Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-22 / 115. szám

BM.BNZűK #9.75 milun 22. Kés öngiiiihosság CLUJ. (Av llki >'i'k uidódiójútól,) krt meg* »to!ti>.'Hló öi\j;\ ilkov.\.l>; iiţ’Vcbrn tolvldtotl ' .Ui'i io;iup .» katonai |ui.monok s.ij; és a rend­• M ..;; A oy,vik ön^vtlkos.sigi dráma áldozata 'rlUy.v.ui Sándor, ,» helybeli Xţ-as gyalogezred ud.'katonaja, aki hetión delelón a n-j-es v/ánui i'i-ha. nál a.' Oradea telőj léltr/kor beérkező Rapid ele vetette magát. A vonat kerekei a s/erencsetlcn katonát halálra roncsolták, klsónck a állomási rendőrség emberei mentek k a helyszínre, majd jelemették az esetet u tér­• uranevni'kságnak, amel\ vizsgálatot indított az öng\ i!kosság okának megállapifására, de mintán 1 ellcgvári Sándor egyetlen sor búcsúlevelet sem !iagyott lutru, nem lehet tudni, mi kergette a ha­laiba. A másik öngyilkosság a Bükk-erdőben történt, ahol héttőn a délelőtti órákban átlőtt lejjel találtak rá egy 33—34 év körüli férfi holttestére. Az erdőőr akadt rá, aki azonnal jelentést tett a VI. kerületi rendőrségnek. A vizsgálat meg.illa- patotta, hogy az öngyilkos Ghilezan Nicolae-val azonos. Ruhájának zsebeiben néliilny kórházi bi­zonyítványt találtak, amelyeket a Timiso.ira-i és Arad-i kbrákákon .ülicottaJi ki. Ebből a hatósá­gok arra következtetnek, hogy Ghilezan Nicolae bánsági illetőségű egyén. Személyazonosságáról közelebbit nem sikerük megállapítani. Az orvosi vizsgáÜat szerint Ghilezan a hajnali órákban vé­gezhetett magával s amikor rátaláltak, a halál már órákkal előbb beállott. A vizsgálat mind a két öngyilkosság ügyében tovább folyik. Kftt^Ldijas r'r ^* líJUSAG SZERKLEFA Az ATHENAEUM 158*— lejes sorozatá­nak uj kötete kapható az „Ellenzék“ kányvosztályában, Tatatóvárosi fényképsorozat TATATOYAIU)S. (Az Ellenzők tudó silójától.) Finnország ;tz ezerló országa, pedig Finnországban ezernél jóval I<“»I>I» ;i ló. Talalóvárost is ;i tavukon kívül patakocskák, váratlan kis víztükrök, zu­hogó \ i/imalmok, mrlogvizü fürdők avat­ják a festői vizek városává. Egymás! tápláló eset melyek, lavacs- kák hálózata szövi át a városi s a ta­vakban mindenfelé források bugyboré­kolnak. A viz. oly tiszta, oly álletsző, b<»f»y a viz.lenék tarka kavicsait egyen­ként meg lehetne számlálni. Néhol ka­vicsok mozaikja világit át a víztükrön, néhol vízinövények, moszkitők, titokza­tos világa. A víziénél; egyes helyeken a réz-zöld gonosz, mérges fényében liin- döklik s lyukacsos, szálas, kígyózó, fo­nódó, rothadt barna vízinövények ágas­kodnak a felszín felé. A tavacskák között nagy tavak ter­jeszkednek, egy az angol-kertben, egy a városban s egy ló-sorozat a vár lövéhen. Ez a ló-sorozat tulajdonképen egy hatal­mas halasló, melynek egyes részeit — a kicsi halakét, a növendékhalakét és a ki- Iejlett, tesles halakét •— rács választja el. A nagyméretű tó kövei van kiképezve, külalak, Unixek, kőlépcsők emelik a vá- ro>s díszévé a hasznos halastavat. A másik tó a város szivében tükrözi a dombon épült házakat s a lombos par­tot. Az eziislfényü tó a látóhatár széléig terjed. Es a mellette húzódó sétányt ré­gi. szép, nyugodt, sárga családiházak sze­gélyezik. ablakaikon csipkeszerü, kiugró, fekete barokk-ráccsal. A harmadik nagy tó a hires tatatő- városi angolkertet osztja ketté. Liliputi földnyelvek nyúlnak a tóba... a parton fehértörzsü facsoportok álldogálnak... a ló kerületét az angolpark finom táj­képei teszik egy művészi, regényes kör­képhez hasonlóvá. Keskeny, hosszú, sár­ga csónakok hasítják a vizet, a kis kikö­tőiben üres csónakok ringatóznak s az egymás mellé szúrt evezők úgy hatnak messziről, mint földbeszurt fekete lánd­zsák. színpadával. A tavakon kívül Tatatóváros legneve­zetesebb látnivalója az angolkert. Virág- himes páz.sittérségek közepén terebélye­sedő százados fák után árnyékos lomb- lolyosók. kedves útvesztők következnek, kis hidak, földalatti búvóhelyek, csobo­gók. Majd egy gótikus zárda romjai... egy kőerkély épen megmaradt, makulát­tanok a lalhaépilell szentek is s egy csúcsíves mcmiyezel az alatta folyó, ki padozoll patak felelt. Ili fürdő leheteti valaha. Tovább sétálunk a májusi ligetben, ró zsuszinbe borult cserjék, sárgászöld, zsenge-vörös fák alatt. Mennyire rokon színek a tavasz sárgászöldje és az ősz sárguló zöldje... \ annak lak, melyek mái kerek, álletsző hártyákba hurkolva hullatják . Icrjeszlik magjukul s a Iáról pergő» termés bulié» levelekhez, hasonlít. Az ül fordulója most egy repkénnyel befultatotl, gótikus „török mecset ' hez vezet meglepetésül, majd a hófehér kerti cukrászdához, ahonnan a zene halk hangjai szűrödnek a ligetbe. \ lalalóvárosi angolkert legértékesebb részi“ mégis a szabadtéri színpad. Érté­kes aranyat és szószeri 11I, hiszen az itt tartott operaelőadások és balettek az ide­genek ezreit vonzzák Tata tóvárra. Az elmúlt évben például tizenkétezer ember fordult meg Tővároson. Az előadások színhelye a kastély előtti térség. A kastély előtti domboldal enyhe lejtője a nézőtér és a domb alatt elterü­lő tisztás a színpad. Fövény fürdcí. A strand, azaz magyarul fövenyfiir- dö már májusban nyit. Az. ég felhős, hű­vös tavaszi nap, de a fürdő mégis jól­esik. mert a fövenyfürdő medencéjét bővizű forrás táplálja. A viz nem hideg, csak friss, borzongás helyett feliidit. A föveny fürdő romantikával is szol­gál. A viz vizesés-szerüen zudul a me­dencébe, illetve a medencének egyik sarkába, mely patakká szűkül. A patak­partot s a vízesést vadvirágok és a víz­tükör fölé hajló ágak teszik festmény- szerűvé. Mini a kemény, átlátszó, gömbölyű, sima üveg, olyan a zuhanó viz közelről. Mögéje bújva ezüst függöny, alája áll­va súly, melyet csak férfivállak bírnak el. A link ki is próbálják erejüket s hös- ködve állják a zuhanó viz súlyát... At­lasznak érzik magukat, olyan Atlasznak, aki a Föld helyett a Vizet hordozza a vállán... Maga a város csöndes, nyugalmas, de­rűs. Az. Eszterházy uradalomhoz tarto­zó épületek egyforma sárga színe egy­öntetű hangulatot ad a városnak s a ré­gies s/.in napfényes hatását még fokoz­zák az árnyékos vadgesztenyefák. A bé­kés. gazdag kisváros vidéki jellegét a könnyű sárga kocsik is növelik, melyek lm elmesen várják gazdáikul az elök do Észlel ház v 1 I lei cm elöli I Íj kirándulóruha. Nem tarlo/ik szóróstul a lalalóx ai <» 1 kiránduláshoz, de dl lóriéul, lehűl elme sédem. Előszói voll rajtam a z.ékelx 111 hám. melyei kiránduló-ruhának csinál latiam. Oly célszerű, oly kedves s any nyival hangulatosabb mini az agyagszi nii luristaollönyök. Az. ingváll könnyű, lenge, tiszta, a priisziik véd. melegít, a szoknya nem piszkolódik, nem kényes Amcllelt tetszik nekem a feliéi ing, feke­te prnszlik előkelő színösszeállítása. me­lyet elevenné lesz a tarka s/.oknva. Azzal a lilkos vággyal vettem fel a székely ruhái, hogy a lányok kívánják meg és kövessék példámat. Az öllel azonban még kedvesebben sikerüli. A diáklányok különböző vidékekről kerültek fel Pestre és székely ruhám láttára elhatározták, hogy ki-ki a maga vidékének népviseletét csináltatja meg kiránduló) ruhának. Nem kedves? A vonal utolsó tornácán álldogálunk, innen végiglátjuk a négy sint, két sín­párt, melyei maga megéli hagy a vonat. Az. ul gyakran kanyarog s gyönyürü a holdfényben csillogó sínek ive. Népdalt dúdolnak a diákok s a dalo­ló vonat kattogva robog a fényben úszó Budapest felé. Sz. Weress Jolán. Szervezkednek a gépkocsivezetők Jellemző, hogy ma, amikor százhuszas tempóval rohanó életünk összes vonalán egy uj tipus, a m.ndenen átgázoló „soffőr-tipus“ alakult ki, éppen ennek a szakmának nincs szervezete. Abban a felhívásban, amelyet a soffőrök az Ellenzék utján intéznek kollegáikhoz, keserű szavakkal jegyzik meg: „Mi, akiknek legveszedelmesebb a helyzetünk, akikre sűrűn leselkedik a halál, akik midőn elérjük a 40—50 évünket, munkaképtelenek és nyomorgók maradunk s még az sincs, aki a betegségünkben se­gélyt nyújtson, a mai fizetésünkből nem spórol­hatunk meg semmit, hogy öregségünkben vala­mihez kezdjünk. Sürgősem szervezkednünk kell, mert csak a szövetkezet alapján tudunk érvény­hez jutni. Alakítsunk egyesületet „Az erdélyi au­tomobilvezetők szövetkezete“ néven. Ha egyesü­letünknek minél több t-agja lesz, úgy a befolyó szövetkezeti dijakból egyesületünk elhelyezkedés­hez tudna juttatni mindig néhány embert. Kocsi­kat, autóbuszokat vennénk, műhelyeket létesíte­nénk, ahová csak munkaképtelen vagy munkanél­küli soffőröket és mechanikusokat helyeznénk el. Éppen ezért sürgősen meg kell tartanunk alakuló gyűlésünket.“ A felhívást, mint alapítók hárman, Thalmayer János, Nagy Gusztáv és Constantin Gligor Írták alá. Az alakuló gyűlést május 25-én, szombaton este 8 órakor tartják meg az autóál­lomás mellett, Consiliul National-utca 9. szám alatt. F AMERIKÁBAN IRTA : PAPP J. JÁNOS Azután bevonultunk az emlék hátsó részén levő amphiteatrumszerü térre, ahol többezer ember ré­szére ülőhelyek voltak készítve. Ugyanis itt tartják időnként a kegyeletes gyász­ünnepélyeket az elesett amerikai katonák emlékére. Innen áthajtottunk az ugyanezen a magaslaton levő házhoz, mely néhai Lee generális otthona volt. Lee arról nevezetes, hogy ő volt az 18(31-ben ki­tört polgárháborúban a déli hadak győzelmes hadvezé­re. Felesége egy Washington leány volt. Ezt a gyönyörű fekvésű, egyemeletes szerény ki­nézésű házat mi ugyanazzal a régi bútorzattal és házi berendezésekkel láttuk, ahogy a tábornok azt annak­idején feleségével együtt lakta. Ép oly kegyelettel mu­latják a közönségnek, mint a Goethe szobáját Wei- marban. Washington látképe innen még impozánsabb, mint az ismeretlen katona mauzóleum-lépcsőjéről. Autón lehajtottunk a városba, átmentünk Poto­mac River hidján, érintettük az újonnan épült had­ügyi, tengerészeti és pénzügyi feliér márványpalotáit, melyek 150 millió dollár költséggel csak most épült fel. Végül láttuk a Fehér Házat is, ahol az elnök lakik. Innen azután visszahajtottunk a szállodánkba. Másnap délelőtti programunk célja a Capitólium megtekintése volt. Előbb azonban a „Pán amerikai Union'* gyönyörű máryánypalotáját néztük meg. Ez a palota „U“ formában épült és a bejáró előtt egy szép élőkért volt, teli tropikus növényekkel. Mikor ide megérkeztünk, egy ur fogadott a bejá­ratnál, aki hivatott volt nekünk mindent megmagya­rázni, Legelőször az élőkért növényeit mutogatta. Volt itt banánfa, rajta gyümölccsel, fügefa, kávéfa, Gum- mifa. dinnyefa (lat. Carica) és végül mulattak egy fát. amelynek a nőnemű fája csak csak virágot, ellenben amelynek nőnemű fája csak virágot, ellenben a him- nemii fája növény és gyümölcsöt is terem. Azután bevonultunk a szép márvány termekbe. Különösen volt egy igen szép, nagy terem, sok velen­cei csillárokkal; ezt a vezető a világ legszebb termének mondta.. Ez azonban túlzás, mert Európában én is láttam ennél szebb termeket. Innen eltávozva,a Capitóliumhoz hajtattunk. Ez valóban a világ legszebb és legharmonikusab­ban megépített törvényháza. Az egész Capitólium fe­hér márványból épült és egy téren fekszik, amely saj­nos ennek az impozáns épületnek nem megfelelő nagy. Az épület hossza 230 méter, szélessége pedig 37— 100 méter között van. * A nagy kupolának a magassága a szabadságszo­bor tetejéig 93H méter. A vezetést egy hölgy vette át. aki a Capitólium- ban valami jobb állást tölt be. Mindent angolul magya­rázott, melyet Brémer németre fordított át. Legelőször a nagy kupolaterembe vezettek. Itt ha­talmas nagy festmények függtek a terem minden sar­kában. Az ott ábrázolt jelenetek Washington életéből vannak merítve; Azután elvezettek egy kisebb terembe, az úgy­nevezett Lincoln-szobába. Ez a terem, ahová az elnök megválasztása után elmegy, hogy a törvényhozás tagjainak bemutatkozzék.. Innen elvittek a szenátus üléstermébe, -— azután elmentünk abba a helyiségbe, ahol a legfelsőbb bíró­ság ülésezni szokott, ez a Capitólium épületének köze­pében van elhelyezve. Itt mondják ki, mint a II. rész­ben már említettem, — kétség esetén egy törvényjavas­lat fölött az utolsó szót, hogy lehet-e belőle egyáltalán törvény, vagy sem. Ezekután átvitték az épület túlsó végébe és meg­mutatták a képviselőház üléstermét. Végül megnéztük a Capitólium könyvtárát és azt a nagy hallt, ahol hí­res amerikai államférfiak szobrai vannak felállítva. Itt azonban a Capitólium megtekintése véget ért. Azután átmentünk a Capitóliumtól nem messze fekvő állami könyvtárba. Mondhatom ilyen fényes épületben elhelyezett könyvtárt még nem láttam. A lépcsöház vetekedik a budapesti Curia lépcső- házával. A nagy könyvtárterem lehetett vagy 14 méter ma­gas. Az egész könyvtárterem a mennyezetig teli volt könyvekkel. A könyvtárnok circa 4—5 méter magasan ült a könyvtárterem közepén, hogy mindenkit láthasson. Az egész terem teli volt olyan padokkal, amilyenek a kép­viselőházakban szokott lenni. Az asztalokon lámpák égtek, miután a terem igen homályos volt. Több asztal­nál olvastak. Mi az egészet a lépcsöház erkélyéről szemléltük. Ezzel washingtoni kirándulásunk is véget ért. Mi azután áthajtattunk a pályaudvarra, miután csomagjainkat megelőzőleg már oda kivitték. A legközelebbi állomásunk Philadelphia volt. Délelőtt 11 óra 30 perckor indultunk el Washing­tonból, útközben Baltimore nagy városon is keresztül utaztunk. Sajnos, e városból nagyon keveset láthat­tunk, mivel a három alagút, melyen vonatunk átha­ladt, időnként a kilátást előlünk eltakarta. Augusztus 19-én délután 3 órakor érkeztünk meg Philadelphiába, itt rögtön autóbuszra ültünk, hogy a várost körülautózzuk. Már kőrútunk alkalmával konstatáltuk, hogy Philadelphia egyike a legszebb amerikai városoknak. Közben megállottunk az Independence Hall előtt. Ide bemerne, megmutatták azt a történelmi nevezetes­ségű okmányt, melynek alapján az Egyesült-Államok 1776 juiius 4-én függetlenségüket proklamálták. Megvan abban a kis múzeumban az a harang is, amellyel a függetlenség kikiáltásakor harangoztak. A harang ekkor egy repedést kapott, azt is megmutatták. Innen tovább autózva, láttuk Franklin Benjamin egy­szerű sírját és az újonnan épült gyönyörű vámházpa- lotát is. {Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom