Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-02 / 100. szám

E L L P ÍV Z fi K t*t3* n,á)ua / . Püspöki vizsgálat c, z ókirályságban l*üsp»>ki vi/.vgalai lo Galau-iin »'s Brăila, n a romin (HÍnkösdi ünnepeken (junms i (< i ’ ami), ncl\ .likalomnui lóriik lels/entclui •> (i o !a 11-i niegtijiuut a kibővítet» '»ormiuiN templomot és iskt'lit a Brăila.i újonnan renovált retor matus templomot, A. ('rom.ui.il egyházmegye »ven napokon Gaiation lelkos/i és tanítói ertc. ke/ieiet, továbbá presbiteri konferenciái és eg) - .i.ioc:;it: névv/ovetsegi gyűlést tan a/ cgvlt.v/- aö/ségek kiküldötte. vel. A Galo t i-i relormátus egvhá/község ös.'/etételében, problémaiban s köz. ».(elmeiben hasonlít a Bucureşti, i gyülekezethez, lélekszámú is a Bucureşti.i után következik, Ez szétszórtságában feladataihoz mérten szegény gyülekezet minden nagy mugumcgerőliciesc el. énére templomiunk es iskolájának megnjtasa rendjén 80.000 1 e jn \ i adósságba keveredett- Ízért .1 ókirálvsigi egyházmegye felszólítja híveit, hogy adakozzanak s ígv jöjjenek a Galat 1-: testvérek s. gitségére. Á bihari relormátus egyház­megye közgyűlése egyház és iskola A székelyföldi térítéseket visszaéléseknek minösitette Lapedatu vallásügyi miniszter Vadas Béla esperes és Telegdi József egyház- megyei gondnok elnöklete alact április hó a 5-én ült össze az Oradea.i református ldLnygininázium JLsaU1 nmében a bíbort ref. egyházmegye köz. gyűlése. — Megeiőz.ő napon, április 24-én a 'ekkészértekezlet tárgyalta meg mindazokat .1 ton. tosabb kérdéseket, amelyekkel a közgyűlésnek is :ogkikoznia kellett; s azokra vonatkozó javasla­tai a közgyűlés elé terjesztette. Úgy a lelkész- értekeziet. mint a közgyűlés vitáiban élénk részt ért Sulyok István püspök -s. A közgyűlésen V.uluy Béla esperes imádsága után Telegdi József gondnok tartott megnyitó beszédet, amelyben rá. mutatott a magvar református egyház tagjainak egyre -fokozódó leromlására, iskoláik súlyos hely. zetese, amely megkívánja, hogy egyfelől az egy. Káé tagjai még a nyomorúságos gazdasági viszo­nyok között se szűnjenek meg áldozni gyerme­keink jövendőjéért, másfelől a tanítók minél tö- Iseletasebben sajátítsák el a román nyelvet. Szó. lőtt a le’készváiasztáwk körül mutatkozó vissza, élesekről s javaslatára az egyházmegye felír a ke. riiléthez, hogs a zsinat még ez évben hozza tető alá az uj Jefkészváktsztis: törvényt és készítse el az sgyházfegv-elmezés szabályrendeletét. Végül ke- gyedetes szavakkal emlékezett meg néhai Sulyok 1st várt né elhnnvtáról. Az es per esi jelentéssel kapcsolatban hosszasab­bon tátgyalta a közgyűlés a férfi sző vétség egy. háztnegy-ei tagozata megalakításának kérdését. Meg. j döbbenéssel hailoastuk. hogy helyenként milyen I subrOs akadályok teszik lehetetlenné az egyház j beimässzaSi aJakidatajnak működését, sőt megala. j kitásart ás. A közgyűlés számot vetve a felmerülő ţ akadályokkal is, elrendelte, hogy a lelkészek, pres- j brtéritHO-Dk a miniszter.Jég is engedélyezett férfi- j szövetségiek megafakitásáról rövid idő alatt gon. | doäkodytnak. Fíasoaíó élénk vita tárgyát képezte a szórván vök ban élő magyar református családok :eöa gondozása is. Megközelítő statisztikai adatok szerint a nagy mértékben megindult kitéréseken kivűl évente miategy kétezer lelket, tehát egy nagy gyülekezetnek megfelelő sereget vészit el a romániai magyar református egyház a szórvá­nyokban lakó magyar reformátusoknak az egy. ház1 tettéről leszak a dózisa, leporiódása következ­tében. A szórványokban élő testvérek leik; gon­dozását a ktíáiyhágómefiéki egyházkerület soha sem szűnt meg elsőrangú feladatának tekinteni; a bajt azonban súlyosbítja az, hogy a missziói munka, költségeinek fedezetéül szolgáló közalapi j.írolékokat egyes nagyobb gyülekezetek csökö­nyös nem.akarással évek óta nem fizetik s ezzel a rnjuátát megbénítják és eljárásukkal előremoz. d;t-jak az egyház romlását. Foglalkoztak a református sajtónak, az irat. t erjeszt esnek, oécsó énekeskönyvek, nyomtatva, nyak kiadásának kérdésével. I) 1)()I1111 4 U. (Az Ellenzék ludósiló- júlól.) Lapedatu kullnszminiszler és ('ancicov ti llamlitkat erdélyi körútja folyamán Odrohoiu-ra is ellátogatott. Lapedatu miniszlernél kihallgatáson je- jelenl meg dr. Jodál (iábor, a magyar párt lago/atának elnöki* dr. Hinléder Lets Ákos ügyvezető aleluök és <tr. Sebest dános. inlézöbizoltsági tag, akik a me­gyében élő magyarság súlyos sérelmeiről tájékoztatták a kultuszminiszter!. I)r. .Indái Gábor előadta a lelkiisme­reti szabadság elleni sérelmeket, amelyek a magyarságot érték a megyében ellin- lalmasodoll vallási térítések állal. Lape- dalu miniszter válaszában kifejtette, hogy az államhatalom állalában nem avalkoz hátik és nem avatkozik ebbe a kérdésbe, meri. hogy ki milyen vallási követ, az mindenkinek a saját lelkiismereti ügye. Az egymásközt élő felekezetek és nem­zőid» közölI a természetes atszivárgás mindig megvolt és jelenleg is ilyen esel lel állunk szemben. hapedntn szavaira dr. Hinléder vála­szolt. Kifejlelte. bogy a megyében nem természetes álszivárgásról van szó. A mi­niszternek beszámolt a „visszarománo- silo‘‘ mozgalomról. I.apedulu csodálkozva fordult felvilá- gositásérl a jelenlevő Constanlineseu képviselőhöz, aki elmondotta, hogy a Hinléder állal elmondott esetek csak insszaélések. A kultuszminiszter kijelen­tene, hogy a: ilyen visszaélésekhez <1 kormány nem nyújt seyilséyet. Felszólí­totta a magyar párt jelenlevő vezetőit, hogy a konkrét eseteket foglalják emlék­iratba s úgy közöljék vele. Megígérte, hogv minden esetben a legszigorúbb vizsgálatot fogja elrendelni. EGYHÁZI JELLEGŰ ESTÉLYEK ÉS ÜNNE­PÉLYEK. Reghin. Lélekemelő ünnepségek kere­tében avatta tel zászlóját a Voevodcni.i refor­mátus dalkör. Az ünnepségen resztvettek a ßre. za.i, Suseni-i, Contest -i, Pclis-i és a Iernuteni.i dalkörök, valamint a Rcghin.i magyar polgári dalkör is. — A Bucuresti-i unitárius egyházköz­ség április 24-én este a regáti misszió céljaira mű­soros táncestélyt tartott. A műsor keretén belül több egyfelvonásos került bemutatásra. Szereplők Grill József. Vajda Mária. László Ilonka, Petr Zsigmond, Koszta Gyurka, Pakói Áron, István Mihály, Kelemen János, ötvendi Miklós. Benczc Klárika é- Mátfifv Mózes voltak. — Lorántffy Zsuzsanna emlékünnepélyt tartott az üradea.i egyházközség folyó hó ii.én délután a Csillag- városi imaházban. A szép számú közönség méltó figyelemmel és tisztelettel adózott a nagy feje. j delemasszony emlékének. Szennyessé József segéd- ! lelkész emlékbeszéde után a Csillagvárosi btblia- J körös leányok a fejedelem asszon y életéből tanul. I ' ságos életképet mutattak be. O-TURDA-I REF. EGYHÁZI HÍREK. Az Ó.Turda-i Ref. Férfiszövetség előadásiénak során I április 24.1':i Nagy György banktisztviselő tar­tott előadást. — Április 30-in a Ref. Leány- szövetség külmjsszió' estet tarr-ott. melyen G. László Klára tartott előadást. — A Férfiszövet: ség május i-i összejövetelén beszámolnak az Aiud.i 1KE konferenciáról. DEBRECZENI ISTVÁN LESZ SZABOLCSKA LÁSZLÓ UTÓDA. Timisoa-a-ro) jelentik: Az Ellenzék megírta, hogv a Timisoara.i református egyházközség presbicériuma legutóbb tartott ülé­sén Elekes Gyula Lipova-i lelkészt hivta meg. A papválasztás ügyében most újabb fordulat van. Debreczeni István Satu.Marc.i lelkész hive; jelölőivet terjesztettek be 366 aláírással, amivel elérték az abszolút többséget, mivel a választók száma 606. Ilyen körülmények között minden . alószinüség szerint Debreczeni István taglalja cl Szabolcska László örökét. Debreczeni különben a Satu-Maré.1 Kölcsey irodalmi társaság elnöke és a sáros művelődési életében igen jelentős sze­repet játszik. A dr. Szabolcska Mihály távozásá­val megüresedett bánsági egyházmegyei esperesi tisztség betöltésére a napokban tartották meg a választást. Az egyházközségek szavazatai alapján esperesnek egyhangúlag Nemes Elemér Lugoj-i lelkész, tb. esperest választották meg. NEVELÉSÜGYI ÉRTEKEZLET. A Turda- Ludu-.i református tanítói kör M hai Vjteazu.n május hó S-.ín délelőtt 10 órai kezdettel peda­gógia; értekezletet tart az alábbi tárgysorozattal: 1. Egyházi ének, 2'. Ima. névsorolvasás, 3. Min. tatanitást tart román nyelven a földrajzból a III. osztályban Berekméri Antal ar..egcrbegyi tanitó. 4. Elnöki menyitó, 5. A mult évben Luduşul de Mures.on tartott értekezlet jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése, 6. A mintatanitás biní- laiu. Főbirálók Zalái'»v-i György ig. tanitó é-s Ba­te; \ Margit ref. tanítónő, 7. Pedagógiai érteke­zést tart Máthé Erzsébet ref. tanítónő, 8. Mezey Gizella Turda.) tanítónőt 25 éves tanítói műkö­désének alkalmából üdvözli az elnökség, 9. Szá­sái Báthory .Margit rét. tanítónő, re. Vizy Lajos elhunyt kartárs felett emlékbeszédrt tart Zsig. mond Ödön kör; elnök, 11. Indítványok, 12. A jövő gyűlés helyének és idejének megállapí­tása. Gyűlés után közebéd. FELNÖTEK ISKOLÁJA. Sít. Gherogheról je­lentik: A Székeli Nemzeti Muzum dísztermében április 29-én dr. Roska Márton és dr. Kovács litván Cluj- régészek tárulták rendkívül érdekes előadást. —» A Sfi Gheoghcn-í Fér fi sző vétségben április 30-án Incze Frigyes nyug. posrafelügyeJő tartott előadást a nyula król. — Az Ó.Turda.i ref. Férfiszövetség május 8.án vetített képes elő­adást tart Erdéh nevezetességeiről. A B AI A-MARE. I REF. EGYHÁZ 1934. évi állapotáról jelentést áliitott össze Oláh Sándor leikész, amely hűen mutatja a Baia.Mare-i "efor. mátus egyházközség vallás-erkölcsi életét és anya­gi állapotát. A jelentés szerint a gyülekezet lélek, száma körülbelül 1500. A református ^kólába be­iratkozott 124 gyermek. Konfirmált 18 növen­dék. Úrvacsorával élt 724 egyháztag, a gyüleke­zeti tagok önkéntes adományainak végösszege pe­dig a számadások szerint 9c.479 lej volt. A Satu-Mare-megyei Lorántffy Zsuzsanna Egyesület rendes évi közgyűlését folyó évi április hó 2S.án, vasárnap délután 5 órakor tartotta a Satu.Mare-i református leányiskola tornacsarno­kában. A gyűlés tárgya 2 különböző munkakö­rök jelentései és tisztujitás volt. KONFERENCIA. A Bucuresti.i református egyházközség 1935 május hó 19-én egynapos va­sár napi-iskolai vezető konferenciát rendez László Dezső Ciuj-i kollégium: vallástanár vezetésével. A jugoszláviai magyar ref. püspökség első éve Mo#t jelent meg az 1933 decemberében ' 1 mert egyházkerület 19)4. 'v müködév'-röl /ó ló évkönyv Ágoston Sándor püspököt, -ó tud vale vőleg a/ első jugoszláviai előírnám púsoo. addig főespercs, 1934 május 2-án iktatták b" o egyházi és világi hatóságok képviseletében. Lgs nitai megalakult a »égy egyházmegye s, a hu tanyai, bánsáigi. bácskai é> szlavón ai. A püspöki jelentés aztán részletesen beszámolt a/ egy ha/ köz-egekben tett látogatások eredményeire)1; ku lön megemlíti a baranya egyházközségek ciszc- moritó anyagi helyzetét. Egyébként a vallártani, tá-- és gyülekezeti élet mindenütt megfelelő. A közölt statisztikákból kiderül, hogy az. egy­házkerület 402.000 dinár államsegélyt kap, de te. kintettel a lelkészek igen rossz jövedelmére, • kerület folyamodott a/ államsegély felemeléséé t és erre Ígéretet is kapott. Az egyházi adókban ÍJ nag)' hátralékok vannak. Minden nehézség ellenére, iskolák híján is, • be! missziói munka szépen halad. Konferenciák, bibliakörök, ifjúsági munka, vasárnapi skolák kettőzött gonddal való felkarolása már megmu­tatja eredményeit az. egyház életében is, a tem. plcrnbajárók s főleg a konfirmálók száma észre­vehetőkig gyarapod k. Nehéz helyzetében is a ju­goszláviai református egyház a külmissziót -segé­lyezi és kiterjedt szórványgondozást végez. Ár­vaházuk van és énekeskönyv kiadásra készülnek. Ti/- teológus tanul külföldön (1934), ezek közül nálunk 4. Az 53 anyaegyházközségben 27 rendes lelkész, segéd lelkészek, leviták és beszolgálók se­gítségével végzi a munkát. Az egyházkerület lé- lekszáma 55890, évi 150 lélek szaporulattal. Jel­lemző az élénk munkára, hogy a vegyesházassá­gok nagyré-zc a reformátusok javára alakul, míg az áttéréseknél a reformátusoknak áttértek száma majdnem akkora, mint a kltérteké. NŐSZÖVETSÉGI KÖZGYŰLÉS ZALAU.N. A Zalau-i Nószövetség a napokban tartotta meg közg\ ülését. Kádár Géza esperes bibliamagyará­zata után Kádár Gézáné nyitotta meg a köz. gyűlést. Majd dr. Bodor József né olvasta fel tit­kári jelentését, mely beszámolt a Nőszövetség áldásos tevékenységéről. Ezután Virágh Károlyné pénztáros olvasta fel pénztári számadását. Ez alkalommal bontották fel a nőszövecségi tagok részére kiadott házi perselyeket. A Nőszövetség vezetőségét igy egészítették ki: AieLnöknek dr. Bodor Józsefnét, titkárnak Kónya Borbálát, vá. 'a-ztmányi tagoknak ifj. Osváth Endrénél, Nagy Ottónét. ifj. Kerekes Istvánnét, Takács Aü>ext- nét, Osváth Lajosnét és Pungucz Antaliét vá­lasztották meg. AZ UJ BIBLIAFORDÍTÁS. A napokban szá­molt be az Ellenzék Kecskeméthy professzor bib- liaíorditá'sáról. Most uj hirt kapunk. A Brit. és Külföldi Bibliatársulathoz sok kérés érkezett, hogyr a ma élő magyar nyelven adja ki a bibliát. A társulat a sokfeJől érkezett kérésnek engedve, hajlandó az uj bibliakiadásra, bár ez 3c—40.000 pengőjébe kerül. A fordítás elkészítésével Czeg. lédy Sándor Cegléd református lelkészt és Raífay Sándor ev. püspököt bízta meg. Az újszövetség fordításánál az alapmunka Czeglédy Sándornak már megjelent fordítása, melyet ő ismét átnézett, felhasználva a szövegmagyarázati kutatások újabb eredményeit is. Az igy átjavioott fordítás már Rafíay püspök kezében van, ak. a maga újszö­vetség fordítása alapján összeveti ezt az eredetivel. Majd a bibliaforditó bizottság elé kerül a szöveg, amely bizottság az Egyetemes Konvent és az Evangélikus Egyház által felkért szakpro-fesszo- rokból áll. így az újszövetség a jövő tavaszra már nyomásra készen áll. Közben folyik az ó-tes. tamentom fordítása is. Czeglédy Sándon az ószö­vetségből lefordította a Zsoltárokat, a Bírák könyvét, az Énekek Énekét. Jeremiás siralmait és a kisprófátékat. nasi 9 AMEÜI IRTA : PAPP J. JÁNOS Az amerikaiak gyakorlati érzéke, erre is talált megoldást. Ma már rétegesen épitik fel a felhökar- lókat. Ugyanis az utcai frontra, csak olyan magas­ságig emelik ezeket az épületekéi, amilyen széles az utca, azután egy-két méterrel beljebb újból emelnek 5—6 emeletet, esetleg még löbbet és ezt többször megismétlik, inig az épületet az óhajtóit magasság­ban fölépítik. így eleget lettek a városi szabályren­deletnek is, az utcának sem vették el annyira a vilá­gosságát. viszont az építtető elérte célját. Nagy tereken azonban ma is meg van engedve, hogy régi szolcás szerint épiisenek felhőkarcolókat. Érdekes megfigyelni egy ilyen épület-kolosszus­nak az épitését. Rendesen egy ötemeletet kitevő mély alapot csinálnak a háznak. Az alépiménybe jönnek a vilianyerőhöz és vriágitáshoz szükséges különböző gépek és a központi fűtéshez szolgáló felszerelések. Valóságos észbontó össze-visszaságban vonulnak fel egy ilyen nagy épületnél a különféle fűtési csövek és villanyhálózatok. Miután az alap már meg van, rá­helyezik az acélvázat, amely különben a felhőkar­colónak f-őálkatrésze. Erre az acélvázra jön a plafon é-* falburkolat, mely lehet gránit, vagy márványlap. vagy fa légiák. — esetleg más anyag is. Újabban az amerikaiak azon gondolkoznak, hogy a később épí­tendő felhőkarcolók burkolatát üvegtéglákkal. vagy üveglapokkal pótolják, főleg azért, hogy világosabbá legyék az épületekéi, mert meg kell vallani, hogy a felőkarcoiók legtöbb Helyisége oly sötét, hogy egész nap kell égjen benne a villany. Bámulatos. — szinte hihetetlen, — hogy egy 42 emeletes felhőkarcoló, mint pl. Transportatio Bldg. mily szédítő gyorsan épül fel. Ugyanis azt állítják, hogy az épületnek felépítéséhez csak 42 napra volt szükségük. Még megjegyzem, hogy a felhőkarcolóknak nem szokott lépcsöházuk lenni, mivel mindenféle szállí­tás a különböző lifteken történik. Nagyon magas felhőkarcolóknak sok liftjük van. amelyek szédítő gyorsan közlekednek. Az Emp. Staats Bldg legmaga­sabb felhőkarcolónak 67 liftje van. New-Yorknak a sok hosszú utcája közül a leghí­resebb a 30 km. hosszú Broadway (angolul széles ut­cai, mely bizonyos kanyarulatokkal végig vonul az egész városon. Ez egyúttal a város fő forgalmi útvo­nala is. Az amerikaiak a világ leghosszabb utcájának tartják. A Broadway egyik mellék-utcájában (a szi­get legdélibb részében) van a hires Wall Street. Eb­ben a nem éppen hosszú utcában vannak az ame­rikai pénzfejedelmek bankházai és az értéktőzsde iv itt bonyolítják le a világ legnagyobb pénzművele­teit, mihez képest a mi európai nagy bankjaink, — kevés kivétellel, alig bírnak jelentőséggel. A Broadway után a legjelentősebb utcák és for­galmi központok a sugárutak, vagyis ahogy az ame­rikaiak nevezik. Avenuek. Összesen 12 fősugár-ut van. melyek déliül északi irányban párhuzamosan haladnak. Több sugár-ut Manhattan szigetét, majd­nem egész hosszában keresztül szeli. Az Avenuek számozása keletről nyugati irányban történt. Tehát a legkeletibb sugár-ut az egyes szá­mot kapta, a legnyugatibb pedig a 12. számot. A keresztutcák, vagyis (ahogy az amerikaiak nevezik) Street, azok. melyek a szigetet egész széles­ségében átszelik és ezért egyben keresztül vonulnak az összes sugár-utakon is. A Streetek párhuzamosan haladnak, déltől kezdve fel a sziget legészakibb ré­széig. A számozások is délen kezdődnek és északi irányban növekednek. A sugár-utak (Avenuek) kü­lönböző hosszúak, van 6—16 km. hosszú sugár-ut. A keresztutcáknál már nincs ekkora különbség, mert ezek hossza 2 és fél 3 kilométer között válta­kozik. A sugárutak cca. 50 méter szélesek, ellenben a Keresztutcák vagy 10 méterrel keskeny ebbek. A legszabályosabb városrész a 14-ik utcától kezdő­dik és egész a nagy parkig tart. Newyorknak ez az említett városrésze olyan szimetrikus, mint akár egy sakktábla. (Folytatjuk.) Hirdessen az Ellenzéki

Next

/
Oldalképek
Tartalom