Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-15 / 111. szám

6 JE? / /„ E 'N / /': A’ mklan I 7. H G Cl G „Az orvosok hivatottak első sorban arra, hogy megállapítsák a büntetőtörvény- könyvbe ütköző orvosi Jacobovici dr. tanár nyilatkozata az orvosi felelősségről E G É S Z S É Újabb insulin pótszer a cukorbaj kezelésében Av insulin üitt£.wá£,», nusIcMl prdi>; a.’ u köiiil- nuMn, v vak iifcK'kció aJukj.íUan alkalma/Jutó,-ura kó-w-tu- a.- orvosakat, ho£\ olyan vércu- Koiesőkkentó unv.igot kcrc.vwnek, amcl\ olcsósága mellett vaioii kcrrNZtül is adható. A >;uanulm, valamWv. annak bi/jűnyas N/ainuzékai, ij;> pl- a vsnth-alan is, a k surk-tok %>rán ilyen anyagnak bi­zonyultak. Simonnct és Tanrct a kecskéidből egy galégmc nevű alkoloiJ-.it izoláltak, amelyről a keim,ti analize- ki Jent ette, hogy a synthalinhoz hasonlóan v itten guannlin származek. I kutatók kimuwuik, hogy akár injekcióba n, akar se a jón keresztül aJvu, a fialégme egészséges emberek vér* cukrát ' százalékkal csökkenti, a hatás azonban csak meglehetősen átmenetinek mutatkozott. — Reinwein alkalmazta először diabetikus Ix-tegek- nél ez alkaloidát és igen bátorító eredményeket kirótt tőle. Parttu'ter és Hugonot a Presse Mcdi- cale február 16-iki számában azokról a kísérletekről számainak be, amelyekben a galegából általuk ké­szített kivonatot (,°ó gal égi n esu ff a c - ta r ta I o m mai) aJrak cukorbetegeknek cseppek alakjában. bete­geik naponta kétszer kaptak So—ioo csepper ét­kezés előtt S napon keresztül, mely után nyolc napos szünet következett. Ilyen alkalmazástól sokkal jobb eredményt láttak, mintha huzamo­sabb ideig adtak akár igen nagy adagokat is. Sze­rintük a gaiega nemcsak a szénhidrátok kihaszná- bisár könnyíti meg. hanem fokozza a fehérje- és sí anyagcserét is. Könnyű diabetesnél emeli a szénhadxá-ttoleranciát és különösen kiemelik ke- tosiscsökkentő hatását. Az insulint nem pótolja, de annak hatását kiegészítve, insulint, takarítha­tunk meg általa. Nagy előnye, hogy úgyszólván nincsen kontraindikáció ja és alkalmazása semmi veszélyt nem rejt magában, ami például a syn­ch alánról egyáltalán nem mondható. Ragályt terjesztő könyvek Newvorkból jelentik: Nagy' megdöbbenést kel- tett^ ege$z Amerikában most egy eset, amelynek során egy férfi egy könyv révén kapta meg a vörhenyt. Ezt a könyvet, mint később kideritet- ték, két évvel ezelőtt egy vörhenybeteg olvasta esi a könyv még két év elmúltával is fertőzóké­pes volt. Ez egyszerre a könyvek és a papírok tele irányítottá az orvos, világ figyelmét, noha kétségkívül megállapítható, hogy a könyvek és inatok nem terjesztik nagymértékben a ragályo­kat. Az utóbbi években különben több kísérletet fofycgffok le annak megállapítására, hogy mennyi­re fertőzőképesek a könyvek. Megállapították, hogy azokban a könyvekben, amelyeket diftériás, eugy tuberkulónkus betegek használtak, nem le­hetett sem a diécéria bacillusát, sem pedig a tu­berkulózis kórokozóját feltalálni. Ezekben a könyvekben csak a közönséges légi bak-téri um ok vakok észlelhetők. A vizsgálat további során be- ckottaly ezeket a könyveket betegségeket előidé­ző baktériumokkal és ekkor megáttapitotcák, hogy a tífuszbacillus es a difterioöaciüus több hónapig e>e! a könyvekben. különösen olyan helyeken, ahol^ nem éri napfény a könyvet, tehát a sarok- kötésnél, a könyv oldalai között, viszont a könyvlapjainak ama helyein, amelyeket jobban ért a napfény, a bacillusok csakhamar elpusztulták. Ezek a vizsgalatok azt igazolják, hogy olyan könyveket, amelyek ragályos betegek kezében voltak, fertőtleníteni kell. Különösen fontos ez oivan ^ könyveknél, amelyeket vörhenybetegek használtak, mert e betegség baciílusa igen szívós es amint a legújabb newyorki eset is mutatja, vekig is elé! a könyvlapok között. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) .Jacobovici dr. egyetemi tanár hosz- szabb nyilatkozatot adott egyik Bucu- resti-i lap iudósilójának az orvosi fele­lősség törvényes rendezéséről. Minde­nekelőtt azzal foglalkozik nyilatkozatá­ban. hogy joga lehet-e a bíróságnak ar­ra. hogy az orvost hivatásának gyakor­latától eltiltsa? Ezt a rendelkezést a magyar biin- tetö törvény könyvből vették át a román tervezetbe — mondja Jacobovici tanár. Ott azonban a legfelsőbb egészségügyi tanács véleménye nélkül a bíró ebben az irányban nem ítélhet. Ezzel szemben felhozzák, hogy ilyen messzemenő bün­tetést az orvosok kartársaik ellen még indokolt esetekben sem javasoltak. — Ezt azonban nem lehet általánosítani. A baktériumoknak általában rossz hirük van. J amióta csak felfedezte őket Koch Róbert. Az volt J a szerencsétlenségük, hogy előszűr a súlyos be­tegségeket okozó baktériumokat fedezték fel s igy már kezdetben ráragadt a rossz hírnév mindenre, ami baktérium. Pedig sok jót is köszönhetünk a baktériumoknak, hiszen még kenyeret sem tud­nánk sütni, ha nem lennének élesztő baktériu­mok, nem ismernénk az aludteejt, yoghurtot, a túrót és nehéz soruk lenne a növényeknek, ha a rothasztó bacillusok nem gondoskodnának ammó- niákról számukra. Most megint beszámolhatunk egv újonnan fel­fedezett baktériumfa jtáról, amely okot ad rí, hogy igazságosak legyünk ezekkel az apró lé­nyekkel szemben. Lindner berlini bakteriológus fedezte fel ezt az uj fajtát és dr. Kaps, bécsi or­vos már megtalálta a módját annak, hogy a gyógy- tudomány fel is használja hasznos képességeiket. A mexikiaók aguamiel-nek hivják az amerikai aga ve édes nedvét, amit a bennszülöttek ,,a zöld tehén tejének“ neveztek el. Ezt a növénynedvet a mexikóiak erjedt állapotban isszák, amikor az ere­detileg benne lévő cukor már alkohollá erjedt. — Lindner tanár megvizsgálta ezt a különös italt és arra a meglepő felfedezésre jutott, hogy az erjedést nem a közönséget- élesztő bacilllusok okozzák ben­ne, hanem egy eddig ismeretlen baktérumfajta. Termobaktériumnak nevezte el az uj állatkákat, Mi orvosok nem fulamodiink meg a fe­lelősség kérdésétől. Magunk kérjük, hogy nagy ős helyrehozhatatlan hibáinkért bűn lessenek bennünket. Véleményem szeriül azonban mi vagyunk hivatva el­sősorban arra, hogy megállapítsuk a bű­nökéi. nehogy ártatlanok is szenvedje­nek egy bírói Ítélet miatt. — A büntető törvénykönyv tervezeté­nek rendelkezései folylalta Jacobovici dr. tanár nyilatkozatát — meghiúsítják az orvosi hivatás gyakorlatúi. Az orvosi kiszolgáltatják a rossz embereknek és csalóknak. A tudomány fejlődését hát­ráltatják és nem védik meg kellően a társadalmat sem. Meg vagyok győződve, lmgv a parlamenti tárgyalás alatt majd pótolni fogják ezeket a hiányokat. azonban a termo szó itt néni a hő-vel vaai kap­csolatban, hanem a határt, véget, célt jelentő ter­mos szóval, amivel azt akarta jelezni Lindner, hoöy ezek a baktériumok a mikroflóra legkisebb kép- j viselői. Alakjuk olyan mint egy m kroszkópikusan | parányi polipé: egyetlen sejt, abból 6—8 fürgén mozgó pici kar nyúlik ki. A mexikóiaknak kedvenc italuk az aguamiel s különös gyógyító hatást tulajdonítanak neki. — Lindner kipróbálta a termobaktériumot sajácma- gán és csakhamar megállapította, hogy az emész­tőszervekre van rendkívül kedvező hatásuk. Rövi­den, a termobaktériumok a rothasztó mikrobák nagyszerű ellenségeinek bizonyultak s ezért azon­nal sejteni lehetett, hogy az emésztési zavaroknál és bélbeteg egeknél gyógyító eszköznek lehet fel­használni őket. A régi indusok és perzsák is ismertek valami hasonló, gyógyhatású növénynedvet, a szomát, minek mibenlétét eddig nem sikerült kideriteni. A termobaktériumok felfedezése felébresztette a gyanút, hogy ebben a t tokzatos és legendás gyógyhatású szomában is őt kel! keresni. S való­ban kiderült, hogy a szomában is termobaktériu- mok végzik az erjesztést és az ital varázshatisát is nekik kell köszönni. A további vizsgálatok ki­derítették, hogy legtöbb trópusi növény cukor­tartalmú levében ott vannak a termobaktériumok s ők indítanak meg minden erjedést, legalább is Kezdetben, míg az*in rrmiv/ermt megjelennek J közönséges cry./\é> gombák n azok Ir y / 1 U az aiLkoholkév/.iiési. Lmdnei tanár hazahozta hurófjába « baktéri inoi ■, Kaps doktorral együtt rlkcy.dt-'1. kerrsm a módját apnűk, hogyan lehetne ezeket „ foloii bo hasznos fényeket l>~.zeg6dtftii .</ orvoMudoinán V szóIgálatiéiba, f- , megcsinálták „ g&omavV-riek ne vezeti uj italt, melyben az erjesztést icrmobakt'- riumokka! végeztetik el. Alkohol nagyon kévés van ebben a szó ma sörben, mert nem malii ábol készül, hantim .szőlő- és nádcukorból s különben is a termobaktériumok nem tudnak sok cukrot alkohollá átdolgozni. A szemafor természetesen elsősorban gyógyszer gyomor- és bélbetegck sza mára, de mint üdítő italt is dicsérik, bár — m- vel kissé zavaros, — hiszen a termobaktériumok elevenen vannak bene, — cm agyon gusztuson azok számaira, akik a kristálytiszta italokhoz, vari­nak szokva. A vadnépek csoda mLa így lett tudo­mányosan kidolgozott gyógyszerré. Kétségbeejtő állapotban vannak a kórházak BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) A kórházorvosok kongresszusán Costinescu dr. egészségügyi miniszter igen sötét színben festette le a kórházak általános helyzetét. Rámutatott ar­ra, hogy egyes megyeszékhelyeken nincsenek egészségügyi intézetek, másutt meg kétségbeejtő állapotban találta ezeket. Román megyében pél­dául nincs sebészeti és belgyógyászati osztálya a kórháznak s az orvosok taksát szednek a betegek­től kórházfenntartásra. A miniszter kijelentette, hogy olyan kórházat fog létesíteni minden me­gyeszékhelyen, mely legalább sebészeti, belgyógyá­szati és ragályos betegek elhelyezésére szogáló osztállyal rendelkezik. A kórházakat aztán meg­felelő felszereléssel fogja az állam ellátni. A mi­niszter nyivános ígéretet tett a hiányok póriasára. Megnyílt a balatonfüredi orvoshét. Baiatonfü­redről jelentik: A balatonfüredi orvoshét vasárnap ismerkedési estéllyel kezdődött. A kormány és a gyógyítással foglalkozó közegészségügyi intézmé­nyek képviselőin kivül háromszáznegyven orvos jelent meg. Az orvashét előadásai hétfőn kezdőd­tek meg. Schmidt Ferenc egyetemi megánxanár, igazgató-főorvos ismertette a balatonfüredi orvos- hét jelentőségét, majd bá-ró Kétly László egyetemi tanár, elnök hely'ett az orvosi tanács nevében megnyitotta a tanfolyamot. Ezután Kelemen Kri- zosztom pannonhalmi főapát mint házigazda kö­szöntötte a vendégsereget. HasertfeJd Artúr egye­temi orvostanár a szív koszorúereinek megbetege­déseiről tartott nagyérdekességü előadást. A kö­vetkező előadó, Frigyes József egyetemi tanár a női szervek rákos megbetegedésének korai felis­meréséről és gyógymódjáról tartott egy óráig tar­tó előadást, melyet mozgófényképekkel illuzcrált. A harmadik előadó Hetényi Géza egyetemi ma­gántanár volt, aki a testsúly és a vérkeringés kö­zötti kapcsolatokat ismertette. NŐI DIVATSZALONOK! VARRÓNŐK! A tavaszi szezon kis és nagy divatlapjai hatal­mas választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Varró­nők árkedvezményben részesülnek! „A zöld tehén teje“ ERDÉLYI SZEMMEL I AMERIKÁBAN 19 § IRTA : PAPP J. JÁNOS Délután pedig megnéztük egy ottani nagy új­ságnak. ,.New Detroit“ cimii lapnak nagyszerű nyom­dáját. Ez a lap 250.000, vasárnap pedig 300.000 pél­dányban jelenik meg. Van saját stúdiója. Három ro- tációs és 60 szedőgéppel dolgoznak, az alkalmazot­tak száma 1800. Saját házukban vannak a redakció, valamint a kiadóhivatal helyiségei is. Több nagy termen vonultunk keresztül, ahol az újságok készülnek, de legérdekesebb az a nagyterem voll, ahol többezer kazettában abc sorrendben 500.000 életrajz és egyéb tudnivaló, továbbá klisé van elhelyezve, mire az újságnak halál esetére vagy poli- likai esemény következtében gyorsan szüksége van. Onnan még egy rövid körutat tettünk a városba és azután kihajtottunk a pályaudvarra. Úgy 5 óra tájt indult el a vonatunk Chicagóba. Este 10 órakor érkeztünk meg oda. IV. RÉSZ. Tehát megérkeztünk Chikagoba. Mi a Hotel Bismarckba lettünk elszállásolva. Ez a 28 emeletes épület a Randolph utcában, a város cen­trumában volt, vagyis a belvárosi részben, melyet a ehikagoiak ..The Loop‘c-nak neveznek. A The Loop-ban circa 200 felhőkarcoló épült fel és forgalom tekintetében is a Lobbi városrészeket felül­múlja. Chikago Amerika legnagyobb állatpiaca, gaboná­ban. vasban, acélban tőzsdéi legirányadóbbak a föl­dön, úgy hogy úgyszólván innen diktálják a világ­piaci árakat. Nincs még egy olyan város a világon, amely rövid időn belül olyan szédületes fejlődést tudna felmutatni, mint éppen Chikago: ugyanis még 1830- ban csak 70 lakója volt. már 1850-ben a lélekszám 30.000-re emelkedett. 1900-ban pedig 1.700.000 lakost állapítottak még. Ez a város most is folytonos fejlődésben van, ma már lakosságának száma közel van a négymillió­hoz. de a legközelebbi népszámláláskor bizonyára el­éri az ötmilliót. Meg kell jegyezzem, hogy a lakosságnak egyhar- mad része német eredetű. Másnap indultunk az első chikagoi kőrútunkra. Pont kilenc órakor beszálltunk az autóbuszba. Veze: tőnk a Hapag chikagoi fiókjának egy hivatalnoka volt, ki egész kőrútunk alatt folyton magyarázott. Legelőször az ,,Elsen“-nek gyönyörű márvány­palotájánál álltunk meg. Ez egy exclusiv egyesület, csupa dúsgazdag embe­rek a tagja, de meglátszik a klub külső és belső kiné­zésén. Az a szokatlan sok külső és belső díszítés, mely gyönyörű szobrokban, ornamentekben és remek csil­lárokban nyer kifejezést, mutatja, hogy a klub tagjai­ban nem hiányzik az áldozatkészség, amihez meg is van a mód. Chikago az egyetlen amerikai város, melynek bá­romnál több egyeteme van. A negyedik egyetemet, az „University of Chikago“-t mi is megnéztük. Ez egy Rockefeller-alapitvánv 1890 évből. Jelen­leg 14.000 hallgatója van. Ennek az egyetemnek van egy felekezetnélküli temploma (közvetlenül az egyetem mellett). Itt minden vallásfelekezet tarthat istentisztelete­ket. Van a templomnak oltára, szószéke és egy világ­hírű orgonája 3000 síppal és a toronyban 70 harang­ból álló. hangolt harangjátéka. A legnagyobb harang több mázsát nyom. Most tovább kocsizva megnéztük a. Humbold- parkot. ahol egy helyen leszállva, valóban művészi kivitelű szobrokat láttunk. Érintettük a néger-negyedet, valamint a gheltot, ahol rendkívül sok orosz-zsidó él. Végighajtattunk több Avenue-n, aztán láttuk kí­vülről a Stevens-Hotel magas és széles felhőkarcolóját. Ezt a világ legnagyobb szállodájának tartják, mi­vel 3000 vendégszobával rendelkezik. Láttuk a világ legmagagasabb szökőkutját, a Buckingham Fountaint, melyet este ki szoktak világítani. Azután visszatértünk hotelünkbe. Délután egy tájékoztatási körutat tartottunk a világkiállítás területén, mely a Jackson-parkban volt elhelyezve. Ez a park a Michigan-tó partján fekszik. 1800 méter hosszú, területe 211 hektár, igy Chikago- nak ez a legnagyobb parkja. A régi világkiállítások monumentális épületei ma is fennállanak. Miután megeredt az eső, nem tudtuk volna elég kényelmesen a kiállítás területét bejárni, ezért bemen­tünk Hall of Science and Electrical Building-be. Ez „az emberi társadalom — a múltja és jövője“ és vil­lamossági kiállítás pavillonja. Ennek a nagy épület­nek a hossza 100 méter, szélessége 32 méter és a fő­csarnok magassága 23 méter volt. Kiállítási területe 78.000 nr. Tiszta lehetetlenség egy rövid leírásban az itt összehalmozott anyagról még egy vázlatos képet is nyújtani. Itt csak egy néhány fontosabb és érde­kesebb dolgot akarok kiemelni, hogy ecseteljem az itt összegyűjtött érdekes anyagot, melynek felületes áttekintéséhez legalább egy hét lett volna szükséges. E csarnok egyik legérdekesebb kiállítása volt — tudományos szempontból — az emberi nem fejlődé­sének a bemutatása az őskortól (300.000 évre vissza­menőleg) egész a kőkorszakig. Hat életnagyságu viasz­báb személyesítette az egyes korszakokat. Továbbá az amerikai őslakók életének a bemuta­tása és pedig az eszkimók és az indiánusoké. végül Közép- és Dél-Amerika leghíresebb törzsének, a „Maya“-nak és „Inkákénak az élettörténete. Továbbá látható volt a világ 12 leghíresebb embe­rének a mellszobrai. (Folytatjuk.) Hirdessen ai Ellenzést) a

Next

/
Oldalképek
Tartalom