Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-19 / 113. szám

193 5 május 19. BLLBNZéK 15 MŰSZAKI VILÁG A villanyos főzés és sütés technikája III. A villanyos főzés és sütés technikájánál felmerülő kérdések két nagy csoportba oszt­hatók;: vegyi és szerkezeti kérdésekre. Mi itt csupán a szerkezeti problémákkal fogunk foglalkozni és ezek közül is főleg azokkal, amelyeknél a mérnök a villanyosságban még túlnyomóan laikus háziasszony segítsé­gére siet különböző, igazán ötletes megoldá­sokkal. Ilyenek: a fűtőtest, a be- és kikap­csolást problémák, az edény és a veszélyes­ségi kérdés. A fűtőtestek megszerkesztésénél a mérnök természetesen több feltétel egyidejű kielégí­tésére törekedett és pedig a fűtőtest élettar­tamának lehető emelése, a forralási időszak lehető csökkentése, a fűtőtest könnyű és egy­szerű takarítása és cserélése. Tapasztalati tény, hogy minden fűtőtest az ő névleges áramerősségén felül még elbír egy bizonyos nagyságú áramot, anélkül, hogy az élettar­tama csökkenne, ha gondoskodunk róla, hogy a főzőlap hőmérséklete az u. n. maxi­mumot túl ne lépje. Ha tehát a főzőlapot hőrelével szereljük fel, amely bizonyos be­állított hőmérsékletnél kikapcsol, a forralási időszak lehető csökkentése érdekében a fő­zőlapot túlterhelhetjük az élettartam veszé­lye nélkül és a probléma meg van oldva. Hasonlóképen egyszerű az elhasználódott főzőlapok kicserélése is, ha a főzőlapokat olyanformáju foglalattal és aljzattal szer­kesztjük, mint pl. a rádiócsöveknél haszná­latos. Négy kicsi rézláb és a foglalaton négy rézlemezzel kibélelt lyuk. amelyekbe a fő­zőlapok rézlábait egyszerűen beledugjuk. Az áramvezetékek természetesen a foglalatok­hoz vannak bekötve. Miután pedig az is gyakran megtörténik, hogy pl. a tej kifut, vagy más természetű ételhulladék kerülhet a főzőlapba, a Siemens-cég egy u. n. körvályus tűzhelyet szerkesztett a fentemlitett rádió- csőszerű foglalattal s a háziasszony takarí­tás alkalmával a főzőlapot egy mozdulattal kiemeli a foglalatból és a hulladékot a kör- válvuból kitöröli. Szórakozott asszonyok vigasza. A következő főzőlap-változat igazán meg­érdemli, Hölgyeim, a legnagyobb figyelmü­ket. Nem azért, mert egyszerű és olcsó, de önök tudják a legjobban, hogy főzés vagy sütés után ki hányizben felejti bekapcsolva a főzőlapot. Az A. E. G. Berlin ugyanis minden villanyos tűzhelyhez a forralási idő­szak csökkentésére külön nagyteljesítményű gyorsforraló lapot is szállít olyan szerkezet­tel, amely az edény ráhelyezésénél az ára­mot önműködően be- és az edény levételé­nél az áramot önműködően kikapcsolja es az egész csupán egy rugóval felszerelt kis kapcsolón múlik, amelyet egy szigetelő- anyagból készült rudacska az edény súlya alatt bekapcsol. Az edénykérdés. Érdemesnek tartjuk megemlíteni, hogy külföldön újabban nagy változatosságban készítenek villanyos főzéshez való edénye­ket. Bizonyára mindenütt vannak háziasz- szonyok, akik villanyos főzésnél zománcos edényeik romlását, illetve a zománc felpat- togzását panaszolják. A zománc hőtágulási együtthatója ugyanis egészen más, mint a vasé. Erre való tekintettel a gyárak villa­nyos főzéshez és sütéshez aluminium, ön­töttvas, acél, vagy kerámiai anyagokból ké­szült edényeket ajánlanak. Minthogy az al­kalmazott edény minémiisége döntő befo­lyású a főzés gazdaságosságára s a villanyos főzés igen sokszor az edénykérdéssel győz vagy bukik, felhívjuk a figyelmet arra, hogy Németországban a szilit-acél és egyéb acél edények feleltek meg a legjobban villanyos főzésnél. Rezsők, vasalók — zsinór nélkül! Említettük, hogy a forralási időszak lerö­vidítése sokáig gondot okozott a villanyos főző és sütő készülékek szerkesztőinek. Több cég egy fázis és null vezetékkel próbálta a kérdést megoldani, amikor is a villanyos tűzhely a főzési időszak alatt 220 Wolt, a forralási időszak alatt pedig 380 Wolt ka­pocsfeszültséggel dolgozott volna. Ilyenfor­mán ugyanaz a goinbolyitás a forralási idő alatt 1,73-szor nagyobb energiával működ­ve, alaposan leröviditette volna a kérdéses időtartamot. A Villamosmüvek vezetőségei azonban a 380/220 Wolt veszétyessége mi­att vétót mondottak. Különben is a szer­kesztők túlnyomó része még a 110 Woltos kapocsrészeket is befödni kívánta, hogy a többé-kevésbé laikus háziasszonyt minden áramütés ellen biztosítsa. Ilyen célokat szol­gál a legmodernebb Backer-féle fűtőtest, amelynél a fii löszül légmentesen egy védő­csőbe van elhelyezve és fixirozva. Ugyan­csak a háziasszony védelmére szolgál az u. n. indukciós fűtés, amelynél a meleghalás átadása az edényre nem sugárzás, vagy ve­zetés által történik, hanem indukciós utón magában az edényben fejlődik a meleg. Is­meretes pl., hogy a vasaló nagyon jól át­gondolt és megszerkesztett háztartási esz­köz. Egyedüli hátrányos alkatrésze a csatla­kozó zsinór, amelyre viszont általában a legkevesebb gondot fordítják a háziasszo­nyok, pedig ez a zsinór számos esetben igen kellemetlen. Az uj Brown Boveri-féle zsinór nélküli vasaló igen szépen oldja meg ezt a kérdést egy u. n. hevitő állvánnyal; hátránya, hogy folytonos munka mellett két villanyos vasalóra van szükség. A csatlakozó érintkezők természetesen az állványon van­nak elhelyezve és a vasalót, ha az egy bi­zonyos fokig lehűlt, újra és újra vissza kell tenni az állványra. Ez azonban rendesen nem akadály, mert hiszen amúgy is hol a vasalandó ruhán, hol pedig a vizes ron­gyon kell a háziasszonynak valamit igazí­tani, amikor a vasaló úgyis állványra kerül. 1 Viszont nagy előnye ennek a vasaló rend­szernek, hogy az állványon elhelyezett el­lenállással a vasaló temperaturáját a vasa­landó anyag minemiisége szerint 120—250 °C között be lehet állítani, a beállított hő­mérséklet elérését csengetés jelzi, tehát nincs többé ruha elégetés. Érdekes, hogy Brown Boverinek ez az újítása voltaképen nem is újítás. Ha az ember ugyanis felüti az 1909-ik évi Ganz-féle árjegyzékeket, számos helyen találhat Ganz-féle kontaktus állványokat vil­lamos vasalók számára takarék kapcsolással. íme semmi sem uj a nap alatt. Egy konyha az Ur 1935*ik esztendejében. Minden túlzás nélkül is inkább gépte­remnek lehetne mondani ezt a konyhát. A falak és padló mindenütt csempe és porcellán és a hatalmas négyszegű ablako­kon át márvány kapcsoló táblákra esik a fény. Ampere és voltmeterek vannak eze­ken a márvány táblákon, biztositól hosszú sora, emeltyüs kapcsolók és kontrolszerü ellenállások számos hang és fényjelző be­rendezéssel összekötve. °A táblák mögött tránszformátor állomás van. Falbaépitett szekrények, három köpenyes főzőüstök feszmérőkkel és biztosító szelepekkel A tárolós rendszerű cukrászkemence úgy fest, mint egy kazán. Jellemző erre a konyhára, hogy a szolgálatos szakács és főszakácsnő thermoelernekkel összekötött elektromos hőmérőkkel mindenkor mérheti az egyes sütő és főző elemeken lévő hőmérsékletet. A pultszerüen megépített villamos tűz­helyek mellett az elkészitett ételek mele- gentartására külön forró vízzel telt me­dencék és ezenkívül számos melegítő szek­rény, tálalóasztal szolgálnak. Nagy va.to- zatosságban közvetlen fűtésű serpenyők és pirítok vannak a konyhában friss sülte., és szele’ek elkészítésére. Külön péküz .m van. A husföldarabolást és darálást motor- hajtású gérek végzik el, sőt a kisebb ál­latok megölése is villanyos utón történik. Egy mellék szobában a hűtőgépek vannak szintén elektromos kivitelben és amikor a főszakácsnő felemeli a kezét a számos szakács, kukta és cselédlány mellett egy egész szerelő had indul munkára. És ez a konyha az Ur 1935-ik esztendejében in­kább a közepes teljesitményü konyhák közé tartozik. Huber Gy. Hehhora energiái hepvise eiilí villámcsapás? Hatalmas alkotmányokat dönt romba egyetlen villámcsapás. Vasoszlopok egy má­sodperc alatt elolvadnak, ha beléjük üt a villám. Nem is gondolnánk, hogy egy villám átlagos áramerőssége 10 ezer és 150 ezer amper között váltakozik. Az emberi tudás mindent meg akar vizs­gálni, hogy törvényszerűséget állíthasson fel az elemi erők működésével kapcsolatban. A Westingshouse-gyár nemrégiben egy hatal­mas berendezést állított elő azért, hogy mes­terséges villámcsapást idézhessen elő és az áramerősségeket megmérhesse. A hatalmas áramlökéseket egy nagy feszültségre feltöl­tött kondenzátor szolgáltatja, melyet igen kis indukciójú ellenálláson sütnek ki. A kisüléseket csillapító ellenállásokkal lefojt­ják és igy a villámnak megfelelő aperiodi- kus kisüléseket kapnak. Az egyik berende­zés 75 ezer volt feszültséggel 70 ezer am­pert, a másik pedig 92 ezer volt mellett 133 ezer ampert szolgáltat. Az előállított kisülé­sek ugyanolyan jelenségeket mutattak, mint a természetes villámcsapás. Az átívelő szikra kibírhatatlanul erős fényű és mintegy 30 centiméter átmérőjű volt. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Kará­csonyi levél — A németség útja — Deb­receni tanulságok — Feltámadás Ma- kucskán. A 4 mii egy kötetben 70 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. A divat utolsó uidonsâsait reklámárban kaphatja DOBROT A jh£b; ERDÉLYI SZEMMEL AMERIKÁBAN 21J IRTA : PAPP J. JÁNOS Egyiptomi, asszír és babiloni műkincsek, szobrok, stb. Nagy tengeri halak élete, a tenger vizében. Különféle leletek a történelem többféle idejéből. És igy tovább. Miután vagy 2 és fél órát időztem, átmentem a muzeum szomszédságában fekvő nagy Shedd nevű aquaxiumba. Ezt még szebbnek találtam, mint a new- yorkit. Miután a nápolyi világhírű aquariumot is is­merem, mondhatom, egy cseppet sem áll ennek a há­ta megett. A 132 nagy üvegtartályban a tengeri állatok leg­nagyobb része itt látható volt, a legkülönbözőbb alakú halak, amelyek közül némely oly festői szinü volt, mint egy tarka papagály, azután óriási pókok, a leg­különbözőbb rákfajok, szalamanderek, óriási teknős­békák, pxdypok, tengeri rózsák, stb. Már 6 óra lehetett, mikor innen távozva, bemen­tem a kiállítás területére. A kiállításon volt egy vil­lamos körvasul, mely az embert a telep bármely zu­gába 10 centéiT elvitte. így elvitettem magamat a kiállítás túlsó végére, ahol bementem Adler Planetarium nevii pavillonba. Itt éppen kezdődött egy csillagászati előadás. Én egész életemben rendkívüli nagy érdeklődéssel visel­te Ltem az asztronómia iránt és igy örömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy valamit itt is tanuljak. Sajnos, angol nyelvismereetm hiánya miatt csak negyed rész­ijén élvezhettem az előadást, csupán szemléltető rész­ből következtettem, hogy miről van tulajdonképen szó. Ugyanis egy óriási kupolateremben foglaltunk helyet, mely tökéletesen el volt sötétítve. A Zeiss jenai cégtől konstruált projektálógéppel (melyből az egész világon talán 3—4 van), a csillagos égboltot vetitették, a nagyterem boltíves mennyezetére. Ez olyan természetesen volt visszaadva, a csilla­gok úgy fénylettek, szinte az ember a szabad ég alatt képzelte magát. Ez a komplikált gép oly szellemesen van megszerkesztve, hogy a napnak és a holdnak min­den mozgását és a bolygóknak az időnkénti helyvál­tozását is az égbolton hűen tükrözte vissza... De nemcsak ezt tudja a gép csinálni. Ugyanis a mozgásokat annyira meglehet gyorsítani, hogy nem­csak napok és évek, de az évszázadok folyamán elő­állott mozgásokat be lehet a falon mutatni, sőt a boly­gók konstellációját az elmúlt időről is demonstrálni tudják. Csodálatos volt az optikai csalódás, melyet ez a projektáló gép az embernél előidézett. Szinte azt kép­zeltem. mintha a boltív szétvált volna, hogy megmu­tassa nekünk a valóságos égboltot. Innen kijőve, még több pavilion! látogattam meg, többek közt a magyar pavillont is. Ez volt a ki- állitásna úgyszólván a legszerényebb épülete. Itt in­kább magyar vonatkozásu háziipari cikkeket árusítot­tak. Ez nem is volt kiállításnak nevezhető. Azután bementem a velencei pavillonba és ott megnéztem az üveggyártást. Érdekes volt nézni, hogy a legkomplikáltabb üvegvázákat fujtatóval milyen szépen állítják elő és az üveg füleket és a díszt, mi­lyen játszi könnyűséggel illesztik a vázákra. Végül megnéztem egy valódi amerikai varietét, milyet azt hiszem csak egy yenki találhat ki. Ugyanis ebben a nagy kerek teremben összesen 10 színpad volt. A közönségtől egyénenként 50 cent belépti-dijat szedtek. Csakis állóhely volt. Minden előadás maxium 5 percig tartott, úgy, hogy y* óra alatt az egész előadást meg lehetett nézni. Az egyes előadás abból állott, hogy minden sze­replő valami különlegességet mutatott, például: 1. Karnélküli lábmüvész, ki mindenféle produk­ciót csinált lábával. 2. Egy ember, aki öt hangszerrel egyidőben játszott, ugyanis a szájával, a két karjával és lábaival. 3. Egy füttymüvész. 4. Tetovált ember. 5. Egy mimelő művész. 6. Egy kardnyelő. 7. Egy tűznyelő. 8. Egy ember, aki annyira meg tud merevedni, hogy mint egy deszkát, úgy lehet emelni és forgatni. 9. Egy torzszülött néger gyerek, — kit az apja mutatott be. Ugyanis a gyereknek az oldalából nőtt ki a har­madik lába. 10. Egy erőmüvész, ki nehéz súlyokat emel és vasdarabokat tör széjjel a kezével. Innen felmentem lifttel a kiállítás tetején épült 140 méter magas vastoronyra, hogy lássam a kiállítást a magasból is. Miután már beesteledett, újból gyö­nyörködni akartam a magasból, a kivilágításban. Ugyanis a kiállítás területén volt két ilyen 140 méter magvas vastorony, melyet egy drótkötélpálya kötött össze. Ezen járt két kicsi Zeppelin, amelyben az utasokat az egyik toronyból a másikba vitték. A kivilágítás és a reflektorok fénysugarai innen a magasból még impozánsabbnak látszottak. Újra éj­fél volt, mire hazamentem. Másnap teljes szabad napunk volt. Legelőször is elintéztem Brémer segítségével (a Hapag chikagói irodájában), bogy a ,,New-York“ nevű gőzösön kapjak egy jó kabint. Ez nagyon fontos, mert ha a hajón sok utas van, a jó helyek elfogynak és akik utoljára maradnak, azok a legrosszabbakat kap­ják, ép úgy, mint mikor valaki a színházban utolsó percben gondoskodik a jegyről. Itt tehát megkaptam a kabinomat, a szám megjelölésével, — egy réteggel fel­jebb, mint amilyen kabinom a „Hamburg“ hajón volt (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom