, pontos fölvilágositásokat adjon. Meglehet, hogy ez a fölvilágositáskérés már a további tárgyalások bevezetését fogja képezni. A meginduló tárgyalások irányításában fontos szerep fog jutni Eden főpecsétőrnek is, aki pillanatnyilag más kérdésekkel van elfoglal­va. Az angol parlament két háza tovább foly­tatja a kormány fegyverkezési javaslatának tárgyalását, melyet mielőbb tető alá akarnak hozni, Az alsóházban tegnap óriási többség­gel, 340 szavazattal 52 ellenében utasították vissza a munkáspárti indítványt, mely a fegyverkezési javaslat visszavonását kí­vánta. Meg lehet azonban állapítani, hogy a mun­káspártnak a fegyverkezési javaslattal szem­beni ellenkezése is meglehetős lanyha, úgy, hogy az angol kormány ezen a téren szám- bavehető akadályba ,nem ütközik. A felső­házban lord Londonderry légügyi miniszter tegnap részletezte a kormány légügyi pro­gramját, mely a valóságban jóval magasabb igényű, mint a tegnap hangoztatott 1500 elsőrendű hadirepülő­gép. Ez az lőOO repülőgép ugyanis csak az an­gol légierő első vonalát fogja képezni. Mö­götte ugyanis egy 4500 repülőgépből álló tartalékos légierőt akar megszervezni és most már meg is fog sze rezni az angol kormány. A valóságban tehát nem lööü repülőgépből álló angol légi hadseregről, hanem 6000 re­pülőgépből álló hadseregről van szó. A több­let költség, mellyel ez a terv az angol költ­ségvetést terheli, 10 millió fontsterlingre (több, mint 5 milliárd lejre) tehető. London­derry lord a tegnapi vita folyamán újra ki­jelentette, hogy Anglia semmi körülmények között nem fogadhat el olyan megoldást, mely bármely más hatalomnál gyengébbé te­heti a légi fegyverkezés terén, nem fogadhat­ná el ezt a megoldást még akkor sem, ha nemzetközi tárgyalások keretében merülne föl. Németország sem hagyja magát BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Német GENF. (Az Ellenzék távirata.) A genfi helyzet megint nagyon bonyolult. A tárgya- | lások úgy az olasz—abesszin konfliktus, mint a római konferencia előkészítésének kérdésében nagyon nehezen haladnak előre. Mindkét kérdésben főleg kulisszamögötti megbeszélések folynak, érdemben eredményhez azonban ezek a megbeszélések az eddigi jelek szerint nem vezettek. A népszövetségi tanács mai ülésére az abesz- sziniai panasz és a marseillei ügyben adott jugoszláv válaszirat tárgyalása van kitűzve. Valószínűnek látszik azonban, hogy egyik­nek tárgyalására sem kerül sor s az ülést valamilyen elmen újra elhalasztják. Eden főpecsétőr és Laval külügyminiszter teljes erejükkel fáradoznak, hogy mindkét kérdés­ben egyezkedés alapján jussanak megoldás­hoz. Mára azonban minden kétséget kizáró­lag bizonyossá vált, hogy Mussolini az Olaszország és Abesszínia közötti viszályban egyelőre visszautasítja úgy az angolok, mint a franciák közvetí­tését. Francia diplomáciai körökben komolyan fél­nek, hogy az olasz—abesszin határon meg­lepetésszerűen bevégzett tények történhet­nek, amelyek azután minden további békés kiegyezkedést lehetetlenné tesznek. A re­ményt a kiegyezéses megoldásra még mindig nem adták teljesen föl. Az afrikai kérdés­nél azonban fontosabbnak tartják a római I értekezlet kérdését, mert a Duna-medence j politikai körökben azt hiszik, hogy Hitler beszéde után a nemzetközi tárgyalások rövi­desen újra meg fognak indulni. Nem számí­tanak azonban olyan megoldásra, mely a né­met fegyverkezés mérsékléséhez vezetne. A birodalom katonai megszervezése ezért vál­tozatlan eréllyel folyik tovább. Hivatalos je­lentés szerint a német birodalmat kilenc ka­tonai kerületre osztják és egyik kerületbe be­levonják a rajnai demilitarizált területet is, anélkül, hogy a rendeletben szó lenne ennek a területnek katonasággal való ellátásáról. A beosztás szerint az első kerület központja Königsberg, a másodiké Stetün, a harmadiké Odera mellett Frankfurt, a negyediké Drezda, az ötödiké Ulm. a hatodiké Bréma, a hete­diké München, a nyolcadiké Breslau, a ki­lencediké Kassel lesz. Mindenik kerület élén hadtesípav. .csnok fog állani a szükséges ve­zérkarral. Ausztria nyugtalan BECS. (Az Ellenzék távirata.) Schuschnigg osztrák kancellár, hir szerint, a jövő héten össze fogja hívni az osztrák képviselőházat, hogy a külpolitikai helyzetről tartandó be­szédében választ adhasson Hitler kijelenté­seire. Az osztrák sajtó a német hancellár beszédét élesen bírálja és újabb bizonyíté­kát látja benne annak, hogy a német nem­zeti szocializmus rejtett utakon keresi az alkalmat, hogy Ausztria belügyeibe avatkoz- hassék. helyzetének rendezése nélkül nyugodt&bb viszonyok az európai külpolitikába vissza nem térhetnek. Laval ezért főleg ezzel a kérdéssel foglalkozik, mig az olasz—abesz- szin viszály elsimítását inkább Edeu főpe csétőrnek engedi át. Tegnap hosszasan tárgyalt u kérdésben Tituleseu- val, Benesscl és Lityinowal. Este vacsorát adott a kisantant és a Bal­kán-paktum megbízottai számára Ezen a vacsorán, amely a késő éjjelre nyúlt be, hosszasan tárgyalták a római értekezlet kér dését, nem lehet azonban még tudni, hogy milyen eredménnyel .Szó van arról is, hogy Laval a Népszövetség ülésszakának befeje­zése után újabb tanácskozásra ül össze a kisarxtant külügyminisztereivel, a velencei tanácskozások mintájára. Egyelőre a párisi Intransigeant értesülése szerint szó sem lehet a római értekezlet időpont­jának kitűzéséről, hiszen még az is kétséges, hogy egyáltalán megtarthatják-e. Nehézséget okoz, hogy a iBalkán-paktum köreiből, főleg Ruzsdi Arasz külügyminiszter részéről újra fölmerült a délkeleti kölcsönös segélynyújtási egyez­mény terve. Ezt a tervet azonban, amint a Times jelenti, magyar részről semmi kö­rülmények között el nem fogadják. A Géni­ben lévő Kánya Kálmán külügyminiszter határozottan kijelentette, hogy Magyaror­szág nem csatlakozhatik egy ilyen egyez­ményhez. Befejezett lények előzhetik meg a Népszövetség döntését az olasz-abesszin vitában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom