Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-19 / 113. szám

A PL ti PH 7fiK / f 1 8 m i / u H / 9. SOI Jean van Goethem belga ornitologus a világ leg­nagyszerűbb repülőiről beszél Vajon nincs mód í Szamos megrend- szabáiyozására Tok. Szerkesztőség! \ S/iimos minden ,'5 1 ik évben kiönt és disz ápolj;i a Szent György hegy ahilli vele- iiU'iives kerteket ;i téglagyáraktól ke/.tlve a Somesoni i gátig ter jedő „berek" nevű terü­letekkel együtt. Így történt az :i napokbun is. minek következtében a lapok szerint a város kiküldte a tűzoltókat a mentési mun­kálatok végzésére. Csakhogy ez a városi in­tézkedés nem elég ám az üdvösségre! A Szent György hidján alóli részen a hóslátiak kertjei vannak egy pár száz holdnyi terii 11'- ten és csaknem ilyen nagy területen fekszik a Szent György hidján felüli rész, amely a leány és fiuképez.dék. valamint a esendör- ség veteményes kertjeit és épületeit foglalja magában, Éppen ezeken a területeken lép ki a medréből a Szamos, minthogy ezeknek a területeknek a kezdetén félkörben beleka­nyarodik a földekbe s úgy kanyarodik visz- sz.a a Szent György Ultijához s igv egyene­sen. kikerülve a Szent György hidjai, vágtál az ár neki a Szent György hegy alatti vete­ményes kerteknek, hol aztán teljesen lehe­tetlen a védekezés. Minthogy elsősorban a fent jelzett állami intézmények vannak ve­szélyeztetve s a veszedelem ott kezdődik: ideje volna már akár a városnak, akár az illámnak éppen a jelzett állami intézmé­nyek mellett kezdve akár gátemeléssel, akár a part felemelésével — miként a Berettyó­nál is van Bihor-megyében -— sürgősen in- ézkedni. hogy megakadályozza azokat a tetemes károkat, amelyek nemcsak a ter­melő és adózó polgárokat sújtják, hanem a köznek is árt. Mit hallgassunk meg? Idő: Kelet európai. Vasárnap, május 19. BUCUREŞTI. 11.30: Egyházi beszéd, 12: Tem- . !omi kórus. 13.30: Morzoi-kórus. 14.40: A kórus közvetítésének folytatása, 19.15: Koncert. 20.20: Keleti képek. 21: Operett-est. 22,45: Az operett- vSc folytatása. 23.35: Szórakoztató zene. BUDAPEST. 11: Mise és szentbeszéd. 13.30: Károlyi Árpád cigányzenekara. 16.50: CseUókon- cert, Havdn, Ramean, Charpentier. Debussy, stb., müveiből. 1S.55: Ferenczy Ilona énekel Bizet — Carmenjéből. Mascagni — Parasztbecsületéből, Thomas — Mignonjából, Verd: — Álarcosbáljából, Puccini — Toscájából. 22.30: Stefániái Imre ját- z.a Liszt tizedik és tizenötödik rapszódiáját. 23.05: Kurina Sírni cigányzenekara. 24: Roóz jazz-zene- kara. STUTTGART. 11.20: Grieg-koncert. — MÜNCHEN. 16: Népzene, — KÖLN. 16.15: Elő­adás a szülőkről és a gyerekekről. — LEIPZIG. 17: Fuvola-koncert. — VARSÓ. 19: Xylophon- koncert. — MÜNCHEN. 19: Szonáta-koncert — KÖLN. 19.05: Bach-koncert. — STUTTGART. 19 30: Tánczene, — HEILSBERG. 19.3c: Dalok. — BECS. 20: Sporthiradó. — HAMBURG. 20: Dalok. — BÉCS. 20 30: Operettközvetités. — VARSÓ. 21: Koncert. — ZÜRICH. 21: Orpheus — MÜNCHEN. 21: Valcer-est. — STUTT­GART. 21: Kamarazene.« — BELGRAD. 21: Koncert. — TOULOUSE. 21.15: Operettközveti­tés. — STRASSBURG. 21.30: Elzászi-est. — RÓMA. 21.45: Szimfónikus koncert. — TOULO­USE. 22: Varázsfuvola. — STUTTGART. 22 45: Gitár-duett. Hétfő, május 20. BUCUREŞTI. 13.05: Lemezek. 14.40: Könnyű zene. 18: Erdélyi zene. 19.15: Kvartett- 20.20: Lemezek. 2115: Verdi-koncert: Ouvertur, a Tra- viata és az Aida egy-egy felvonása. 23.15: Esti koncert. BUDAPEST. 7.45: Lemezek. 13-05: Postászene­kar hangversenye. 14.40: Hegedű-hangverseny. 18.35: Cigányzene, Horváth Gyula zenekara. 20Í30: A zeneművészeti főiskola növen­dékeinek hangversenye. 23.30: Jazz-koncert. LEIPZIG. 9.20: Orgonakoncert. — BÉCS. 12.30: Népzene. 15: Siegfried Wagner. — HEILS­BERG. 17.25: Hugó Wolf. — LEIPZIG. 19.30: Előadás az asztronómiáról. 1—1 LAIBACH, 20: Schumann-koncert. — HAMBURG. 21: Louis Sporh. — STUTTGART: Alexandro Stradella. — BÉCS. 21.50: Modern francia zene-est. Vezé­nyel: Louis Fourestier. — VARSÓ. 23.15: Szim­fónikus koncert. — LONDON NATIONAL. 23.05: Közvetítés a Covent Gardenből, Furt­wängler vezényletével: Tristan és Isolda. — LEIPZIG. Prof. T, von Bisztricky hegedű-kon­certje. 1 Uf cipőszaton StradaVla­1 hy-házban, legkényesebb igényeknek is meg­felelő munkát készít bel- és kül­földi anyagból. Tulajdonos: Magyary Károly. . ......................................... .■dftlli .1 ■-■nn...... Cl. I .1. (A/ Ellenzék ludósilójálól.) Illeni csaliul átulu/ú vendége (ioelhem tanár, a halks/avn. magas, nagyon rokonszenves bel ga tudós, aki nemrégen nagy 1'clliinésl kellő cikket irt egyik angol lapban a költöző ma­darakról. \ vendégszerető úri otthon kertjében fo­lyik az interjú teljes díszben álló orgona- bokrok és nagy fák között. A professzor még fáradt az úttól, világoskék szemét le­hunyja egy-egy hoss/u pillanatra néha. Verebek csipognak körülöttünk és a pro­fesszor megkérdi tőlem, hogy mit tudok a madarakról ? Kövesei felelem szégyenkezve. Az­tán eszembe jut valami. De a télen meg­figyeltem a verebeket és az nagyon érdekes volt. Mindennap kaptak morzsát az ablak­párkányra. Hamarosan észrevették, de nem repültek neki. Mondjuk: három ült egv közeli bokron. Akkor egy ottmaradt, de kettő elrepült különböző irányba. Többed- magukkal tértek vissza. I'.zek aztán újra el­repültek a szélrózsa minden irányába. \ többiek nagy lármát csaplak, de a világért ! sem nyúltak volna az eledelhez. De abban a pillanatban, ahogy megérkezett egy lát- I szalra teljesen hasonló veréb, amely egye­nesen nekirepült az ebédnek, mintegy pa­rancsszóra hozzáláttak a többiek is. Titkos szervezethez, hasonlított az egész. Helyes megfigyelés bólint a pro­fesszor de hol marad ez n titok a köl­töző madarak titka mögött. Aztán szépen, lassan, a legtisztább francia nyelven elkezd mesélni, olt a tavaszi kert­ben. Madarak az óceán felett — Egy képet festek maga elé — kezdi van Goethém. — Képzeljen el egy viharos tengert tavaszi hajnalon. Mondjuk a la Manche csatornát. A tengeren hajó úszik, pompás, technikai csoda, hatalmas vár, amely, ha az elemekkel küzdve is. büszkén halad célja felé. Recseg és ropog, de azért csodája az emberi észnek. Ugyanakkor a 1768 május 19-én született a felsőmagyarországi Lipcsén Mind Gottfried, a hires állatfestő, akit különösen szép macskaképeiért kor­társai Macska-Raphaelnek neveztek. 1594 május 20-án sebesült meg Balassa Bálint Esztergom ostrománál. 1849 május 21-én vették vissza a magyarok Gör­gey vezetésével Budavárát Hentzi osztrák generálistól. 1660 május 22-én verte meg Gidi Ahmed budai pasa II. Rákóczy Györgyöt városunk kö­zelében. A fejedelem a csatában halálosan megsebesült. 1786 május 23-án esett el Madagaszkár szigetén a hires magyar kalandorutazó gróf Be- nyovszky Móricz, a franciák elleni ütkö­zetben, mint a bennszülött nép királya és vezére. 1430 május 24-én törtek Prokop vezérük alatt a husziták Magyarország északi részére és Pozsony és Nagyszombat közt lakhatat­lanná pusztították a vidéket. 1535 május 25-én született Istvánffy Miklós al- nádor, a hires történetíró. Balassy, akit irigyei kitudtak birtokaiból, elvesz­tette a király kegyeit, Lengyelországba bujdosott, majd hazajött s állást akart szerezni a hadsereg­ben, de erőszakos és állhatatlan híre lévén, nem kapott. Akkoriban (1593) irta ezt a két utolsó fennmaradt levelét Batthány Ferenchez: 1. Nagy­ságos urfi, nekem igen jó meghitt bizodalmas uram Isten adja meg Nagyságodnak valamit Nagyságod kíván, ha szinte a stallmaszter leánya lesz is! Becsbe létembe keresett itt Nagyságod levelével Nagyságod egyik szolgája. Skatulát is hozott volt, négy pecsétest, hiszen kit csak megmutatott a Galenus szolgámnak: az Márkusnak s meg visz- szavitte magával. Azaz ám, hogy csak mutatta, mint Isten ígéret földjét Mózesnek, de nem en­gedte, hogy örülhessünk neki. Ha Nagyságod akaratából művelte, értem az okát, tudniillik, hogy avval hijjon mint egy kiáltással Német- Újvárba. De még avval Nagyságod arra nem vé­szén! Nagyságod elmente után jutottak valami uj versek elmémre! Possdaczkyna'k adtam, Nagysá­god kérje el tőle. Nem rosszak, azmimt én gon­dolom! Ha Nagyságod ez gyűrűt Fulviának meg- küldené, bizony oly versehet küldhetnek, hogy a stallmaszter leányának (ha értené ám) megime- lyednék az gyomra belé miatta! Uj hírt semmit Nagyságodnak nem irhatok olyat, ki öröm vagy bánat lehetne, hanem csak ezt ha megírom, hogy az én roh (fekete) lova­mat és fakó lovamat én tizenkétezer forinton adáxn el egy német urnák. Az kétszázat ugyan szürke, komor felbök alatt madárcsapat vo­nni a levegőben. Egy-egy madár elfér egy emberi tenyérben, parányi, lihegő élet. hs inig a nagy bajó a Icgpompásuhh gépek cs műszerek segítségével tud csak helyes irány­ba haladni a kikötőbe, addig a csöpp mada­rak ott fenn nyilegyenescn repülnek azaltal a csodálatos dolog által vezetve, amit ösz­tönnek nevez, az ember. lés mi ez az ösztön tulajdonképen? férfiak és nők áldozták életük mun­káját arra, hogy tanulmányozzák a költöző madarakat, a világ legnagyszerűbb repülőit, különösen a tizenkilencedik század máso­dik fele óta. de erre a kérdésre nincs vá­lasz. Még arra sincs, hogy miért költöznek a madarak? Mert télen nem kapnak rovart maguk­nak ! Vraiment? Hát akkor miért repül az Angliában élő fecske a nyugatafrikai Arany­partra akkor, mikor a rovarvilág Angliában a leggazdagabb? Hallgatunk, mint mindig, ha az ember a csodával áll szemben. Igen, az. Aranypartra — folytatja a tanár — arra a hosszú, veszélyes útra, amelyre, ha egy ember vasgépbe ülve vál­lalkozik. bősként ünnepük. I s hozzáteszi: Ha a belga tengerparton ma látok egy pici egyszerű, búbos köllö/.őmadarat, nem biztos, hogy Skandináviában élő ornitológus barátom nem látta-e egy nappal előbb ugyanazt a példányt. Hs a gyorsaság mellett beszéljünk a magasságról. Szárnyas Piccar- dok ezek a madarak! Ingram kapitány 10 ezer láb magasságban látott fecskéket. A Himalája felett nyílegyenes vonalban vezet az ütjük, tévedni nem tévednek, de sokan elpusztulnak közülük. Van Goethém tanár fáradt, befejezzük a beszélgetést. — Csak még annyit — mondja mosolyog­va. ahogy kezetfogunk — hogy üzenem min­denkinek. szeresse, becsülje, védje a legked­vesebb. legpompásabb istenteremtéseket: a madarakat. Marton Lili. itt megad! benne, az ezerét otthon adja meg ha­zamnál, mert odajön a lovakért velem. Mihent ott megadja az árát, ottan Erdélybe megyek én magam is lovat venni esmét az pénzzel. Én az vén cigányként csak cseréléssel élek ezután, mert látom, hogy a jó királynak nem kellek. Isten él­tesse Nagyságodat s minden dologban adjon jó véget. írtam Pozsonyban, 21, márc. Ao 93. Nagy­ságod jóakaró szolgája, amig él a Balassy Bálint. 2. Tekintetes, nagyságos, vitézlő urfi, nekem nagyságos uram, szolgálatomat ajánlom nagysá­godnak, mint uramnak! Továbbá az minapában hozta- vola Nagyságod levelét kezemhez egy katona, aki Széchy Tamás uramhoz ment Enyickére. Értettem belőle az Nagyságod hozzám való jóakaratát s azt is, amit az gyűrű felől irt nagyságod. Én Nagyságodnak j mind a jóakaratát s mind az gyűrűt megszolgá­lom, mint uramnak. De az gyűrű felől Nagysá­god semmit ne szorgalmaskodjék, mert jó őrizet­ben vagyon, ha Nagyságod kezében vagyon. Nagyságodnál én mindenkor megtalálom, valami­kor kelletik. Hirt Nagyságodnak egyebet nem irhatok, ha­nem az lengyel király húgát az erdélyi vajda vet­te el. Engem pedig az jó király az nemzetemnek s magamnak is jó szolgálatáért, sok költségéért im csigává teszen! Mint sehonnai vagyok és ez egy lakhelyem is elkelvén tőlem, csigává kell len­nem: hátamon leszen házam. Amely jámbor csi­gát kiván, bár ne kapálja az szőlők tövét érte, hanem egyéb énbennem ezután, mert én innét tova csiga leszek! írja Nagyságod, hogy Nagysá­god is niha-niha, mi is ide gyakorta, de sokitva... Ha az kegyelmes Isten éltet, ez ősszel megkere­sem Nagyságodat. Isten éltesse Nagyságodat. ír­tam i. juli. Posonban, Anno 93. Nagyságod szol­gája Balassy Bálint. Balassy halálát (egyébként az irodalomtörténeti könyvekből közismert) Dobokay Sándor jezsuita irta meg latinul, 1594, május 19 vagy 20-án se­besült meg, két lábát érte egy ágyúgolyó. A vá­rosba szállították, de megmenteni már nem lehe­tett. Viselkedése méltó volt a rettenhetetlen kato­nához. Mikor a felcser közeledett hozzá félelme­tes szerszámaival, igy szólt Vergiliust idézve: „Most van szükség, Aeneas, bátorságra és erős szívre“! Mikor pedig látta a páter szomorúsá­gát, vigasztalta: Hiszen, atyám, azt akartuk, hogy igy legyen!“ Balassy akkor már csalódásai és há­nyattatásai közepette maga kereste volt a halált. Mikor látta, hogy nemsokára meghal, levelet irt Mátyás főhercegnek árván maradó kisfia érdeké­ben, sőt még egy zsoltárt is lefordított. Egy heti kínlódás után halt meg 27-én. Utolsó feljegyzett szavai ezek voltak: „Krisztus meghalt érettem, hát én hogy kételkednék? Uram, a te katonád voltam és a te seregedben jártam!“ „Meghalt ez a hithii katholikus férfi és nemeslelkii katona, akinek halála hírét megdöbbenéssel fogadta egész Magyarország“. — irja útdíjára Dobokay fráter. Medveczky Bella: Eszter A magyar hölgy közönség nagy elő ze rétéitől „fogyasztja“ Medveczky Hella re gényeil. Általa moh nóps/.crÜKéggel övezi körül. Kz anriíil jobban esik, mert a zóp fiatal iróasszorty, innét, a mi H/.ükebb pal riánkból Aradról került föl Budapestre. Éveken ál a Városi Opera művésznője volt. de mindjobban az Írásra téri át. Különö­se Q a mióta feleségül ment a kitűnő bel­gyógyászhoz, Korányi egyik tanár-egédjó­hoz Detre László dr.-hoz. Sorra jelennek meg regényei s fordításai. A nagy tápok szívesen közük tárcáit. Régebben a Képes Krónikát szerkesztette, most az tJjság va- 1 sárnapi számában a női mellékletet. Nyil­vánvaló, hogy céhbeli s igy kipróbált író. Nem is arról van szó ino-t, hogy Med­veczky Bellát fölfedezzük, csak érdeme szerint megemlékezzünk legújabb regé­nyéről, „Eszterről“, melyet a Nova bekül­döli Romániába. Érdekes, színes, könnyedségében is lé- lekábrázoló elbeszélés fogad és viszlátszó- lag03 nyugalma ellenére is sietve, izgatot­tan törekszik velünk a megoldás felé. Mu­zsikus regény, mely a közlő és alkotó zene minden kultúrájával teli van, anélkül, hogy a zenéhez nem ér őt egy pillanatra is untatná, vagy kimentené. Mert az élet nagy szenvedélyei, hatalmas össszeütközé- sekben, folyton érvényesülnek és mindig az ér elmi elemek ellenére az előtérben. Viszont még a háttér is, — a tengerparti vidékek, világvárosi hangversenytermek, erdei kastélyok — is megelevenedik a dráma rendkívüli feszültségétől. A hőse Ivan Papp, a nagy zongoraművész, a ki fárasztó hangversenyezésekben és szerel­mektől morbidan abbahagyta az alkotó munkát, s már c?ak a tolmácsolásban ki­váló és tevékeny, egy mindennapi feleség közigazgatja, de utjain állhatatosan meg­jelenik egy forró vérü asszony. Nyáron egy tengerparti villában pihen, körülvéve kisebb vendégcsoportnak néhány lelkes hí­vétől. Ide jön ezúttal egy magyar leány: Szász Eszter, uj rajongó, uj álom. Bonyolult küzdelem kezdődik. A mester szerelmes a leányba, a ki fölébreszti szuny- nyadó teremtő szépségét. Raff kezdi a tenger szimfóniáját, forradalmi nagy mü­vét létrehozni. A feleség azonban a sze retőt meghívja és szétrobbantják ezt a fordulatot. Eszter elmenekül. A mester környezetének egyik rajongója feleségül veszi s igy idegenben megint összeakad a művész „halhatatlan és elérhetetlen sze­relmével.“ A szimfónia befejeződik, diadalt arat, de itt ismét közbelép a feleség, most a művész pusztulását okozza. Eszter a nagy válság után megtisztultan és meg­nyugodva visszatér urához. Nyilván ez a mese nem a megszokott anyagraktárból került elő. De ha egy része igaz, újszerű elemei s eredeti bonyodalma frissítő ha­tással vannak. A probléma is más árnya­kat vet, mint rendesen. Ez ép elég bizo- nyiték az iró tehetsége, ízlése, leleménye, célzatossága mellett. Ha tekintetbe vesz- szük az irály könnyed báját, az elbeszélő képesség elevenségét, akkor megmondot­tuk a legfontosabb elemeket, a melyek vonzóvá teszik Medveczky Bellát és re­gényét főleg a nőolvasok sorában. A munka becsületességéről tanúskodik, hogy nem is akar egyebet, mint szép, ízléses, könnyű olvasmányt adni. Tudna súlyos dolgokat is írni — itt-ott látszik hogy alig tud ellenálni ilyen kisértésru»« — de őszintén ragaszkodik a kitűzött" feladat módszereihez. Ez éde3 erény, ez kitűnő dolog. Még rokonszenvesebbé teszi az iró!, mint a minő kedves egyébkép. 5. ífJUSAG SZERfCtlA Az ATHENAEUM 158'— lejes sorozatá­nak uj kötete kapható az „Ellenzék“ könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii No. 9. TÖRTÉNELMI NAPTÁR Madarak a Himalája felett. — Fecske a sztratoszférában. — Mi a költöző madarak titka'?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom